Az Én Kék Zónám

Kóka János: Amíg nincs baj, orvos közelébe se megyünk | Az Én Kék Zónám #38

· PT52M53S

Összefoglaló

Kóka János, a Direct24 alapítója és a podcast műsorvezetője, Barbara a prevenció fontosságáról, az életmódváltás kihívásairól és az egészségügyi rendszer modernizálásáról beszélgetnek. Szó esik az aktivitásmérők szerepéről, a technológia és az MI lehetőségeiről, valamint a…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 09. 24.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Kóka János
Témák
prevenció, életmódváltás, egészségügyi rendszer modernizálása, aktivitásmérők, technológia, mi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:35 Reális cél 10-15 egészséges évvel meghosszabbítani az emberek életét? 05:05 Aktív-karkötő mint betegségpreve
  2. — Az életmódra fókuszáló prevenciós program 19:28 Az életmódváltás legtöbbször a testsúlycsökkentés miatt kezdődik 22:46 A
  3. — Miért van az, hogy, amíg nincs baj, nem foglalkozunk az egészségünkkel? 29:33 Az egészségügy megreformálása nemcsak pénz
  4. — Az egészség nem luxus 39:27 Az életmódváltást elindítani vagy fenntartani nehezebb? 42:18 Az életmódváltás nem folyamato
  5. — Vendég kérdése Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.

Ebben az epizódban

Induljunk onnan, hogy ne vedeljük a piát.

Induljunk onnan, hogy ne dohányozzunk.

Induljunk onnan, hogy a gyerekeink ne szokjanak rá a cigarettára.

Mondjuk menjünk néha munkába gyalog, vagy emeljük föl a fenekünket az íróasztal, vagy a televízió mellől, vagy ne vegyük meg a chipset, almát, répát.

Rákcsálhatunk, hogyha éhesek vagyunk, ahelyett, hogy chipszet mennék, és a chipsz is drága, és a cukrosdítő is drága, és az alkohol is drága, és a cigaretta meg rohadt drága.

Kóka Jánost sokan ismerik, mint a Gyurcsány kormányvolt miniszterét, és mint sikeres üzletembert.

Azonban most a hosszú, boldog és aktív élet témájába fekteti minden energiáját.

Klinikai orvosként indult, aztán IT vállalkozásban, politikai és üzleti világban szerzett tapasztalatokat.

Most pedig egyértelmű missziót vitt magával, a health spen, vagyis az emberi életévek maximalizálása a legnagyobb álma.

Előadásai szerint a prevencióba fektetett pénz három vagy négyszer hatékonyabban hasznosul, mint a betegségek kezelésére költött összeg.

A cél tenni azért, hogy az emberek 10-15 egészséges évvel tovább élhessenek. >> Terheljük magunkat rettenetesen rossz minőségű élelmiszerekkel, és közben nem mozgun.

Tehát szerintem ha nem Brian Johnsonból indulunk visszafelé, hanem a napi fél óra sétából indulunk odafelé, akkor könnyen belátható, hogy ez nem egy drága dolog. és ne fogjuk rá, mert ez mindig nagyon jó ürügy lesz, hogy azért nem tudni, mert nincs elég pénzünk hozzá.

Ugyanabból a pénzből, amiből egészségtelenül éltünk, ugyanabból a pénzből tudnánk sokkal jobban is elni. >> Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat és hogy a stúdióban köszönhet köszönthetjük. >> Hát ez egy nagyon-nagyon komoly misszió, amit itt megfogalmazott.

Azért azt gondolom, hogy 10-15 egészséges évvel meghosszabbítani az emberek életét, azért az egy nemes cél.

De hogy reálise-e? >> Orvosnak tanultam.

És aztán amikor egy hosszabb kitérő után visszataláltam az egészségügyben, magán egészségügyi vállalkozóként, azt láttam, hogy az egészségügyi szolgáltatások nagy része államiman és magámban egyaránt egyébként tűzoltás.

Amikor kialakult a betegség, akkor próbáljunk vele valamit kezdeni.

Ez betegségügy és nem egészségügy.

És miután ez a cég ez megnőtt és abban, amit csinál, klinikákat, kórházakat üzemeltett járó, fekvőbeteg, gyerekfelnőtt, abban sikeres lett.

Akkor elkezdtünk a társaimmal együtt gondolkozni azon, hogy hogyan lehetne egy picikét több hangsúlyt fektetni arra, ami a tűzoltás előtt van, hiszen az lényegesen hatékonyabb.

A kutatói konszenzus van arról, hogy az egészségünket 20%-ban meghatározza a genetikánk, 20%-ban a környezetünk, 20%-ban az egészségügyi ellátórendszer. >> Ühüm. >> És 40%-ban az életvitelünk. 40%-ban az életvitelünk.

Ugye a egészségügyel kapcsolatos diskurzus az leginkább arról szól, hogy milyen állapotban vannak a kórházaink, hogy van-e elég orvos, van-e elég ápoló, hogyan néz ki a finansíkondi vagy nincsen. >> Igen, van-e légkondi, nincsen.

A kórházi fertőzések már egy komolyabb kérdés.

Ezekre szerintem még vissza fogunk térni, de sokkal kevesebbet beszélünk a a 40%-ról, a tömegéről, a középpontjáról ennek, hogy hogyan tudnánk megakadályozni, hogy idáig eljussunk.

És az egyrészt prevencióra költött pénz elégtelenségére is lefordítható.

Egy érdekes adat, hogy Magyarországon állampolgáronként átlagosan 16 eurót költünk évente prevencióra. >> Az körülbelül hány fort? >> Az körülbelül 5000 Ft. 6000 5 55 5 55s5000 Ft.

A Németországban 200 16 és 200.

Amikor azt összehasonlítjuk az egészségügyi költéseket, akkor azt mondjuk, hogy GDP rá gyorsan nagyjából a felét költjük, mint nálunk szerencsésebb országok.

Nominálisan, tehát eurót euróval hasonlítva, és sajnos egyre inkább így kell néznünk, ott meg harmadát, de hogyha a prevenciót nézzük, a megelőzést nézzük, akkor meg a hatodát, hetedét.

Ezért aztán valahogy ezt az egész ellátórendszert a feje tetejéről a talpára kéne állítani.

Ezt a nagyon erősen kórház és intervenció központú egészségügyet.

Egyrészt a szolgáltatásaira nézve az alapellátás fókuszá felé kellene, tehát az alapellátás erősítésével kellene átalakítani, másrészt pedig még az alapellátás előtt, hogy még oda se kell, hogy eljussunk. egy nagy nemzeti egészségmegelőző program az, ami Magyarországon kellene.

Babai László, az életmód társaság elnöke írt alá nemrég egy megállapodást az Aktív Magyarországgal meg a főpolgármesterrel, ami mozgásreceptre címet viseli.

Ez egy ez egy jó történet, és sok ilyen kis jó történet van egymástól viszonylag függetlenül, és ezeknek kellene összeállni egy nagy történetté. >> Aha.

Hát ez egy ez egyébként egy roppantó logikusan hangzó érvelés, de hogyha körülnézünk a alapvetően az alapellátást, vagy akár a kórházi ellátást nézve, én azt látom, hogy a tűzoltásnak ráadásul azt a fokát éljük, hogy hogy éppen hogy örülünk, hogy esetleg van még élő ember, akit ki tudunk menteni a a az égőházból.

Tehát, hogy itt nálunk azért sokkal nagyobb a baj az egészségügyben, nem jelenleg, mintogy és egy picit olyan állomszerűnek tűnik az a gondolat, hogy fűzzük újra és kezdjünk el prevencióval foglalkozni, miközben szülészeteken ugye látjuk a hírekben komoly komoly életveszélyes fertőzésekkel találkoznak a betegek, >> de de ez a piros zóna, ennek a podcastnak meg az a címe, hogy kék zóna.

Tehát, hogy ez az, ami ami ami ki kívül esik, tehát ami a klinik, >> hogy mennyire reális ez.

Én igazából arra akarok ittérni, hogy mennyire reális ez, vagy mennyire mondjuk egy egy magánszektornak, egy fizetőképes keresletnek lesz a privilégiuma az, hogy elkezdjen a prevencióval foglalkozni.

Van egyéni felelősség, van közösségi felelősség, van ösztársadalmi, kormányzati felelősség is ebben szerintem a prevencióra költést fokozni kellene.

Pár hónappal ezelőtt hoztam nyilvánosságra egy 10 pontos programot, aminek ez volt az egyik nagyon fontos programpontja.

És ez a 10 pont az annyiban különbözik a politikusok által általában megfogalmazott ilyen vislisztektől, hogy tételenként bemutatja, hogy hogyan lehet forrást rendelni hozzá.

Egy olyan programot gondoltunk ki informatikusokkal, élettanászokkal, sportorvosokkal, mozgásterapeutákkal dietetikusokkal amelynek a központja egy szenzor lenne nagyjából úgy, ahogy 80 év felett mindenki kap alanyi jogon gondos órát.

Ez mondjuk lehetne egy aktív karkötő. >> Ez mivel segíteni?

Mi lenne, hogyha 80 év alatt, 80 év felett mindenki pontosórát kap, 80 év alatt mindenki aktív kark ez abban, >> hogy minden magyar polgárnak mondjuk 18 év felett oda tudnánk adni egy eszközt, és hozzá tudnánk adni egy alkalmazást, amivel alapvető élettani funkcióit el tudja kezdeni nézni.

Sokkal értelmezhetőbben, mint a ma elérhető eszközök.

Le tudnánk fordítani emberi nyelvre.

Vannak ezek a nagy gyártók, akiknek az amelyeknek az alkalmazásai sok mindent tudnak, de nagyon sokan nem értik, hogy mik azok a scoreok, amik amik ott vannak.

Az AI az ebben egy egy nagyon újat hoz, hiszen emberi nyelven akár diskurzív módon, tehát a az ügyféllel kvázi beszélgetve tudjuk megkonzultálni, hogy akkor aznak mi is történt vele, és nem csak számsorokba kell neki elvesznie.

Ehhez tudnánk hozzárendelni olyan pozitív motivációkat ösztönzőket amelyek mondjuk mozgásra sarkalják a magyart.

Németországban látjuk szintén van olyan egészségbiztosító, amelyik jelentős összeget több 10 eurót havonta vagy akár hetente ír jóvá az egyén számláján akkor, hogyha az okosóra alapján legalább 50000 lépést megtesz abban a azon azon a azon a héten.

Na, ilyen egyszerű lépésekkel valahogy ki lehetne mozdítani ezt a gondolkodást a hagyományos kórházcentrikus és problémacentrikus és betegség kezeléscentrikus mezőből, és el lehetne kezdeni ebbe az irányba tolni.

Szerintem ez a nemzeti program, ez egy ez egy érdemi új spin lenne ebben a egész gondolatvilágban.

Miután ezt összeraktuk most egyébként Kennedy Junior az Egyesült Államok egészségere jelentette be.

Most mindegy, hogy a nézők közül ki mit gondol róla, de meg a Trump kormányról, de hogy ő azt mondta, hogy szeretne 2032-re minden amerikainak a csuplóján ilyet látni.

Isten bizony, nem tőle loptuk.

Előbb csináltuk meg ezt a programot.

Ö és kínálgatjuk mindenkinek, aki döntéshozó ebben a ebben a kérdésben.

Na, arra akartam kitérni, hogy egy ilyen programnak a költsége számításaink szerint évente nagyjából 25 milliárd Ft volna.

A hevitett dohánytermékek cigaretta szint a hevitett dohánytermékek jövedéki adójának felemelése a cigaretta szintjére, nem fölé, hanem a cigaretta szintjére, az 32 milliárd többlet adóbevételt hoz.

És egyébként a gyerekeink sokkal kevésbé szoknának rá a cigarettára, mert drámai ami fiatalkori dohányzásban ország >> heitt a cigaretták miatt >> e cigik hevített dohány termékek ezt a nagy növekedést ami 7-8% pont az utóbbi öt évben és döntően hevített dohánytermékekel cigaretták a dohánylobbinak az elképesztően agresszív szándéka arra hogy rászoktassa a gyerekeinket a cigarettára által csökkentésnek hazudva azt, hogy megpróbálja őket beetetni az e cigkel meg a vitett dohány termékekkel.

Tehát hogyha ezt csak annyira adóztatnánk, mint a cigarettát, akkor az több mint 30 milliárd Ft-os adóbevétel.

Rögtön meg is találtuk az ellenlábát.

Én egyébként mindenkinek azt javaslom, hogy aki ilyen nagy nemzeti programokat álmodik, >> akkor az rögtön tegye is mellé, hogy miből tudja megfinanszírozni.

Szerintem ez egy ez egy és az egész közbeszéd máshova szólna.

A közbeszéd arról szól, sokan megtámadnák biztos, hogy lehetne másra is költeni, de ez nem baj, mert elkezdene arról szólni a közbeszéd, amiről az egészségügyben igazán beszélnünk kéne, hogy hogyan mozgunk, hogy hogyan táplálkozunk, hogy hogyan kezeljük a stresszt, hogy hogyan alszunk.

Ennek a podcastnak nálam sokkal avatottabb vendégei beszéltek ennél sokkal mélyebben erről.

Valószínűleg ebben nem is megyünk be részletesen, de nagyjából ebben is konszenus van, hogy ezek azok a tételek, amelyeket rendbe kéne tennünk sokkal előbb, mintogy újabb műtőket meg központi kórházat >> Igen.

De engem, hogyha valaki ennyire össznépi szinten gondolkodik, mint ön, engem azért tényleg nagyon érdekel, hogy mondjuk a hosszú, boldog élet öt láva, ugye a táplálkozás, a testmozgás, a kapcsolódásaink, a stresszmenedzsment és az alvás.

Ugye mi ezt az ötöt nevesítjük.

Ön akkor gyakorlatilag, ha jól értem, a a mozgással kezdeni, tehát hogyha most csak evvel az okos órás gondolattal mozgás, alvás figyeléssel kezdené, >> hát na nagyon nagyon nehéz ebben sorrendet állítani, mert nyilván szoktuk mondani, hogy a testsúly inkább a konyhában dől el. szoktuk mondani, hogy a mozgás nélkül nyilván nem indulnak be azok az életeni folyamatok, amik kell ahhoz, hogy mondjuk súlycsökkentsünk, vagy izmot építsünk, vagy egyetlen fenntartsuk a normális ökoszisztémát.

A stresszkezelésnek a fontosságát most nagyon sok a környezetemben történt személyes tragédia miatt nem bírom túlbecsülni, vagy nem lehet túlbecsülni.

Belehalnak emberek a stresszbe.

Üm, >> beleszakad a szívük a stresszbe, és teljesen egyértelmű.

Most nyilván alapbetegségekkel függös függ össze, meg egyéb hajlamosítótényezőkkel, környezeti ágensekkel, meg egyéb táplák, vagy egyéb életmód, de de a de az valahogy nagyon súlyos.

Szóval nem tudok nem tudok eredményt hirdetni, hogy melyik a legfontosabb.

Ö kis egyszeredünk, amiket nézünk táplálkozásnál mi nagyon hiszünk.

A doktor, amikor azt mondjuk, hogy mi, a Dr.24 létrehozott egy testközpont, a táplálkozásegészségügyi és súlycsökkentés támogató központ.

Ez egy nagyon érdekes, elsősorban az életmódra fókuszáló kísérlet arra, hogy elhajlítsuk magunkat a prevenció irányában, meg a metabolikus szindróma a kezeléséni fog engem, hogy milyen eredményeik vannak, részedményeik eddig.

Elképesztően izgalmas, fogok róla beszélni.

Tehát ott akkor azt mondjuk, hogy hogy szakaszos böjt.

Most itt lehet vitatkozni, hogy 816 vagy más, de nagyjából ezt szoktuk mondani.

Szénhidrátnak, elsősorban a cukornak, fehér finomított cukornak a megvonása, alkohol lényegében megvonása.

Nincs kérés >> nem nem egy nem de nincsen biztonságos dúzisa.

Az a hát nem is célunk, hogy népszerűek legyünk igazából. feltétlenül, hanem inkább akinek fel tudjuk hívni a figyelmét, az azt azt megpróbáljuk odaterelni.

Én magam teljesen kiiktattam az életemből az alkoholt, hogyha nagyon szükséges ilyen társasági eseményeken, ahol nem tudom elkerülni, ott megiszom egy pohárpezsgőt, vagy bot, de egyébként alkoholmentes sőrel én le tudok hozni egy egész estét a haverokkal inni, és nem is látszik, hogy nem alkoholos.

Magyarul ma már kialakultak szerintem annak a társadalmi normái, hogy el lehet kerülni az alkohol, tehát alkohol és a finomított és ultrafinomított élelmiszereknek a visszafogása.

Táplálkozási szempontból ezt tartjuk a legfontosabbnak.

Volt egy nagyon érdekes kutatás ami ami ami elgondolkodtató. 1990 és 2024 között nézte meg az elhízást az Egyesült Államokban, és azt nézte, hogy milyen kalóriabbevitel mellett hogyan alakult az elhízás.

És ami döbbenet, hogy az elmúlt mondjuk 35 évben nem növekedett a kalóriabbevitel az Egyesült Államokban. polgárok ugyanannyi kalóriát kalóriát visznek be, mégis az elhézás szintje három szorosára emelkedett 14%-ról nagyjából 40 42%-ra.

Magyar derül ki, hogy nem feltétlenül az a kérdés, hogy mennyit eszünk, hanem hogy mit.

Tehát ezek azok a minőségi tételek.

Hát a táplálkozásról mi ezt gondoljuk.

A mozgásról azt gondoljuk, hogy a legjobb, amit tehetünk, az három mozgásformának a kombinálása.

A magas intenzitású intervallum tréning, ez a high intensity interval tréning, a gyaloglás vagy kerékpározás, illetve az izomépítés.

És szintén ebben a podcastban nagyon sokan nagyon mély és élettanilag helyén való magyarázatot adtak arra, hogy ez miért így van.

Az alvásnál szintén ismerjük a recepteket.

Kékfény kiiktatása, alváshoz megfelelő környezet.

És itt a szenzornak már van jelentősége, hiszen itt a szenzor adataiból és egy nagyon jó…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Direct24

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kóka János: Amíg nincs baj, orvos közelébe se megyünk | Az Én Kék Zónám #38”

Miről szól ez az epizód: „Kóka János: Amíg nincs baj, orvos közelébe se megyünk | Az Én Kék Zónám #38”?

Kóka János, a Direct24 alapítója és a podcast műsorvezetője, Barbara a prevenció fontosságáról, az életmódváltás kihívásairól és az egészségügyi rendszer modernizálásáról beszélgetnek. Szó esik az aktivitásmérők szerepéről, a technológia és az MI lehetőségeiről, valamint a… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kóka János: Amíg nincs baj, orvos közelébe se megyünk | Az Én Kék Zónám #38”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kóka János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kóka János: Amíg nincs baj, orvos közelébe se megyünk | Az Én Kék Zónám #38”?

Fő témái: prevenció, életmódváltás, egészségügyi rendszer modernizálása, aktivitásmérők, technológia, mi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kóka János: Amíg nincs baj, orvos közelébe se megyünk | Az Én Kék Zónám #38”?

Megjelenés: 2025. 09. 24.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/koka-janos-amig-nincs-baj-orvos-kozelebe-se-megyunk-az-en-kek-zonam-38

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból