Az Én Kék Zónám

Piczkó Katalin: Ha baj van a kapcsolatunkban, a test is fellázad | Az Én Kék Zónám #43

· PT50M42S

Összefoglaló

Dr. Piczkó Katalin pszichiáter beszélget a párkapcsolati konfliktusokról, a hatékony kommunikáció fontosságáról és a testünk jelzéseiről párkapcsolati problémák esetén. A beszélgetés során szó esik a Szeretetkert programról, generációs mintákról és a felelősségvállalásról is.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 10. 29.
Hossz
51 perc
Szereplők, említett nevek
Piczkó Katalin
Témák
párkapcsolati konfliktusok, hatékony kommunikáció, testi jelzések, generációs minták, felelősségvállalás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Mik a leggyakoribb párkapcsolati konfliktusok 04:32 A magyarokra jellemző a problémák szőnyeg alá söprése 05:50 Ha baj v
  2. — Előadások a párkapcsolati dinamikákról 08:19 Egy kapcsolat fázisai 10:10 A Szeretetkert előadások szerkezete 11:17 Unive
  3. — A férfiak és a nők tényleg nem értik egymást? 15:51 A különböző generációk is máshogy kapcsolódnak 17:51 A generációk ko
  4. — Humorral könnyebb tükörbe nézni 21:28 Civilek is részt vehetnek a játékban 23:15 A ChatGPT-nek már most döbbenetes teráp
  5. — A mérgező kapcsolatok 29:55 A pszichológiai címkék sokakat mentesítenek a felelősségvállalás alól 31:15 A határhúzás meg
  6. — Nem tanítják sehol a gyerekek elengedését a fészekből 39:24 Mik a következő évek nagy feladatai? 42:57 Idősebb korban új
  7. — Egy nő 80 évesen is nő 46:44 Vendég kérdése Kövesd Dr.

Ebben az epizódban

Legbelül a legbelső szükségleteink, [zene] hogy mire vágyunk, hogy vágyunk az elfogadásra, vágyunk a feltétel nélküli szeretetre, az elismerésre, az őszinteségre [zene] a bizalomra, a biztonságra, a kölcsönösségre?

A konfliktusok egyébként mindig abból jönnek, hogy ezeket valamilyen módon nem kapjuk meg, de nem ezt kommunikáljuk, nem tanuljuk meg kifejezni a szükségleteinket, fel se ismerjük az érzéseinket se sokszor.

Tehát nem azt látom, hogy nekem valamiből hiányom van, és ennek alapján azt szeretném kérni tőled, hogy hanem a fene egye meg.

Nem igaz, hogy megint nem bírtad kivinni a szemetet.

Pickó, Katanin pszichiáter, pszichoterapeuta, párkapcsolati [zene] szakértő és coachs, aki egyedülálló módszert dolgozott ki, a pszichológiai praxisát összekapcsolta a színházzal. [zene] Több mint 20 éve dolgozik párokkal, családokkal, és az egyik legismertebb hazai szakemberként mutatja meg, hogyan lehet a legnehezebb konfliktusokat [zene] is átalakítani párbeszédét.

A szeretetkert programban [zene] valós párkapcsolati konfliktusokat dramatizált.

Improvizációs jelenetekben játszat el, hogy a színészek játéka révén a nézők szembesüljenek [zene] azzal, milyen mintákat ismételnek újra és újra a saját kapcsolataikban.

A játékban annyi mindent meg lehet tapasztalni.

Szerintem a legjobb terep a játék a tanításra.

Hogyha kívülről látok valamit, akkor sokkal jobban születhetnek felismerések.

Mindenkinek nagyon nehéz változtatni a viselkedési szokásain, de egy biztos, minden változásnak az első lépése az a tudatosítás, a felismerés.

És azt gondolom, hogy ez a színházban ez megtörténik. >> Szia Katolin! >> Szia!

Köszönöm a meghívást, és annyira jól összefoglaltad a lényegét a színházunknak. >> Na, örülök neki és köszönjük szépen ezt a dicséretet, de engem ténylegesen a részletek érdekelnek.

Tehát ugye párkapcsolati trénerként, coachént ezt tanítod is, gyakorlod is.

Nyilván ismétlődő helyzetekkel találkozol.

Mik azok a leggyakoribb párkapcsolati konfliktusok ma 2025-ben Magyarországon, amivel találkozol? >> Az egyik leggyakoribb, hogy mondjuk van egy konfliktus.

A konfliktus általában abból adódik, hogy valamit máshogy látunk a különbözőségből.

Virginia Seté családpárteráputa fogalmazza meg, hogy a hasonlóságaink alapján találkozunk, ugyanakkor a különbözőségekből tanulunk.

Tehát a kulcs, hogy hogy kezelik, hogy kezeljük egy kapcsolatban a különbözőségeket, amikor máshogy gondolkodunk, mások a szokásaink, más a tempónk, például máshogy gondolkozunk mondjuk a szabadságfokról, a szerepekről.

A kérdés az, hogy ilyenkor mi történik bennünk és mi történik a kapcsolatban? ugyanis én négy évig férfi zártosztályon dolgoztam, de mindig azt szoktam mondani, hogy a zártosztályon kívül is mindannyian rendelkezünk egy téves eszmével.

És ez a téves eszme az, hogy konfliktus helyzetekben rögtön azt hisszük, hogy nekünk van igazunk, mi látjuk jól a valóságot, és a másikat meg kéne javítani.

Ühüm. és hogy milyen javítási eszközöket vetünk be.

Na, ez az, ami univerzális és általános, mert általában olyan eszközöket vetünk be, ami még jobban elmélyíti a konfliktust.

Elindul egy lefelé menő spirál, és olyanokat mondunk a másiknak, amivel az egyik legfontosabb dolgot sértjük, a másik énképét, a másik önbecsülését.

Tehát ha azt kérdezed, hogy mi a leggyakoribb, az az, hogy megjelennek az indulatok, megjelenik a minősítés, a számonkérés, a kioktatás, akár a becsmérlés, amitől már nem is az eredeti problémát látjuk, hanem belekerülünk egy olyan olyan spirálba, ami egy érzelmi árvízbe, amiből nagyon nehéz kijönni.

Tehát szerintem ez az egyik leggyakoribb.

Aztán a második leggyakoribb, amikor nem ilyen direkt rámenős eszközökkel próbálom a másikat megjavítani, hanem például olyan eszközöket vetek be, hogy nem szólok. >> Ühüm.

Csöndel próbálom a másikat arra megtanítani, hogy máshogy viselkedjen.

Tehát, hogy ez eleve egy ilyen Marsa Rosenberg úgy hívja, hogy öngyilkos kommunikáció.

Tehát ezzel pont nem azt érem el, amit szeretnék.

Úgyhogy ez a és azért a manipulációnak vannak különböző eszközei.

Tehát mondjuk ez a ez a csönd, sértődés, ez egyfajta érzelmi zsarolás.

Ha te így, akkor én nem szólok hozzád akár három napig. >> De van az önsajnálat, van az áldozati játszma, van a bűntudatkeltés, tehát hogy ez is nagyon sokszor megjelenik.

És talán még, hogyha egy ilyen harmadik gyakori konfliktust kellene említenem, nagyon sokszor előfordul az, hogy nincs egyensúly a kapcsolatban, nincs kölcsönösség, tehát kialakul egy aláfölé rendeltség, és általában ki az, aki ebből ki akar majd lépni?

Tehát nagyon sok nőnek, egyébként vannak férfiak is, de azért a nők többségének van egy olyan sémája, egy olyan fajta mintája.

Ráadásul ugye a nagy szerelemben, amikor nagyon szeretnék megfelelni a másiknak, akkor ez még jobban bekapcsol, és kialakul láthatatlanul a kapcsolat elején már egy olyan észrevétlen egyensúlyi aránytalanság, hiszen én csak jót szeretnék, mindent meg szeretnék adni, és a másiknak ez elkezd természetessé válni.

Aztán egy idő múlva érzékelem azt, hogy elveszítem saját magam.

Üüm, >> tehát mindannyiunknak van két alapvető szükségletünk.

Az egyik az, hogy önmagam legyek, ahogy a világra megszületek, kapcsolódjak magamhoz, a másik, hogy kapcsolódjak a másikhoz.

És ezekben a helyzetekben valahol elveszítem saját magam, mert csak a másikhoz való kapcsolódás kerül előtérbe.

És aztán így általában jó pár év múlva valaki elkezd felébredni, és utána már csak durva konfliktusok árán alakítható ez az egyensúlyi aránytalanság. >> Egyébként a magyar az egy veszekedős nép. attól függ, hogy kihez hasonlít, >> amikor az olasz egy veszekedőséghoz képest. >> Igen.

Az az érdekes, hogy azt mondanám, hogy amikor eldurvul a konfliktus, akkor igen, de talán ennél a veszekedésnél jobban jellemző ránk a szőnyeg alásöprés.

Ühüm. >> Tehát, hogy nagyon sokszor, vagy nagyon sokáig szőnyeg alásöpörjük a problémákat, alkalmazkodó gyermekekké válunk.

Ö de ez az alkalmazkodás, ez nem feltétlen, mert természetesen alkalmazkodni kell egy kapcsolatban, lehet belátás útján is.

Ez viszont inkább egy ilyen beletörődés vagy megfelelés.

És mindig el szoktam mondani, hogy ha ilyen nyuszivá válok a kapcsolatban, akkor általában három jellemző kimenetel van.

Az első, hogy alkalmazkodok, alkalmazkodok, de betelik a pohár, és utána jön a veszekedés, utána jön az indulat, utána jön a a nyílt konfrontáció.

Akkor viszont már olyan érzelmi többlet van, amiből úgy olyan nyelven fogalmaz meg valaki a másiknak különböző tényleg minősítéseket, ami durván sérti a kapcsolatot.

És még ez a legpozitívabb. >> A következő: Alkalmazkodok, alkalmazkodok közben elveszítem saját magam.

Láthatatlanná válok a kapcsolatba, és ha én nem lázadok fel, akkor a testem fog fellázadni.

Aha jönnek a szomatikus jönnek a szomatikus tünetek, vagy van egy nagyon érdekes tünet.

A tudattalan védekezésünk az, hogyha nem látszom, akkor elkezdem a határaimat megnövelni. >> Hízom >> és hízom és elkezdek hízni a tudattalanunk valahogy, hogy láthatóbb legyek, nagyobbá teszem magam, de hát egyébként meg rengeteg más szomatikus tünet lehet.

És a harmadik, ami talán hát szintén nagyon szomorú, mivel abban a kapcsolatban olyan tükröt kapok a másiktól, amibe nem jó belenézni, nem elkezdem nem szeretni azt, akivé váltam, elkezdek egy másik tükröt keresni. >> Ühüm. >> És sokszor megjelenik egy harmadik. >> Ühüm.

Tehát nagyjából amikor ti a színpadra állítjátok ezeket a szituációkat, akkor ezt hogy kell elképzelni, hogy ott vannak a színészek, akikkel dolgozol, ugye neves színészekkel dolgozol együtt?

Mondjunk egy pár nevet, akikkel szoktatok dolgozni. >> Akiket nagyon szeretek.

Jordána Dél, Seljudit, Sipos Vera, Balla Eszter.

Ez volt nálunk Dobókata Ulma Mónika. >> Mészáros Máté. >> Mész.

Ja, férfiakat nem mondtam még.

Vészáros Máté, Szabó Kimmel Tamás volt néhányszor.

Simon Kornél, Fenyő Iván Fagma elittjével elitje Szervét Tibor a kedvencem volt, csak ő azt mondta, hogy most már ő úgy érzi, hogy ebből a párkapcsolati dologból egy kicsit kiöregedett, úgyhogy ő hát megt és elveszte az Angélát, most már ő az ezzel nem kíván foglalkozik. >> De hogy nagyon izgalmas az, hogy azért színészként nyilván ők felvesznek bizonyos szerepeket, de hogy hogy képzeljük ezt el? bedobtok egy civil szituációt, amit ők ott gyakorlatilag felvesznek, mint egy öltözéket, és eljátszák [nevetés] azt a azt a helyzet. >> Minden alkalommal van egy forgatókönyv.

Ugye említetted a szeretetkertet?

A szeretetkert az egy szimbólum rendszer.

A párkapcsolatnak a 17 területét jelenítjük meg.

Mondjuk van előtérben egy fa, az az én képünk, egy tó, milyen tükröt tartok a másiknak, mondjuk a forrás, a szexualitás.

Szóval minden alkalmal kiválasztunk egy témát, és én ahhoz előzetesen írok egy forgatókönyvet.

Ebben a forgatókönyvben általában van hat-hét jelenet, de ezek ilyen nagyon-nagyon rövid jelenetek, amivel egy kapcsolat alakulását, a dinamikát mutatjuk be.

Bemutatjuk azt, hogy mondjuk hogy kezdődik az az idealizálás, a szerelem, amikor én sajnos mindig elmondom, hogy nem a másikba vagyunk szerelmesek.

Annyi mindent, hát annyi mindent belevetítünk saját magunkból.

Tehát idealizáljuk a másikat, beleprojektálunk dolgokat, és a valódi másikat csak sokkal később kezdjük el érzékelni.

Egyébként nagyon érdekes, hogy a pszichoanalízis egyik ága az párhuzamot von a csecsemő anyagkapcsolat alakulásával, és ahogy egy szerelemben alakulunk, ott is van egy nagyon szoros szimbiózis, és aztán ebből van egy szepáció, individualizáció.

Még az idők is ugyanazok. hat-hét hónapig van egy szoros szimbiózis, és utána van ebből egy újra saját magam a miől újra lesz az én meg a te.

És aztán utána jön egy következő fázis, az a démonizálás.

A démonizálás, amikor pont az ellentéte az idealizálásnak, egyszer csak azt kezdem észrevenni, ami addig tetszett, hogy mondjuk milyen magabiztos határozott a másik.

Egyszer csak elkezdem azt érezni, hogy milyen domináns.

Folyton ő akar dönteni, megszabja, hogy mit tudom én, mit vegyek fel, hogy hova menjek.

Vagy mondjuk az tetszik az elején mondjuk egy pasinak, hogy milyen aranyos kis csicsergős kis tele van élettel, és egyszer csak állandóan beszél, nem tudok mellette, nem tudom én, olvasni vagy programot csinálni.

Szóval, hogy ez nagyon könnyen át tud a démonizálásba úgy fordulni, hogy egyszer csak azt látom, hogy a másikban mi az, ami nem tetszik, mi az, ami számomra rossz és negatív.

Optimális esetben aztán kialakul egy harmadik fázis a realitás.

Amikor látom a pozitívumat, látom azt is, ami zavar, és erről esetleg tudunk konstruktívan beszélni.

Szóval van, készül egy forgatókönyv ezekről a dinamikákról.

Ezeket előzetesen meg is nézzük, nem kell megtanulni.

Viszont ami nagyon nehéz, hogy ez nem teljesen improvizáció, mert a forgatókönyvben személyiség típusok vannak, karakterek vannak, és sokkal nehezebb egy karakteren belül improvizálni.

Hát ezt te tudod szerintem pontosan, hogy egy karakteren belül maradjak és úgy improvizáljak.

És utána a második felvonásban ott kihívunk-e egy önként jelentkezőt.

Általában nem mindig, de majdnem mindig.

Az érdekes az, hogy mindig jelentkeznek >> civilek. civilek.

Igen, ott élőben elmond egy problémát, és akkor azzal a szituációval játszunk, megnézzük, hogy mi az a probléma, esetleg mi lehet mögötte egy kicsit, ki mit érezhet, kinek mi a szükséglete abban a helyzetben.

És ami szerintem nagyon fontos, hogy utána átalakítjuk és megnézzük, hogy milyen megoldások lehetnek arra a helyzetre.

Tehát, hogy a nézők úgy mennek el, hogy nem csak a problémát vetítjük fel, hanem konkrét kézzel fogható mondatokat, megoldásokat kapnak.

Ha már longevityti, [zene] ne feledjük, nem csak az számít, hogy meddig élünk, hanem az is, hogy hogyan.

Kutatások [zene] szerint azok, akik tudatosan tervezik az életüket, legyen szó egészségről, közösségekről vagy pénzügyekről, jóval aktívabb, biztonságosabb idős korra számíthatnak.

Legyünk néha spontának, de ne a pénzügyekben.

A KNH Örök Aktív Program erre szeretné felhívni a figyelmet.

Teremtsünk olyan jövőt, amiben öröm a hosszú élet. >> Nekem mindig olyan aha élményt jelent az, amikor mondjuk akár egy ilyen improvizációs színházban, mint a tietek, akár egy filmben, vagy bárhol találkozom azokkal a párkapcsolati, vagy akár emberi kapcsolati drámákkal, amin az ember keresztülmegy az élete során.

Tehát hajlamos vagyunk azt gondolni, hogy ez csak velünk történt meg.

Tehát, hogy ez csak a mi problémánk, ezt senki más nem értheti meg.

És nekem mindig egy ilyen aha élmény az, hogy jé, ugyanez Pepitába a világ másik felén a mit tudom én egy koreai filmben ugyanígy megtörténik, hogy ennyire kiszámíthatóan működik az ember.

Legbelül a legbelső szükségleteink, hogy mire vágyunk, hogy vágyunk az elfogadásra, vágyunk a feltételnélküli szeretetre, az elismerésre, az őszinteségre, a bizalomra, a biztonságra, a kölcsönösségre ugyanazok vagyunk.

Tehát a akármilyen kultúrától függetlenül ezek ott vannak bennünk.

A konfliktusok egyébként mindig abból jönnek, hogy ezeket valamilyen módon nem kapjuk meg, de nem ezt kommunikáljuk.

Tehát van egy jelenet, amit már többször eljátszottunk, hogy egy férfi azt mondja, hogy hol a fenébe van a nyakkendőm.

Nem igaz, hogy nem tudod már, miért kellett megint elpakolni a szekrényt, miközben valójában az a baja, hogy hullafáradt, hazajön, nem akar elmenni, nincs kedve, nyugalomra vágyik, és nem ezt mondja, hanem elkezd, nem tudom én, egy ilyen nyakkendőn problémázni.

És szerintem ez is univerzális, hogy nem tanuljuk meg kifejezni a szükségleteinket, fel se ismerjük az érzéseinket se sokszor, és közben olyan hibáztató kommunikációt folytatunk.

Tehát nem azt látom, hogy nekem valamiből hiányom van, és ennek alapján azt szeretném kérni tőled, hogy hanem a fene egye meg.

Nem igaz, hogy megint nem bírtad kivinni a szemetet?

Ugye nagyon-nagyon sok skicnek meg vicces humoreszknek témája az, hogy a férfi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Piczkó Katalin: Ha baj van a kapcsolatunkban, a test is fellázad | Az Én Kék Zónám #43”

Miről szól ez az epizód: „Piczkó Katalin: Ha baj van a kapcsolatunkban, a test is fellázad | Az Én Kék Zónám #43”?

Dr. Piczkó Katalin pszichiáter beszélget a párkapcsolati konfliktusokról, a hatékony kommunikáció fontosságáról és a testünk jelzéseiről párkapcsolati problémák esetén. A beszélgetés során szó esik a Szeretetkert programról, generációs mintákról és a felelősségvállalásról is. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Piczkó Katalin: Ha baj van a kapcsolatunkban, a test is fellázad | Az Én Kék Zónám #43”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Piczkó Katalin.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Piczkó Katalin: Ha baj van a kapcsolatunkban, a test is fellázad | Az Én Kék Zónám #43”?

Fő témái: párkapcsolati konfliktusok, hatékony kommunikáció, testi jelzések, generációs minták, felelősségvállalás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Piczkó Katalin: Ha baj van a kapcsolatunkban, a test is fellázad | Az Én Kék Zónám #43”?

Megjelenés: 2025. 10. 29.. Hossz: 51 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/piczko-katalin-ha-baj-van-a-kapcsolatunkban-a-test-is-fellazad-az-en-kek-zonam-4

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból