Az Én Kék Zónám

Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70

· PT42M44S

Összefoglaló

Takács Kinga, a Movement Clinic szakértője ebben az epizódban a mozgás és a fájdalom kapcsolatáról, a prevencióról és a funkcionális mozgásfejlesztésről beszél. Kiemeli, hogy a fájdalom nem ellenség, hanem a test segélykiáltása, és rávilágít a helyes mozgástechnika fontosságára…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 05. 07.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Takács Kinga, Hámori Barbara
Témák
mozgás, fájdalom, prevenció, funkcionális mozgásfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:32 Az élsport együtt jár a fájdalommal 02:48 Néhány lépésből rengeteg kiderül 04:18 A test sokat tolerál, de ne
  2. — Öröklött mintákon is lehet változtatni 10:55 A futást bárki elkezdheti 12:51 Hogyan fussunk helyesen? 15:06 Mi a helyzet
  3. — Fontos információ 21:09 Mindenki tud valamit sportolni 23:37 Hogyan sportoljunk, ha fájdalommal élünk? 25:32 Aki nagyon
  4. — Nem vagyunk elég rugalmasak 28:40 Mi történik hengerezéskor? 32:09 Mit kezdjünk el sportolni? 36:48 Konditermek kulissza
  5. — Vendég kérdés Kövesd Takács Kingát: Facebook: https://www.facebook.com/movementclinic.hu/?locale=hu_HU Instagram: https:

Ebben az epizódban

Ez a manuál terápia ez egyébként fantasztikus, mert tulajdonképpen mi azt éljük meg, mint páciensek, hogy tökében mozdulatlanul fekszünk, majd utána felállít minket a Kinga, és utána különböző gyakorlatokat kell végezni, miközben ő belepiszkál, belenyúlkál.

Mit figyelsz ilyenkor egyébként egy páciensem?

Előtte én egy nagyon komoly vizsgálatot csinálok, testtartáselemzést funkcionális teszteket, hogyha kell, akkor ortopédiai teszteket is az ágyon.

Takács King a mozgásterapeuta amatőr és profi sportolók százainak segít abban, hogy a sportsérüléseik hamar gyógyuljanak, illetve krónikus fájdalmak esetén a rosszul rögzült mozgásmintákat átalakítsa.

Kinga nem elszigetelt izmokban vagy egyetlen fájó ízületben gondolkodik, hanem az egész mozgásrendszert, mint egy láncot vizsgálja.

Ha a derekad fáj, lehet előbb a csípőd, a térded vagy a bokát kell rendbe tenni.

Célja nem pusztán a fájdalom csökkentése, hanem a mozgásminőség javítása és hosszútávú fenntartása, hogy akár 100 éves korunkig vígan futhassunk vagy mozoghassunk. már azt figyelem, ahogy bejön a rendelőmbe.

Maga a járás mint mozgás az nagyon sokat elárul, és abból nagyon sok információt tudok gyűjteni.

És hát nyilván amikor elkezdek az ágyon dolgozni, akkor tovább vizsgálgatom a szöveteknek az állapotát, az ízületeknek a mozgástartományát, a bizonyos fájdalmakat, keresem azokat a pontokat, ami ami bejelez, és a kezelés további részében pedig pont ezeket próbálom kijavítani és visszaépíteni a helyes módon.

Köszönöm, hogy eljöttél hozzánk. >> Szia Barbie!

Nagyon köszönöm a meghívást >> és nagyon szépen kérem a kedves nézőket, hogy iratkozzanak fel a csatornára, hogy a Kingához hasonló szuper vendégeket a jövőben is fogadhassuk itt a stúdióban.

Na hát akkor kezdjük rögtön itten a a mély vízzel.

Mennyi fájdalmat éltél meg az elmúlt 22 évben, illetve a 22 éves komoly futópályafutásod során, ami ami ebbe az irányba terelt, hogy rehabilitációval foglalkozz?

Tehát az élsport az egy az egy furcsa dolog.

Nagyon sokan féltik a gyereket ettől pont, hogy jaj istenem, ne legyen élsportoló, mer akkor majd lesérül.

Na azért ez nem ilyen egyszerű, de nyilván egy élsportoló pályafutása, főleg a 22 év azért nem egy rövid idő, az mindig meg van tűzdelve fájdalommal, sérüléssel túlterheléssel hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy folyamatosan maxon pörgessük a testünket.

Tehát a vannak a túlterhelésből adódó fájdalmak, ilyen is volt.

És hát nyilván vannak az olyan sérülések, amikor az futás közben kimegy egy boka, vagy megsérül egy térdízület.

Nekem volt elég sok jellegű sérülésem, de ugye nem ez indított el, hanem inkább az, hogy a klienseimnek szerettem volna segíteni, akikkel dolgoztam.

Ugye a klienseid között vannak amatőrök és vannak profik a mai napig is, ha jól tudom.

Igen, igen. >> Én magam is jártam egyébként Kingának a csodaán.

Tehát én el tudom mondani, hogy hogy tényleg ez a manuál terápia ez egyébként fantasztikus, mert tulajdonképpen mi azt éljük meg, mint páciensek, hogy tén mozdulatlanul fekszünk, majd utána felállít minket a Kinga, és utána különböző gyakorlatokat kell végezni, miközben ő belepiszkál, belenyulkál.

Mit figyelsz ilyenkor egyébként egy páciensem?

Tehát nem feltétlen ilyenkor figyelek, amikor már az ágyamon fekszik, hanem előtte én egy nagyon komoly vizsgálatot csinálok testtartáselemzést funkcionális teszteket, hogyha kell, akkor ortopédiai teszteket is az ágyon. már azt figyelem, ahogy bejön a rendelőmbe.

Tehát néhány lépést tenni kell a folyosómon, és akkor már abból a hangból, ahogy lép, ahogy milyen ritmusban használja a lábait, ahogy mozog a teste, még felöltözve is, tehát maga a járás, mint mozgás az nagyon sokat elárul.

Ö és abból nagyon sok információt tudok gyűjteni.

És hát nyilván amikor elkezdek az ágyon dolgozni, akkor tovább vizsgálgatom a szöveteknek az állapotát, az ízületeknek a mozgástartományát, a bizonyos fájdalmakat keresem, azokat a pontokat, ami ami bejelez.

És a a mozgásos részben, a kezelés további részében pedig pont ezeket próbálom kijavítani és visszaépíteni a helyes módon.

Ugye amíg fiatalok vagyunk, nem tudom 102 30-an évesek, akkor azért észélnélkül képesek vagyunk sportolni, mert igazából a szervezetünk még tolerálja ezeket.

Én magam ugye nagyon-nagyon sok évig futottam egészen addig, amíg egyszer csak már nem futottam, mertogy mindenhol fájni kezdett egyik szinte egyik napról a másikra azt tudom mondani.

És érdekes módon ugye azt még meséltem is neked, hogy egyszerre jelzett be a csípő, a térd, tehát hogy mintogyha egy ilyen nem tudom domino elv alapján egyszer csak minden így fel bekrepált volna.

Ez mennyire jellemző, hogy inkább a 40 fölöttiek fordulnak hozzád?

Hadd hadd mondjak egy ilyen nagyon egyszerű példát, és tényleg mindenki meg fogja érteni, hogy amikor megveszel egy autót és kigurulsz az autószalonból, akkor nem kell vinni szervízbe meg átvizsgálásra, mert megy magától, és aztán eljön az az életkor, amikor elkezd baja lenni.

Tehát tényleg az van az emberrel is, hogy egyrészt nem feltétlen használjuk jól a testünket, és az, hogy nem használjuk jól, az okoz később hibát.

Nem azonnal hibát, hanem a későbbiekben.

Tehát sokat tolerál a testünk, sokáig elviseli, hogy hogy rosszul bánunk vele, nem szeretjük eléggé, de egy idő után bejelez mi az, hogy rosszul használjuk.

Tehát nyilván az ülőmunka, az egyoldalú terhelés, az egyoldalú sport, vagy a féloldalas terhelést adó sport, az az ugyanúgy tud okozni hibákat.

És ez nem jelenti azt, hogy akkor majd mindig fájni fog, hanem ezen lehet dolgozni, hogy ne fáj.

Tehát ki kell javítani azokat a funkcionális hibákat, ami a fájdalmat okozza, mert ugye nem feltétlen sérülés miatt fáj, mint ahogy nálad sem ez történt. >> Na, gyakorlatilag ugye azt kezd azt azt magyaráztad, de nagyon szeretném, hogyha ezt most itt elmesélnéd, hogy valójában ez egy olyan lánc, ami minden mindennel összefügg, és egészen a az első kis lábujjunk, a fejen fejünk bubjáig gyakorlatilag minden össze van kötve.

Tehát, hogyha megnézed a testedet kívülről, a bőrödet, akkor nincsenek rajta határok, hanem az egész egy összefüggő egység.

Tehát nincs eleje vége a térdünknél, vagy a csípőnknél.

Tehát nagyon sokan azt gondolják, hogy belül viszont van, mert hát az izom az valahol ered és valahol tapad, de ez nem teljesen igaz, mert a bőr alatt lévő kötőszövetes háló, ez az úgynevezett faszcia, most már merem mondani, mert már sokan ismerik ezt a kifejezést, ez ugyanúgy összeköt minket, mint a bőrünk.

Tehát hogyha a pulcsinban egy egy szál mondjuk meghúzódik, akkor az nem csak ott lesz csúnya, ahol meghúzódott, hanem ugye végigfut.

És ez a faszciaháló ez ugyanilyen, tehát hogyha éri valamilyen sérülést, legyen ez egy egész apró kis izomhúzódás, mondjuk akkor az ugyanígy végigfut.

Tehát lehet, hogy a fájdalmat azt ott érzem, ahol meghúzódott az a szál, de ez sok helyen máshol is meg fogja változtatni az én mozgásomat.

Tehát visszatérve ide, hogy mondhat, hogy csípő probléma, tehát egy csípő probléma az lehet, hogy máshonnan jön.

Tehát a csípő fáj, de lehet, hogy azért fáj, mert rosszul mozog a láb a talajon, vagy a térd úgy áll, ahogy kéne, vagy a gerincnek a tartása nem megfelelő.

Tehát nyilván, hogyha történt egy sérülés, vagy egy motorbaleset mondjuk, és van egy komoly sérülés a csípőízületben, akkor megvan az oka, hogy miért fáj.

De nagyon sokszor ez nem így van. jönnek egy fájdalommal, nem történt semmi, és akkor így meg kell vizsgálni minden legalább alatta fölötte lévő testrészt, hogy ott minden rendben van-e.

És mennyire genetikailag meghatározott az, hogy az embernek ezek az ilyen elhibásodásai, rossz szögei azok kialakulnak, vagy mennyire azon múlik, amit úgy említettél, hogy üldögélünk napi 8-10 órát a számítógép előtt, vagy a tév előtt, vagy akárhol?

Tehát, hogy kettőből melyik a fontosabb szerinted?

Ugye az van, hogy igazából ezt nem örököljük, hajlamokat öröklünk.

És most már ez a belső szervi betegségekre is eléggé igaz, hogy egy hajlamot öröklünk, de hogy abból utána lesz betegség vagy nem, az nagyon nagyban rajtam múlik az életmódomon, a mozgáson, amit amit csinálok minden nap, az étkezésemen, tehát hogy rengeteg minden a szokásaimon.

Tehát ha tudom, hogy az édesanyám mondjuk gerincferdüléses, akkor egész fiatalabb fiatal kortól el tudok kezdeni azon dolgozni, hogy én ne legyek az.

Tehát amit amit öröklünk, az inkább egy minta.

Tehát ha látom, hogy ő púposan áll, vagy csámpásan jár, akkor én is úgy fogom magam tartani.

Ugye a járást a gyerekhoz nem úgy tanulja meg, hogy megtanítjuk neki, hogy na Rozika, akkor most egyik láb a másik után.

Tehát ez nem így megy, hanem egyszerűen lemásolja, de ha anya úgy jár, hogy így, apa meg így, akkor akkor ő is úgy fogja rakni a kis lábacskáit, és hogyha puposan tartom magam, akkor a gyerek is úgy fogja.

Tehát nagyon viccesek azok a családi fotók.

Nálunk is van ilyen, hogy le van fotózva mondjuk apukám meg az öcsém egymás mellett, és amikor ugyanaz a grimasz, ugyanaz a fejtartás, ez megvan nem? >> Igen, abszolút.

Tehát ezt má >> például az anyukám úgy jár, hogy ilyen nagyon furán így fölfele állandóan így fölfele megy a teste, tudod, így kicsit így rugózik.

Az öcs én nem, de az öcsém egy az egybe ugyanígy jár, és és azon gondolkodtam, hogy biztos ez genetika, biztos valahogy úgy alakult, nem?

Akkor ő lemásolta, én meg nem másoltam le.

Ezt nem gondoltam volna, hogy ez másolás.

Meg a csámpásnál se gondoltam volna.

Igen. >> A csámpás is már nyilván, hogyha van egy deformitás, akkor nem, akkor nem másolás, hanem akkor az egy probléma, de általában nem erről van szó.

Ugye a bütyökre szoktuk ráfogni.

Jó, már nagymamámnak is az volt.

Szóval ott azért >> az sem, az sem >> hajlam.

És akkor itt jön az, hogy milyen cipőt hord, hogyan jár.

Mert nagyon sokszor a bütyök az pont azért alakul ki, mert kifelé járunk és úgy gördítjük át a lábunkat, hogy a szerencsétlen nagylábujú az nem tud mit csinálni, csak elmegy vadászni arra kifele.

Tehát szó szerint elnyomjuk magunknak.

De hát ezek ellen lehet tenni.

Tehát ha a nagyinak olyan, akkor próbálok amilyen keveset csak lehet annyit lenni hegyesóru cipőbe, amikor leveszem, fölnyomok egy tópzert, ami szétválasztja a lábujakat és visszahelyezi, tornáztatom a megfelelő irányba.

Tehát mindig lehet áral szembenni, tehát azért, mert a szülők kövérek voltak, azért ne legyek én is az >> mondjuk.

Tehát ha látom, hogy ott rossz a minta, akkor próbáljam visszafordítani. >> De érdekes.

Amikor ugye futókkal dolgozol nagyon sokat. >> Valahogy így alakult.

Tehát nyilván atlétika szakedző is vagyok, bár nem dolgoztam így szervesen szakedzőként, de de nagyon erős a kötődésem a futáshoz, az atlétikához, és akkor ezért jönnek.

És hát ugye egyre többen hál istennek futnak, és nagyon sok sok amatőr és nagyon sok olyan futónk van, aki aki akár felnőtt korábban 4050 évesen kezd el futni. >> Hogy érdemes elkezdeni futni, Kinga, hogy ne legyen baj?

Nézd, először is azt gondolom, hogy maga a futás egy gyönyörű sport.

Tehát egy egy kinőtt farmer is jó, vagy egy egy leharcolt bármi.

Tehát nem kell hozzá extra ruha, nem kell anyagi befektetés.

Egy viszonylag olcsó tornacipőt valaki megvesz, akkor már lehet menni futni.

Nem függsz az időjárástól, mert >> olcsó tornacipő pedig által most mindenki arról beszél ezek a >> Jó, kezdetnek persze, de most nézzük azt, hogy kezdet.

Tehát egy low budgetből tényleg el lehet menni, el lehet kezdeni.

Nem vagy máshoz kötve, nem vagy időjáráshoz kötve. viszonylag hamar el lehet érni azt a szintet, hogy élvezi az ember.

Tehát, hogy ez az egyik része.

És azt gondolom, hogy egy nagyon-nagyon jó sport, hogyha az hogyha az embernek szűkösek a a mondjuk az anyagi keretei, vagy az időbeni korlátozottság. >> Na de hát mégis azért sokan landolnak a te rendezvényed. >> Miért landolnak nálam?

Hát pont ezért a tehát pont ami az előnye, az a hátránya.

Elkezdi egyedül, mert hát futni mindenki tud.

Tehát az én gyerekem az futva kezdett el járni, és akkor mondták, hogy hát járni nem tud, csak futni.

Hát mondom, majd biztos megtanul azt is.

De szóval, hogy futni tudunk, nem?

Na ezt gondolja a legtöbb ember, de azért a iskolai évek után eltelik néhány év, hogy nem futunk, nem csinálunk valamit, és azért ez erősen megkopik. >> Itt az én német tudásom, amit nem használtam sok-sok évig.

Tehát, hogy ezek megkopnak, amit nem csinálunk, az mind megkopik.

És amikor újra elkezdünk futni mondjuk 40-50 éves korban, mert szeretnénk ledobni pár kilót, vagy szeretnénk a fitségi szintünket egy kicsit visszahozni, akkor sajnos azokkal a hibákkal kezdjük el ezt csinálni, amit fölhalmoztunk magunkba az elmúlt évek alatt. >> Ah, >> tehát nem is feltétlenül a az, amit gyerekkorunkból hoztunk magunkkal.

Hát nem, mert most már hogyha eltelt a gyerekkor óta mondjuk 20-30 év, született néhány baba, voltam beteg, voltam sérült, ezek mind nyomot hagynak a testünkben.

Tehát én azt szoktam mondani, hogyha valaki nem futott sokáig, vagy mondjuk soha az életében nem futott úgy igazából, az keressen meg egy szakembert legalább egy felmérés erejéig, aki átvizsgálja azt, hogy az ő mozgásrendszere rendben van-e.

Én például csinálok állapotfelmérést, olyat is, ami abszolút csak az, hogy mire figyeljen, mik azok az ízületek, ami ami neki egy sérülésfaktor lehet később, hogy hol ketyegnek a az időzített bombák a testben, mert mindenkiben van. >> És akkor ezekre érdemes odafigyelni.

Lehet, hogy adok néhány gyakorlatot, ezeket kijavítja, és utána el tud kezdeni úgy futni, hogy ebből ne legyen sérülés.

De mondjuk nagyon sokszor a sérülés jöhet abból is, hogy egy erős túlsúllyal kezd el valaki futni.

Az elég gyakori, mert ugye a futás az remek remekül elfogyaszt ugye sokakat. >> Igen.

De most gondolj bele, hogyha valaki elkezd futni, azért kezdi el, mert le szeretne fogyni.

Előtte nem sportol, tehát a fitségi szintje sem megfelelő.

Én azt szoktam mondani, hogy akin több a túlsúly, mint a normál testsúlyának a 20%-a, tehát mondjuk én vagyok 55 kg, hogyha mondjuk…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Movement Clinic

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70”

Miről szól ez az epizód: „Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70”?

Takács Kinga, a Movement Clinic szakértője ebben az epizódban a mozgás és a fájdalom kapcsolatáról, a prevencióról és a funkcionális mozgásfejlesztésről beszél. Kiemeli, hogy a fájdalom nem ellenség, hanem a test segélykiáltása, és rávilágít a helyes mozgástechnika fontosságára… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Takács Kinga, Hámori Barbara.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70”?

Fő témái: mozgás, fájdalom, prevenció, funkcionális mozgásfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70”?

Megjelenés: 2026. 05. 07.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/takacs-kinga-a-fajdalom-nem-ellenseg-csak-a-test-segelykialtasa-az-en-kek-zonam

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból