Az Én Kék Zónám

Labancz Dániel: Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok | Az Én Kék Zónám #56

· PT47M17S

Összefoglaló

Labancz Dániel pszichológus mélyen ismeri az ADHD-t, szakmai és személyes tapasztalatai révén. Az epizódban az ADHD-hoz kapcsolódó fogalmakat, az öndiagnózis divatját, a neurodiverzitást és az ADHD-s agy működését tárgyalják. Kitérnek az önszabályozásra, a dopaminrendszerre, a…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 01. 29.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Labancz Dániel
Témák
adhd, öndiagnózis, neurodiverzitás, dopaminrendszer, önszabályozás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:18 Mit jelent az ADHD rating scale pontszám? 02:58 Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok 05:42
  2. — Hogyan működik az ADHD-s emberek agya? 08:45 Tanulható az, hogy ne vágjunk bele a másik szavába 10:38 Az ADHD önszabályo
  3. — Negatív szülői és pedagógus kommentek, amik komoly sérülést okozhatnak 16:48 Az iskolásban a 80-as években az ADHD-s vol
  4. — Az ADHD-s dopamin rendszerének működése 21:29 Az ADHD örökletessége és hajlamosító tényezők 23:03 Az ADHD nem ítélet, a
  5. — Hogyan lehet jól kezelni az ADHS-s gyerekeket? 26:48 Milyen módszerekkel lehet segíteni az ADHD-s gyerekeknek? 30:16 Éve
  6. — A diagnózis is hosszú folyamat 34:48 Milyen terápiás javaslatokat lehet kapni? 36:36 Többféle gyógyszert is lehet kapni
  7. — A trauma tudja triggerelni az ADHD-hajlamot 43:08 Nem mindenkinek kell és nem mindenkinek való a gyógyszer 45:04 Vendég
  8. — Mit jelent a neurodiverzitás? 06:22 Hogyan működik az ADHD-s emberek agya? 07:27 Tanulható az, hogy ne vágjunk bele a má
  9. — Az ADHS-s mindig a színesebb, szagosabb ingerek felé csábul 13:11 Negatív szülői és pedagógus kommentek, amik komoly sér
  10. — Az ADHD és a hiperfókusz képessége 17:55 Az ADHD-s dopamin rendszerének működése 20:11 Az ADHD örökletessége és hajlamos
  11. — Hogyan lehet jól kezelni az ADHS-s gyerekeket? 25:30 Milyen módszerekkel lehet segíteni az ADHD-s gyerekeknek? 28:58 Éve
  12. — A diagnózis is hosszú folyamat 33:30 Milyen terápiás javaslatokat lehet kapni? 35:18 Többféle gyógyszert is lehet kapni
  13. — A trauma tudja triggerelni az ADHD-hajlamot 41:50 Nem mindenkinek kell és nem mindenkinek való a gyógyszer 43:46 Vendég

Ebben az epizódban

ADHD-snak lenni olyan, mint ahogy a zsirál érezheti magát a zebrák között, hogy hogy úgy ott vannak, ők úgy elvannak, úgy egy csomó mindenben.

Ők úgy szépen, türelmesen, nyugalmasan, úgy egymással is.

Én meg ott néha így beledugom a fejem, így bele á uncsi, megyek tovább.

Jó, ezért és és hogy az az élményem, hogy így nem tudok jelenleg lenni. >> Lavanc Dániel klinikai pszichológus, előadó, ADHD szakértő, aki évek óta a figyelemzavar, a hiperaktivitás [zene] sajátosságait vizsgálja. terápiás és oktatói munkájában arra törekszik, hogy érthetően mutassa be, hogyan működik az ADHD a mindennapokban, mi áll a szétszórtság, a halogatás, a túlérzékenység [zene] vagy épp a túlpörgés hátterében.

Dániel szerint az ADHD nem rossz szokások gyűjteménye, [zene] hanem egy teljesen más idegrendszeri működés, és abban segít, hogy tisztában lássuk.

Az ADHD nem csak nehézség, hanem erőforrás [zene] is lehet.

Az, hogy valaki ADHD-s, az nem jelenti azt, hogy akkor ő elveszett ember, vagy akkor az nem jelenti azt, hogy ő akár ne lehetne agykutató.

Nem kell az embernek lemondani magáról, vagy a környezetének a gyerekről, hogy ADHD.

És valójában az a kérdés, hogy meg tudja-e találni azt a közeget, ami őt hosszú távon tudja lelkesíteni, mozgatni, érdekli, viszi előre. >> De van fény az alagút végén. >> Van fény az alagút végén. azt mondja, [nevetés] >> köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat is. >> Én, mint ADHD-s szeretettel köszöntöm a másik a vendég ADHD-st. [nevetés] Úgyhogy itt két ADHD-s boldog rég találok egy ilyen >> boldog találkozásáról beszélünk.

Ráadásul én tőled tudom, hogy van erre az ADHD-ra bizonyos fokú hajlamom, vagy talán talán bele is passzolok.

Ugye azt azért áruljuk el, hogy mi találkoztunk ezt a beszélgetést megelőzően, és te csináltál velem egy ilyen kikérdezős tesztet, amiből azt hiszem 28 pontot értem el a 35ből. >> Így van.

Ez az úgynevezett ADHD rating scale volt. >> Ez mit jelent?

Ez a 28 a 35-ből? >> Hát ez egy elég magas pontszám.

Hát ugye amit erről a tesztről tudni kell, nyilván nem lepődtél meg ezen az eredményen, ö amit erről a tesztről tudni kell, hogy ezt leggyakrabban ilyen előszűrésre ö használjuk a diagnosztikában, tehát hogy ez önmagában még nem egy diagnosztikus eszköz, de ez alapján azért abban a három vezető tün, vagy abban a három tünetcsoportban, ami az ADHD-nak központi magva, vagy amit amit itt amiben az ADHD-t meghatározzák, az impulzivitás, a hiperaktivitás, illetve a figyellemzavar, figyelmi problémák. ebben a három tünetcsoportban értél el olyan pontszámot, ami alapján azt mondanám, hogyha te egy ilyen diagnosztikus szűrésre jöttél volna, hogy hát akkor menjünk tovább a diagnosztikus folyamatban, és akkor nézzük meg a kicsit mélyebben, hogy hogy mit is jelentenek ezek a pontok, és mit is jelentenek azok a válaszok, amiket amiket erre a vagy ezekre a kérdésekre adtál.

Ugye én azt látom, hogy most ez az ADHD egy nagyon felkapott téma és és boldog boldogtalan magát akár öndiagnózissal is ADHD-snak nevezi, és félig meddig azért ez egy ilyen felmentés is egy csomó minden alól, nem?

Tehát, hogy jaj, én most már tudom, hogy miért nem voltam annyira jó tanul az iskolában.

Jaj, én már tudom, hogy nem miért nem tudom határidőre teljesíteni a dolgokat.

Mennyire látod azt, hogy emberek akár félre diagnosztizálják magukat, vagy vagy magukról azt állítják, hogy ADHD-sak, és ez közben nincs úgy?

Én tavaly februárban részt vettem a Magyar Pszichiátri Társaságnak az éves kongresszusán, ahol volt egy kerekasztalbeszélgetés, ahol ahol ott ült az összes, ha jól emlékszem, talán az összes felnőtt ADHD diagnosztikával foglalkozó állami intézménynek valamilyen munkatársa.

És ezt a kérdést pontosan ezért, amit mondtál, hogy mintogyha kicsit divat lenne, vagy vagy mindenre rámondani, hogy akkor ez ADHD, hogyha egy kicsit szétszórt valaki, vagy kicsit szét van esve, vagy vagy kicsit ingerlékenyebb, vagy kicsit impulzívabb, akkor az az már ADHD.

Szóval, hogy és ugye az, hogy hozzáférünk a az információhoz, azáltal nagyon sok ember valóban tényleg elkezdi önmagán észlelni a tüneteket.

Majd erre térjünk ki, hogy mik azok, amik egyébként a hétköznapi életünkben még ezeket a tüneteket elő tudják hozni, vagy vagy erősíteni tudják.

Szóval, hogy feltettem azt a kérdést, hogy a hozzájuk fordulók közül hány százalék az, aki aki aztán valóban kap ADHD diagnózist.

És nagy volt a szórás, de körülbelül ilyen ö 3040 talán volt, aki azt mondta, hogy 50%.

Tehát legjobb esetben is a diagnózisért is ez a felnőtt felnőttekre vonatkozik, tehát a gyerekekről most ilyen értelemben nincsen ilyen statisztikám, de azt gyanítom, hogy hogy hasonló, ha nem rosszabb az arány.

Tehát hogy hogy minimum az 50%-uk az embereknek, aki diagnózisért folyamodik, valójában nem ADHD-s, hanem valami másról van szó. >> Ühüm.

Ö de van olyan van olyan ö ö ö ö ö ö ö ö ell ellátóhely vagy diagnosztikával foglalkozó állami intézménykórház, ahol ez akár 70% is lehet.

Tehát, hogy ez ez azért erősen mutatja azt, hogy hogy nagyon ö rá vagyunk csúszva arra, hogy hogy útonútfélen ADHD-t kiáltsunk és magunkban is ezt vegyük észre.

Ugye azt mondtam a felvezetőben, hogy tulajdonképpen itt egy másfajta idegrendszeri működésről van.

Szóval egy picit elmondod nekünk, hogy ez ez miben más ez az idegrendszeri működés?

Ö hát ö azt, hogy hogy másféle, azt azt azt egy picit megpróbálom árnyalni, és mégpedig a neurodiverzitás mentén, ez most már egyre jobban elterjedő fogalom, vagy egyre egyre egyre inkább ö ebben a fogalomkörben gondolkodunk az ADHD-ról is egyébként, és sok minden sok minden más korábban inkább zavarként aposztrofált vagy zavarnak nevezett idegrendszeri kondícióról.

A neurodiverzitás az tulajdonképpen az az idegrendszeri sokszínűséget jelenti.

És ebben az értelemben egy ADHDS csak, hogy ugyanannyira más, mint mint mint mondjuk egy egy egy nem tudom, egy kicsit nárcisztikusabb működésű valaki.

Ö azt mondanám inkább, hogy hogy szeretünk úgy gondolni most már az ADHD-re, vagy hogy ebbe az irányba megy a a a szakmai gondolkodás, hogy hogy ez nem egy hátizsák, amit amit cipelünk, és akkor ez egy teher vagy egy vagy egy vagy egy olyan olyan zavar, amivel együtt kell élni, hanem hanem inkább úgy, mint egy idegrendszeri változatot, vagy egyfajta idegr rendszeri a skálán belül egy egy szelet, ami ami a része annak a a aki vagy ami vagyok, és nem pedig egy zavar vagy egy betegség.

És akkor itt most csak felvillantom, aztán majd biztos erről is, vagy beszéltünk erről is, hogy azért ennek az állapotnak nem csak hátrányai vagy negatívumai vannak, hanem hát ahogy beszélgettük mi is itt a a amikor amikor találkoztunk, hogy hogy így egymás szavába vágva soroltuk, hogy mi az, amiben ez jó nekünk, és mi az amiben aztán persze lehet, hogy ez sokszor másoknak néha ilyen ilyen pörgésnek vagy vagy ilyen idegesítő a másik szavába vágásnak, vagy vagy vagy türelmetlenségnek tűnik, és hát nyilván az is, de hogy közben bizonyos értelemben vagy bizonyos szemszögből ezek éppen hogy közelebb tudnak vinni minket a céljainkhoz. amellett, hogy hogy persze az, hogy ezt mint zavar, mint a mint a hátrányoknak a gyűjtő fogalmát, azt az elmúlt évtizedekben nagyon jól megismertük és mindenhol le lett írva.

Szóval, hogy valahogy inkább így fogalmaznám meg, és a más helyére inkább inkább a azt, hogy a sokszínűségnek egy egy része, merthogy mertogy nincs nincs két ugyanolyan idegrendszerű ember.

Ugye azért azt mondjuk el, hogy én például meséltem neked arról, hogy amikor elkezdtem ezt a podcastet, akkor nagyon-nagyon sok kritikát kaptam a az első pár hónapban a amiatt, hogy én hogy én nem engedem végigmondani, és ez egy teljesen jogos kritika volt egyébként a a nézőktől.

Szerintem a FBs is HD is például >> nem engedem végig most példá te nem engeded végigmondani azt, amit én mondok, de hogy nem engedtem végigmondani a a közlendőjüket, mert ugye én nagyon sokszor azt gondolom, hogy most már ezt mindenki érti, hiszen most már önmagát ismétli, akkor most már lépjünk tovább, miközben az emberek nem mindig így működnek.

Úgyhogy nekem például ez egy nagyon komoly önfegyelmi feladat, hogy például téged Zokszó nélkül végighallgassalak, de ezt most egyébként én erre treninoztam magam, és amúgy tanulható amúgy tanulható tanulható az, hogy végigallgassuk a másikat.

Csak nagyon nagy önfegyelem kell hozzá. >> Hát igen.

És hogy egyébként az az érdekes, hogy hogy azt figyeltem meg, hogy hogy sokszor és akkor egy kicsit ávezünk arra, hogy ugye mondtam mondtam mondtam a három vezető tű.

Szóval, hogy hogy van ez a három három vezető tünetcsoport, és hogy azt mondják bizonyos kutatók vagy elmélet alkotók, hogy hát ez ezek ilyen nagyon önkényesen lettek kiemelve ezek a tünetek abból a sok mindenből, amit az ADHD jelent, merthogy és ez most már egy nagyon nagyon kurens, nagyon nagyon nagyon mai vagy vagy nagyon a a a kutatásokat és a szakmai közgondolkodást egyre inkább meghatározó ömélet, hogy itt itt nem a nem a az impulzivitásról vagy a figyelemzavarról, vagy a vagy a a a hiperaktivitásról van szó, hanem egy hanem hanem a szabályozásnak a zavarairól, tehát a különböző területeken ö mennyire tudunk, vagy mennyire tudjuk szabályozni a működésünket.

És akkor mit jelent ez? hogyha most az ADHD-t nézzük, ö az ide, tehát a a az önszabályozás vagy a szabályozás körében ilyenek tartoznak, hogy az érzelemszabályozás, ugye az impulzivitáshoz szokássorolni, vagy a viselkedésszabályozás, a azt meg a hiperaktivitásho az, hogy nem tudok megülni a fenekemen és izgek mozgók, jár a kezem, lábam, amit beszélgettünk, hogy vannak ezek a kis steamingjén. >> Nézd meg a lábamat, mit csinál folyamat folyamatosan pörög.

Igen, igen. [nevetés] Hát igen, hát persze.

Szóval, hogy szóval, hogy a hogy hogy a viselkedés szabályozása, a figyelemnek a szabályozásának a nehézsége vagy zavara vagy az energiaháztartásnak vagy gazdálkodásnak a zavara, vagy az időgazdálkodásnak a nehézsége vagy zavara.

Szóval szabályozásról van szó. >> Felkés feledékenység, az, hogy mindent elhagyunk, az miatt van?

Hát az is az az az azt az az talán a figyelem szabályozásához tartozik, mert éppen nem tudom szabályozni azt, hogy hogy odafigyeljek arra, hogy én azt most, hogy a saját példa el tínédzser koromban ott hagytam a metróna gitáromat, úgyhogy hát egy az volt nekem a a a na érted?

Tehát, hogy az egy tíédzsernek az meg hát hozzád nő, meg hozzád meg.

És úgy ott hagytam, mint a szél, mert mert mert a figyelmem valahogy elfókuszált, eltérült arról, hogy hát én ott gitárral vagyok, mert a próbáról megyek haza, hanem ö valamit ott ábrándoztam, vagy lehet, hogy olvastam, és felnéztem, hogy hú, itt nekem le kell szállni, és felugrottam.

Tehát, hogy nem nem tudtam a figyelmemet megfelelően szabályozni, a viselkedésemet mondjuk így megfelelően szabályozni, például, hogy hogy hogy a borzasztó izgalmas könyv, amit olvasok, az ne szippantson be, vagy tudjam magam kirántani belőle, amikor szükséges, vagy éppen tudjak ellenállni annak a csábító ingernek, ami az én figyelmemet, vagy a vagy a vagy a vagy a vagy a vagy a vagy a hogy mondjam, a a a a a vágyamat, az érzelmimnek a túltengését hívja és vonzza meg, >> mert az ADHD-s mindig a színesebb, szagosabb dolgok felé indul.

Nem. >> Hát azt szokták mondani, hogy a csábíthatóbb Igen.

Hogy van egy ilyen csábíthatóságunk. nagyon könnyen, nagyon lelkes lesz egy ADHD-s, nagyon öer terve lesz és és 1 millió ötlete, és az egy nagyon gyakori minta, hogy hogy hogy hogy iszonyú lelkesen belekezd belekezdünk dolgokba.

És aztán egy idő után valahogy úgy kicsit amikor amikor amikor mondjuk odaér a projekt, hogy akkor na akkor most már el kell kezd olyan dolgokat csinálni, ami már nem annyira érdekes, hogy ami ami már amiben már úgy kicsit úgy hát le kell ülni, és akkor monoton dolgot csinálni, vagy vagy ami vagy amiért mondjuk kell erőfeszítést tenni, energiát befektetni, és akkor itt az energia szabályozás vagy az energiaháztartásunk szabályozásának a zavarak jön be. >> Ühüm.

És hogy hogy akkor ott úgy ott úgy ki kiengedünk, vagy akkor ott úgy letesszük.

Azt olvastam valahol, hogy hogy az hogy az ADHD-soknak az élete tele van félbehagyott projektekkel, hogyha így visszané nekem is egyébként.

És hát aztán az, hogy az ember ezzel hogy küzd meg, meg mihez kezd, az egy érdekes kérdés, mert vagy vagy ö az van, hogy gyerekkorban pont elszórom, elejtem, nem fejezem be.

Nem tudom, hogy te >> én rengeteget kaptam leszidás, tehát az egész gyerek hát mindent, hogy képtelen vagy bármit befejezni, hogy hogy mind nem nekem nekem a legtöbb konfliktusomban mindent elhagyszból volt.

Tehát hogy nekem egy évben legalább öt ellenőrzőm tűnt el, nyolc bérletem, a lakáskulcsunkat annyiszor elvesztettem, hogy anyámat gyakorlatilag már közvetlenül hívta az árost. >> És akkor mondják, hogy nem, hogy hogy ne pedig miért nem tudsz odafigyelni?

Pedig pedig pedig csak egy picit kellene meg.

Meg, hogy igazából a képességeid alapján simán megcsinálnád. ilyeneket hallgattunk, vagy hallgatnak az ADHD-sok nagyon sokszor. >> Ö és ezek ez a Jobbik eset, mert rosszabb esetben meg kifejezetten minősítő, bántó dolgokat, hogy te ilyen vagy, te olyan vagy, te amolyan vagy, és egy ponton túl egyrészt elhiszi, mert egy gyerek úgy működik, hogy amit a felnőtt vagy a szülő tükröz, amilyennek a szülő látja, ő olyannak fogja látni majd saját magát.

Ebbe most ne menjünk bele, hogy ennek mi a dinamikája, de felnőtt korban egyszer csak ott találjuk magunkat, hogy félünk újba kezdeni.

El halogatjuk, hogyha valami kihívás előtt állunk, mert mert mert mert félünk attól, hogy hogy nem sikerül, hogy hogy már megint megint majd majd bebizonyosodik, hogy nem vagyok elég jó.

Például most nyilván kicsit ilyen, hogy mondjam, a úgy mesélem ezt, hogy hogy azért nyilván ez ez egy ez inkább a legjellemzőbb, vagy egy nagyon jellemző mint, hogy egy ADHD-s mind megy végig az élete során.

És akkor és akkor hát persze kerülöm a kihívást, kerül kerülöm a nehézségeket.

Vagy amikor odajutok, hogy na akkor erőfeszítést kell lene tenni, akkor akkor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ADHD

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Labancz Dániel: Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok | Az Én Kék Zónám #56”

Miről szól ez az epizód: „Labancz Dániel: Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok | Az Én Kék Zónám #56”?

Labancz Dániel pszichológus mélyen ismeri az ADHD-t, szakmai és személyes tapasztalatai révén. Az epizódban az ADHD-hoz kapcsolódó fogalmakat, az öndiagnózis divatját, a neurodiverzitást és az ADHD-s agy működését tárgyalják. Kitérnek az önszabályozásra, a dopaminrendszerre, a… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Labancz Dániel: Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok | Az Én Kék Zónám #56”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Labancz Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Labancz Dániel: Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok | Az Én Kék Zónám #56”?

Fő témái: adhd, öndiagnózis, neurodiverzitás, dopaminrendszer, önszabályozás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Labancz Dániel: Divatos öndiagnózissal azt mondani, hogy ADHD-s vagyok | Az Én Kék Zónám #56”?

Megjelenés: 2026. 01. 29.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/labancz-daniel-divatos-ondiagnozissal-azt-mondani-hogy-adhd-s-vagyok-az-en-kek-z

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból