ADRIENNE FELLER

Mautner Zsófi X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 4. rész

· PT1H4M35S

Összefoglaló

A Szépség ezer arca podcast negyedik epizódjában Feller Adrienne interjút készít Mautner Zsófi gasztrobloggerrel, aki a diplomácia világából érkezett a gasztronómiához. A beszélgetés során Zsófi a családi örökségről, az illatok fontosságáról, a nyelvtudásról, a böjtőlés…

Röviden

Műsor
ADRIENNE FELLER
Megjelenés
2025. 06. 05.
Hossz
1 óra 5 perc
Szereplők, említett nevek
Mautner Zsófi, Feller Adrienne
Témák
gasztronómia, családi örökség, illatok, nyelvtudás, böjtölés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] A szépség mindenhol jelen van, körülöttünk épp úgy, mint bennünk.

A szépség nem csupán egy esztétikai fogalom, hanem energia, ami átszövi a kultúrákat, átével az időn, és ott van minden pillanatunkban.

A szépség nem a felszín, hanem a mélység, ami mögötte van. benne az érzéseinkben, egy-egy érintésben, a tekintetünkben és a lelkesedésben.

A szépség nem tökéletesség, hanem a teljesség.

Sokoldalú bátor, a választásaikban merész vendégeimet a szépség lényegéről kérdezem, arról a vágyról, hogy megtaláljuk a harmóniát önmagunkkal és a világgal.

Feller Adrien vagyok, szépség és aromaterapeuta, az Adrien Feller és a Panarom márkák alapítója.

Ez itt a Szépség 1000 arca podcast.

Tartsatok velem és vendégeimmel, hogy együtt ünnepeljük az életet. [Zene] Szeretettel köszöntöm Mautner Zsófit.

Végtelenül megtisztelő, hogy elfogadtad a meghívásomat.

Nagyon örülök, és köszönöm, hogy együtt tölthetünk majdnem egy egész órát.

Engedjék meg a kedves hallgatók, hogy bemutassam Mautner Zsófit azok számára, akik nem ismerik.

Bár azt gondolom, hogy egy egész ország lelkesedik, érted, akik a gasztronómia iránt lelkesek, azok egészen biztos.

De hátha van olyan egy olyan hallgatónk, aki akinek valami újat mondok, ha nem is a nevet, hanem azt, hogy te ki vagy.

Mautne Zsófi külkereskedelmi főiskola nemzetközi kommunikáció szakán végzett.

Ezt követően Brüsszelben diplomataként dolgozott.

Nagyikerű Chsili és Vanília blog alapítója.

Az első szakácskönyve a sikerlistás Csili és vanília.

RTL Klub Íz és élet napi főzőműsor háziasszonya volt.

Nemzetközi főzőbemutatók Frankfurt, Jeruzsálem, Istanbul Prága Varsó Tájpe Párizs Tunisz. 2007 óta állandó gasztrovata van a Magyar Narancsban.

Rengeteg magazinban publikál és 17 szakácskönyv szerzője.

Ezt még nekem is mindig végighallgatni egy külön teljesítmény.

Köszönöm szépen a meghívást is, meg ezt a kedves bemutatást is. 17 könyv, azért ez elég komoly.

És akkor itt az elején egy picit pár szót váltottunk, és azt mondtad, hogy hogy jó, de hát erre 20 éved volt.

És erre azt azt kell, hogy mondjam, hogy de akkor is 17 könyv, 17szer lefotózni, 17 könyvnek a tartalmát összehozni, ezekben érdemi és értelmes mondatokon közvetíteni mindazt, amit te szeretnél közvetíteni, azért ez nagyon-nagyon nagy munka.

Igen, hát a 17jából ugye az az évente egy átlagot hozom.

Ugye a 17-et egyébként úgy számolom, hogy az bruttó 17.

Tehát ebben benne vannak azok a kötet kötetek is, ahol mondjuk társszerző voltam.

Van benne olyan, ami mondjuk corporát, tehát céges együttműködésnek ugye volt a Mélelmiszer Lancak az arca és azzal együttműködésben született szakácskönyv.

Tehát ez kvázi a bruttó szám, de hát attól a 17 az még 17. akkor is, hogyha vannak benne úgymond ilyen felek is.

És és igen, ez nagyjából az egy év alatt egy átlagot jelenti.

És ahogy pont ugye elkotyogtam neked, vagy mondtam, hogy ugye a blogom alapításának a 20. jubileumát fogom ünnepelni, jövőre 2005 szeptemberében indult a blog, és hát bárhogyan is nézzük, jövőre 2025 van, tehát ez pont 20 év, és azért a 20 év szerintem sok, meg az egy olyan masszív, az egy életszakasz, több életszakasz, azt hiszem.

Nem tudom, ezt most nem erre most nem tudok válaszolni.

Azt tudom, hogy nekem most fog megjelenni a a könyvem.

És nem is azzal a nem is azért hozom be, hanem azért, mertogy ez egy nagyon komoly munka.

Tehát hogy én ebbe így beleizzadtam.

Tehát hogy ha arra gondolok, hogy minden évben újra végigvinni, akkor te ezek szerint rutinosan írsz.

Én rutinosan írok, nagyon szeretek is írni, és nem tudom, hogy a te könyvedben fotók, képek vannak-e, vagy műfaj nincsenek.

Na hát gondolj bele, hogy ugye a szakácskönyv ilyen szempontból ugye még egy nehezebb műfaj, mert azon túl, hogy az ember megírja, meg azokon a recepteken nyilván ugye év évközben ugye dolgozom, azokat mind csak akkora könyvre találom ki, tehát az írói alkotói folyamat az zajlik mondjuk az egész év során, de hát egy szakácskönyvnél utána az van, hogy mondjuk még ott van az a 70-80 étel, ami egy szakácskönyben benne van, és manapság nem nagyon lehet olyan szakácskönyvet írni vagy alkotni, készíteni, amiben nincs minden egyes ételről fotó, mert amiről nem látnak az olvasók fotót, azt soha az életben nem csinálják meg.

Hiába van egyébként precízen megírva a recept, úgyhogy minden egyes ételt az azt jelenti, hogy mondjuk 70-80 ételt le kell fotózni, és az eszméletlen nagy munka, és szerintem az olvasók vagy a hallgatók nem is tudják elképzelni, hogy ez hogy néz ki, mertogy ezeket ezeket az ételeket valóban lefőzzük.

Ráadásul én úgy főzöm le, hogy én mindent finomra főzök.

Tehát én nem ilyen tévéss főzést csinálok a a szakácskönyv fotózásoknál, mert nekem fontos az, hogy amit ott a fotóra főzök, az is finom legyen.

Egyrészt azért, mert akkor még még egyszer utoljára le tudom tesztelni a receptet.

Másrészt, mert egyébként ott van egy stáb, egy fotós, egy styliszt, egy kézilány, egy segítő, a család.

Tehát azokat egyébként utána megeszi valaki.

Tehát nekem az fontos, meg én mindig azt gondolom, hogy a képen is átjön, hogy az, hogy abba tényleg mindent beletettem, amit vagy kell.

Persze ez nem igaz, de hogy én rendesen megcsinálom, mert úgy szeretem ezeket az ételeket is lefőzni.

Úgyhogy ez rettenet nagy munka, borzasztó nagy logisztika ezt összeszervezni, mert hogyha belegondolsz, hogy 70 ételnek csak az alapanyag igénylete az milyen, azt nem tudod.

Szóval, hogy annak a tárolása, a logisztikája, a bevásárlása, mit csinálsz utána az ételekkel, mindig kérdezik, mindig azt kérdezi mindenki, hogy fú, és akkor azokat az ételeket ki eszi meg?

Mondom, hát azt megoldjuk, hogy ki eszi meg, de hogy ez olyan mennyiségű egyébként, amit nem tudsz csak úgy kis csomagokban odaadni a barátoknak, tehát azt is külön meg kell tervezni, hogy akkor azt ki hova viszi, hogy eszi, meg nyilván nem dobunk ki semmit.

Öltalában, hogy én most már úgy úgy az utóbbi években általában úgy fotózunk, hogy nem egy hét alatt fotózzuk le az egészet.

Régebben még olyan is sokszor volt, hogy akkor bezárkóztunk általában az én konyhámba, esetleg egy stúdióba, és akkor ott koncentráltan darálóban lefotóztuk a 70 ételt.

Most már évek óta ezt nem csinálom, hanem széthúzuk, és akkor ilyen kettő nap az nekem számomra az, amik jól normálisan dolgozható két napra.

És a két napot azért azt be lehet úgy osztani, mondjuk az 20 étel.

Egyébként általában szoktam azzal azért játszani, hogy amiből tudok egy adagot főzni, mondjuk egy levesből vagy egy salátából nem probléma kicsi adagot főzni, abból egy adagot készítek, amiből meg nem lehet megúszni egy rakott étel, egy torta, egy ilyesmi nagy dolog.

Abból tényleg le kell ugye főzni az egészet, és akkor azt meg nyilván elosztogatjuk.

Szóval, hogy nekem még a fotózásnál a gyártási terven kívül általában az is egy szempont, hogy akkor az ételek sorrendjének az legyen a logisztikája, hogy hogy milyen sorrendbe jön, hogy akkor nem tudom, a reggeli ételeket reggel fotózzuk, akkor mi le szoktunk ülni.

Én nagyon szeretem a csapattal, hogyha leülünk normális ritmusban ebédelni, és nem ilyen agyament tempót tolunk, úgyhogy leülünk ebédelni, hogy akkor ebédkor fotózzuk azt, ami olyan nagyobb adag és délutára jusson az, amit utána mindenki haza tud vinni.

Szóval nagyon sok szempontot próbálok figyelembe venni, és akkor ez úgy már azért könnyebben tervezhető, hogy ne legyen semmi pazarlás, és hogy valahogy ezt jól lehessen kezelni.

Elképesztő, meg kell, hogy mondjam, hogy elképesztő, hogy készültem rád.

Nyilván én is nagyon régóta követlek, meg hát a blogod az annak idején engem is hihetetlen módon lázban tartott.

Tudod, hogy az lenne az első kérdésem, bár mondjuk, hogy a második, hogy hogy miért lesz diplomatából, miért indul el a hős az útján, amikor már így is célba ért?

Ez ez úgy nagyon érdekel engem.

Én én én ugye a szüleim diplomaták voltak külkereskedők, tehát én ebben a közegben nőttem fel, és én diplomata akartam lenni, tehát hogy én végig valahogy arra a pályára készültem, ugye éltünk sokat külföldön, tehát a más kultúrák szeretete, a nyelvtudás az már gyerekkoromban az életemnek a része volt.

És utána autó kvázi automatikusan vezetett az út a nemzetközi szakra azt követően úgy kezdtem el a pályámat, hogy az is gyakorlatilag egyenes úton vitt. ebbe az irányba imádtam.

Tehát, hogy egyébként nem az történt, hogy én mondjuk kiégtem, vagy megunttam volna ezt a szint nagyon jó diplomata lettél volna.

Én nagyon jó diplomata voltam szerintem egyébként.

Nagyon jó diplomata voltam és nagyon szerettem is.

Ugye egyébként Európai Uniós diplomata voltam az állandó képviseleten egyébként kultúrával és esélyegyenlőséggel foglalkoztam, de hogy azért az egy más diplomácia, az nem a klasszikus diplomácia, ahol ott az ember a konspirációkat, nem tudom, szövi az összeesküvéseket, meg akkor titkos tárgyalásokat folytat nagy állam ügyek érdekében, hanem ez az EU diplomácia azért egy sokkal szárazabb, bürókratikusabb műfaj.

Ott alapvetően ugye ilyen munkacsoportok vannak a különböző területeken, ahol én ott ültem egész napokat a Hungary tábla mögött, és ugye képviseltem a Magyarország érdekeit, de ez egy ez egy alapvetően adminisztratív és elég formális formális munkakör.

Ettől függetlenül ott ez a nagy nemzetközi közeg meg a nemzetközi kommunikáció az nyilván közel állt hozzám.

Tehát én ezt nagyon-nagyon szerettem.

A gasztronómia az teljes mértékben a szabadidőmben volt egyébként része az életemnek. egyébként egész kicsi koromtól kezdve, de utána egyre jobban és jobban és nagyon-nagyon sok évet szántam arra, hogy egyébként autódidakta módon folyamatosan képeztem magam.

Már egyetemista koromtól kezdve olvastam, kóstoltam, utaztam, tehát hogy nagyon sok időt is tettem alapvetően az akkor még hobbimba.

És akkor a diplomatalét alatt, hogy egyébként miért pont akkor és miért pont ott, biztos ennek is részben az is lehet az oka, hogy azért ez a így kellett történnie, érted?

Így kellett történnie, meg hogy azért ez a formális kötött világ valószínűleg ott igényelte, jó igényelte, hogy egy picit a kreatív énemet is valahogy előhozzam.

Úgyhogy ott lett egy olyan pillanata, amikor elindult a blog.

Nekem most minden illat annyira jól esik, hogy azt nem nem hallották a hallgatók, hogy most időben, amikor ez a felvétel van, ugye pont most volt ugye ez a TET konferencia, ami egy nagyon megterhelő mentálisan és és fizikailag és részben megterhelő kihívás volt, amit nagyon élveztem, meg fantasztikus élmény, de egy olyan olyan fáradtságot érzek most hirtelen, hogy nekem egyszer minden illat olyan jól esik, hogy el sem tudom mondani.

Szóval elindítottad a csili és vaníliát ott.

Elindítottam a chsili és vaníliát, aminek hihetetlen sikere lett.

És őszintén mondom, hogy az égvilágon semmilyen célja nem volt.

Tehát semmilyen, sem brendépítési, sem pályaváltási cél.

Az volt az egyetlen motivációja, hogy rengeteg mondanivalóm volt, és muszáj volt valami olyan felületet találnom, ahol ezt még még nem is azt mondom, hogy megosztom, mert még az sem volt a célja, hogy más is olvassa, hanem ahol ezeket magamból ki tudom írni.

Egyébként egy nagyon jó időszakban, ugye 2005-ben vagyunk, ahol a gasztronómia még messze nem egy olyan divatos, nem egy olyan kurrens terület, mint amivél közben vált a 20 év alatt, akkor ez még egyáltalán nem volt divatos.

Akkor ez még nagyjából a női magazinok utolsó oldalára oldalára szorult.

Még a gasztromédiában sem az zajlik, ami most gyakorlatilag főműsoridőben csak főzés van.

Minden magára adó újságnak van saját gasztrrovata, szóval ez most egy média szempontból is egy kiemelt téma.

Akkor ez még messze nem így volt.

És 2005-ben járunk, amikor a közösségi média még messze nem tartott, sehol nem tart.

Hát még éppen, hogy a blog műfaj akkor bontakozik ki, azóta gyakorlatilag egyébként meg is szűnt, mint műfaj, de mondjuk közösségi média, Instagram, TikTok satöbbi, tehát gyors műfajok nem is léteznek még, tehát egy nagyon más közegben indul az egész.

Ez egy kicsit ilyen gurmé van benne kakaó meg szekűszág.

Ez most nagyon jól esik, de elmesélhetek egy nagyon vicces történetet az illatokkal kapcsolatban már most.

Hogy van egy nagyon jó kozmetikusom, akihez évek 15 éve járok hozzá, Vaxleranitának hívják.

Lehet, hogy Lehet, hogy ismered.

És nagyon régóta tanítványom volt.

Nagyon régóta egy időben ő is dolgozott illatokkal is.

És egyszer nem tudom 5-10 évvel ezelőtt már régebben lehetett ez. és egy ilyen hosszú főzős nap után, de már nem tudom, vagy akkor is könyvet fotóztunk, vagy valami nagy rendezvény tehát én egész nap konyháztam, és és fűszerek és ételillatok gőzében álltam és este megérkeztem hozzá, hogy akkor egy ilyen relaxáló kezelésre megérkez megérkeztem, és nagyban tudod azt a pillanatot, amikor úgy fekszel az elor várod, hogy akkor érkezzen a érkezzen az illat és a masszáj, és megérkezett egy kakukfű illat.

De ő nem tudta ugye, mert én csak beestem, hogy akkor munkából jöttem, nem részleteztem, hogy most milyen napom volt, és megérkezett a kakukfű, és én így itt kiszakadt belőlem, hogy ne kakukfű, és szegény nem értette, és mondtam, hogy ugye, hogy én egész nap ugye ételbe, étel meg fűszerillatban topzódom, és hogy én nekem nem mindig hiányzik a nagyon hasonló illat, tehát az illatokat szeretem, de néha vagy semmilyen illat jobban esik, vagy valami olyan floreális nyú ttató virág és nem gasztró, mert hogy nekem például akár egy ilyen most nagyon jól esik, de hogy van olyan pillanat, vagy van olyan időzítés, amikor így pont az esik jól, hogyha hogyha semmit nem, hogy azóta annyit nevetünk ezel, mert az egy olyan őszintén kiszakadó Igen, ez teljesen értem.

Na, bocsánat, eltereltem közben már a beszél már a beszélgetés teljesen jó medben medben haladunk.

Ha jól értem, akkor te diplomataszülőkkel nőttél föl, és a hat nyelv is innen jön.

Említett entitások

Témák

  • gasztronómia
  • családi örökség
  • illatok
  • nyelvtudás
  • böjtölés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mautner Zsófi X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 4. rész”

Miről szól ez az epizód: „Mautner Zsófi X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 4. rész”?

A Szépség ezer arca podcast negyedik epizódjában Feller Adrienne interjút készít Mautner Zsófi gasztrobloggerrel, aki a diplomácia világából érkezett a gasztronómiához. A beszélgetés során Zsófi a családi örökségről, az illatok fontosságáról, a nyelvtudásról, a böjtőlés… Az epizód a ADRIENNE FELLER című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mautner Zsófi X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 4. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mautner Zsófi, Feller Adrienne.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mautner Zsófi X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 4. rész”?

Fő témái: gasztronómia, családi örökség, illatok, nyelvtudás, böjtölés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mautner Zsófi X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 4. rész”?

Megjelenés: 2025. 06. 05.. Hossz: 1 óra 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/adrienne-feller/mautner-zsofi-x-feller-adrienne-a-szepseg-ezer-arca-4-resz

Több epizód a ADRIENNE FELLER-ből

  • Kövesd a belső csillagod

    Ez a meditáció a belső fényhez való újrakapcsolódásban segít. A válaszok bennünk vannak, csak el kell csendesedni és hallgatni a szívünkre.

  • Megbocsátás és elengedés meditáció

    Ez a meditáció a szív gyógyulásáról szól, segít elengedni a múlt sebeit, a neheztelést és a fájdalmat. Kapcsolódj a megbocsátás erejéhez, és tapasztalja meg az elengedés felszabad…

  • Hála és öröm meditáció

    Ez a meditáció a hála és az öröm állapotába vezeti a hallgatót. Segít megnyitni a szívet és újra átérezni a minket körülvevő szépséget.

  • A szabadság ereje meditáció

    Ez a meditáció segít elengedni a félelmeket és a korlátokat, amelyek visszatartanak attól, hogy önmagunk legyünk. A meditáció a szabadság erejére hangol, segít megtalálni a könnye…

  • Fény meditáció

    Ez a meditáció a belső fénnyel való kapcsolódásra hív. Segít elcsendesedni, feltöltődni és újra megtalálni a tiszta, szeretettel teli energiákat.

  • Kapcsolódj önmagadhoz meditáció

    Ez a vezetett meditáció segít visszatérni önmagadhoz, lecsendesíteni az elmét és újra érezni a belső békét. Kapcsolódj a lelkedhez, engedd el a feszültséget, és merülj el abban a…

  • Manger Zoé X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 10.rész

    A Szépség ezer arca podcast 10. és egyben záró epizódjában Feller Adrienne vendége Manger Zoé, aki vállalkozóként tevékenykedik. Zoé egy különleges utazásra hívja a hallgatókat, b…

  • Pokorny Lia X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 9. rész

    A Szépség ezer arca podcast 9. epizódjának vendége Pokorny Lia színművész. Feller Adrienne és Pokorny Lia a tudatosságról, az improvizációról, az önismeret fejlesztéséről, valamin…

  • Görög Zita X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 8. rész

    Görög Zita modell, műsorvezető és színésznő Feller Adrienne vendége a „A Szépség ezer arca” podcast hetedik epizódjában. Zita az élet kihívásairól, az anyaságról, a karrierről, a…

  • Pasztircsák Polina X Feller Adrienne | A SZÉPSÉG EZER ARCA | 7. rész

    A Szépség ezer arca podcast e heti adásában Feller Adrienne vendége Pasztircsák Polina operaénekes. Polina az énekesi hivatásáról, a művészetéről, valamint az életről, a szeretetr…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból