Az Én Kék Zónám

Breyer Helga: Semmi baj nincs a gluténnal | Az Én Kék Zónám #48

· PT50M45S

Összefoglaló

Dr. Breyer Helga endokrinológus a hormonális egyensúly zavarairól, az inzulinrezisztenciáról és a 2-es típusú cukorbetegség növekvő előfordulásáról beszélget Barbarával. Kitérnek az anyagcserezavarok okaira, az elhízásra, valamint a glutén és a glifozát kérdéskörére.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 12. 04.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Breyer Helga
Témák
glutén, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, anyagcserezavarok, elhízás, glifozát
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagyon sok esetben nem értettük azt, hogy jól letetjük [zene] a beteget, edzővel edz, követi az energiabevitelt, és mégsem működtek [zene] az eddigi terápiás lehetőségek. >> Nem fogyott >> és nem fogyott.

De hát ott van a vékony [zene] bél utolsó szakaszában az a nyágahártya, ami enteroendokrin sejteket partalmaz.

Ők fehérjét gyártanak, GLP1 fehérjét, GP fehérjét.

Amikor a nyákahártya sérül és bél warrier funkció károsodás van, nem termelődik a sejtünkben sem a GP1, sem a GP.

És akkor amikor azt mondja nekem a beteg, hogy eszem, eszem és nincs terütettségegérzésem, >> Ühüm. >> Akkor arról nem csukő.

Breyer Helga belgyógyász a hormonális egyensúly egyik hazai [zene] királynője.

Saját klinikáján nők százainak segített visszatalálni önmagukhoz az inzoli rezisztencia, a menopauza vagy éppen a pajzsméri alul vagy túlműködés miatti problémák megoldásában.

A GRP 1-es készítmények megjelenésével pedig rengeteg betegnek segített [zene] visszatalálni az optimális testsúlyához. >> Nem csodaszer.

És zseniálisan elveszi az étvágyat.

Egy kalóriadeitet ki tudok vele alapítani, csak éppen nem mindegy, hogy miből fogy.

Ha te mellette nem foglalkozol azzal, hogy van egy csodálatos szöveted, amit úgy hívnak, hogy izomszövet, és ha majd egyszer el [zene] szeretnéd hagyni ezt a terápiás megoldást, akkor neked annak a szövetnek a metabolikus memóriájára kell majd támaszkodnod. >> Szia Helga!

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásokat.

Köszönöm a lehetőséget. >> Engem ez mindig érdekelt.

Ugye nagyon sokan hivatkoznak arra, hogy tulajdonképpen ők nem tudnak lefogyni, mert az ő hormonjaik miatt ez képtelenség.

És ugye egy kicsit ilyen olyan, mintogyha egy ilyen mentővet is kapnának sok sok sok szempontból, hiszen rengeteg oka lehet.

Nyilván ezt el fogod mondani, hogy milyen hormon változások lehetnek akár a túlsóly okai, de hogy tulajdonképpen a tyuk vagy a tojás volt előbb, a hormonok állítódnak el előbb, vagy az életmódunk elrontjuk a hormonjainkat?

Ez a nagy kérdésem. >> Nagyon nehéz kérdés estel föl, merthogy a szagma napig ez önkozik.

Most jelenleg azt kell, hogy mondjam, hogy nyerésre állnak a hormonok.

Mert a legfőbb problémája a mai társadalomnak a többletinzulin, amit úgy hívunk csúnya latin szóval, hogy hiperinzulinémia.

És ennek a a problémának a kiinduló szövete az a zsírszövet.

Tehát amikor azt mondja nekem a hozzámforduló fogynivágyó kliens, hogy segítsek, mert valóban kettő mély levegővételtől is hízék.

Én azt bizony elhiszem neki. >> Régen ugye elegánsan azt mondtuk, hogy hogy ilyen nincs, mert mert egy egyszerű kalóriadeficittel ezt meg lehet oldani.

Azt gondolom, hogy nagyon sok olyan hatás éri ma már a szervezetet, ami sajnos odavezet, hogy kalóriát meg meg energiát raktározunk, és ez a leginkább a stressznek köszönhető.

De természetesen ide tartozik a a mozgáshiányos életmód, a rosszul felépített étrend.

És itt is azt látom, hogy régen sokkal egyszerűbb volt, mert tisztábbak voltak az élelmereink.

Most már nagyon sok esetben nem is tudjuk, hogy mit mit eszünk valójában.

Tehát visszatérve az eredeti kérdésre, ha az inzulin háztartás és a szénhidrát anyagcsere egyensúlya felborul, és az inzulin többlet az az élet során rövidebb vagy hosszabb időn keresztül hat a szervezetedre, akkor abból valóban túlsúly lesz.

Megkülönbözteti ma már a szakma a rövid és a hosszú ideig tartó inzulinrezisztenciát.

Tehát vannak olyan speciális életkörülmények, ami inzulintöbblettel, hiperinzulinémiával jár. >> Például >> például a várandóság.

Igen, >> de ide tartoznak például azok a kóros állapotok lázasbetegségek.

Tehát a covid alkalmával nagyon sok beteg vált kettes típusú cukorbetegé.

De ide tartozik például az is, amikor krónikus stresszhatás alatt állsz, mert mondjuk nagy nyomás alatt dolgozol, nincs időd pihenni, nincs időd mozogni, ami a stresszkezelésnek az egyik legkönnyebben elérhető eszköze, és ez megtanítja a szervezetedet egy raktározó üzemmódban működni.

És ezek a problémák egy olyan társadalomban, ahol egyre kevesebb figyelem hárul a az egészségnevelésre.

Tehát én azt gondolom, hogy hogy a a mai világban, az iskolában, ugyanúgy, ahogy régen volt technikaóra, régen volt főzéstan, a biológia órából ki kéne csípni egy olyan szeletet, ami ezeknek a a folyamatoknak a felismerésére és a korrigálására hívja fel a figyelmet.

Az még egy nagyon-nagyon fontos szempont, hogy nem minden Ducinak ugyanaz a problémája. >> Ühüm. >> Tehát nincs univerzális megoldás. >> De ha ránézel valakire, akkor látod, hogy milyen típusú duci. >> Az esetek nagy részében igen, de én sem vagyok egy univerzális diagnoszta, tehát nekem is szükségem van támpontokra.

Én azt gondolom, hogy amikor először találkozom valakivel, akkor nekem szükségem van információra.

Tehát én nem hiszek a telemedicinának ebben a a a vonatkozásában.

Nekem igenis látnom kell, bele kell szagolnom, látnom kell a mozgás mintáját.

Tehát én már onnantól kezdve felépítem a diagnózist, hogy ő belép az ajtómon. >> Ühüm. >> Hogy jön be?

Ránézek a kezére, a bőrére, az illatát szagolom.

Tehát ezeket ma egy monitoron keresztül az ember nem tudja megtapasztalni.

Nagyon fontos ugye a családi kortörténet, mert tudni kell azt, hogy igenis vannak öröklött hajlamaink.

És nagyon vastagon szeretném aláhúzni, hogy ezek hajlamok.

Tehát van igaz, hogy van egy programom, de hogy az a program az mivé válik, abban részént benne van a a a szülői felelősség, az édesanyának a várandóság alatti anyagcserevezetése, de ott van a társadalom is, hogy mivel letetjük a gyerekeinket, mire fektetünk nagy hangsúlyt, hogy hogy mondjuk beáldozunk egy tornaórát azért, mert mert a gyereknek a matematika külön faktja az fontosabb, vagy igenis időt szánunk arra, hogy hogy figyelembe vesszük azt a nagyon-nagyon fontos időt.

Tehát a a gyermekkor az egy szent időszak.

A gyermekkornak a az első kilenc hónapja az édesanyával, az anya méhben eltöltött idővel kezdődik.

De volt ugye Magyarországon az első 1000 naprogram.

Én azt azt nagyon szerettem, >> mert külön figyelem hárult erre a az időszakra.

De én ezt elvezetném egészen a 21 éves korig, mert tudomásul kell azt venni, hogy 21 éves korunkig fejlődik úgy a szövet, legyen az izom, legyen az ideg, legyen az bármilyen testi sejt, amit utána már csak szinten tudunk tartani.

És az izomszövetnek azért van különleges jelentősége, mert az az izomszövet, amit a gyerek nem épít fel kicsi korában, az a minőség, azt már később nem tudjuk megcsinálni, más minőségű, más szerkezetű az a a az izomrost felépítés, amit gyermekkorban építünk föl.

Tehát én azt szoktam mondani, hogy nagyon-nagyon sajnálom, hogy nem látok több gyereket az utcán játszani, sportolni. >> Ühüm. >> Hanem mindenki ül a kis szobájában számítógépes játékok garmadával ellátva.

Tehát én én én nem vagyok egy őskőület.

Ö de az is biztos, hogy egy olyan hibát tanítunk meg a gyerekeinknek, ami a genetikai programnak a felszére lökődését fogja elősegíteni.

És nekem mindig az volt Barb a a kérdésem, én ugye nagyon őskő ület vagyok, én már 2001 óta >> most mondtad, hogy nem vagy az [nevetés] >> abból a szempontból, hogy hogy megpróbálom felvenni a ritmust, de ettől függetlenül én 2001-ben kezdtem a szakmámat, és 2001-ben még nem volt ennyire nagy arányú a gyermekek körében a cukorbetegség előfordulási gyakorisága a kettes típusé.

Az egyes a a az inzulinhányos állapot, ami egy autoimmun betegségnek a következménye, azt már természetesen akkor is ismertük, de nem volt kettes típusú gyerekcukorbeteg.

És azért kellett egy nomenklatúrát, tehát egy nevezéktant megváltoztatni, mert régen talán te is még emlékszel, volt ilyen, hogy felnőttkori cukorbetegség meg gyermekkori.

És akkor a gyermekkorit aposztrofáltuk, az inzulin kezelt egyessel, és a kettes volt a felnőtteké.

És az kezdett el engem foglalkoztatni, mert azért oké, hogy 2001-ben kezdtem, de mégsem egy emberöltő telt el azóta, hogy mi változott, tehát mivel lett más az a megszületett gyermek, hogy mondjuk 10-12 évesen már olyan típusú anyagcsere zavara van, mint ami 10-15 évvel ezelőtt a 60 évesnek volt. >> Ezek mind elhízó gyerekek, >> nem feltétlenül, de a a többségük Igen.

És ugye itt jön a a az a nagyon fontos szempont, hogy milyen anyag anyagcserevezetés történik az anyukája pocakjában.

Mert én azt gondolom, hogy a a szülői felelősség az részben ott kezdődik, hogy a hogy milyen hatásoknak tesszük őket ki az anyaméhben, mert ők már ott tanulnak.

Tehát az, hogy mi a az egészséges energiaállapot, ahol te fejlődsz kilenc hónapig, az setpintokat állít be az agyadban, a fejlődő agyban, meg elkezdődik magának a genetikának, a DNS-nek, az örökítő anyagnak is a befolyásoltatása a várandóság alatt.

Tehát hogyha ma már egyértelműen nagy esettanulmányú vizgálatok eredményeit tudjuk azt felsorolni, hogy az a kicsi baba, aki egy jó anyagcserekörnyezetben fejlődik az édesanya hasában, sokkal keves, sokkal kisebb az esélye arra, hogy neki krónikus úgynevezett civilizációs ártalomnak számító betegsége lesz magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly, de jobban teljesítenek az iskolában. >> Ühüm.

Sőt, már vannak olyan vizsgálatok is, amik azt mutatják, hogy az a baba, aki sportoló édesanya pocakjában fejlődik, szívesen fog sportolni és gyerekkorában.

Tehát ha ha jelenleg a társadalom azt szeretné megtudni, hogy hogyan lehet elsősorban megakadályozni a túlsúlyt, azt már én uteró az anyamékvben el lehet kezdeni. >> Ühüm.

Na de gondolom a páciens egy nagy többsége azért nem nem nem azzal fordul hozzád, hogy akkor én most terhes lettem és mire vigyázzak, hanem azzal fordul hozzád, hogy itt vagyok, csinálj velem valamit. >> Is is >> ühüm, >> mert hál istennek én ugye a pályám elején policisztás ovárium szindróásokkal foglalkoztam. >> PCOS. >> PCOS.

Ö, és ugye ott a gyermekáldás kérdése, eleve ugye egy olyan inzulirzisztens állapotról beszélünk, ami több ponton befolyásolja a fertilitási mutatókat.

Tehát ők nehezebben esnek teherbe, beteérési problémával küzdenek és sokkal nagyobb a kettes típusú cukorbetegség meg terhesség alatt megjelenési terhesség alatti megjelenési formájának a gesztréciós diabétesznek az erőfordulási gyakorisága az ő körükben, hogyha nincs megfelelő anyagcservezetés.

Tehát prékoncepcionális gondozásban, amikor valaki túlsúlyosként odajön hozzám, hogy túlsúlyos vagyok, nem tudok lefogyni, és by the way még gyermeket is szeretnék, ott kiemelt jelentősége van az életmódváltásnak.

És a kérdésedre válaszolva ugye beszéltünk eddig arról, hogy hogy vannak genetikai hozományaink, tehát szülők, nagyszülők, volt-e közöttük kettes típusú cukorbetegség, volt-e policisztás ovárium szindróma, bármilyen szív és élrendszeri megbetegedés, hormonális betegségek, itt kiemelt jelentősége van a pajzsmer betegségeknek és az sem utolsó szempont, hogy milyen az ő élete.

Az életet gyermekkortól is el kell kezdeni.

Milyen gyermekkori betegségei voltak?

Milyen a jelenlegi élete, hogyan eszik, hogyan alszik, van-e ideje a sportra?

És hogyha ha ezeket az információkat én begyűjtöttem, akkor ezek alapján fel tudunk állítani egy olyan stratégiát, hogy mi legyen a kivizsgálásnak a fókuszában. >> Ühüm. >> Vajon hol lehet az első probléma?

Az izomszövet szintjén, vagy a bélfal szintjén? >> Bélfal. >> Így van.

Mertogy a a mikrobiom kutatás, ami én azt gondolom, hogy az elmúlt időszaknak az utolsó hiányzó nagypáolit darabkája.

Én nagyon sok mindent az inzulinrezisztenciáról a bélfal működése kapcsán értettem meg.

Ugye nagyon sok cukorterheléses vizsgálat eredményét, úgynevezett cukorterheléses görbét látok, és bizony volt sokáig olyan görbe a praxisomban, hogy nem értettem, hogy ő miért így alakul. >> Ühüm.

És most jött be az az információhalmaz, ami már megértette velem, hogy ha és aztán utána rájöttem arra, hogy hogy lehettem ennyire szőkely, hát tök logikus, hol lép be először a tápanyag a rendszerbe a bélfalon keresztül.

Tehát, hogyha a bérfal betegségét komolyan veszem, akkor igenis annak, ha csak abban gondolkozom, hogy milyen dinamikával lép a rendszerbe a cukor, vagy a szénhidrát, mert ugye itt komplex szénhidrátokról beszélünk.

Tehát nem csak a beteget kell azért mondjuk egy picit megdorgálni, hogy ne tessék magas glikémiás indexű, tehát gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztani.

Meg ugye azért etetünk rostot a betegekkel, hogy a szénhidrátnak a felszívódását és ezáltal a vérben való megjelenését egy picit uralni tudjuk és lassítani tudjuk, de ugyanolyan fontos szerepe van a vérfalnak is, >> hogyha ha a nyálkahártya, amit én én egyre nagyobb beccsben tartok, mert mert szeretném, hogyha aki minket hallgat, elgondolkozna azon, hogy ugye kifelé, a külvilág felé ezt a rendszert ugye a bőr határolja el.

Tehát itt már tudok döntéseket hozni, de könyörgöm, átfordul, átfordul, belül nedves, úgy hívják, nyákártya, de tökre ugyanaz a funkciója van.

Ott még hozhatok egy döntést, hogy beengedem-e a szentébe, vagy sem.

És én például ezért halakszolom a feldolgozott élelmiszerre, meg a a ezekre a növényvédőszerekre.

És itt itt sajnos lehet, hogy egyszer majd emiatt engem az utcán fejbe kólintanak, de nekem a glifozát a legnagyobb problémám. >> Glifozátról egyébként pont a mester Károly beszélt, aki ugye az állattenyésztés oldaláról jön, és ott megnyisztelem a tanár urat, mert mert tudomásul kell venni, hogy az ami akár mezőgazdaság, akár állattenyésztés, mi vagyunk a csúcsragadozó.

Tehát ha bekerül a táplálékláncba, az a mi szervezetünkben sokkal magasabb koncentrációban akár halmazott problémát is jelenthet. >> Hát igen, csak nagyon nehezen kikerülhető a glifozát. >> Így van.

Ö viszont én azt szoktam mondani, hogy ha ha ismerem a sztorit és fel tudom térképezni azt, hogy hol vannak a nehéz pontok, akkor a stratég a védelmi stratégiámat is fel tudom építeni.

Tehát akkor azt mondom, hogy oké, tudomásul veszem, hogy van az élelmiszeremben egy olyan anyag, most egy teljesen lényegtelen, hogy micsoda, ami a nyákahártya integritását tudja támadni,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Breyer Helga: Semmi baj nincs a gluténnal | Az Én Kék Zónám #48”

Miről szól ez az epizód: „Breyer Helga: Semmi baj nincs a gluténnal | Az Én Kék Zónám #48”?

Dr. Breyer Helga endokrinológus a hormonális egyensúly zavarairól, az inzulinrezisztenciáról és a 2-es típusú cukorbetegség növekvő előfordulásáról beszélget Barbarával. Kitérnek az anyagcserezavarok okaira, az elhízásra, valamint a glutén és a glifozát kérdéskörére. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Breyer Helga: Semmi baj nincs a gluténnal | Az Én Kék Zónám #48”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Breyer Helga.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Breyer Helga: Semmi baj nincs a gluténnal | Az Én Kék Zónám #48”?

Fő témái: glutén, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, anyagcserezavarok, elhízás, glifozát.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Breyer Helga: Semmi baj nincs a gluténnal | Az Én Kék Zónám #48”?

Megjelenés: 2025. 12. 04.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/breyer-helga-semmi-baj-nincs-a-glutennal-az-en-kek-zonam-48

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból