Az Én Kék Zónám

Thuróczy Bertalan: Hány évvel hosszabíthatják megaz életünket a biohack kütyük? | Az Én Kék Zónám #14

· PT46M11S

Összefoglaló

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnökkel beszélgetés arról, hogyan hosszabbíthatják meg a biohack kütyük az életünket. Az epizódban a technológia segítségével történő egészségmegőrzésről, a személyre szabott életmódról és az ehhez használható eszközökről van szó.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 04. 10.
Hossz
46 perc
Szereplők, említett nevek
Thuróczy Bertalan
Témák
biohack kütyük, élet meghosszabbítása, technológia, egészségmegőrzés, személyre szabott életmód, eszközök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:36 A szenzoros gyűrű 02:55 30 évesen kell megcélozni a 120 évet 05:06 Az átlag életkor még messze van a 120 évt
  2. — A Zone-2 edzés a legjobb longevity trükk 10:25 Személyre szabott diétát csak mérésekkel lehet pontosan felállítani 11:35
  3. — A kortizol-és az inzulinszint kölcsönhatása 18:34 A reggeli kávé egésznapos vércukorszint hullámzást okozhat 19:47 Együn
  4. — A bélmikrobiom szekvenálás 25:20 A bélflóra összetétele, diverzitása 27:08 Milyen rendszeresen ajánlott a mikrobiom szek
  5. — Volt változás a genetikai teszt után? 33:30 Mellkasra szerelhető EKG-s elektróda pár 36:46 A kortizol negatív hatásai 37
  6. — Az okosébresztés előnye 43:33 A szenzoros kesztyű 48:36 Bertalan munkái 50:06 Érdemes az egészségünkbe fektetni 51:32 Ve

Ebben az epizódban

Nem orvos vagyok, hanem orvos biógiai mérnök, ami azt jelenti, hogy ugye én inkább villamosmérnöki bioszenzoros szempontból közelítem így az egészséget, és inkább a technológiát használom fel a az egészségünk rendbetétele érdekében.

Túróci Bertalan, orvosbiológiai mérnök, kutató. 30 évesen, hogy kerül valaki oda, hogy ennyire érdekelje a biotechnológia?

Nekem már gyerekkori álmom volt, hogy mérnök lehessek.

Egyfajta kitörési lehetőség is volt számomra a tanulás. úton voltam a gyerekkori álmaim felé, és ekkor diagnosztizált a rossz ingulatú daganattal 21 éves koromban.

Fiatalon kigyógyult a rákból, szerinte a felépülésében sokat segített, hogy egész életében rengeteget futott.

Akkor jöttem rá, hogy egyfajta második esélyt is kaptam az élettől, és hogy így a szakmai hivatásomat, a személyes érintettségemet és a szenvedélyes kíváncsiságomat, hogyha kombinálom, akkor így az orvostechnika a bzenzorok világában, hogyha elmélyedek, akkor szerintem egy reális célkitűzés lehet a 120 év elérése is.

Az az álma, hogy az ember 120 évig éljen, és szerinte ha tudatosak vagyunk, ez nem is lehetetlen.

Habár nagyon nagy híja vagyok a szenzoroknak és az orvostechnikai eszközöknek, én is minden tapasztalati úton kezdtem el saját életvitelemben megtapasztalni, és ez ez csak habatortán, hogyha ilyen eszközöket és szolgáltatásokat veszünk igénybe.

A super sapiens fogalmát is megalkotta.

Szerinte a homo sapiens, ha jól eszik, mozog, kezeli a stresszt, alszik eleget és a függőségeit kordában tartja, elérheti a matuzsálemi kort.

Ebben segítenek neki a kütyük, amiket előszeretettel használ.

Kezdeném rögtön azzal, ami itt is van rajtam.

Például egy szenzoros gyűrű, ami alvás és aktivitásménytorozó funkciókal bír.

Most nagyon könnyű könnyű anyagból van.

És mondhatni, hogy egy nagyon nehéz darab.

Tehát ezt így könnyű viselni éjjelnappy.

Nyás abszolút sokkal ergonómikusabb, mint mondjuk egy órában aludni.

Ez monitorozza például a stresszintet a szívfrekvencia variabilitáson keresztül.

Kifejtem majd ezt a paramétert, de hogy ezenkívül nyugalmi pulzusmér és az alvási fázisokat tudja elkülöníteni.

Ezt te fedezted föl ezt a gyűrűt, vagy pedig ez egy piacon is kapható darab?

Ezt egy európai startup csinált egy jó pár évvel ezelőtt.

Nyilván Amerikában ezt felvásárolták, de hogy Magyarországon is ezt bárki be tudja szerezni.

Na, mielőtt a kütyükre rátérünk, mert ugye van van hoztál belőle egy jó párat, amiket be fogunk mutatni, egy picit azért meséljünk arról, hogy 30 évesen hogy kerül valaki oda, hogy ennyire érdekelje a a biotechnológia, ennyire érdekelje azt, hogy hogy a hogy méregse saját magán a vércukorszintjét, a vérnyomását, a nem tudom, nyilván 85 féle paramétert lehet méregetni.

Fú, most nem akarok nagyon-nagyon visszamenni, de így címszavakban egy egy 30 évet visszaugranék, ami ami a születésed perce, hogyha jól sejtem.

Tehát most 30 éves vagyok, és felvetődik ilyenkor sokakban a kérdés, hogy így 30 évesen miért beszélek arról, hogy de jó lenne 120 évig élni, vagy akár még tovább is.

Nekem már gyerekkori álmom volt, hogy mérnök lehessek, és így egyfajta kitörési lehetőség is volt számomra Rákóc Falváról egy szolnok mellett kis vidéki faluból a tanulás.

És utána éveken keresztül a matek a fizikai és a természettudományok világába elmerülve úton voltam a gyerekkori álmaim felé a és villamosmérőnöki karon tanultam a budapesti műszaki egyetemen és ekkor diagnosztizáltak rossz színulatú daganattal 21 éves koromban és most nem is annyira ebbe a sztoriba mennék bele csak így címszavakban, hogy mi vezetett odáig, hogy most 30 évesen így a biotechnológia, bioszenzorok, orvostechnikai eszközök világába mélyedtem el, kigyógyultam a betegségből, és az orvosbiológiai mérnöki tanulmányokat folytatva egy saját szenzort terveztem, felprogramoztam egy betegségre és így a longevity tudománynak, azaz a hosszú és egészséges élettudományak a kutatását folytattam ezek után.

Jeleneg PhD tanulmányaimat végzem, és akkor jöttem rá, hogy egyfajta második esélyt is kaptam az élettől a rákból rákbólaló gyógyulás után, és hogy így a szakmai hivatásomat, a személyes érintettségemet és a szenvedélyes kíváncsiságomat, hogyha kombinálom, akkor így a az orvostechnika a bioszenzorok világában, hogyha elmélyedek és a technológiát is a az egészségem szolgálatába állítom, akkor szerintem egy reális célkitűzés lehet a 120 év elérése is, és ezt kell elkezdeni szerintem akár már 20 évesen, de legkésőbb így 30-40 éves korban, hogy hogy ugye ez a 100 120 év ez egy abszolút megvalósítható történet legyen.

Szóval te úgy látod, vagy a tanulmányaid során azz azzal találkoztál, hogy nagyjából 120 évre vagyunk kalibrálva.

Tehát genetikailag, ha jól értem, akkor azt mégis azt látjuk a a világtörténelem során, hogy még mi még 1000 évvel ezelőtt mondjuk az átlag életkor 40 év volt, vagy 35, addig ma mondjuk az átlag életkor a férfiaknál azt hiszem 72, a nőknél 79 év.

Nagyon messze van ez még a 120-tól.

Itt ugye nem is az átlag életkorról lenne szó, hanem arról, hogy hogy aki kellően tudatosan, egészségtudatosan éli akár héves korától az életét, az akár a 100 éves kor, tehát ezt a centenárius kort, vagy a szupercentenárius kort, a 110 év körüli életkort is elérheti.

Nyilván ez átlag életkor nem fog kitolódni, mert ezek nagyon szélsőséges értékek.

Tehát például a valaha volt legidősebb nő, egy francia nő, Jean Clementnek hívták.

És így a kutatásokból vagy a statisztikából az is látszódik, hogy azért 110-115 éves kor környékén néhány éven belül drámaian meg tud romlani az embernek az egészségügyi állapota.

Tehát, hogy akik ilyen sokáig élnek, ők nagyon hosszan élnek nagyon egészségesen, és nem azzal, hogy mondjuk 60-70 éves koruktól kezdve már a következő évtizedekben, nem tudom, nagyon sok krónikus betegséggel küzdenek, és időszakban most túl dramatizálva a tolószékben vagy az ágyban töltik az idejüket, hanem hogy nagyon aktívan élnek 100 110 évig, és utána sajnos egy pár éven belül nagyon gyorsan leépülnek, és utána halnak meg.

Tehát azt lehet mondani, tehát az ilyen az én kék zónám ugye a műsorunknak is az a címe, pont arról kapta a címét, hogy mindenki megtalálja a saját magában azt a zónát, amiben a saját life spenjét, a saját jóllét a legjobban a legtovább ki tudja tolni.

De azt látjuk ugye mondjuk akár Szardíniában, akár a japán szigetekre, akár a görög szigetekre ellátogatva, hogy akik ott 100 évig élnek, ott mondjuk azt lehet mondani, hogy azért 80-85 fölött már azért eléggé idősek, tehát hiába élnek azért 15-20 évet még utána, azért nem az nem az látszik, hogy úgy néznek ki, mint egy 60 éves.

Így itt nem is arról van szó, hogy külsőre milyen fiatalosak, hanem hogy milyen teljes életet tudnak élni, és hogy ahogy említetted ezt a lifespan kifejezést, tehát hogy az élet hossz és az egészségben eltöltött évek száma náluk ami kitolódik.

Tehát hogy nem csak az élethoszt tolják ki, és akkor nem tudom gépeken élnek még plusz 10 évet, hanem hogy egészségben élnek még akár 100 110 éves korukban is, és utána van nekik egy-két év, amikor úgy drámén hagyatnik az egészségük.

És nyilván ott egy mozgásban gazdag, szociális kapcsolódásban gazdag életvitelt folytatnak.

A táplálkozásuk is olyan, hogy nem nem a nyugati étrend, amin amin ők élnek.

És lehet, hogy ők tudattalanul is például úgynevezett zóna kettő edzést végeznek, ami az egyik legjobb longevity.

Az a maximális pulzusunk 60-70%-a, tehát nekem mondjuk 190 a maximális pulzusom, így nekem 115 és 125 között van a zona kettes aktivitás.

Tehát akkor magyarán úgy tudja kiszámolni a nézőnk, hogy a hogy a 220-ból levonja a saját életkorát és annak veszi a 60-70%-át.

Igen, ez egy ilyen ökölszabály ez a 220 mínusz életkor.

Egy nagyon jó közelítés és ennek a 60-70%-a a zóna 2-es tartományunk, ami ami mozgás szempontjából az egyik legjobb ilyen longevity trükk vagy praktika.

Itt nagyon sok folyamat lejátszódik a szervezetben ilyenkor, de visszatérve, de milyen hosszan de milyen hosszan kell mondjuk ebben a zónában lennünk?

Tehát fél órát, egy órát, más legalább egy fél órát naponta, hetente háromszor, négyszer azért érdemes.

Nyilván, hogyha a legtöbbet akarjuk ebből a zóna fizikai aktivitásból kihozni, akkor azért naponta fél óra 40 perc az elképesztően sokat tud hozzáni.

Hát mondjuk akkor a kertészkedés, amiről azt mondják, hogy a longevity egyik titkos fegyvere, az lehet, hogy pont ebben a zóna kettes szakaszban vagy pulzus tartományban.

Ezt én én szüleimen, sőt még nagyszüleimen is látom, hogy ők nagyon sokat sétálnak akár a piacról hazafele két nagy zöldséges kosárral vagy gyümölcsökkel.

És nekik abban az életkorban ez már egy zóna kettes aktivitásnak számít.

Szüleimnek is otthon a kertés kertészkedés, kapálás, nem tudom, fűnyílás, autómosás.

Ez mind-mind abban az életkorban már zónak kettes aktivitás és hiszen ahogy nő az életkor egyre alacsonyabb pulzusnál is eléred a zónakettes aktivitás és lehet hogy nekünk még így fiatalabb 23-40 éves kor k körül ez még azt jelenti, hogy elmegyünk futni konditerembe túrázni satöbbi de hogy idősebb korban ez konkrétan egy hosszú séta lemegyünk a piacra kertészkedünk és és már mozgás szempontjából megisettük azt ami a minél egészséges BB élet irányába mutat.

A táplálkozásról mit gondolsz már olyan szempontból, hogy ugye nyilván vizsgáltad ennek az összes létező diétáját és prakticitását.

Te mire esküszöl? [Zene] M ez azért jó kérdés, mert én én nagyon így a személyre szabott táplálkozásra esküszöm.

Tehát, hogy próbáltam én is a a ketogén diétától kezdve a vegán életmódot, a növényi étrendet húsmentesen én táplálkoztam gluténmentesen, tejmentesen.

És az jött be nekem, hogy nem tudom eldönteni, hogy mi a jó nekem egészen addig, amíg szenzorokkal objektíven vissza nem mérem, hogy valóban az én bélmikrobiomhoz, bélflórámhoz és az én genetikámhoz milyen táplálkozás illik legjobban.

Tehát ugye van itt szó mikrobiomról, vércukorszintmérőről, diéták közötti variálásról kezd kezdheti elveszteni a fonalat a aki ezt most nézi.

Egy mikrobiom összetétel mérés az az segít a nulladik pontnak?

Abszolút segít, de nem a nulladik pontnak mondanám ezt.

Inkább ezt a folyamatos vércukormonitorozó eszközt is.

Ez ez egy pici kis ez egy pici kis eszköz, ha jól látom.

Ez ugye bőrre tapasztható, és kilóg belőle egy nagyon pici kis tű.

Talán a kamera nem is látja itt.

Ez gondolom a bőrre helyezve ez egy pici beható, ugye a bőrfelszín alatt.

A a bőr alatti tartománybal, hogy hogy hatol be.

És itt ez egy ugyanilyen eszköz, egy másik verziója, de hogy így jobban tudom szemléltetni én is, hogy ebbe is itt van ez a kis szenzor, amit egy ilyen applikátornak nevezett eszköz segítségével így mondjuk a tricepsz környékére vagy a hasarára szoktak belőni, vagy felhelyezni. és egy ilyen mikrotű lesz a bőr alatti tartományban, ami a szövet közötti vércukorszintet tudja monitorozni, és már különböző algoritmusokkal következtet, hogy a vérben lévő vércukor mennyi lehet ez alapján.

Tehát ez nem konkrétan a vérből méri, hanem a szövet közötti állományból.

De ez elképesztően pontos, ami azt jelenti, hogy a trendeket nagyon jól tudja követni.

Nem biztos, hogy éppen akuttan, ha én lemérném újba egyből a vércukromat, ugyanannyit mutatna.

Viszont az, hogyha én megettem egy nagy adag szénhidrátban gazdag ételt, akkor mennyire dobja meg a vércukromat, és utána az mennyire zuhan be az inzulinválasz miatt, azt egy ilyen eszköz nagyon pontosan tudja mérni.

Tehát magyarán, hogyha ezt én belövöm magamnak reggel, vagy nem tudom, ezt naponta kell cserélni, vagy ez hogy néz ki?

Egy ilyen ez két héten keresztül bennünk.

Tehát egyszer belövöm két héten keresztül, és és egy telefonos alkalmazás segítségével tudom követni azt, hogy éppen mi történik.

Mennyire a a aktuális ez, vagy mennyire tehát ami azon azonnal visz leadja a jelet.

Ez olyannyira aktuális, hogy valós időben leadja a jelet.

Magától kettő percenként Bluetooth-on keresztül a telefonunkra egy egy alkalmazásra küldi a vércukorszintünket.

Viszont, hogyha a telefonnak az NFC érzékelőjét odaérintjük, tehát odaérintjük a telefonunkat a szenzorhoz, akkor abban a pillanatban valós időben is megmondja, hogy most mennyi a vércukrunk.

Magyarul folyamatosan láthatom, hogy éppen amit ettem reggelire egy kakaós csigát, akkor utána mi történik?

Öt perc van, 10 perc, 20 perc, egy óra múlva.

Amikor ránassolok egy kis mogyorót, amikor megiszom egy limonádét.

Tehát ezt folyamatosan lehet látni.

És milyen és segít a következtetések levonásában is egyébként az alkalmazás?

És akkor itt egy egy-két személyes példát is megemlítenék.

És hogy azon kívül, hogy táplálkozás közben vagy táplálkozások között segít monitorozni, hogy hogy zuhan be a vércukrunk egy-egy nem tudom kakaós csiga után, amit azért nem ajánlok, de tegyük fel, hogy megeszek egy kakaós csigát.

Vannak azért, akik esznek kakaós csigát bent, tehát hogy akármilyen rossz hír, ez azért előfordul. egyébként én is.

Tehát én ezt most úgy mondom, hogy nem ajánlom, hogy azért sem ajánlom, mert én is kimértem magamon, hogy mondjuk egy kakaós csíga, amit én is nagyon szeretek, meg tehát péksütiket sajnos én is fogyasztok, de sokkal tudatosabban, mert egy-egy ilyen szenzorral mondjuk lemérem, hogy ez mit okoz vércukor kilengésben, és utána azt fogom mondani, amikor legközelebb elmegyek a pékség mellett, és megcsap ez a frissen sült péksúti illat, hogy nagyon szuper lenne.

Nagyon kívánom, de tudom, hogy ez nekem egészségügyileg mit fog okozni, úgyhogy most lemondok róla.

De de visszatérve oda, hogy akár ugye alvás közben is a hajnalban, amikor a kortizolszintünk a legmagasabb, ott is tudom követni a trendeket, amikor ugye egyébként nem lenne lehetőségem lemérni magamat akárcsak újbegyből, vagy bármilyen szemp bármilyen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Thuróczy Bertalan: Hány évvel hosszabíthatják megaz életünket a biohack kütyük? | Az Én Kék Zónám #14”

Miről szól ez az epizód: „Thuróczy Bertalan: Hány évvel hosszabíthatják megaz életünket a biohack kütyük? | Az Én Kék Zónám #14”?

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnökkel beszélgetés arról, hogyan hosszabbíthatják meg a biohack kütyük az életünket. Az epizódban a technológia segítségével történő egészségmegőrzésről, a személyre szabott életmódról és az ehhez használható eszközökről van szó. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Thuróczy Bertalan: Hány évvel hosszabíthatják megaz életünket a biohack kütyük? | Az Én Kék Zónám #14”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Thuróczy Bertalan.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Thuróczy Bertalan: Hány évvel hosszabíthatják megaz életünket a biohack kütyük? | Az Én Kék Zónám #14”?

Fő témái: biohack kütyük, élet meghosszabbítása, technológia, egészségmegőrzés, személyre szabott életmód, eszközök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Thuróczy Bertalan: Hány évvel hosszabíthatják megaz életünket a biohack kütyük? | Az Én Kék Zónám #14”?

Megjelenés: 2025. 04. 10.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/thuroczy-bertalan-hany-evvel-hosszabithatjak-megaz-eletunket-a-biohack-kutyuk-az

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból