Az élet meg minden

Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)

· PT2H6M22S

Összefoglaló

Csányi Vilmos etológusprofesszorral beszélgetés az emberi képzelet, a civilizációk létrejötte és a kreativitás evolúciója kapcsán. Az epizódban szó esik a kutyák viselkedéséről, az emberősökről, az emberi közösségekről és az ipari társadalmakban való elhelyezkedés nehézségeiről.…

Röviden

Műsor
Az élet meg minden
Megjelenés
2024. 05. 03.
Hossz
2 óra 6 perc
Szereplők, említett nevek
Csányi Vilmos
Témák
etológia, emberi képzelet, civilizációk, evolúció, kutyák viselkedése, ipari társadalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Az elmeteória: mi van a fejünkben arról, mi van a másik fejében? [00:18:39] Az ember és hiedelmei.
  2. — Az emberi civilizáció és a széttöredező hiedelemvilág, valamint káros hiedelmeink.
  3. — Agresszió és kooperáció.
  4. — Az archaikus csoportok mérete és értékrendje.
  5. — Hogyan ismerhetjük meg az archaikus csoportokat a kutyák tanulmányozásával? [01:12:06] Miért volt bizalmatlan eleinte a
  6. — Küszöbön áll a beszélő, de legalábbis a nyelvet értő kutya? [01:29:48] A tartós emberi közösségek szétbomlása és az „egy
  7. — Egy tudós, aki szkeptikus a haladást illetően.
  8. — A túlnépesedés, mint az egyik legnagyobb probléma.
  9. — Javíthatók-e az ember káros hiedelmei, viselkedése? És ha nem, javítható-e a következő nemzedék?

Ebben az epizódban

ez itt az élet meg minden a portré interjw podcast gondolatok életstratégiák és világfolyamatok a mindennapi káoszon túl a civilizáció előtti időkben lett egy társunk aki azóta köztünk vagy inkább velünk él olyan 50000 éve jöttek fel afrikából a homo sapiens csoportjai európában és itt találkoztak először a ősi farkassal csányi vilmos az állati és emberi viselkedés világszerte elismert kutatója munkatársaival feltette a tudomány térképére a kutyaetológiát ami nem volt egyszerű [Zene] feladat azt mondták hogy a ol ológia az az állatokat a természetes környezetükben figyeli meg a kutyának nincs természetes környezete mert ugye velünk él ezt nem tekintették természetes környezetnek akkor nincs mit vizsgálni nincs kutyaetológ pedig nincs a kutyák vizsgálatával az emberősökről és közösségeikről is sok mindent megtudhatunk amelyektől igencsak messze kerültünk olyannyira hogy sokan ma már egyszemélyes közösségekben [Zene] élnek kihez leszel akkor hűséges saját magához természetesen mert akivel közös akciók közös hiedelmeim vannak és és akit megcsinálok ahhoz leszek hűséges vagyis saját magamhoz ez azért szörnyű és szörnyebb mint ahogy azt a sokan gondolják amikor hallják hogy ezt az emberek 99%-a ezt nem tudja megcsinálni kedves hallgatók ez itt az élet meg minden podcast 67 adása én tótszaboc töhtön vagyok ebben az epizódban csányi vilmossal beszélgetek a túlnépesedett bolygóról ártalmas reklámokról az egyszemélyes közösségek valóságáról és arról hogy miért nem találja sokszor a helyét az ipari társadalmakban az ember a műsort egyébként sem minisztérium sem politikai párt sem más állami szervezet állami alapítvány állami pályázat de még önkormányzat sem támogatja ám az élet meg minden podcast létezéséhez így a szponzorok mellett rád is szükség van a műsort tehát támogathatod a patreonon a támogatás módját megtudhatod a műsor weboldalán amelynek címe az életmegminden.hu ezen a weboldalon az epizódokhoz bőséges műsorjegyzeteket is találsz valamint feliratkozhatsz a podcast hírlevelére is ez pedig a stósz ami szintén ingyenes tehát a műsor weblapjának címe még egyszer az [Zene] életmegminden.hu bookfencec jeromos janka sokan nagyon sokan vannak magyarországon akik pontosan tudják kutyanevekről van szó méghozzá csányi vilmos kutyáinak neveiről hiszen a széchenyi díjas etológus professzor több mint negyed század publikálja népszerű tudományos munkáit a nagyközönségnek amely könyvek egy része a kutyákról jobban mondva e négylábuak viselkedésstudományáról szól az 1935-ben született csányi vilmos az 50-es évek végén vegyészként végzett majd a budapesti orvostudományi egyetem orvosi vegytani intézetének munkatársa lett ezt követően az elte magatartás genetikai laboratóriumában dolgozott egyetemi tanárként majd ugyanitt megalapította az etológia tanszéket amely vezetése alatt nemzetközi hírű kutatóhelyé vált hosszabb időt töltött az egyesült államokban többek között a harvard egyetemen de megannyi titulusát díját gazdag életpályájának akárcsak főpontjait könyveinek címét itt most nincs hely és idő felsorolni így it csak annyit említenék meg hogy e beszélgetés apropóját az adja hogy nem régiben jelent meg csányi vilmos új munkája amelynek címe a teremtő képzelet a kreativitás evolúciója amely könyvben a szerző nem kevesebbre tesz kísérletet minthogy megválaszolja a nagy kérdést mi tesz minket emberré ebben az epizódban tehát csányi vilmossal beszélgetek a civilizációkat létrehozó emberi képzeletről beszélő kutyákról apró ismeretekről és globális folyamatokról a kőkorszaki boldogságról és az igazán fontos dolgokról az életről meg mindenről kedves professzor úr nagy tisztelettel köszöntöm a műsorban és nagyon örülök hogy elfogadta a meghívást én is köszönöm a meghívást az az eljárásom hogyha egy nagyon komplex téma van és nagyon összetett a téma akkor próbálok találni olyan belépési pontot amivel vagy amiből lépésről lépésre egy kicsit fel lehet fejteni és az ön legújabb könyvét a teremtőképzeletet olvasván akadtam rá pár szóra és ezek l is az egyik legizgalmasabb nekem is az volt hogy azt állította a könyvében hogy rendelkezünk mi emberek úgynevezett elme teóriával tehát hogy az ember el tudja képzelni hogy mi van a másik fejében én ezt így fordítottam le magamnak és ebből egy egészen érdekes dolog bomlik ki hogy az ember emberé tudott válni és hogy közösséget épített de hogyan is képzeljük el ezt a fogalmat aki nem olvasta a könyvet miről is van itt szó hozzá kell tegyem hondy ez nem az én elképzelésem ugye van a könyvben egy csomó dolog ami az de az elmeeteória az egy jól ismert fogalma az etológiának és a neurobiológiának ugye az állatok most egyelőre beszéljünk madarakról és emlősökről mindegyiknek fontos az életében a másik egyed akár a saját fajtájából valaki hogyha a csoportban él akkor a valaki nagyon fontos lehet ha nem a saját fajához tartozik akkor vagy egy ragadozó vagy egy préda tehát mindenképpen fontos hogy a közelbe került másik állat az mit fog tenni a következő pillanatokba tehát ha el kell kapni akkor merre fog elmozdulni ha el akar kapni akkor ugyancsak merre fog mozdulni és hogyan tudok tőle megszabadulni ha csoportban élünk akkor a csoporttársam mit tesz a közös cél érdekében ezek mind olyan gondolatok amelyek minden normális állat elméjében meg kell jelenjenek mert ha ezek hiányoznak akkor vakon él a világban és nagyon gyorsan kiszelektálódik hogy finoman fogalmazzak tehát valami olyan baja esik amit már nem lehet túlélni nyilván hogy a magas abban felsszámozott állatok tehát akinek több agya van nagyobb tömegű a azok részletesebb pontosabb elképzelést tudnak adni a másik elméről és hát az ember akinek testéhez viszonyítva a legnagyobb méretű a az agytöveege az állatvilágban az ember számára rendkívül fontos a másik emberről való gondolkodás egy dambá nevű antropológus írt elő részletesen hogy hány ember gondolatait tudjuk elképzelni ugye hogy átlagember az kettő-három másikra tud úgy gondolni hogy hogy mindegyik véleményét elképzelését egyszerre mozgatja a fejébe vannak akik öt-htig eljutnak és hát a a csimpánzról is kiderítették hogy legalább egyet biztosan el tud képzelni ugye az hogy ez milyen részletes az már egy másik kérdés csimpáz esetében ezt nehezebb megítélni az ember esetében pedig tudjuk hogy ha most elképzeljük hogy a társunk az valami olyat csinál amit mi nem szeretnénk akkor egész apró részletekbe tudunk menni hogy vajon miért csinálta hogy csinálta mikor csinálta milyen okok miatt és akkor egész apró részletekbe megyünk de lehet hogy csak úgy gondolkodunk róla hogy na ez is az gondolja hogy és valami nagyon egyszerűt gondolunk tehát az ember változatosan részletesen és hogy is mondjam átlagolva is képzelődhet a mások elméjéről valahogy az állt össze bennem hogy ez a ez a képzelődés ahogy én elképzelem a másikat is meg ahogy a másik a világ ban működik ez nagyon komoly civilizációs vívmányok nem tudom hogy jó szó-e ez a ezeket alapozta meg például elvezetett a vallásokhoz és a szervezett vallásokhoz mertogy itt egy másik szót is használt hogy hiedelmeket kezdtünk felépíteni a világról hát akkor megint téünk vissza az etológiához tehát ugye a világról az elme az valamilyen érzékszerveken keresztül szerez tudomást tehát látunk hallunk tapintunk szagolunk dolgokat ez egy leegyszerűsített világot ad mert igazából a világ sokkal bonyolultabb ugye színekből a a lehetséges fényhullámhosszaknak csak egy bizonyos tartományát látjuk a ízekből is csak egy bizonyos részét érezzük a molekuláknak a a állatvilágban megjelent az a tulajdonság is hogy mikor nincsenek közvetlen kapcsolatok az érzik szerven keresztül a világgal tehát nem érzem fogom hallom akkor is el tudom képzelni tehát a képzelet az egy olyan gondolat és egy olyan felépített világ amelynek nincs közvetlen kapcsolata a érzékszerveken keresztül a világgal de az emlékeken keresztül tehát a a hosszútávú memóriám az természetesen beleszól hogy ha én láttam egy almát akkor az elképzelt alma tulajdonságait azért az jelentősen befolyásolja hogy már láttam egyet ha elképzelek egy olyan gyümölcsöt ami nincsen és elkezdem magyarázni hogy ez hosszúkác és kocka formájú szemek vannak benne és a magok kívül vannak akkor bár itt is nyomon lehet követni hogy ugye magokat mondtam tehát igénybe vettem azokat az ismereteket amik már megvannak de hozzátettem olyan dolgokat amik nincsenek kockaformájú gyümölcs nincs vagy legalábbis még nincs ezért aztán a fantáziának ugye nincs felső határ a amíg a másik ember megérti azt amit mondok amit a képzeletemről elmondok addig mindenfélét elképzelhetek ez a lényeg hogy lehet egyedül képzelődni és akkor nem kell magyarázkodni és az ember álmodik vagy képzelődik bármiről de ha ezt a képzeletet meg akarom jeleníteni elmondom vagy megírom vagy megraj vagy más módon a mását létrehozom akkor ugye a a megértés a probléma tehát amikor valakinek a elmagyaráz hogy milyen gyümölcsre gondoltam akkor idővel vissza kell kérdezni hogy érti-e hogy egyáltalán miről van szó és hát van egy ilyen antropológiai fogalom a a beszélgetés elmélete amikor két ember beszél mondjuk egy tanár és egy tanuló akkor a tanár mond valamit a tanuló hallgatja és ha a tanár meg akar aról győződni hogy érti-e akkor kérdez valamit és ha megfelelő válaszokat kap akkor úgy gondolja hogy értette ha nem megfelelők a válaszok akkor kiegészítő magyarázatot ad és akkor mondjuk hogy megértett valamit hogyha ha mind a kettő a kérdésekre ugyanazt a választ adja ez egy nagyon fura dolog mert az ember azt gondolná hogy a megértés az valami magasztosabb fontosabb dolog de igazából csak annyit jelent hogy valakivel vagy valakikkel a feltett kérdésekre azonos válaszokat adunk akkor ezt megértésnek hívjuk mint egy teszteli az ember hogy a másik elméjében valóban az van-e mint amit elgondolt tehát alkotott egy elmeteóriát erről is erről a tudásról és igen pontosan de ha jól értem azért ez a ez a képességünk ez már a nyelv kialakulása előtt jelen volt a az úgynevezett ősemberbe most ha visszamegyünk itt mondjuk másfél millió évet hát én még inkább visszamegyek ugye az állatoknak is szükséges elképzelni valamit ha most van egy nem tudom én egy egér a egérlyukba és halall különböző zajokat akkor el kell képzelje hogy az egy macska az egy ember az egy falevél mert attól függ hogy kijöhet-e vagy nem nyilván ha azt képzeli hogy ott egy macska akkor nem fog kijönni ha meg azt képzeli hogy csak a levelek zörögnek akkor kijöhet megnézni hogy mi a helyzet de az a problémája hogy ez a k képzelődés és ennek a eredménye ez kizárólag az övé tehát ő el tudja képzelni de nem tudja a társainak átadni tehát a a vicselkedéséből esetleg megítélhető hogy nem mer kimenni akkor a másik egér azt gondolhatja ugye az elme teória jön itt megint be hogy azért nem megy ki mert valami olyat képzel ami veszélyes és ha én is mármint az ér én én is azt képzelem akkor én is maradok de ha én azt képzelem hogy ő csak képzelődik akkor kimegyek és aztán vagy macska vagy falevél kiderül a következő percekben tehát az állat a képzelete birtokában nem képes ezt kommunikálni vagy csak nagyon gyatrán és ez ez egy jelentős hátrány az embernél ugye még itt be kell iktatni a a csoportot az állatcsoportban nem csak azt kell elképzelnem hogy a környezetembek konkrétan mi van azt is el kell képzelnem hogy a csoporttársaim erről mit képzelnek mert ha valamilyen csoportakció megtámadunk valakit menekülünk valakitől körülveszünk valakit elbújunk tehát valamilyen közös akciót csinálunk akkor azt is el kell képzelnie az egyes állatoknak hogy h feltehetőleg a többiek mire gondolnak és akinek ez sikerül az szerencsés evolúcióban jó jövő áll előtte akinek nem sikerül annak peehje van az ember esetében ugye ez úgy változott az embernél is a homo erectusról azt gondoljuk hogy még nem beszélt de nagyon szoros kapcsolatba került már a a csoporttársaival tehát a elme teóriája az rendkívül fejlett volt mert 20-30 felnőtt homo erectus volt képes megszerezni valamilyen ragadozónak a zsákmányát húst a hús nagyon fontos volt a emberi evolúcióban és ehhez ugye hogy közösen csináljanak valamit ahhoz nagyon figyelni kell arra hogy a vezető mit tesz feltehetően mit kíván tőlünk tőlem és ennek megfelelően viselkedni erre látunk más példákat is afrikai vadkutyák rendkívül sikeres vadászok a oroszlán többi ragadozónak olyan 20-30% az estek 20-30%-ában sikeres a vadászata a vadkutyáknál 80% azért mert rendkívül összehangoltak tehát a van egy 15-20 tagból áll a falka van egy suka vagy kan vezető és láthatóan csicseregnek a kutyák és figyelnek egymásra és mutogatnak bekerítik a prédát tehát nagyon komoly mint egy haditervv alapján végzik a a zsákmányszerzést ami azt jelenti hogy el kell képzelni hogy a vezet ő mit szeretne hogy az egyes tagoknak mi a szerepük ebben és az egész az egészet együtt kell tulajdonképpen elképzelni tehát nem arról van szó hogy most egy egyednek kell húst szerezni és ezért mindent megtesz hanem a csoportnak kell húst szerezni és az egyének ebben valamilyen alárendelt szerepe van és ki kell találja hogy mi ez a szerep az ember nél amikor ugye ez az állapot hogy figyelnünk kell a többiekre ez egy kommunikációs kényszert jelent ez alatt azt értük hogy minél jobban tudjuk jelezni hogy mit szeretnénk és a másik tudja jelezni hogy ő mit szeretne és a kettőből kialakul a következő pillanat történése ez azt jelenti hogy minél jobban tudjuk ezt a a kommunikációs feladatot megoldani annál sikeresebbek leszünk annál több utódunk lesz annál gyorsabb a evolúciós fejlődésük és hát az embernél amikor a nyelv a homopienszel megjelent k-300000 éve akkor nagyon gyorsan ugye 300 évben már kultúráról beszélünk tehát 200000 év alatt rendkívül kifejlődött a kommunikáció és é megjelent a kultúrának olyan formái mint a temetés a vörös anyyag felhasználása ceremóniáknál fegyvereket találtak fel a nyílat az 70000 éve dárdát ilyeneket tehát azzal hogy kommunikálni lehet a képzeletet lehet kominálni tehát nem csak elképzelem hogy hogyan kell egy nyilat csinálni hanem el mesélem a többieknek és több ötletet össze lehet rakni és akkor egy hamarabb jobbat lehet csinálni…

Említett entitások

Témák

  • etológia
  • emberi képzelet
  • civilizációk
  • evolúció
  • kutyák viselkedése
  • ipari társadalom

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)”

Miről szól ez az epizód: „Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)”?

Csányi Vilmos etológusprofesszorral beszélgetés az emberi képzelet, a civilizációk létrejötte és a kreativitás evolúciója kapcsán. Az epizódban szó esik a kutyák viselkedéséről, az emberősökről, az emberi közösségekről és az ipari társadalmakban való elhelyezkedés nehézségeiről.… Az epizód a Az élet meg minden című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csányi Vilmos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)”?

Fő témái: etológia, emberi képzelet, civilizációk, evolúció, kutyák viselkedése, ipari társadalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csányi Vilmos — Elképzelt civilizáció (Ep. 067)”?

Megjelenés: 2024. 05. 03.. Hossz: 2 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-elet-meg-minden/csanyi-vilmos-elkepzelt-civilizacio-ep-067

Több epizód a Az élet meg minden-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból