Agroinform

Az agrárium és a terménypiacok átalakulása a klímaváltozás hatására

· PT1H15M36S

Összefoglaló

Az Agroinform Podcast legújabb adásában a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait vitatják meg. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója és Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója elemzik a várható hozamcsökkenéseket, különös tekintettel a búza…

Röviden

Műsor
Agroinform
Megjelenés
2026. 02. 03.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Antal Gábor, Potori Norbert, Koczor Ádám, Kátai-László Károly
Témák
klímaváltozás, mezőgazdaság, terménypiacok, hozamcsökkenés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — 00:02:18 Bevezetés 00:02:19–00:07:44 Klímaváltozás és agrárium, várható hozamcsökkenések 00:07:45–00:11:57 Termelői tapa
  2. — 00:19:02 Alkalmazkodási lehetőségek a növénytermesztésben 00:19:03–00:24:58 Klímaváltozás hatása a terménypiacokra és az
  3. — 00:49:24 Takarmányhiány, alternatív növények és állattenyésztés 00:49:25–00:52:14 Integráció és koordinált értéklánc min

Ebben az epizódban

Agroinform Podcast, a mezőgazdaság hangja.

Sziasztok, ez az Agroinfon Podcast legújabb adása.

Engem PL Péternek hívnak, és még nem az új stúdiónkból jelentkezünk, de bízok benne, hogy most már hamarosan a következő videós podcastünket azt már rossz vehetjük fel.

Most az Agrár Közgazdasági Intézetnek az egyik irodájából jelentkezünk.

Potori Norbert az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója.

Tisztelettel köszöntöm a nézőket hallgatókat. >> És Antal Gábor a Hódmezőgazda vezérigazgatója.

A mai adásban egy olyan témát szeretnénk körbejárni, amely szerintem nagyban meg fogja határozni a következő évtizedekben a az agráriumnak az életét, illetve szerintem nem csak az agráriumnak az életét, hanem mindannyiunk életét.

De induljunk egy kicsit távolabbról, hiszen nagyon sok minden határozza meg azt, hogy hogyan működünk, mint agrárium, hogyan alakulnak a folyamataink.

Jogszabályi környezet van, amely meghatározza azt, hogy hogyan működjünk. illetve különböző elvárásokat támaszt felénk.

Vannak szabályozói oldalról elvárások.

Nyilván van, ami meghatározza az üzletmenet vagy egyéb működést, az a makrogazdasági környezet, nemzetközi piacok is, hogy ezek hogyan alakulnak, illetve nyilván a demográfia is, a fogyasztási szokások, hogy hogyan változnak a a maga a gazda társadalom korösszetétele, vagy akár nem csak a gazda társadalomnak a korösszetételére gondolok itt, hanem a fogyasztóknak is, és ez is ugye meghatározza a a piacokat.

De hogy közeledünk egy ponthoz, hogyha nézünk egy pultot egy egy nagy piros gombhoz, az szerintem most az a klímaváltozás.

És erről szeretnénk beszélgetni most, hogy ez a mezőgazdaságra milyen hatással lehet, nemcsak agrotechnika szempontjából, hanem összágazati szinten hogyan alakulhatnak bizonyos körülmények.

Először Norbihoz fordulok az első kérdéssel, hogy hogy mi mik a várakozások, hogy hogyan alakul a a klímahatás?

Tehát hogyha a következő évtizedekben itt a régióban >> agrárközgazdasági intézet vagyunk, tehát alapvetően ökonómai kutatásokkal foglalkozunk, de a klímaváltozásnak van ökonómiai kicsatlakozása is értelemszerűen.

Úgyhogy ezokból kifolyólag azért figyelemmel kísérjük azokat a kutatásokat, amelyek erre a témakörre fókuszálnak.

A számomra egy nagyon érdekes publikáció volt az, amely az idén júniusban látott napvilágot. egy olyan tudományos folyóiratban, ami egyébként elérhető az interneten keresztül is, és egy két éves, tehát meglehetően komoly jóvágyási procedúrán ment keresztül.

Epublikációra szeretnék most hivatkozni, és ebből egyértelműen az derül ki, hogyha a szűkebb környezetünket, és ezalatt értem most az Európai Uniót, akkor alapvetően a Mediterrán térség az, ami erőteljesen kitett a klímaváltozás negatív hatásainak.

A Kárpátmedencét hozzátehetjük.

Ha meritánt térséget érintettem és kicsit tovább nézünk az Európai Unión kívülre, akkor mindjárt ide sorolhatjuk az észak-afrikai térséget, ami hát az EU szempontjából fontos exportpiac.

A ide sorolhatjuk a közelkeletet, és ha kicsit keletebbre mozdulunk, akkor a fekete tenger térségét is.

Érd Ukrajna és Oroszországnak a legjobb termőterületei.

Ha globális kontextusban próbáljuk meg ezt elhelyezni, akkor bizonyos termények esetében közösség mondjuk a búza és a kukorica.

Hozzáteszem, Amerika Egyesült Államok, a szubszaharai af szubszaharai Afrika.

És ha most ezt le kéne fordítanom a szabad termények, hozamok nyelvére, és a magyarországi régiót tekintem, illetve hát mondjuk úgy szűkebb környezetünket, elsőként ez a délurópai térség.

Akkor számítások szerint a búza hozama úgy, hogy figyelembe vesszük a technológia előrehaladást, ezatt azt kell érteni, hogy a második világháború óta eltelt időszakban a genetikai előrehaladás, a technikai technológiai előrehaladás bizonyos paramétereiből készült függvények, illetve ezekre alapozott becsüléseket csatlakoztattak be ebbe a modellbe.

Szóval sok beszédnek sokk a konklúzióm az, hogy a búza esetében Magyarország és az Európai Unió nagy része egy olyan zónába sorolható be, ahol 15-25% közötti termés hozamcsökkenéssel lehet számolni.

A nagyságrend az érdekes, most nem az, hogy pontosan mennyi.

Kukorica esetében pedig a Kárpátmedence egy olyan régió sorolható, akár 40%-os hozamcsökkenés várható.

Gyorsan hozzáteszem, hogy például a Cornbelt az USAban szintén ebbe a térségbe sorolható.

Ehhez képest mondjuk Dél-Amerikában a 15% körüli hozamcsökkenés várható.

És még egyszer hangsúlyozom, hogy a technológiai előrehaladást figyelembe véve.

Ezek nagyon komoly következmények, úgy gondolom, tehát hogy a Magyarországra vesantást és Magyarország esetében nem a modellszámítási eredményeket emelném ki, hanem hát mint ökonmiai intézet azért adatbázisokhoz van hozzáférésünk, késztettünk olyan térképeket, amelyeken azt látjuk, hogy az kár által érintett területek esetében mondjuk egy öt éves időszakban az oszálykár enyhítési kifizetések hogyan alakultak településszinten.

És ez azt mondom nektek húzhatunk egy olyan vagy besatíóhatunk egy olyan országrészt, amely alapvetően Bácskiskó megyéből Csongrád, Békés, Pajdú Bihar, Szabolcs, az egy meglehetősen sűrűn vannak a sötét, vörös térségek benne.

Ehhez képest Baranya, Zala, Vas, Veszprém megye, ez egy teljesen más kategória.

Ott talán a legkevesebb ilyen kárigénylő következett be.

És hát a közepesen érintettek közé sorolhatjuk Györmoson, Sopron talán Nógrát, Heves, Borsod, ezek azok a vidékek, amelyek egyelőre kevésbé érintettek.

És valószínűsíthetően, ha a meteorológiai előrejelzéseket erre rávetítem, akkor ezek nagyban egy egybec csengenek azzal, ami a jövőkép.

Tehát ezek, amelyeket első körben említettem, azok a térségek Magyarországon, amelyek a leginkább ki lesznek téve a jövőben is a klímaváltozás negatív hatásainak.

Hát igen, ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen nagyon sok kutató foglalkozik ezzel, hogy a klímaváltozás az milyen hatással lesz a a a mezőgazdaságra, vagy hát magára az életünkre.

És nyilván ez a közgazdasági vonala is nagyon fontos, illetve tehát tényleg az agrotechnikai vonala is.

Most így felét forduló Gábor, hogy így termelőként vagy hát egy nagy termelő vállalatnak a vezérigazgatójaként te mit tapasztalsz itt a az elmúlt években az időjárási szélsőségekben?

Mi miket látsz, hogy hogy milyen hatása vannak a gazdálkodásotokra? >> Hát összefoglalva nagyon komoly hatása van a gazdálkodásunkra.

Ugye mi ott tevékenykedünk Csongrád megyében, Hódmezővásárhely és környékén, amit igen-igen érintett az elmúlt időszakban.

Az elmúlt három-négy évben már jelentős mértékű aszály volt, és minket igen-igen érintett.

Korábbi időszakban is volt már egy-egy olyan év, amikor a csapadék mennyisége nem volt optimális. illetve van egy másik jelenség, ami a gazdálkodás szempontjából fontos, hogy a a hőmérséklet, az extrém magas hőmérsékleti napok száma is elkezdett növekedni.

Ugye mind a kettő jelentős hatással van az arra, hogy hogy hogy tudunk gazdálkodni.

Ugye a csapadék jobban befolyásolja jelen pillanatban, de ugye a másikra is kell gondolni, hiszen amikor ilyen 40 fok fölötti hőmérsékletek vannak, akkor bizony a növényekben a gázcseryílások le bezáródnak, és ugye maga az asszimiláció leáll.

És bizony előfordult a olyan időszak, hogy zölden csörgőre száradt a kukorica, függetlenül attól, hogy még valamennyi nedvesség volt is a talajba, de de nem volt képes ezt a nagy hőmérsékletet átvészelni.

Az elmúlt időszakban inkább a a víz már nagyobb problémával vált, és ehhez nekünk alkalmazkodni kell.

Az alkalmazkodásra sok lehetőség van, de nem véges, és és teljes egészében nem tudjuk ezeket a hatásokat kiküszöbölni.

Nekünk az egyik lehetőségünk az öntözés.

Igyekeztünk a az általunk művelt területnek egy jelentősebb részét öntözés alá vonni.

A társaság régebben is öntözött, amikor nagyobb szántóföldi területtel rendelkezett.

Most nagyságrendileg 2000 hetárt művelünk, és ebből elértük azt, hogy közel 900 haáron 850 haáron és doboskiegészítésre fogjuk érni a 900 hektárt, amin tudunk öntözni.

Ez az egyik módszer és egyik lehetőség arra, hogy tudjunk termelni.

Nekünk nagy állattenésztésünk van, ezt elsősorban és sőt kizárólag tömegtakarmányokat termelünk a teljelő szaros állományunknak, amit egyébként nem tudunk a piacon megvenni.

A szemes terményeket megvesszük, de ezeket nem tudjuk megvenni, úgyhogy ennek érdekében tömegtakarmányokat termelünk.

A a azokon a területeken, ahol pedig nem tudunk öntözni, ott igyekszünk figyelembe venni a környezeti lehetőségeket, és ott igyekszünk őszi vetésű növényekkel operálni. idei esztendőben csak kísérletéppen fogunk vetni egy kisebb táblán kukoricát, de azért, mert különböző kísérleteket végezünk arra, hogy öntözés nélküli körülmények között milyen lehetőségeink vannak arra, hogy mégis valamit kihozzunk belőle. nem fogjuk vele a világot megváltani.

Véhetően drága kukorica lesz az, hogyha még tudunk is rajta termést optimalizálni, vagy behom behozni, de mindenképp el kell végezni ezeket a kísérleteket magunk fejlődése szempontjából.

Azt pedig mi is alkalmazzuk, amit már nagyon sokan alkalmaznak, hogy igyekszünk a rendelkezésünkre álló csapadékmennyis vízmennyiséget a talajban megőrizni.

Ez az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladatává vált.

Sajnos a korábbi időszakban én inkább visszamennék 20-30 évet, akkor nem ez volt a a szempont, akkor nem foglalkoztak ennyire a talajokkal, de hál istennek rájött a az agrártársadalom, és ezt kiegészítve ugye a tudományos intézetek, egyetemek is egyre jobban arra sarkalják a gazdálkodókat, hogy vegyék figyelembe azokat a azokat a kutatásokat és tudományos eredményeket, amik azt mutatják, hogy lehetőleg minél kevesebb forgatást alkalmaz. zunk akár adott esetben el is lehet véglegesen is tekinteni tőle azzal együtt, hogy ennek vannak egyéb hozzadékai is, de ezzel együtt lehet élni és igyekezzünk olyan művelés misi megoldásokat alkalmazni, amivel a talajéletet, a talaj szerkezetét, vízháztartó megtartóképességét meg tudjuk őrizni.

Így említetted azt, hogy egy pár kísérletet beállítottok a kukoricába, hogy mondanál belőle pár ötletet, hogy mi az, amit mértek, vagy néztek, hogy mi mi, mert ugye gondolom sokan sokunkat érdekel ez, hogy mivel kísérleteztek, mert hát ugye most a kukoricatermesztés az az egyik legkérdésesebb a magyar agráriumban.

És itt a mivel kísérletezünk egyébként olyan dolgokat próbálunk meg, amit mások is tudnak, csak mi próbáljuk a saját méréseinket elvégezni majd.

Az egyik ilyen az a ugye a precíziós gazdálkodásról sokat beszélünk, és annak rengeteg eleme van.

Nagyon sokat nem használunk még, tehát megpróbálunk a talajadottságainknak megfelelő differenciáltvetést alkalmazni. ö tőszámcsökkentéssel vannak rá kutatási eredmények, hogy el lehet érni egy optimális tőszám esetén azt, hogy a a növény rendelkezésére álló vízmennyiséget optimálisan tudja felhasználni.

Nincs többlet pároloktatás a talajból és így így képes valamilyen szintű terméspruktumra.

Tehát egyik a differenciaátvetés, a másik pedig különböző olyan anyagoknak, és most nem csinálnék itt reklámot egyiknek sem, de különböző olyan additívek és olyan anyagok, amiket a gazdálkodásban lehet használni, és amiknek jótékony hatása van a a talajszerkezetre, jótékony hatása van a növény ellenálló képességére, ha lehet így fogalmazni, hogy ő minél jobban tudjon, minél jobban tudja ezt a stresszhelyzetet kezelni. a növény azt, hogy nincs víz és és adott esetleg magas hőmérséklet és ezeket próbáljuk meg természetesen úgy, hogy nem csinálunk sok változót, egyszerre nem változtatunk, mert akkor a kísérleti eredmény ha pozitív, de nem tudjuk, hogy mi miatt, de a a növénytermesztési felelős kollégám ebben igen elhivatott, hogy ő ezt szeretné nézni.

Én a számok nyelvén azt mondtam, hogy szerintem ne kinódjunk a kukoricával, de ő meggyőzött, hogy ennyit elbírunk főnök, úgyhogy megpróbálunk egy kisebb területen kísérletezni, aztán meglátjuk, hogy mi lesz ennek a az eredménye.

De összességében, ahogy a Norbi is említette, abban a régióban vagyunk, ahol tartósan fel kell készülni arra, hogy hogy kevesebb vízzel és és mag nagy számú hőstresszes nappal kell gazdálkodnunk, és nekünk ehhez kell igazítani sok mindent.

És erre vannak lehetőségek egyébként.

Bet vetésidő előrehozása, ahogy említettem, az őszi elsősorban őszi kultúráknak a a vetése.

Ezekkel át lehet hidalni azokat az időszakokat, amikor nincs csapadék és nagyon-nagy a hőmérséklet. >> Hát igen, csak ugye ezt a nehéz most megmondani, hogy mikor van csapadék, meg mikor vannak olyan klima vagy időjárási körülmények, amelyek optimálisak egy növény fejlődéséhez.

Én is ugye én Tolna megyében gazdálkodom, és ott is ezt észelem, hogy egyszerűen tavalyi évben már ugye lehetett vetni akár március végén a kukoricát, mert annyira meleg volt a talaj az idei évben el lehetett vetni, de nem sok értelme volt.

Ugyanakkor meg most idén például a késővetés volt jó a kukoricában állunk.

Most nyilván mi még egy ilyen nagyon átmeneti idő vagy helyen vagyunk a a Hódmező vásárhelyhez képest, tehát hogy ez is egy nagyon nehéz kérdés. meg ugyanez az ő szívetésűeknél is, hogy akkor most azt túlsúlyban helyezzük, de ugyanakkor igen.

Tehát mi nyilván ez ez látszik, tehát mi is mi is ugyanezt csináljuk, hogy növeljük az ő őszívetési kultúrákat vagy azoknak a területét.

De most az idei ősz az meg annyira szélsőségesen alakul nálunk.

Nem tudom nálatok ez hogy alakult, de hogy hogy egyszerűen kiszámíthatatlan az ember mit mit >> van egy fotó egyébként, amit én készítettem egy fotóty eltegyem magamnak a az albumomba.

Az pedig egy egy nagyobb táblánkon, amit sikerült öntözhetővé tenni, ott egy center van rajta.

Ez egy közel 100 hektáros tábla, úgyhogy igen látványos.

Az olasz perét azért vetettük, mert az egyik legjobb töegtakarmánya egyébként a szenázs, ebből készített szenázs a tejő szarvasmarhának.

És látványos ugye őszi keresztő öntözést, és utána is adtunk még az őszolyamán neki vizet és öntözést azért, hogy meg tudjon erősödni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az agrárium és a terménypiacok átalakulása a klímaváltozás hatására”

Miről szól ez az epizód: „Az agrárium és a terménypiacok átalakulása a klímaváltozás hatására”?

Az Agroinform Podcast legújabb adásában a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait vitatják meg. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója és Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója elemzik a várható hozamcsökkenéseket, különös tekintettel a búza… Az epizód a Agroinform című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az agrárium és a terménypiacok átalakulása a klímaváltozás hatására”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Antal Gábor, Potori Norbert, Koczor Ádám, Kátai-László Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az agrárium és a terménypiacok átalakulása a klímaváltozás hatására”?

Fő témái: klímaváltozás, mezőgazdaság, terménypiacok, hozamcsökkenés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az agrárium és a terménypiacok átalakulása a klímaváltozás hatására”?

Megjelenés: 2026. 02. 03.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agroinform/az-agrarium-es-a-termenypiacok-atalakulasa-a-klimavaltozas-hatasara-ba3fb670

Több epizód a Agroinform-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból