Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show
Szembenézés önmagammal vállalkozóként | az önismeret útja a bizniszben | a Personal Guide-módszer
· PT1H32M51SÖsszefoglaló
A Personal Guide módszer tulajdonosai, Jeckel Eszter és Kaszás Péter a Biznisz Boyz podcast vendégei. A beszélgetés középpontjában a vállalkozói és vezetői személyiségjegyek, azok akadályozó és segítő hatásai állnak. Kitérnek arra, hogyan segíti a Personal Guide teszt a…
Röviden
- Műsor
- Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show
- Megjelenés
- 2025. 12. 17.
- Hossz
- 1 óra 33 perc
- Szereplők, említett nevek
- Jeckel Eszter, Kaszás Péter, Sándorfy Adrián, Pál Zoli
- Témák
- vállalkozás, önismeret, vezetés, personal guide
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
[zene] Sziasztok kedves nézőink, kedves hallgatóink.
Ez itt a Business Boys podcast legújabb epizódja.
Pár Zoli épp a világot járja egy hajón ülve, úgyhogy egyedül vagyok itt legalábbis a műsorvezetőben, de vendégeim vannak, Jeckel Eszter és Kaszás Péter. a team guide és a personal guide formáció vagy cégeknek a tulajdonosai ülnek velem szemben.
És azért beszélgetünk, mert én voltam olyan szerencsés, hogy kaphattam egy nagyobb képet, egy önismereti képet tőletek a personal guide teszten keresztül.
Még egyszer 2021-ben töltöttem ki ezt a tesztet, majd 2025-ben ismét kitölthettem ezt a tesztet, ami egy különleges dolog, hogy valaki négy év távlatából ránézhet a saját életére, és olyan objektív képeket, olyan objektív mutatókat tudtatok mutatni ezzel a tesztel, ami ami ami nekem így fantasztikus dolog volt, és fantasztikus lehetőség így tükörben nézni.
És ebben az adásban azt hozom el nektek kedves hallgatók, hogy mik azok a személyiségyek, amik egy jó vállalkozót jó vállalkozóvá tesznek, vagy esetleg megnehezítik az életünket, akár ugyanezt megnézzük vezetői oldalról, és szerintem nagyon jó kis önismerti utazás lesz.
Köszöntelek titeket a stúdióban. >> Köszöntjük a nézőket és a hallgatókat.
Mi is >> örülünk, hogy itt lehetünk. >> Sziasztok.
Ö, Estter, te akkreditált coach vagy, családterapeuta vagy és a Personal Guide Kft. ö tulajdonosa, rész tulajdon, vagy félig te vagy a tulajdonosa ennek a Kft-nek.
Ez a a personal guide Kft. foglalkozik azzal, hogy magánszemélyek számára a a Péterék által kifejlesztett, vagy Péter által kifejlesztett personal guide elemzést értékesítitek, és viszitek tovább, hogy minél többen tudjanak magukkal szembenézni.
Péter, te pedig korábban alapítottad a team guidet, ahol a cégek számára vezető fejlesztést, vezető kiválasztást tanítotok.
Hol jött képbe a personal guide elemzés, vagy mi hívta életre, hogy egy ilyen tesztet létrehozzatok? >> Hát ennek történelme van tulajdonképpen, mert használtunk korábban is mindenféle teszteket.
Ezek jórészt kompetencia alapú tesztek voltak, és hát ennek van egy ilyen jó sztorija, hogy hogy mindig belefutottunk abba, hogy láttunk olyan tesztelemzéseket, ahol hát minden csodálatos, tehát fantasztikus volt a az illető a kompetenciateszteket, Jolly Joker, hát minden szuper.
Hát fantasztikus tényleg. >> És amikor leülsz vele beszélgetni így szakemberként, akkor érzed, hogy valami nem stimmel.
Tehát, hogy hogy ez ez túl szép, hogy igaz legyen. >> Aha. >> És és nem nem tudtuk ezt megmutatni.
És pont ezzel egy időben, mikor ezzel itt sorozatosan beleütköztünk, akkor voltam egy cégnél tárgyalni, és ott a HR igazgató mondta, hogy tehát Péter, hát tudod, hogy hogy megy ez.
Az embereket a képességeik alapján veszik fel, aztán végül a viselkedésük miatt rúgják ki őket.
És akkor mondom, hog hát akkor valamilyen viselkedésre vonatkozó mérést kell csinálni, tehát valami viselkedés elemzést.
És akkor álmodtunk egy nagyot még annak idején, hogy akkor csináljunk egy viselkedéselemzést.
A lényegi különbség tulajdonképpen az egy kompetenciaszemléletű elemzés és egy viselkedésszemléletű elemzés között, hogy a a viselkedés szemléletű elemzés egyfajta énképüzenetnek tekinti az illető válaszait.
Ugye egy kompetenciateszt vagy kompetencia szemléletű tesztnél azt mondom, hogy a megbízhatóság értéked, nem tudom a pozitív végpontnál van, bármilyen is legyen a skála, akkor örülünk, hogy akkor az milyen jó, mert megbízható vagyok.
Egy viselkedés szemléletű tesztnél, amilyen a personal guide is, ott ez egy énképüzenet.
Tehát ez azt jelenti, hogy az illetőnek nagyon-nagyon fontos, hogy ő megbízható legyen, hogy ő rá van feszülve erre a megbízhatóságára, hogy iszonyatosan fontos, hogy hogy őt megbízhatónak lássák.
Ő szeretne szeretet kapni a megbízhatósága által, és ennek bizony ára lesz.
Tehát egy viselkedés szemlélhető elemzésben mindig ha valami van egy mondjuk úgy, hogy erősség, vagy van egy ilyen nagyon markáns énképüzenet, annak van egy ára a másik oldalon.
Például az, hogy mondjuk egy magas megbízhatósággal, amire azt mondanánk, egy kompetenciatesz alapján, ez szuper, tök jó dolog, ez így is van, tehát hogy valószínűleg megbízható az illető, csak az ára az lesz a másik oldalon, hogy az illető valószínűleg mindent elvállal, valószínűleg nem fog tudni nemet mondani, mert attól fél, hogy árnyék vetül majd a megbízhatóságára, ezért könnyen túlterhelté válik, amitől még jobban stresszel, amitől még megbízhatóbb akar lenni, mert fél, hogy baj baj lesz belőle, és akkor belekerül egy ilyen ördögi körbe, ami már egy ilyen szorongással társult megbízhatóság lesz. >> És így szoktam nagyjából magyarázni a a különbséget, tehát hogy hogy amíg egy kompetenciaípusú tesztnél önmagában is tudjuk értelmezni az értékeket, egy viselkedésemzésnél mindig valahogy kontextusba kell helyezni, vagy hát látni kell az összefüggéseket.
Nekem volt ez a tesztem, és ott pont az empátiáról volt szó, és magas empátia empátiaértéket mutatott ki nekem, és mondtad, hogy annyira azért erre ne legyek büszke, mondtad Eszter, mertogy hogy ez az, amikor a ha jól emlékszem kicsit így kihasználhatóvá válik valaki.
Hát egy naivitást is feltételezhetünk, amikor valakinek magas az empátiája, ott nagyon sokszor kijön az a mintázat, hogy ez egy ilyen tanult empátia, tehát mert nagyon sok önfejlesztés van mögöttünk, és tudjuk, hogy hogyan kell válaszolni bizonyos helyzetekbe.
A valódi empátiát, ahogy mi magyarázzuk, tanítjuk egy-egy cégnél, vagy vagy ügyfeleknek, az az, hogy tudod-e azonosítani a az ügyfelednek az érzéseit.
Semmi több egyébként, tehát hogy akivel éppen szemben ülsz ügyféllel, annak az érzéseit tudod-e azonosítani.
Ebből következik a következő lépés, hogy tudod-e validálni az érzéseit, és nem érvényteleníted.
Ha validálod, az azt jelenti, hogy ha én azt mondom, hogy nekem ez most fáj, vagy én most dühös vagyok, akkor te nem azt mondod, hogy dehogy fáj, nem vagy dühös.
És amikor valakinek nagyon magas ez az empátiája, az azt jelenti, hogy hogy akármi is érte az életében, azért mögötted már van néhány év, hiszen tapasztalt vállalkozó vagy.
Bármetted a kenyer hát ezt még nem tudom, lehet, hogy még csak egy félzsákónál tartasz, és nem egy egésznél, amit életedben megettél, de de hogy gyakorlatilag azt jelenti, hogy hogy amikor téged valamilyen bizalomvesztésért, csalódásért nem húztál egy ilyen védőréteget magad elé, egy ilyen védő falat, hanem megadod mindenkinek azt az első esélyt.
Most durva leszek, hogy beléd rúgjon.
Igen, de ezt a bizalom, tehát hogy mennyire tud valaki bizalmat adni, és ezt úgy magyaráztad nekem, hogy valószínűleg nem ért annyi csalódásmühüm, >> és emiatt kialakul az emberben ez a ez a ez az empátia, vagy pedig ez mondjuk támogatja, hogy ne ne romoljon az empátiára való képesség.
De én azt tanultam meg ebből a tesztből, hogy hogy pont ahogy mondtad, hogy lehet, hogy valami mondjuk a megbízhatóság az egy az egy tök jó magas érték, de hogy mindennek van egy árnyoldala, vagy mindennek lehet egy valamilyen fajta árnyoldala, és mindent valamilyen párokban kell nézni, hogyha nekem mondjuk a az empátiám magas, akkor egy másik érték nem szerencsés, hogyha magas.
Vagy pedig ami nagyon szintén nagyon érdekes, hogy hogy csomó olyan eredmény eredményt mutattatok nekem, amire azt mondtátok, hogy na ez az átlagembernél alacsonyan van, vagy az átlagembernél ez magasan magasan van.
És az is egy ilyen nagyon jó viszonyítási pont, hogy hogy a a az átlaghoz képest hol helyezkedem el, vagy hogy viselkedem.
Ö még mielőtt így belemennénk az egyes ilyen részlegekbe vagy részleteibe ennek, mert én arra hívom a hallgatókat, hogy egy kicsit így most értsük meg magunkat sokkal jobban, értsük meg mindennek egy kicsit így a mélyét, hogy hogy láttok-e arra valamilyen fajta olyan személyiségmintázatot, ami egy vezetőt jó vezetővé tesz, egy vállalkozót jó vállalkozóvá tesz?
Mindenfélét dobáljunk össze, amik amik amik kellenek ahhoz, hogy valaki ebben jól teljesítsen?
Kezdem én én akkor a a vezetői oldalról.
Ez azért izgalmas ez a kérdés, mert szerintem nincs rá ilyen egyetemes válasz.
Én nem akarom kikerülni a válaszadást, >> de inkább azt gondolom, hogy attól függ, hogy hogy mikor, és úgy értem a mikort, hogy most ugye egyre több cég szembesül az égenerációs munkavállalókkal kapcsolatos kihívásokkal, és ez viszont átalakítja a vezetői szerepeket.
Tehát, hogy a vezetők felé támasztott elvárásokat is átalakítjá. >> Sok évig megtanult, hogy hogy kell pontosan.
Tehát, hogy alapvetően a az a vezetői minta vagy vagy sztereotípia, ami a fejünkben van, hogy a vezető egy hatalmi pozícióban lévő, alapvetően hierarikus működésben működő, jellemzően irányító, domináns valaki, ez az ég generációval nem fog működni.
Tehát hogyha azt beszéljük, hogy vagy arról beszélünk, hogy hogy milyen egy jó vezető, mikor, tehát ma egy Z generációs környezetbe, vagy 20 évvel ezelőtt egy Xgenerációs megfelelési kényszeres munkavállalókkal teli környezetben. >> Ez azt jelenti, hogy a vezetőnek meg kell választania azt, hogy kivel áll a túloldalon.
Tehát, hogyha egy Z generációssal vagy egy Y-nal beszélgetek, akkor más-más vezetői eszközöket kell alkalmaznom. >> Abszolút.
Tehát ez egy ez egy kölcsönhatás.
Ez egy kapcsolódás, tehát ez nem önmagában létezik, mert ki van a másik oldalon.
És ez az, amit most >> szerintem nagyon jól megmutat majd a Z generációnak a problémaköre idézőjelbe, merthogy ez most itt van napirenden a a cégeknél, és küzdenek azzal a kihívással, hogy hogy hát az égenációs úgy dönt a harmadik napon a próbaidejének, hogy ő nem jön többet.
Tehát ez ismeretlen volt eddig.
Az én tesztemből kijött egy ilyen, hogy döntésképesség, vagy a döntésre való hajlandóság, és hogy ez egy fejlemmény volt, vagy fejlődés volt 2021-ről, 2025-re.
Nyilván rengeteg döntési helyzetbe kerültem azóta, de hogy úgy mondtad, hogy ez egy ez egy nagyon fontos vezetői >> Igen.
Általánosságban ez egy nagyon erős vezetői skill.
Tehát hogyha most kimegyünk egy üzembe, mondjuk, ahol van kék galéros vezetői réteg, van középvezetői réteg, felsővezetők is vannak, akkor ott minél közelebb vagyunk a a valódi munkavégzéshez, a a sorhoz, ahol dolgoznak, annál inkább fontos, hogy a dominancia mondjuk meglegyen, tehát egy hatást tudjon elérni dominancia alatt.
Ugye nem ezt a macsó férfi dominanciát értjük, hogy macsétával megy a dsindsásba és ott utat tör, hanem amit amikor helyzet van, akkor tud dönteni.
Egyébként abban hiszünk, hogy minden szinten meg kell lennie az embereknek a döntési lehetőségének.
Lehet, hogy a B és között kell döntenie, de a fölötte lévő vezetőnek már részféle dologban kell dönteni.
Fölötte, fölötte pedig még inkább.
De a lényeg az az, hogy nagy általánosságban ez így igaz volt.
Most egy ilyen kábé két éves, három éves kutatások vannak rá, hogy a Z generáció megjelent, hogy 1663000 Z generációs munkavállaló jelenik meg a piacon, vagy vag van már ott 1 millió már ott van, akár diákmunkásként, akár pedig valóban a munkavégzés terén, és kikerülhetetlen tényezővé vált, ahogy ők viselkednek, ők válaszreakciót adnak az x generációsok szüleikre.
Tehát gyakorlatilag a szüleikre válaszreakciót adnak, amiben felnőttek, és ez miatt gyökeresen alakul át az, hogy hogyan, hogy ki a jó vezető.
Ha most így nagyon össze kéne foglalni a hitvallásunkat, ez mind a kettőnkben így megegyezik, akkor emberközpontú vezetésben hiszünk.
Az, hogy hatásunk is van, tehát döntés, döntési képességünk van, azaz dominánsak tudunk lenni, az mindenképpen jó, de önmagában már nem elég.
Ugye itt a az érzelmi intelligencia lesz a kulcs.
Bár nagyon elcsípelt ez az érzelmi intelligencia történet.
Ugye ennek azért három aspektusa van alapvetően.
És ha így kérdezed, hogy milyen tulajdonságai vannak a a jó vezetőnek, akkor mondjuk úgy, hogy környezettől függetlenül lehet azt mondani, hogy egy biztos, van egy pontos önismerete.
Tehát, hogy az azt jelenti, hogy hogy látja, tudja az erősségeit, tisztában van az erősségeivel és képes szembenézni a gyengeségeivel, vagy azokkal a kihívásokkal, amik ott vannak.
Tehát mondjuk ez a szembenézési képesség, ez ez biztosan egy egyetemes elvárás a vezetői szereppel kapcsolatban.
A másik ilyen kritikus pont az pedig a változtatási képesség.
Tehát, hogy képes vagyok-e változtatni, meg tudom-e változtatni a szokásaimat, meg tudom-e változtatni a az eszköztáramat, tudok-e alkalmazkodni szituációkhoz, képes vagyok-e pozitívan, megoldásfókusszal gondolkodni.
És a harmadik lesz egyébként a kicsit az empátiához kapcsolódva maga a kapcsolódásnak a a képessége, tehát hogy képes vagyok-e hozzád kapcsolódni, oda tudok-e rád figyelni.
Mondhatnánk az odafigyelés szót is.
Meghallom-e azt, amit te valójában mondani akarsz?
Jelen tudok-e lenni abban a beszélgetésben, amiben mi benne vagyunk?
Ez talán egy egyetemes ö egyetemes tulajdonságok vagy egyetemes elvárások a vezetői szereppel kapcsolatban.
Ami érdekes, hogy eddig is ezekre lett volna szükség.
Most csúnyán fogalmazva korábban is, csak a vezetői szerep el volt kényelmesítve, mert megfelelési kényszeres munkavállalók voltak többségében.
Tehát kénytelenek lesznek a a vezetők sokkal többet, én azt gondolom, foglalkozni magukkal azért, hogy képesek legyenek majd kapcsolódni. >> És akkor itt jön be, bocsánat, itt jön be a maga az önismeret kérdése, és akár egy ilyen viselkedéselemzés.
Jó, hogy ezt mondod, hogy változik az, hogy milyen nagy vezető, mert bennem egy folyamatos ilyen diszonanciát okoz az, hogy én milyen vezető típusokat láttam mondjuk 10 évvel ezelőtt, amikor ebben a közegben voltam, és most milyen vezetési vagy vezetői helyzetekbe kerülök, és jönnek azok a tanult vezetői skillek, hogy láttam egy-két multinál, vagy nem is multi, de hogy ilyen nagy cégeknél a csúcsvezetőknek a viselkedését, és abszolút nem az volt jellemző rájuk, hogy az empátia meg meg a meg a nem tudom ez a tehát hogy nem nem könnyű emberek voltak.
Maradjunk ennyiben sokszor amúgy meg egyébként baromi jó vezetők, csak akkor az abban a környezetben az úgy…
Említett entitások
Témák
- vállalkozás
- önismeret
- vezetés
- personal guide
Személyek
Szervezetek, cégek
- Personal Guide
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szembenézés önmagammal vállalkozóként | az önismeret útja a bizniszben | a Personal Guide-módszer”
Miről szól ez az epizód: „Szembenézés önmagammal vállalkozóként | az önismeret útja a bizniszben | a Personal Guide-módszer”?
A Personal Guide módszer tulajdonosai, Jeckel Eszter és Kaszás Péter a Biznisz Boyz podcast vendégei. A beszélgetés középpontjában a vállalkozói és vezetői személyiségjegyek, azok akadályozó és segítő hatásai állnak. Kitérnek arra, hogyan segíti a Personal Guide teszt a… Az epizód a Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 17..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szembenézés önmagammal vállalkozóként | az önismeret útja a bizniszben | a Personal Guide-módszer”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jeckel Eszter, Kaszás Péter, Sándorfy Adrián, Pál Zoli.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Szembenézés önmagammal vállalkozóként | az önismeret útja a bizniszben | a Personal Guide-módszer”?
Fő témái: vállalkozás, önismeret, vezetés, personal guide.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szembenézés önmagammal vállalkozóként | az önismeret útja a bizniszben | a Personal Guide-módszer”?
Megjelenés: 2025. 12. 17.. Hossz: 1 óra 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/biznisz-boyz-a-magyar-vallalkozoi-podcast-show/szembenezes-onmagammal-vallalkozokent-az-onismeret-utja-a-bizniszben-a-personal
Több epizód a Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show-ből
- Elérte az áloméletet, mégis összeomlott – Surányi Feri, M.I Solution
A podcast vendége Surányi Feri, az M.I Solution Kft. tulajdonosa, aki arról beszél, hogyan lehet profitábilis, automatizált céget építeni, amely nem emészti fel a tulajdonos szaba…
- 60 év fókusz, profizmus és elegancia - Ezeket tanultam a 60 éves Pongor-Juhász Attilától
Ebben a solo adásban a műsorvezető Pongor-Juhász Attilától, akivel közös podcastjük van, levont személyes tanulságokat. Az adás összefoglalja a közös munka során szerzett felismer…
- Mester Tomi: “Amit 3x meg kell csinálnom, azt leautomatizálom”
Mester Tomi, a Biznisz Boyz podcast vendégeként a tudatos vállalkozói stratégiákat és az automatizálás fontosságát hangsúlyozza. Elmondja, hogy minden háromnál többször ismétlődő…
- Már nem az ember optimalizálja a kampányokat | Bay Áron, Geiger Tamás
A műsorban Bay Áron és Geiger Tamás vendégszerepelnek, akikkel az AI marketingre, PPC-re és a tudásmunka átalakulására gyakorolt hatásairól beszélgetnek Sándorfy Adrián és Pál Zol…
- Így lépsz szintet e-kereskedelemben (nem marketinggel) | Nagy Gábor, Webmotion
Nagy Gábor, a Webmotion alapítója és tulajdonosa volt a Biznisz Boyz podcast vendége, ahol az e-kereskedelem működési és stratégiai szintlépéséről esett szó. Kiemelték, hogy a leg…
- Hogyan maradj versenyben az AI korszakában? | KLIKKMÁNIA
Az AI korszakában a marketinges munkák, különösen a junior PPC feladatok akár 80%-ban automatizálhatók. Varga Zoltán, a Klikkmánia alapítója szerint ez nem veszély, hanem lehetősé…
- A webdesign, PPC, social és videó jövője: felzabálja az AI a szakmáinkat? | TASNADI, BOOM, AI BOOST
Az AI a vállalkozói, marketing és webfejlesztési szakmák átalakulásáról, az elavuló középrétegről és az új lehetőségekről beszélget Tasnádi Olivér és Balogh Dávid. Kiemelik, hogy…
- A káosztól a rendszerekig: így épült fel az ALH Consulting működése
Ez az epizód az ALH Consulting működésének kiépítéséről szól a káosztól a rendszerekig. Bihámi Lea, az ALH Consulting ügyvezetője ismerteti, hogyan alakították át cége működését m…
- Hogyan építs marketplace-t Magyarországon? – Kövesdi Gábor tapasztalatai exit, Brancs és MyFarm után
Ebben az epizódban Kövesdi Gábor, a Brancs és MyFarm alapítója osztja meg tapasztalatait a marketplace építésről Magyarországon. Szó esik a kereslet-kínálat pszichológiájáról, a k…
- Amit nem dolgoztál fel gyerekként, azt a céged viszi tovább - Farkas Flóra, transzformatív coach
Ebben az epizódban Farkas Flóra transzformatív coach segítségével a gyermekkori minták vállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálják meg. A beszélgetés kitér arra, hogyan alakul ki…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Önbizalom, önbizalomhiány, önértékelés — Instant Biznisz Podcast
Knapek Éva klinikai szakpszichológussal az önbizalomhiány, stressz és szorongás kezeléséről beszélgetnek. Az epizód kitér az önismeret és pszichológiai akadályok leküzdésének szer…
- 12. A tudós, a vezető, a virtuóz - Önismeret és személyiségtesztek — Púdermentes
Ez az epizód az önismerettel és a személyiségtesztekkel foglalkozik. A műsorvezetők két tesztet is kitöltenek, hogy bemutassák a személyiségtípusaikat és jellemző tulajdonságaikat.
- 🕰️ Fedezd fel belső világodat - vendégem Velősy Kriszti — Tudatos történetek
Ez az epizód Velősy Kriszti vendégszereplésével az önismeretről és a belső lehetőségek kiaknázásáról szól. Szó esik a célok eléréséről, a halogatás leküzdéséről és a belső korláto…
- 20. Miért fontos cégvezetőként a pszichológia, az ön- és az emberismeret? — MindSetup – a Tudatos Könyvelés vállalkozófejlesztői podcastje
Ez az epizód arról szól, hogyan járul hozzá a pszichológiai tudás a vezetői hatékonyság növeléséhez. Segít megérteni önmagunkat és csapatunkat, ezáltal hatékonyabb üzleti döntések…
- #2 Mire jó az Önismeret — Vállalkozás olajozottan - Vállalkozás és vállalkozó személyiségének fejlesztése
Ez az epizód az önismeretről szól, bemutatva a "Te utad" módszert, annak fontosságát és hogyan kezdhetjük el. Konkrét tippeket is ad a hallgatóknak.
- StoreCast EP1 - A vezetői fejben dől el: megállsz vagy továbblépsz? — StoreCast - Az üzleti podcast
A StoreCast podcast első epizódja Csereklei Zoltánnal a vezetői önismeret és a cégfejlesztés kapcsolatát vizsgálja. Az epizód a növekedési kihívásokra, a vezetői csapdákra, a Pele…
- Milyen pszichológiai elakadások akasztják meg a cég fejlődését? Konkrét példák a gyakorlatban — Business Inside - A vállalkozók pszichológiája
Tomán József, a Business Inside vendégeként arról beszél, hogy a vállalkozások fejlődését gyakran pszichológiai elakadások gátolják. Kiemeli, hogy a vezető önismerete és a belső r…