Aranyklinika Podcast

Vastagbél daganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei | Aranyklinika Podcast 14. rész

· PT39M37S

Összefoglaló

A Vastagbéldaganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei című Aranyklinika Podcast 14. részében Prof. Dr. Czakó László belgyógyász, gasztroenterológus és diabetológus szakorvossal beszélget a témáról. Kiemelik a vastagbéltükrözés közel 100%-os érzékenységét a daganatok…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2026. 07. 09.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Czakó László
Témák
vastagbéldaganat, szűrés, megelőzés, gasztroenterológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Minden vizsgálatnak van egy érzékenysége, hogy milyen százalékban találja meg a betegséget.

Mondjuk a vastagbél tükrözés, a vastag bél daganatot csaknem 100%-ban megtalálja. első fokú rokonnál vastagbégan ez két-háromszorosára fokozza a vastag béldaganat kockázatát az adott személyben.

És itt már azt mondjuk, hogy ez a rizikófokozódás olyan magas, hogy ne a székletvért tesztet csináljuk, amiről beszéltünk, hogy csak 70%-os érzékenységű, hanem azoknál, akiknél [zene] családban vastag béldavonat volt, elsőfokú rokonnál, az rögtön menjen vastag béltükrözésre.

Köszöntöm önöket az Aranyklinika következő podcastján, és köszöntöm vendégemet, Cakó László professzor urat. aki belgyógyász, gasztroenterológus, diabetológus szakorvos.

És én azt gondolom, hogy sok embert érintő témákról a vastag béldaganatokról, a hasnyámiry betegségekről, kicsit a gyulladásos bélbetegségekről, szóval ezekről a témákról szeretnélek majd kérdezni.

Laci, nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél és itt vagy velünk. >> Köszönöm, hogy meghívtál.

Üdvözölöm a nézőket hallgatókat. >> Ha szabad ennyi háttér információt elárulni a kedves nézőknek, hogy professzor úr most jött a rendelésből és aztán megy vissza, mert még várják a betegek, akiknek éppen fog béltükrözést csinálni, ha jól tudom.

És akkor mindjárt ezzel is kér kezdjük, hogy én úgy tudom legalábbis, hogy a Egyesült Államokban 45 éves korban már előírják és javasolják, hogy legyen egy vastagbél szűrés, vastagbél daganatok elleni szűrés, ami azt jelenti, hogy széklet is, vagy akár, hogy meg is nézik ugye endoszkóppal ezt a a bélszakaszt.

Ez a >> először hadd definiáljam a szűrést, mert itt sok-sok félreértés van.

Tehát a szűrést azt olyan nem is betegeken, hanem olyan egyéneken, magát egészségeseknek gondoló egyéneken végezzük, akiknek se tünete, se panasza nincsen.

És próbáljuk vizsgálatokkal felderíteni, hogy van-e valamilyen betegségük, vagy éppen kizárni, hogy hogy nincs semmilyen betegségük, és megnyugtatni őket, hogy hogy betegségtől mentesek.

Ugye azon betegségeket érdemes szűrni, amelyek gyakoriak, és ide tartozik a kolerektális vastagbéldaganat.

Hát ugye ide a emlőanat, a petefészek daganat, melanómák prosztata.

Ez a öt-h leggyakoribb daganatféleség.

És akkor a vastag bél daganat szűréséről sajnos ez nálunk egy-egy jó 10 évvel később indult, mint a nyugat-erőpö országokba, 2018-ban, de ennek is nagyon örültünk. és hazánkban az 50-70 éves korosztályt lőtték be, mert ez a leggyakoribb, ebben a korosztályban a leggyakoribb a vastag béldaganat, mert egy kicsit később kezdünk, de már valóban vannak arra adatok, hogy fiatalabb korban is egyre gyakoribb a daganat előfordulása.

Erről majd beszélhetünk később, hogy miért.

De Magyarországon egyelőre ez az 50-70 éves korosztály, ami a államilag >> össfinanszírozott ellátásban szűrés.

De ez azt hiszem nagyon fontos Laci, akkor ezt hogyha nem haragszol, én még még egyszer megismételném, hogy nem kell megvárni, amíg valakinek bármilyen tünete van.

Tehát akkor is menjen el egy 50 éves férfiember, de gondolom a hölgyek is.

Mindenképpen ez nemől független.

Ha semmi panasz nincs, akkor is >> így van.

A vastag béldaganat nőknél az emlődaganat után a második leggyakoribb.

Férfiaknál a prosztataganat után megint a második leggyakoribb.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon egy 10000 ember betegszik meg vastag béldoganatban évente, és ebből 5000 ember évente meg is hal.

És ahogy még egyszer mondani az üzenetet, tehát ezt el kell különíteni attól, amikor már a beteg tünesztekkel és panaszokkal elmegy az orvoshoz.

Ez egy szűrés, ahol tünet és panaszmentesen történik a vizsgálat.

És és mondom is ennek az előnyét.

Ö az a nagy előnye, amire a vastagbéldaganat predesztinálja a szűrést, hogy ugye sosem úgy alakul ki egy daganat, ahogy ezt a betegek elmondják, hogy doktor úr, két napja még semmi bajom nem volt, de most már véres a székletem.

A vastag béldaganat is egy hosszú ideig alakul ki. 10 év szükséges ahhoz, amíg egy egy sejt malignusan átalakul és néhány centiméteres nagyságra megnövekszik.

És ez a 10 év alatt az a szakszó, hogy adenoma karcinoma szekvencia, tehát jó indulatú polipokon keresztül alakul ki a rossz indulatú vastagbéldaganat.

És ez a 10 év elegendő időszak arra, hogy szűréssel felfedezzük akár a jó indulatú polipokat, akár már a daganatot, de egy korai stádiumba, amikor még kicsi a daganat, és sokkal könnyebben, sokkal egyszerűbb beavatkozásokkal eltávolítható. >> Hadd kérdezzek itt rögtön valamit, és ugye egy kicsit kapaszkodnék is abban, amit mondtál, hogy ugye mikor érdemes, vagy mikor kell szűrni valamit.

Talán még azt is érdemes elmondani, hogy nyilván akkor is, amikor tudunk segíteni, tehát hogy úgy szűrjünk, hogy felderítünk egy olyan állapot, ami még nem okozott tünetet, de ezzel meg is tudjuk előzni, hogy egy komolyabb betegség kialakuljon, ami azt hiszem itt nagyon-nagyon igaz.

És az is azt hiszem nagyon fontos, hogy azért ha valakinél például találtok egy polipot egy ilyen vizsgálat során, aki elmegy nagyon rendesen egy ilyen szűrésre, attól azért nem kell még kétségbe esni, tehát az még egy jó indulatú elváltozás.

Viszont jó, hogy tudunk róla, mert rossz indulatúvá válik.

Jól gond, jól mondom ezt. >> Így van, így van.

Tulajdonképpen hadd mondjam el a részleteit, hogy hogyan történnek a szűrés Magyarországon, mert a szűrésnek két módja van.

Az egyik a vastagbéltükrözéses szűrés.

Néhány Amerikába így megy, de nem csak Gazdagországba, Lengyelországban is így történik.

Ugye a vastagbél tükrözés a legérzékenyebb módszer.

Ez az úgynevezett gold standardja a vastagbél polipok, daganatok felismerésének.

Nálunk úgynevezett két lépcsős szűrés van.

Tehát az első lépcsőben a betegek kapnak egy széklettdobozt, és azt kell abba kell mintát helyezni, és ebben nézzük, hogy van-e benne emésztett vér.

Ha nincs, akkor negatív, akkor a beteg mentesül.

A további vizsgálatoktól is úgy foglalunk állás, hogy nincs benne vastagbél daganat, vastagbélség.

Ha viszont nem negatív ez a széklet vérteszt, akkor kerül sor az úgynevezett tisztázó vastagbél tükrözésre.

Tehát meg kell nézni, hogy mi áll ennek a nem negatív székletvér teszt eredményhátterében.

És ugye ezek lehetnek polipok, daganatok.

Hadd érzékeltessem számadatokkal, hogy a szűrés miért jó.

Ott, ahol bevezették a szűrést, ott a vastagbél daganatnak a az incidenciája.

Tehát ez az új eseteknek az előfordulása az 60%-kal csökkent, és a vastagbér daganatból származó halálozás az pedig 30%-kal.

Tehát óriási eredmények vannak. >> És és hangsúlyozom, hogy hogy >> a vastagbél tükrözés posorán, hogyha látunk egy polipot, ami ugye egy rák megelőző állapot, hiszen ha nem távolítjuk el, akkor 5-10 év múlva vastagbél rossz indulatú daganat lesz belőle. azt a polipot az endoszkópia során mi le tudjuk vágni, és ezáltal ezt a daganatos átalakulást megszüntetjük, és nem lesz belőle probléma. >> Hadd kérdezzek most valamit, mert említetted ugye a székletszűrés, hogy nálunk kép két lépcsős maga a szűrőfolyamat. hogy ti, akik ezzel foglalkoztok, mennyire fogadjátok el azt, hogy elegendő mondjuk a székletszűrés, vagy azért előfordulhat olyan, hogy mondjuk a székletvér negatív, de ezzel együtt még valakinél már kialakulóban ott a polip.

Kérdezem ezt azért, mert ahogy említetted is, hogy Amerikában ugyön rögtön az első szűrés az a maga a a vizsgálat, a kolonoszkópá mi? >> Azért először mielőtt kritizálom a módszert, hagyd szögezzem le, hogy hogy mi nagyon örülünk annak, hogy Magyarországon legalább elindult ez a szűrőmódszer >> nyolc évvel ezelőtt.

Minden vizsgálatnak van egy >> érzékenysége, hogy milyen százalékban találja meg a betegséget. mondjuk a vastagbél tükrözés, a vastag bél daganatot csaknem 100%-ban megtalálja.

Ez a széklet, vérteszt szenzitivitása érzékenysége, ez pedig 70%-os.

Az is magas, >> ami ugye lefordítva a hallgatóknak azt jelenti, hogy 100 daganatos betegnél, ha elvégezzük ezt a székletvérvizsgálatot, akkor csak 70-ben lesz pozitív, 30at pedig praktikusan elveszítünk, mert a vizsgálat nem annyira érzékeny, hogy itt is megtalálná a vért a székletben.

Meg nyilván az is lehet, hogy egy polip, egy daganat nem mindig vérezget.

Tehát az aktuális elrakott mintában éppen nincsen vér. >> Tehát az mindenféleképpen jó, hogy már legalább erre eljöjenek.

Tehát ez nagyon fontos, mert ez tényleg nem egy fájdalmas, nem egy kellemetlen beavatkozás, hogy székletmintát kell adni.

És azt is tudom, hogy azért ti a magát a beavatkozást is már csináljátok úgy, hogy ne legyen fájdalmas, tehát bódításban, altatásban.

Tehát attól sem kell azért nagyon tartani, ha szükségessé válik.

Igen, ez tulajdonképpen a magánellátásban teljesen egyértelmű, de az állami ellátásban is működik.

Tehát a beteg jelzi, kéri, lehet bódításban, lehet altásban elvégezni a vizsgálatot.

Sőt, hogyha nem boldogulunk ilyen bódító kábítószerek nélkül, mert előfordult, hogy annyira kanyargós a bél, vagy korábbi műtétek miatt nehezen haladunk végig a vastag bélen, akkor mi is ajánljuk ezt a betegeknek, hogy történjen bódításban, altatásban a vizsgálat.

Vegyük már ketté a betegeket most egy percre, hogy ugye vegyük azt a csoportot, ahol megnéztétek, székletvizsgálat negatív.

Milyen gyakorisággal javaslott például, ahogy telik az idő és az ember egyre öregszik, azért azt időről időre akkor ilyen esetben is javasoljátok, hogy nézze, hozzon székletmintát.

Tehát kell azért egy bizonyos fajta követés.

Ez mondjuk legyen az egyik csoport.

A másik csoport az, akinél találtatok valamit, lett mondjuk pozitív, léptetek tovább, csináltatok egy egy béltükrözést, és akkor itt megint kettét lehet választani ezt a csoportot, hogy a béltükrözés egyiknél teljesen negatív, a másiknál megtaláltattok valamit.

Ez hogyan befolyásolja a későbbi kontrolloknak a elrendelését? >> Három csoportunk van, ugye?

Az első, ahol negatív a széklet, ezt eredmény 50-70 éves kor között ez két évente javasolt intéz ismételni a széklet vérvizsgálatot.

Akkor abban az esetben, ha a vizsgálat nem negatív és vastagbéltükrözésre kerül a beteg és negatív a vizsgálat eredmény, akkor rendszer azt tesszük, hogy hogy visszairányítjuk a beteget a székletvér szűrésre, tehát ott tudja folytatni.

Ha viszont pozitív a vastag béltükrözés, mondjuk látunk egy polipot, levesszük a polipot, nyilván ezt szövettani vizsgálatra küldjük, és innentől kezdve az, hogy mikor jön ellenőrzésre, az függ attól, hogy mekkora a polip, hány darab polip volt, és milyen a polip szövettan.

És akkor ez lehet legenyébb esetben öt év múlva kontrolláljuk, ha sok polip van, vagy nagy polip van, vagy olyan a szövettan, akkor három év múlva.

És nagyon ritkán, hogyha tényleg olyan komplex, nagy méretű, speciális technikával távolítottuk el a polipot, és a szövettan is olyan, akkor már fél év múlva is ellenőrizzük a beteget. >> Nyilván nincs két egyforma beteg, tehát itt már akkor már a beteg >> aktuális állapota alak. >> Igen.

És erre erre tisztázott irányelvek vannak, amelyek fejéren, feketén leírják, hogy hogyan tovább és mikor jöjjön vissza a beteg.

Hát ha már említetted az irányelveket, akkor hadd mondjam azt, és ez most a dicsekvés helye, hogy a professzor úr számos nemzetközi irányelv szerkesztésében is részt vesz.

Ezt onnan is tudom, hogy én ilyen beszélgetések előtt mindig szoktam egy picit irodalmazni és keresni. és m beírtam a nevedet, akkor dobta ki, hogy például a különböző hasnyelmirigérigyű betegségekkel kapcsolatos irányelvek, nemzetközi nagy irányelvek szerkesztésében is folyamatosan részt veszel.

Úgyhogy akkor erre is van irányelv.

Jól körülhatárolt, jó irányelv a a >> így van.

A kolonoszkópia utáni állapot.

Még egy nagyon praktikus és nagyon primitív kérdésem had szeretnék még egy fontosabb >> természetes.

Mi miért nem hagyom a inkább a riportalányt beszélni?

Nagyon praktikus kérdés, hogy például amikor székletvizsgálatra kértek, vagy székletvizsgálatot kértek, kell-e valamire odafigyelni a betegnek?

Tehát a hogy maga ennek a székletlevétel hogyan történik?

Vagy ez a humán vérvizsgálat már már nem az már nem érdekes, hogy mit tehát itt véres hurkát is nyugodtan lehet enni, nem zavar be.

Amit én említeni szerettem volna, és azt hiszem, hogy ez egy fontos feladatunk, hogy kicsit felvilágosítsuk és tájékoztassuk a lakosságot, hogy hogy éppen mostanában a social médiában köröződött egy ábra, ami pont azt mutatta, hogy milyen a hajlandóság a szűrésre az egyes európai országokban.

És épp a kolorektális szűrés mutatta. a legjobban teljesítő országoknál ez leginkább Finnország, aztán a többi skandinávors ország, Egyesült Államok ott olyan 75%-os a 75, aztán 65%-os a részvétel.

Magyarország a legutolsó olyan 10-15%-os részvételi aránnyal, ami ami borzasztóan alacsony. borzasztan >> és és én hát a mindennapi orvosi tevékenységem során én azt látom, mikor beszélgetek ilyen témával a betegekről, hogy megejtem a szűrést és akkor azt mondja, hogy hát doktor úr, nekem semmi panaszom nincsen, én nem akarok elmenni a szűrésre.

Tehát valahogy nem megy át a szűrés lényege a tudatba és és ezzel mindenképpen javítani kell.

És azt gondolom, hogy részben mi is ezt tesszük most, hogy próbáljuk ezt >> bízom bízom benne, bízom benne, hogy ezt tesszük, mert ezért is >> és tulajdonképpen a magyar adatok ugye nálunk úgy működik a ez a kétlépcsés szűrés a részletekre kicsit rámérve, hogy a a nemzeti népegészségügyi gyógyszerészeti központ ír levelet a betegeknek, hogy maga beleesik az 50-70 éves korba, el lehet menni a házi orvoshoz felvenni a székletdobozkád, otthon mintát rakni, beküldené.

A megkapott levelek azon betegeket, azon azon egyéneket, akik megkapják ezt a tájékoztató vagy felszólító levelet, 20%-a megy el a háziorvoshoz. >> Elképesztő. >> Ez felveszik a dobozt, 50%-a küldi csak vissza.

És akinek, hogyha nem negatív, ugye azt említettem, hogy akkor jön a tisztázó vastagbéltükrözés, ott megint csak 50%-a megy el.

Tehát ott, ahol már sejteni lehet, hogy van valami baj, még mindig csak az emberek…

Említett entitások

Témák

  • vastagbéldaganat
  • szűrés
  • megelőzés
  • gasztroenterológia

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vastagbél daganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei | Aranyklinika Podcast 14. rész”

Miről szól ez az epizód: „Vastagbél daganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei | Aranyklinika Podcast 14. rész”?

A Vastagbéldaganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei című Aranyklinika Podcast 14. részében Prof. Dr. Czakó László belgyógyász, gasztroenterológus és diabetológus szakorvossal beszélget a témáról. Kiemelik a vastagbéltükrözés közel 100%-os érzékenységét a daganatok… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vastagbél daganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei | Aranyklinika Podcast 14. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Czakó László.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vastagbél daganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei | Aranyklinika Podcast 14. rész”?

Fő témái: vastagbéldaganat, szűrés, megelőzés, gasztroenterológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vastagbél daganatok - szűrés, megelőzés lehetőségei | Aranyklinika Podcast 14. rész”?

Megjelenés: 2026. 07. 09.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/vastagbel-daganatok-szures-megelozes-lehetosegei-aranyklinika-podcast-14-resz-bbafa957

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből