Aranyklinika Podcast

"Súlyos kérdések" - súlycsökkentés, életmódváltás és segítői! | Aranyklinika Podcast 10. rész

· PT38M10S

Összefoglaló

Dr. Palotás Zoltán belgyógyásszal, diabetológussal és endokrinológussal az elhízás és a túlsúly problémáiról, a fogyás nehézségeiről, valamint az életmódváltás és a modern orvosi lehetőségek szerepéről beszélgettek. Kiemelték a gyógyszeres terápiák fejlődését, amelyekkel…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2026. 03. 12.
Hossz
38 perc
Témák
elhízás, túlsúly, fogyás, életmódváltás, gyógyszeres terápiák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tehát, hogy a gyógyszeres terápia most rengeteget fejlődött; ahogy a bevezetőben is említettem, ugye rengeteget fejlődött az utóbbi időszakban, és ez egy nagyon-nagyon örömteli jelenség, hiszen ugye eddig azért a túlsúlyos betegeknek olyan nagyon sokat az életmódon kívül orvosként sem tudtunk segíteni sajnos, de ez megváltozott az utóbbi néhány évben, és olyan kiváló készítmények állnak rendelkezésünkre, amelyekkel a betegek 15-20%-os fogyásról tudnak beszámolni.

Köszöntöm önöket az Aranyklinika következő podcastján.

Azt hiszem, már szinte nem is kellene ezt a szokásos szolgálati közleményt az elején elmondanom, hiszen nagyon bízom benne, hogy már tetszenek tudni a kérésünket, hogy iratkozzanak föl a podcastunkra, illetve lájkolják, hogyha tetszenek a műsoraink, és mondják el kérdéseiket, mondják el a javaslataikat, a témákat, amikről szívesen hallanának.

Hiszen azt is el szoktam mondani, hogy az Aranyklinika legnagyobb erőssége az a kiváló orvostársaság, akik itt dolgoznak, és ez több mint 60 szakterület, tehát bármiről szívesen megosztják a tudásukat önökkel.

Azért is fogok egy más témával kezdeni, és odafordulok mindjárt a mai vendégemhez, Palotás Zoltán doktorhoz, aki belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, fölsorolni is sok, és az Aranyklinika orvosigazgatója.

Zoli, nagyon szépen köszönöm, hogy itt vagy. >> Köszönöm a lehetőséget. >> És megbeszéltük, hogy neked az egyik fő érdeklődési területed azért az elhízás, az ezzel kapcsolatos kérdések.

És erről fogunk döntően beszélni.

Ezért is mondom el, hogy kérem, ne kapcsoljon el az, akit ez a téma érdekel, még akkor sem, hogyha picit mással kezdünk.

És hogy tudd, hogy miért mással kezdünk.

Ahogy mondtam, hogy nagyon örülünk annak, hogy jönnek kérdések, jönnek javaslatok, hogy miről beszéljünk.

És én néhány kérdést szeretnék föltenni neked, amit hallgatónk tett föl nekünk valószínűleg személyes érintettség révén is.

Úgyhogy én arra kérlek, hogy kezdjük ezzel.

Ezekre kérlek, hogy ha lehet rövid és gyors válaszokat adj, és aztán ráfordulnánk az igazi témánkra.

Ezek a kérdések elsősorban a diabétesszel kapcsolatosak.

Tudom, nem gyerekdiabetológus vagy elsősorban, de azért az is érdekelne, hogy ugye régen az volt, hogy egyes típus gyerekkor, kettes típus felnőttkor.

Egyre többet lehet ténylegesen azt hallani, hogy a kettes típusú diabétesz is előfordul gyerekkorban.

Valóban így van ez, és mennyire komoly gond ez. >> Üdvözlöm én is a hallgatókat és a nézőket.

Köszönöm a kérdést, mert azt gondolom, hogy innen érdemes megközelíteni az egész témát, hiszen ugye azt már mindannyian tudjuk, hogy felnőttkorban az elhízás az extrém mértékben növekszik, és ha a gyökereit vizsgáljuk, az valahol itt a gyerekkorban indul, és a gyerekkorban kezdődik.

És a cukorbetegség tekintetében pedig egyre inkább az látszik, hogy kettes típusú cukorbetegeket is veszünk át most már a felnőtt gondozásba a gyermekorvos kollégáktól.

Tehát ez a kettes típusú cukorbetegség abszolút előfordul a gyermekkorban és több mint régebben.

Ugye ahogy mondtad is professzor úr, az egyes típus volt klasszikusan a gyermekkorhoz tartozó cukorbetegség típus.

Természetesen most is gyakoribbak az egyes típusú cukorbetegek, de kettes is van.

És ez köszönhető annak, hogy a gyermekkori elhízás az most már egyre több gyermeket érint.

Hát körülbelül a gyermekek 15-20%-a is érintett vagy a túlsúllyal, vagy az elhízással.

És gyakorlatilag nagy mértékben előrevetíti a felnőtteknél kialakuló kettes típus.

Hát ez mutatja, hogy minden mindennel összefügg, mert látod, azzal kezdtem, hogy elhízásról fogunk beszélni, de mégis először kezdjünk ilyen diabétesszel kapcsolatos kérdésekkel.

Szintén a kedves nézőnk, hallgatónk kérdése volt a terhesség és a diabétesz.

Erre természetesen egy teljes beszélgetést is lehetne áldozni.

Lehet, hogy fogunk is, hogyha lesz ilyen igény, hogy például terhesség alatt egy kettes típusú diabéteszes milyen gyógyszereket használhat?

Vannak-e itt olyan megkötések, amiket nem javasoltok?

Vagy vagy a normális, szokásos gyógyszerelés folytatódik?

Ugye nagyon fontos azt szétválasztanunk, hogy a kettes típusú cukorbetegség az már teherbe esés előtt is fönnált-e, mert ugye az igazi gondozás az ebben az esetben ott kezdődik, tehát már terhességet megelőző állapotban nagyon fontos, hogy mondjuk egy évvel előtte már a leendő várandós ezzel kapcsolatosan számoljon, és optimalizáljuk úgy a terápiáját, hogy lehetőség szerint minél jobb szénhidrát anyagcsere állapotban vállalja majd a terhességet.

A másik rész az, amikor a klasszikus terhességi cukorbetegség, az pedig az, hogy a diagnózis az a terhesség során derül ki, és válaszolva a kérdésedre, alapvetően az inzulinok azok, amik elsődlegesen választandó kezelést jelentenek, de az utóbbi években, ahogy egyre több tapasztalat lett, ugye a metformin, mint egy nagyon régi terápiás lehetősége a cukorbetegségnek, az is adható már terhességben. >> Ühüm.

Ööö, és ugye az inzulinok közül is a humán inzulin és az analóg inzulin, és az analóg inzulin is adható egyébként most már.

Er >> ezt nagyon köszönöm, hogy mondtad, mert ez is egy kérdése volt a hallgatónknak, hogy az analóg inzulin az adható-e, illetve, hogy talán ő úgy tudta, hogy nem adható.

Hát akkor ezek szerint adható. >> Az újabbak már adhatók. >> Adhatóak az azok is. >> Jó.

És még szintén az ő kérdése vonatkozott arra is, hogy vannak olyan diabétesben használatos gyógyszerek, amik a cukorürítést fokozzák, tehát megakadályozzák a cukor visszaszívását a vesében, és hogy ezeket a gyógyszereket viszont nem javasoljátok terhességben.

Ezt jól tudja a kedves? >> Abszolút.

Ez ez teljes értékben így van.

Ugye a terhességi cukorbetegség kezelése azt is mondhatnám viccesen, hogy egyszerű abból a szempontból, hogy a rendelkezésre álló készítmények közül igazából az inzulin és a metformin az ami szóba jöhet mint terápiás lehetőség.

Természetesen ezek mind az életmód kezelést követően fontosak jelentősek.

Önmagukban nem aztő gátlók sem, illetve az egyéb antidiabetikumok sem jöhetnek szóba, mint >> én azt olvastam, hogy nem tudom ez igaz-e, hogy ezek azért sem, egyrészt nincs velük tapasztalat, másik pedig az, hogy esetleg az újszölöttnek a veséjét károsíthatják.

Talán ezt valami ilyesmit olvastam, nem tudom, hogy ez helytálló-e. >> Így van.

Ugye a legtöbb leggyakoribb esetben a terhességben azért nem alkalmazhatók, nemcsak ezek, de általában gyógyszerek, mert nincs velük elég tapasztalat.

És a metformin is az utóbbi években, hogy ez egy nagyon régi gyógyszer, de azért lett alkalmazható most terhességben, mert összegyűlt vele annyi tapasztalat azért az évtizedek alatt, hogy azt mondhatjuk, hogy biztonságos terhességben is. >> Hát nagyon szépen köszönöm.

Ezzel most úgy gondolom, hogy a kedves nézőnknek a föltett kérdéseit nagyrészt megválaszoltuk, de mondom, ha van rá igény, én azt gondolom, hogy azért a diabétesz van olyan fontos téma, hogy akár egy teljes beszélgetést érdemes lesz erre szánni a közeljövőben.

De akkor forduljunk rá az igazi témánkra, mert ahogy említettem, palotás doktor, ő azért az elhízással nagyon sokat foglalkozik, és ez az egyik fő területed.

Mi volt az, ami egyáltalán téged erre ösztönzött, hogyha megkérdezhetek ilyet?

Szóval mi volt az a szemléletváltozás, hogy azért ez tényleg egy orvosi probléma?

Tehát ez nem csak egy esztétikai kérdés, hanem ezzel orvosilag foglalkoznunk kell.

Ugye az utóbbi években ugye onnan indult a folyamat, hogy több évvel ezelőtt, évtizedekkel ezelőtt ugye az volt az általános vélekedés, hogy a túlsúly az valamifajta akaratgyengeséggel áll összefüggésben és a legfontosabb az a beteg kitartása és a megfelelő hozzáállása.

És igazából ezen múlik minden. >> Csak ténylegesen az, hogy azt látjátok, hogy ez nem csak életmódbeli kérdés, hanem sok más egyéb lehet a háttérben. említetted például a gyerekkori, akár egy gyerekkori diabétesz összefüggés és az elhízás, tehát ez minden mindennel összefügg. >> Abszolút.

Tehát ugye a lényeg az, hogy nem életmód, tehát nem csak arról van szó, hogy a beteg mondjuk nem tudna nem tudna eredményesen fogyni, vagy fogyókúrázni, vagy nem képes parancsolni a vágyainak ilyen értelemben, hanem arról is szó van, hogy bizony a biológia és a genetika az nagyon-nagyon erősen beleszól ebbe az egész folyamatba.

És gyakorlatilag ez egy multifaktoriális, tehát nagyon sok okra visszavezethető, manapság már egyértelműen krónikus betegségnek tartott állapot az elhízás.

Tehát nem arról van szó, hogy ez egy ez egy olyan állapot, amiről beteg tehet.

És végre és sikerült azzal a hozzáállással azt gondolom, hogy egyre inkább az egészségügyi berkeken belül is leszámolni, hogy a beteg tehetne erről, mert nem ez a helyzet.

Körülbelül ugyanannyira tehet az elhízásról a beteg, mint amennyire például egy magas vérnyomástól tehet.

És ezzel a szemlélettel érdemes az egésznek a gyógyításához hozzáállni. >> De ez hallatlan pontos volt, amit mondtál.

Tehát én azt gondolom, hogy ez még annyira nincs benne a köztudatban, tehát mindenki saját magát hibáztatja.

Nyilván tehetünk róla olyan értelemben, hogy azért, hogyha az ember süteményt süteményre halmoz, és nem bír ellenállni a csábításoknak, az persze nyilván ront az állapoton, de ezt, hogy egy krónikus betegségnek tartjátok, és nem csak a beteg tehet róla, ez szerintem nincs benne a köztudatban.

És azért is nagyon örülök, hogy mondtad, hiszen a mindenki szembesül, aki ezzel küzd a testsúly problémájával, hogy mindenki tud egy olyan példát hozni.

Nekem van egy kedves barátom, aki reggelente megiszik egy tejszínhabos kakaót minden napszinte, és tortát, süteményt, amit akar, és ilyen vékony ö és nem hízik, és akkor az embert a guta üti meg, hogy én meg diétázom, és azért nem bírom a testsúlyomat olyan könnyen tartani.

Szóval azért nyilván ezek szerepet játszanak. >> Így van.

Pontosan, am professzor úr mondas, ez a rendelőben is nagyon sokszor előkerül és följön, és a legtöbb betegnek, illetve szerintem mindannyiunknak van ilyen ismerőse.

Viszont azért el szoktam azt mondani, hogy ugye a genetikának óriási jelentősége van ebbe az egész testsúly szabályozásba, és egy rendkívül komplex mechanizmus.

És aztem azt sem szabad elfelejtenünk, hogy alapvetően az evolúció során, ahogy az emberi szervezet és az anyagcsere és ez egyáltalán az egész hormonrendszer fejlődött, az mindig is előny volt korábban, hogyha valaki jól tudott raktározni, és hogyha azt a tápanyagot, amit elfogyasztott, azt minél jobban el tudta raktározni későbbre.

És ugye a manapság, ez az utóbbi 50-60 év az, amikor egy olyan fajta élelmiszerbőség árasztotta el a világot nagyon örvendetesen, legalábbis a világ egy részét inkább így fogalmaznék ebben a szempontból örvendetesen, amihez még nem tudott adaptálódni a szer emberi szervezet, meg nem tudott hozzáadaptálódni értelemszerűen a genetika sem.

És ezért van az, hogy tulajdonképpen az elfogyasztott élelmiszerek azok nagyon nagy mértékben felelősek azért, hogy a súly az gyarapodjon.

Ugye úgy is nevezik ezt a tudományos berkeken is, hogy obezitogén környezetben élünk.

Ez gyakorlatilag azt jelenti nagyon egyszerűen a hétköznapokra lefordítva, hogyha valaki bemegy az élelmiszerboltokba, akkor az a polcokon található termékek 80%-ára igazából nem lenne szüksége az emberi szervezetnek.

És 80% feldolgozott élelmiszer.

Gondolhatunk az élelmiszerekre, gondolhatunk az italokra is, a cukros italokra.

Ezek mind-mind olyanok, amelyek a genetikával együtt tulajdonképpen a túlsúly, illetve a súlygyarapodás irányába mozdítják el az egész folyamatot.

Ez jó volt, hogy mondtad ezt is, hogy elraktározzuk és az evolúció során ez milyen fontos volt.

Most úgy látszik egy ilyen téma, barátaim mind eszembe jutnak, mert volt egy másik barátom, aki pedig állattenyésztéssel, agronómusként ilyenekkel foglalkozott, és pont ennek az előzőleg említett barátunknak mindig azt mondta, hogy komám, téged nem vernélek be a tenyésztési programba, mert nem tudod jól hasznosítani az ételt.

Szóval tehát nyilván ez is fontos.

Hadd kérdezzem meg tőled Zoli, mert csapongani fogok, bocsánat egy picit a kérdéseimmel, de annyira izgalmas a téma számomra is, hogy diéta mozgás, az embert néha iszonyú el tudja keseríteni, hogy lemegy a konditerembe és mondjuk tekeri a szobakerékpárt 15 percig, szakad róla az izzadság, aztán ránéz és azt mondja, hogy elégettem 120 kalóriát.

És közben megeszek utána egy kiflit, akkor már pótoltam is.

Tehát szóval így hogy van ez körülbelül arányában, hogy mennyire a testmozgás vagy testmozgás hiánya, vagy a diéta vagy az étkezés, hogy látod ezt, vagy hogy szoktad mondani a betegeidnek? >> Úgy gondolom, hogy ez kicsit mindkettő.

Sőt, hogyha igazából akarnánk róla beszélni, akkor ugye még a stresszkezelés, az alvás, ezek még mind olyan tényezők, amik a testsúly szabályzásába abszolút beleszólnak.

De hogyha valóban ez a leggyakoribb a rendelőben is ez a kérdés, hogy a testmozgás inkább vagy inkább az étkezés, hogyha muszáj választani, és általában a valóvilágban, ha őszinték vagyunk, itt mindenki családanya, családapa, családfenntartó, tehát azért ezer más szerepünk van.

És amellett, hogy egyébként a testsúlyt szeretnénk csökkenteni, kénytelenek vagyunk egy-egy dolgot priorizálni. hogyha muszáj választani, akkor elsősorban azt mondani, hogy az étkezés az, amivel igazán hatékonyan el tudjuk kezdeni a testsúlycsökkenést, és utána, illetve ideális esetben ezzel egyszerre természetesen a mozgás is ugyanúgy fontos, de ahogy mondtad és szerencsére úgy van megkonstruálva az emberi szervezet, hogy nagyon-nagyon hatékonyan képes az energiát raktározni, meg visszapótolni.

És amit mondtál, én egyébként ezt a táblás csoki példájával szoktam elmagyarázni, hogy ha valaki elfogyaszt egy táblacsokit, körülbelül 500 kalóriát visz be nagyjából, ezt ledolgozni az tulajdonképpen azt jelenti, hogy mondjuk egy három-négy órát kellene, hogy biciklizzen, vagy egy fél órát kellene, hogy fusson.

Tehát csak azt akarom mondani, hogy sokkal könnyebb és sokkal életszerűbb nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Palotás Zoltán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „"Súlyos kérdések" - súlycsökkentés, életmódváltás és segítői! | Aranyklinika Podcast 10. rész”

Miről szól ez az epizód: „"Súlyos kérdések" - súlycsökkentés, életmódváltás és segítői! | Aranyklinika Podcast 10. rész”?

Dr. Palotás Zoltán belgyógyásszal, diabetológussal és endokrinológussal az elhízás és a túlsúly problémáiról, a fogyás nehézségeiről, valamint az életmódváltás és a modern orvosi lehetőségek szerepéről beszélgettek. Kiemelték a gyógyszeres terápiák fejlődését, amelyekkel… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „"Súlyos kérdések" - súlycsökkentés, életmódváltás és segítői! | Aranyklinika Podcast 10. rész”?

Fő témái: elhízás, túlsúly, fogyás, életmódváltás, gyógyszeres terápiák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „"Súlyos kérdések" - súlycsökkentés, életmódváltás és segítői! | Aranyklinika Podcast 10. rész”?

Megjelenés: 2026. 03. 12.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/sulyos-kerdesek-sulycsokkentes-eletmodvaltas-es-segitoi-aranyklinika-podcast-10-b9eea922

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból