Prevenciós Központ Podcast

Meddig élünk egészségben? Dr. Egészség Podcast (#001) 1. évad - 1. rész – vendég: Dr. Balázs Ákos Györk

· PT43M40S

Összefoglaló

A Dr. Egészség podcast vendége Dr. Balázs Ákos Györk, a Prevenciós Központ vezető orvosigazgatója, aki az egészségben eltöltött évek drámai csökkenéséről, a civilizációs betegségek (infarktus, cukorbetegség, daganatok) okairól és megelőzési lehetőségeiről beszél. Dr. Györk több…

Röviden

Műsor
Prevenciós Központ Podcast
Megjelenés
2025. 07. 01.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Balázs Ákos Györk
Témák
egészségmegőrzés, civilizációs betegségek, megelőzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Ami engem teljesen megdöbbentett, hogy Magyarországon a KSH-nak van olyan statisztikája, hogy egészségben eltöltött évek száma.

A civilizációs betegségek olyan terheket rónnak mind a az egészségügyre, mind a mind a páciensekre, mind a gazdaságra, amik kezelhetetlenek lesznek valóban.

Tehát itt vagyunk a 21. században, rendkívül izgalmas technológiák állnak már a rendelkezésünkre, és mégis a betegek száma elképesztő módon nő. [Zene] Sok szeretettel köszöntjük nézőinket és hallgatóinkat.

Egészség podcast, ahol közérthetően beszélünk az egészségtudatos életmódról és a megelőzés fontosságáról.

Szakértőinkkel olyan értékes információkat osztunk meg heti rendszerességgel, amelyekre egy orvosi rendelőben gyakran nincs mód és lehetőség.

Meghívott vendégeink segíthetnek jobban megérteni a testünk aktuális állapotát, annak működését és az egészségmegőrzés egyszerű és tudományos lehetőségeit.

Balázs Ákos Györk, a prevenciós Központ vezető orvosigazgatója, üzemorvos, életmódorvos és egy elképesztő szakmai tudással rendelkező specialista, aki izgalmas statisztikákat is készít.

Szeretettel köszöntelek, Ákos, stúdiónkban.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Mi az, amit érdemes tudni rólad még?

És a nem szerepelt a felsorolásban.

Én is szeretettel üdvözlök mindenkit, és örülök, hogy itt lehetek.

A valóban így van, hogy egy bizonyos ponton az ember elkezd egy picit gondolkozni azzon, hogy idáig hova hova ért el az életében.

És én is több mint 25 éve vagyok orvos.

Életem nagyobb részét az egészségügyben töltöttem már, és hát megnéztem azt, hogy hol tartok.

És amikor ezt így összeszámoltam, akkor az a szám jött ki nekem, hogy én egri vagyok eredendően, hogy több mint az Eger lakosságát kitevő számú vizsgálatot végeztem.

Tehát körülbelül egy ilyen 60000 ember vizsgálatot végeztem el a 25 év alatt.

És ahogy így végiggondoltam, az az látszott, hogy a tanácsadás, az egészségmegőrzés és a és a betegség megelőzés az pedig nagyjából egy ilyen hajdú szoboszlónyi tehát körülbelül 20000 ember nél történt meg a rendeléseken.

Szabadidőmben pedig előadásokat tartottam.

Ez pedig több 1000er fő vett részt ezeken az előadásokon, szintén egészségmegőrzéssel és megelőzéssel kapcsolatban. egyébként két szakvizsgám van, és más területen is elég sokat tanultam a a az egészségünkkel és a és a az emberrel kapcsolatban, mint mint teljes holisztikus szempontból vett mondjuk azt, hogy hát létezővel vagy vagy élőlénnyel, de inkább nevezzük embernek, mert ez szerintem hétköznapi kifejezés és és és hát az a célom, hogy segíts a az embereknek így a ezekkel a tehát a egészségmegőrzéssel kapcsolatban például én úgy tudom, vagy azt tudom rólad, hogy volt az életedben egy olyan pont, amikor eldöntötted, hogy életmódot váltasz, és hány éve élsz nagyon tudatosan, egészségesen?

Szerintem arra, hát nagyon régen mondhatnánk azt is, hogy gyermekkorom óta, mert sportoltam, a sport mellett oda kellett figyelni a táplálkozásra, de szerintem amire te gondolsz és amit tudsz rólam, hogy 2005 környékén ott volt egy kihívás számomra, hogy a vérnyomásom elkezdett megemelkedni és ott elkezdett el kellett döntenem, hogy akkor orvosként mit kezdek ezzel a helyzettel, hogy akkor a gyógyszerek vagy pedig vagy pedig életmódot váltó fogok és ezzel próbálom ezt helyre rázni.

És akkor 2005-ben én úgy döntöttem, hogy akkor inkább legyen az életmód, és azóta is megteszem azokat a dolgokat, ami mellett karban tudom tartani az egészségem és a vérnyomásom is.

És hát nem kell gyógyszert szednem, mert tökéletesen rendben van.

Tehát ha jól értem, akkor preventív módon tudod szabályozni az egészségednek az állapotát, és kézben és karban tudod tartani.

Úgyhogy meg is érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy mi is ez a prevenció, de ehhez hadd meséljek el egy izgalmas történetet. 2020-ban a prevenciós központ készített egy izgalmas felmérést, több mint 300 ember vett részt.

Ez az Országos Gyógyászati és Egészségmegőrzési szuperkonferencia volt, amit megszerveztünk.

Ott kérdőívet küldtünk ugye az embereknek, és ott nagyon érdekes volt, hogy már akkor az emberek tudatosan, ugye ez a ez a covidőszak volt az több mint 50%-a gondolkodott már úgy, hogy egészség megőrzés, de hogy ebben az volt az érdekes, hogy tehát az egészségük védelmi érdekében jelentkeztek fel, de ott voltak már olyanok is, akik ezt félreértették, mert betegek voltak, de mégis megoldást kerestek, hogy abból hogyan lehet kijönni, hogyan lehet ezt ezt megfelelő módon visszafordítani.

És ezeket a felméréseket elvégeztük több országban idősebbeknél, fiatalabbaknál.

És nagyon érdekes volt a a felmérésnek az eredménye.

Ugyanis például Franciaországban, mikor elkészítettük ezt a ezt a felmérést, kiderült, hogy a prevenció az a terhességmegelőzést jelenti leginkább.

Most itt a Magyarországon pedig a fiataloknál a drog megelőzést jelenti a prevenció.

De hogyan néz ez ki tulajdonképpen a a egy orvosi szemmel?

Hát akkor kezdem megint a személyes részről.

Én gyermekkoromban azt képzeltem el egész kicsi koromban, hogy egy különleges képességgel rendelkezem, és a kezemnek van valami gyógyereje, és akkor én ezzel tudom gyógyítani az embereket, vagy segíteni nekik.

Tehát ehhez képest orvosként azt látom, hogy a megelőzés az a terület, ahol a legtöbbet tudok segíteni nekik.

És és itt tudjuk a legnagyobb eredményt elérni mind azok szempontjából, akik szeretnék megőrizni az egészségügyeket, mind a környezetük, mind az egészségügy szempontjából.

Mindenki számára ez éri meg a legjobban.

És akkor a kérdésedre válaszolva a prevenciót hát első körben három, de ma már inkább négy részre osztják.

Ugye van az elsődleges prevenció, ami arról szól, hogy ezek az orvosi fogalmak, hogy még kialakulása előtt előzzünk meg egy betegséget.

A másodlagos prevenció az, hogy idejében fedezzünk fel egy betegséget a definíciója szerint, tehát hogy lényegében még akkor, amikor minél kisebb a károsodás.

A harmadlagos prevenció az a már meglévő betegségeknek a kezelése, és hogy minél ezt nevezhetjük kárelhárításnak is, hogy minél ne legyen maradványtünete, vagy minél kevesebb egészségkárosodást hozzon létre.

És hát a negyedik része, a legújabb része a prevenciónak, az pedig a negyedes, ez pedig hát a fölösleges egészségügyi és orvosi kezeléseknek a az elkerülése.

És és hát ez már mutat is egy egy dolgot, hogy hogy itt azért nagy hangsúly eltolódások voltak a a megelőzéssel kapcsolatban is. a hétköznapi példát szeretnék ehhez hozni, akkor pont a héten történt, hogy egy pácienssel beszélgettem, és kérdeztem, hogy van-e valamilyen betegsége, és ő mondta, hogy az égvilágon semmi nincs.

És akkor kérdeztem, hogy szedd-e egy gyógyszereket, ugye végigmegyünk a a az előzmények felvételén, és akkor elsorolt nekem egy véralvadásgátlót, elsorolt egy vérnyomáscsökkentőt, és elsorolt egy koleszterinszint csökkentő gyógyszert.

És én egy picit így megrörülönyödtem, hogy hát én kérdeztem, hogy van-e valami betegsége, és és azt mondta, hogy nincs.

És erre szett három elég komoly gyógyszert.

És kérdeztem, hogy ez hogy van?

És az első válasza az volt, hogy az édesapjának több infarktusa volt, és hogy ő ő ezért kapta ezeket a gyógyszereket.

És én ezen egy picit csodálkoztam.

Ilyenkor persze több minden is lehet, lehet, hogy nem nem volt érthető, vagy nem nem úgy gondolta a dolgokat, mint ahogy én kérdeztem.

De a lényeg kiderült, hogy őt megvizsgálták és és ő úgy tudja, hogy nincs betegsége, de azért, hogy ne is legyen, valami minimális kis eltérések voltak, de azért, hogy ne is legyen, ezért kapta ezt a három gyógyszert és elkezdte szedni.

És kérdeztem, hogy esetleg az életmód szóba került-e, hogy hogy az életmóddal is, ha már megelőzés, az életmódunk is tudunk tenni a megelőzésére, és ő azt mondta, hogy nem.

Tehát ilyenkor a azért az az fontos, hogy hogy ugyanarról a dologról beszéljünk, és ez nem mindig ugyanazt jelenti a egy orvos fejében, mint mint mint egy páciens fejében.

De a lényeg az, hogy aztán csak kiderült, hogy hogy ő mozog.

És kérdeztem, hát szóba került az, hogy a mozgással ezért az egészségünkért sokat tudunk tenni, főleg egy szívrendszeri betegség esetében.

És kérdeztem, hogy mozog-e, és mondta, hogy hát most éppen rendszertelenül, és kérdeztem, hogy ez mit jelent, azt mondta, hogy hát egyébként még az ünnepek előtti időszakban heti háromszor ilyen 8 km-t intenzíven sétált, és az már egy elég jó mozgás mennyiség szerintem, de épp készül arra, hogy hogy ezt visszahozza csak hát az ünnepek és hát az ünnepekhez képest mostra már három hónap elmúlt, szóval megint van egy érdekes dolog a a a fogalmak szempontjából, hogy hogy mire gondolunk azt, hogy készülök rá, vagy tervben van, és hogy és hogy ö mennyire áldozunk időt arra, hogy ezt például rendszeresen tegyük.

M tehát a a megelőzés az a hétköznapokban így nyilvánul meg, az orvosi fogalmak pedig erről szólnak a a tulajdonképpen, hogyha ha ezeket akarjuk így meghatározni. azért izgalmas, amiket mondasz itt a gyógyszerszedéssel kapcsolatban, mert amikor volt ez a szuperkonferencia, ugye covid idején nagyon sok ember rendkívül módon meg volt ijedve, és nagyon mélyen belástuk magunkat a statisztikákba, ugye elsősorban a Központi Statisztikai Hivatalnak az adataiba.

És hát a ami engem teljesen megdöbbentett, hogy magy a halálozási statisztikákról beszélünk, hogy hogy minden második ember Magyarországon szív és sérendszeri megbetegedésben hal meg.

Tehát gyakorlatilag az 50%-ról beszélünk, és ha tovább megyünk, minden harmadik ember daganatos halálan veszíti el az életét.

És ugye ez további 25%, tehát 100 emberből 75 ebben a két betegségben veszíti el az életét.

És mélyebben beleástam még magam, és ugye azt láttam, hogy hogy további 11% a légzőrendszer és az emésztőrendszer betegségből származó halálozás.

És ugye hát ez ez már, hogyha még ezt is hozzáadjuk, akkor akkor már bőven 86%-nál járunk.

És ami engem megdöbbentett, hogy hogy gyakorlatilag öt ember volt a 100-ból, aki természetes halállal hal meg, de a KSH nem írja oda, hogy szedtek-e gyógyszert előtte, vagy sem.

Tehát ezért izgalmas, amit mondtál.

A másik, ami ami engem teljesen megdöbbentett, hogy hogy Magyarországon a KSH-nak van olyan statisztikája, hogy egészségben eltöltött évek száma.

Ez ez én teljesen megdöbbentem.

Nekem ez azt mondja, és elnézést kérek, ha nem így van, de nekem ez ezt azt sugalja ez a statisztika, hogy a hogy a hogy a világ, mondjuk így, hogy a világnál nem kell itt mondjuk azt, hogy hogy hogy felelőst keresni ebben, de arra számít, hogy [Zene] előbb-utóbb mindenki meg fog betegedni.

És ez engem engemet ez teljesen megbotránkoztat.

Tehát itt vagyunk a 21. században, rendkívül izgalmas technológiák állnak már a rendelkezésünkre és mégis a betegek száma elképesztő módon nő.

A cukorbetegek száma gyakorlatilag 20 év alatt több mint 10%-kal növekedett.

Tehát hogy hogy ilyen elképesztő módon is egyre komolyabb egyre egyre fiatalabb korban egyre komolyabb betegségek ütik fel a fejüket.

Ugye azt is látjuk, hogy hogy olyan módon nő a betegség, új betegségnek a megjelenése, hogy hogy nem tudja követni tulajdonképpen az egészségügyi rendszer, nem tudnak ahhoz megfelelő megoldásokat vagy gyógyszereket előállítani, vagy bármilyen olyan olyan megoldást vagy kezelést, ami ami hasznos lehetne, és ezt ezt ezt felülírhatná.

Tehát, hogy hogy elképesztő módon ébresztőt kellene fújni a az embereknél.

Beszéljünk egy kicsit a nehezebb vizekről.

Ezek a ezek a statisztikák, vagy ezek a betegségek milyen módon tudják felborítani egy családnak az életét?

Mi volt az a legdurvább eset, amivel találkoztál?

Tudunk kenyérről beszélni, vagy vagy láttál-e családokat gyakorlatilag egyik napról másikra egy teljesen váratlan dolog miatt felborulni?

Ö vagy mi mit lehet ilyenkor tenni? vagy vagy mi mi a mi az orvosi javaslat egy ilyen helyzetre?

Reagálva a a mondandód első felére, valóban ilyenek a statisztikák, tehát hogy ezek ezek friss statisztikák, ezek akár ilyen 2019-es egészségügyi KS statisztikák és igen megdöbbentő. ezeket a betegségeket civilizációs betegségeknek nevezhetjük.

És a ezek a civilizációs betegségek, ugye ahogy a nevükből is adódik, a életmódunk megváltozásával, a civilizációval, a a fejlődéssel kerültek előtérbe.

Ez nagyjából a az 50-es évek környékére tehető, hogy előtte mondhatjuk azt, hogy ezek a civilizációs betegségek kevésbé voltak elterjedtek. előtte sokkal inkább a fertőző betegségek, balesetek ilyenek okozták az emberek halálát.

És ahogy modernebb lett a környezetünk, fejlődött a tudomány is, ezért ezek megváltoztak, és mára és elkezdett az életmódunk, a táplálkozásunk, az életitmusunk megváltozott.

Ezek elkezdtek gyakoribbá válni ezek a civilizációs betegségek.

Egyszerűen vagy röviden mondva, régen egy daganatos betegség ritkaságszámba ment.

Ma pedig, ahogy te is mondtad, ez 25-30% környékét ö okozza az emberek halálának.

Ugye Magyarországon évente körülbelül 1300 ember hal meg, és hogyha a civil rendszeri betegségek a az 50%-át jelentik a halál kórokoz halálozási kór okoknak, akkor ez ugye azt jelenti, hogy körülbelül 60000 ember nél történik meg ilyen típusú betegség a háttérben.

Szóval igen, ezek nagyon előtérbe kerültek, ezek nagyon összefüggenek a az életmódunkkal.

És az a megint csak egy statisztika, és most itt egy picit oldalra nézek, hogy pontos adatokat mondjak.

Ezzel kapcsolatban volt felmérés, hogy az életmódunk hogyha azt megváltoztatnánk és a megelőzésre is odafigyelnénk, akkor összességében körülbelül a halálozás 11%-a elkerülhető lenne.

Ez ez nagyjából akkor 13000 ember halálának az elkerülését jelentené.

Tehát ezek azt gondolom, hogy ezek csak kezdeti számok, de ehhez képest minél korábbra tennénk ezt ezeket a életmódi változtatásokat, annál nagyobb eredményt tudnánk elérni.

És onnan indult el, hogy van ez az egészségben eltöltött életéveknek a száma.

Ezt én úgy érzékeltem, hogy amikor elkezdtem orvosként dolgozni, akkor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Prevenciós Központ

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Meddig élünk egészségben? Dr. Egészség Podcast (#001) 1. évad - 1. rész – vendég: Dr. Balázs Ákos Györk”

Miről szól ez az epizód: „Meddig élünk egészségben? Dr. Egészség Podcast (#001) 1. évad - 1. rész – vendég: Dr. Balázs Ákos Györk”?

A Dr. Egészség podcast vendége Dr. Balázs Ákos Györk, a Prevenciós Központ vezető orvosigazgatója, aki az egészségben eltöltött évek drámai csökkenéséről, a civilizációs betegségek (infarktus, cukorbetegség, daganatok) okairól és megelőzési lehetőségeiről beszél. Dr. Györk több… Az epizód a Prevenciós Központ Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Meddig élünk egészségben? Dr. Egészség Podcast (#001) 1. évad - 1. rész – vendég: Dr. Balázs Ákos Györk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balázs Ákos Györk.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Meddig élünk egészségben? Dr. Egészség Podcast (#001) 1. évad - 1. rész – vendég: Dr. Balázs Ákos Györk”?

Fő témái: egészségmegőrzés, civilizációs betegségek, megelőzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Meddig élünk egészségben? Dr. Egészség Podcast (#001) 1. évad - 1. rész – vendég: Dr. Balázs Ákos Györk”?

Megjelenés: 2025. 07. 01.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prevencios-kozpont-podcast/meddig-elunk-egeszsegben-dr-egeszseg-podcast-001-1-evad-1-resz-vendeg-dr-balazs

Több epizód a Prevenciós Központ Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból