Csak ha érdekel podcast

The Flexperience #1 Hipermobilitás és ami mögötte van

· PT47M47S

Összefoglaló

A "Flexperience" podcast sorozat első adásában a hipermobilitás témakörét járják körbe. Bemutatkoznak a vendégek, Simon-Hatala Boglárka és Geréby Fruzsina, a Body GPS alapítói, akik szakértőként és személyes tapasztalatok alapján is beszélnek a mozgásszervi állapottal…

Röviden

Műsor
Csak ha érdekel podcast
Megjelenés
2026. 07. 15.
Hossz
48 perc
Szereplők, említett nevek
Simon-Hatala Boglárka, Geréby Fruzsina, Leindler Milán
Témák
hipermobilitás, mozgásszervi állapot
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Krónikus fájdalommal együtt élni [zene] az egy személyiségtorzító élmény, szerintem. [zene] >> [zene] >> Sziasztok!

Szia! >> No hát kezdjük szerintem azzal, hogy ti mivel foglalkoztok.

Aztán nagyon nagyon érdekes ilyen tudományterületi hasadásokba fogunk megpróbálni valami kis maltert önteni.

Ezzel a képpen nyitunk, nem gondoltam át előre.

Szóval egy kis bemutatkozás meg, hogy mivel foglalkoztok. >> Jó, sziasztok.

Én Gerébi Fruzsi vagyok, gyógytarnász és manuálapeuta alapvetően.

Kettő specializációs területtel rendelkezem.

Az egyik az a táncmedicina, táncosokkal kapcsolatos rehabilitáció, egészségmegőrzés, és a másik szakterületem az a hipermobilitás, különleges kötőszövetes állapotok. >> Sima hatalabbog lárka.

Az egészségvédelemnek, egészségmenedzsmentnek sok területén dolgozom.

Gyógytornászként indultam, ugyanúgy, ahogy Fruzsi.

Utána egy egészségügyi szaktanári diplomára tettem szert, ami ugye arra ad egy jogosítványt, hogy egyetemi szinten az összes nem orvos szakdolgozót taníthassam.

Egy idegtudományi mesterdiplomámban ezen kívül és egy végzett licensszel rendelkező coach vagyok.

A szakterületem az tulajdonképpen Frusiieréhoz kapcsolódott a táncmedicinával, így is ismerkedtünk meg.

És utána ebből nőtte ki magát a hipermobil testrofillal kapcsolatos közös munkánk is. >> Ühüm.

És minket itt most ez az utóbbi fog főleg majd érdekelni, meg egy csomó idegrendszeri kapcsolódás.

És ugye mi Fruzsival találkoztunk egy sportpszichológia konferencián, és egyikünk se sportpszichológus, de hogy van közünk a dologhoz, és ott nekem ott ott vált ez egy ilyen ismert dologgel, hogy hipermobilitás meg ez az egész mozgásos téma mennyire sok minden olyan dologgal összekapcsolódik, amúgy amúgy az én témám is, tehát például neurodivergenciák, vagy evészavarok, vagy vagy más idegrendszeri állapotok, meg úgy általában stressz meg krónikus szorongás vagy szomatikus korképek, tehát hogy egy csomó minden van, ami nektek egy teljesen más megvilágításban van meg, és legalábbis az én buborékjaimban ez így nincs benne.

És most ez a cél, hogy benne legyen.

Tehát az lenne itt az egyik fő kérdés rögtön az elején, hogy miért fontos nekünk ez az egész kötőszövetes hipermobil téma pszichológiai szempontból, meg testi egészség szempontból, idegrendszer szempontból.

Tehát nem is feltétlenül most a gyógytornás szakma specifikus dolgokra vagyunk itt kíváncsiak, hanem pont, hogy a a tudományterületeknek a kapcsolódására.

Hát én azzal kezdeném igazából, hogy maga ez [torokköszörülés] az állapot, a hipermobilitás egy elég alulrezentált diagnózisa az orvostudományban jelenleg már egy fejlődő terület, de azért még mindig nem egy annyira népszerű téma, hogy foglalkozzanak veleg egészségügyi szempontból.

És azt fontos érteni, hogy a hipermobilitás ugye azt jelenti, van valakinek egy veleszületett genetikai variánsa, ami azt okozza a testében, hogy a kollagén előállítása zavart szenved és emiatt a kollagént tartalmú kötőszövetei nem úgy viselkednek, mint egy átlagember esetében, ami rengeteg mennyiségű problémát okozhat nagyon sok különböző szervendszer meg terület esetében, az emberi testen.

És hogyha ez nincs feltérképezve, hogy az illetőnek ez a genetikai háttér áll a problémái mögött, vagy ez a gyökere ennek az egésznek, akkor nagyon könnyű elveszni az egészségügyben, és hosszú-hosszú évekig tarthat, míg valaki magyarázatokat, és egyáltalán segítséget kap a problémáival kapcsolatban.

Tehát én összegezve azt mondám, hogy azért nagyon fontos terület, mert borzasztó sok olyan érintett van és péciens, aki kering az egészségügyi ellátórendszerben a problémáival, nem kap megfelelő adekvát segítséget, azért, mert nem jönnek rá, hogy ez az ő problémája igazából. >> Ühüm.

De ez egy amúgy mennyire nehezen felismerhető dolog.

Azt gondolom, hogyha az embernek rááll a szeme, >> ühüm, >> akkor nem nehezen beaznosítható, de ugyanakkor a személyes jellemzőit feltérképezni az egy nagyon komoly szakmai feladat, és hiányoznak azok az alapvető ismeretek az egészségügyben is, meg a társszakmákban is, amelyek fogékonnyá tennék a szakembereket rá, hogy egyáltalán gondoljanak erre, és akkor elinduljanak a diagnosztika irányába.

Talán annyit tennék még hozzá ahhoz, amit Pruzséta elmondott, hogy megnehezíti az állapotról való közbeszédet is egyáltalán az, hogy a definíciók is kicsit zavarosnak tűnnek első látásra.

Ö magának az elnevezése az állapotnak is egy kicsit félrevezető, mert a hipermobilitást tulajdonképpen az ízületekkel kapcsolatban szoktuk említeni.

És ebben az esetben az elnevezés azt sugalja, hogy egy általános ízületi mozgásterjedelem fokozódásról beszélünk az egész testen, de nagyon sokaknak nem ez az elsődleges vezetőtünete vagy problémája.

Ráadásul egy spektrumállapotról van szó, és ennek vannak orvosi diagnózisba eső kategóriái.

Vannak olyanok, amik tünetmentesek, vannak olyanok, amik tünetesek, de nem az orvosi diagnosztika kategóriájába esnek, és ráadásul sok más diagnózisnak és a határterületein mozognak.

Tehát eleve nagyon nehéz behatárolni, hogy miről is beszélünk most itt.

És azért hoznám be ezt a kifejezést, amit Fruzi segítségével alkottunk meg erre, hogy hipermobil testil, mert ez egy picit jobban leírja azt, hogy mivel is van itt dolgunk.

Fruzsi elmondta azt, hogy az egyik nehézsége az állapotnak az, hogy nehezen hozzáférhető, fogalmazzunk így az egészségügy vagy szakdolgozók szempontjából.

Ahhoz képest relatív sok embert érint. >> Ühüm.

És olyan 1000er arcú, olyan sok mindent imitálhat, hogyha az ember nem néz rá a teljes képre, akkor borzasztó könnyen tévutakra is viheti őt ez a nagyon komplex kép.

Illetve az is igen gyakori, hogy egyáltalán nem kerül felfedezésre az, hogy itt valamilyen egészségügyi állapotról lenne szó. >> Ühüm.

Tehát akkor ez elsősorban azért is fontos, mert önmagában tud problémát jelenteni, de akkor azért is, mert hogy egy csomó mindennel meg korrelán.

Majd ezt később gondolomy mondunk [torokköszörülés] számokat, hogy hogy miért. >> Igen. >> De hogy először valahogy próbáljuk meg átadni azt, hogy ha most otthon ül valaki és most ezt már öt perce hallgatja és még nem kapcsolt el, akkor azt mondja, hogy jó, de akkor most ez mi?

Tehát, hogy én most ezt magamról hogy tudom megmondani? azért legkönnyebben elsődlegesen az ízületeknek a mozgathatóságán keresztül lehet felfedezni ezt az állapotot.

Ugye ez a szó, hogy hipermobilitás, ez azt jelenti önmagában, hogy egy ízületnek az ízületi mozgástartománya az a statisztikai átlagnál magasabb.

Hát ez ugye azt jelenti, hogy ha valamilyen ízület a testen nagy ízületi mozgást elemen tud mozogni, nagyobb, mint az átlagos, akkor ez egy hipermobil ízület.

Ez létrejöhet lokálisan helyeg azért, mert megsérült, vagy túlnyújtottam, vagy ilyen mondjuk foglalkozási ártalomból fakadóan.

De hogyha valakinek az egész testében az ízületeinek a nagy része vagy a túlnyomó többsége az az átlagnál nagyobb teemen tud mozogni, akkor egy ilyen generalizált hipermobilitásról beszélünk.

Maga a diagnosztikában a legkönnyebben kivitelezhető, legegyszerűbb vizsgálati módszer az egyébként pont egy ízületi mozgásvizsgálat.

Ühüm. amit egy béton skálának hívnak egyébként, és az egy hét kilenc darab ízület mozgathatóságát nézi azzal kapcsolatban, hogy mennyire tud mozogni.

Tehát ha most azt nézzük, hogy ülök otthon a kanapén és kíváncsi vagyok arra, hogy milyen lehet a hipermobilitásuk, az egyik legkönnyebben megnézhető terület például az a kéz, tehát az, hogy hogyan mozgathatóak bizonyos ízületek a kézen például. >> Igen. >> Igen, ezt már megállapítottuk, hogy nálam ez >> nálad ez jelen van. [torokköszörülés] Elég egyértelműen >> statisztikailag eléggé >> igen. >> Oké.

De de ami érdekes, hogy ha már kész, hogy például amitől én egyébként ilyen kábé majnem undorodok, amikor a nagy új így derékszögbe visszahajlik, Igen.

Hogy nekem az meg nem, tehát hogy itt már törik konkrétan >> ezzel tudlak ijesztegetni. >> Igen, légyszíves.

De hogy egy csomó minden megvan, mondjuk ez a ez vissza, ez meg eléggé tehát hogy akkor itt nem egy egységes dologról beszélünk, hanem van egy elég nagy variancia benne. >> Így van.

Tehát ahogy a Boglárka is említette az imént, hogy ez egy 1000 arcú állapot, egy spektrumállapot.

Ráadásul a pókháló típusú spektrum, nem az időegyenes típusú spektrum. >> És mindenkinél másképp néz ki, és ezeknek a különleges kötőzetes állapotoknak több fajtája van.

Különböző kategóriákba soroljuk őket, és nem mindenki esetében az ízületi mozgathatóság lesz a a vezetőtünet. van, akinél csak haloványan van jelen.

Ö és ugyanígy magánál ennél a bétonskálán, ennál az ízületi mozgásvizsgálatnál is, azért nagyon különböző adatokat kaphatunk.

És pont emiatt nagyon nehéz maga a diagnózis felállítása egyébként, mert nincs két egy forma eset igazából. >> Ühüm.

És akkor miért fontos ez nekünk idegrendszert tekintve, vagy vagy ráépülő problémákat tekintve?

Mielőtt erre rámennék, hogy összeküssem egy picit, hogy lehessen érteni a kettőt, még amit én ide hozzátennék ehhez a történethez, az az, hogy Fruzsi bevezette, hogy ez egy genetikai alapon, valószínűleg valami poligénes elég bizonytalan a háttere létrejövő kötőszöveti állapot, de ugye kötösszövet mindenhol van, tehát látjuk az ízületeken, de nagyon sok más szervrendszert is érint.

És a diagnosztikánál, bár az ízületekkel szoktuk elkezdeni a diagnosztikai folyamatot, de a orvosi szempontból például nem az ízületek a diagnosztikának az egyetlen kritériumrendszere.

A már említett Bayton skálán kívül van egy Brighton kritérium rendszer, amiben aztán ízületi ficamoktól kezdve bőrtüneteken át nagyon sok minden szerepel.

Tehát több szerendszerre vonatkozóan nézzük meg ezeket a ezeket a fennálló tüneteket.

És a másik, amit fontos tudni, hogy ez csak klinikai diagnosztikával diagnosztizálható állapot, ellentétben bizonyos máskötőszövetes állapotokkal, és nincsen neki úgynevezett biomarkere, [horkantás] tehát nincsen laboriagnosztikája [torokköszörülés] nincsen olyan radiológiai lehet, vagy nincsen olyan genetikai diagnózis, ami világosan kimutatná, de vannak olyan típusú más nagyon hasonló tünetegyütteselt bíró kötösszöveti állapotok, például az Éers Dáló szindró ának sok olyan típusa, amire ez nem igaz, ahol van genetikai és biomarker diagnózis, meg vannak más állapotok is.

Na most ugye ebből következik az, hogy amit mondtam is, sok szervrendszert fog érinteni, és többek között a központi idegrendszerrel kapcsolatban is vannak hát, hogy mondjam, tünetei, vagy valamilyen megjelenő állapotai.

És hát borzasztóan komplikált igazából az, hogy miért látjuk azt, amit látunk.

Tehát mivel klinikai diagnózisokról beszélünk itt, ezért arra figyelünk, hogy mit látunk, milyen tüneteket, mivel él az érintett.

És nagyon sok bonyolult kutatás van azzal kapcsolatban, hogy de miért látjuk azt, amit látunk?

Tehát miért jelentkeznek ezek a tünetek az érintetteken?

Az egyik az, amire utaltál is, ennek az állapotnak van egy nagyon komoly átfedése a neurodiverzitásra, de másfajta idegrendszeri problémák is érinthetik azokat, akik a spektrumon vannak. ö különböző okok miatt a test érzete másmilyen lehet, az idegsejteknek a viselkedése másmilyen lehet, az ideszövetekkel öütt lévő más szövetek, támasztószövetek esetleg szintén másként viselkedhetnek.

Szóval nagyon sok oka van ennek, de összességében rengeteg központi idegrendszer és perifériás idegrendszeri tünettel is járhat, és nagyon gyakran jár. >> És mik ezek?

Tehát csak egy ilyen rövid lista, mert ugye az, hogy neurodivergens állapotok, oké, majd ezt adunk ennek egy külön alkalmat, hogy hogy ezt részletesen kifejtsük, >> de hogy mi mi egy ilyen lista, mondjuk így a legismertebbek. >> Mondok párat én, és akkor gondol majd Fuzsi ezeket kiegészíti, vagy egy picit részletesebben elmondja, hogy miről is van itt szó.

Egyrészt a vegetatív idegrendszernek a működése tud nagyon komolyan felborulni ezeknél az állapotoknál. dízautonómiának hívjuk, és több típusa is van, ami gyakrabban jelenik meg a lazőszövetes, hipermobilitás profilú embereknél.

A fájdalomérzet szokatlan lehet, és nagyon másmilyen lehet, tehát ez is jellemző.

Jellemzőek azok az állapotok, amikor a perifériás idegrostokkal valami baj történik.

Ilyen pillanat ez a bizonyos small fiber neuropathy, ami komoly fájdalomérzettel is járhat.

És hát a központi idegrendszerben is lehetnek a keringési úgynevezett ilyen hemodinamikai állapotok miatt problémák, tehát a különböző fejfájós, migrénes tünetek is nagyon jellemzőek itt.

Dízautonómia esetében ugye a vegetatív idegrendszernek a szimpatikus, paraszimpatikus működése az gyakorlatilag szabályozatlan, kicsit így össze-vissza működik, tehát nem nem adekvált reakciókat, nem jókor nem a megfelelő módon kapcsol be.

Ennek egy nagyon klasszikus tünete megint csak, hogyha ilyen életszagúvá hétköznapivá szeretnénk tenni ezt a fogalmat, hogy ülsz a kanapén, kellemesebbéd után pihensz, és akkor elvileg ugye a paraszimpatikus idegrendszeri működésnek kellene bekapcsolni, és egyszer csak azt tapasztalad, hogy elképesztő módon dobog a szíved, elkezd mondjuk verejtékezni a tenyered meg a talpad, és >> tehát ideges leszel úgy szubjektíven. >> Igen.

Tehát ezek a tipikus szimpatikus idegrendszeri működésbeli tünetek elkezdenek jönni.

Na most itt szokott például ezekkel a típusú dizautonómiás tünetekkel kapcsolatban a a szomatikusság előkerülni, hogy biztos az illető szorong, vagy vagy PTSD-je van, és hogy azért tapasztalja ezeket a tüneteket, miközben itt konkrétan az idegrendszernek, a vegetatív idegrendszernek egy nem megfelelő működéséről van szó.

És emiatt is például pont ennek az ápotnak a diagnosztikája borzasztó nehéz, mert ezekre a töntekre nagyon könnyű ráhúzni azt a lepedőt, hogy ő csak túl stresszes vagy nem nem. >> Na de ezt éli meg ő.

Tehát a szubjektív érzete az ez, nem az, hogy jaj, a kötőszövetem. >> Persze, hát meg nagyon sokan nem is tudják magukra, hogy érinti őket ez az állapot.

Ugye azt mi nagyon sokszor töpzü, ugye ez egy veleett genetikai állapot.

Tehát az illető kisgyerekkorától, csöcsemő korától kezdve ezekkel az állapotokkal él.

Említett entitások

Témák

  • hipermobilitás
  • mozgásszervi állapot

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Body GPS

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „The Flexperience #1 Hipermobilitás és ami mögötte van”

Miről szól ez az epizód: „The Flexperience #1 Hipermobilitás és ami mögötte van”?

A "Flexperience" podcast sorozat első adásában a hipermobilitás témakörét járják körbe. Bemutatkoznak a vendégek, Simon-Hatala Boglárka és Geréby Fruzsina, a Body GPS alapítói, akik szakértőként és személyes tapasztalatok alapján is beszélnek a mozgásszervi állapottal… Az epizód a Csak ha érdekel podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „The Flexperience #1 Hipermobilitás és ami mögötte van”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Simon-Hatala Boglárka, Geréby Fruzsina, Leindler Milán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „The Flexperience #1 Hipermobilitás és ami mögötte van”?

Fő témái: hipermobilitás, mozgásszervi állapot.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „The Flexperience #1 Hipermobilitás és ami mögötte van”?

Megjelenés: 2026. 07. 15.. Hossz: 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csak-ha-erdekel-podcast/the-flexperience-1-hipermobilitas-es-ami-mogotte-van-5e7eb789

Több epizód a Csak ha érdekel podcast-ből