Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Argenting Kft.

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának új adásában Rátkay Gábor, az Argenting Kft. ügyvezetője mutatja be a vállalat tevékenységét. Az Argenting Kft. több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik az energiaoptimalizálás, mérés és energetikai…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 02. 13.
Hossz
32 perc
Témák
fenntarthatóság, energiaoptimalizálás, településfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására önkormányzati partnereinken kívül azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek a segítségével a fenntarthatóság az élhetőség még hamarabb juthat el a hazai önkormányzatok számára sok szeretettel köszöntöm a stúdióban redkai gábort az argentin kft ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívást szia lilina örömmel vagyok itt mesélj egy kicsit a tevékenységetekről milyen célkitűzéssel jöttetek létre mióta működtök és mi a legfőbb hajtóereje a mindennapi működéseteknek az argentin kft alapvetően már több mint 30 éves idén volt 30 éves január vagy máciusban nem mindig ez volt a a cégprofil 100%-osan ami ma de már év több évtizede mondhatom most már több évtizede hasonló energetika energiafogyasztás optimalizálás mérés méréstechnika alméréstechnika energi managment energia audit a az alapelvünk pedig elsősorban az hogy segítsük azokat a magyarországi vállalkozásokat önkormányzatokat akiknek gondjuk van beruházásaikkal energiahatékonysági beruházásaikkal azokat hogyan indítsák el miként mérjék vissza azok eredményét hogyan hasznosítsák azok eredményét miként finanszírozzák ezeket miként javítsák tovább ezeket finomhangolással tehát ez az egész csomag ami az energetikát jelenti ez a mi feladatunk és igyekszünk ezt leginkább úgy tenni és ez a legfőbb hitvallás talán és akkor vagyunk boldogok amikor az ügyfélnél leesik a tantusz hogy nem ellene vagyunk hanem vele igen az gondolom hogy ez mindenképpen egy hasznos felismerés ha már a témánál tartunk energetika azt gondolom hogy ez egy olyan szó ami it az elmúlt években számos formában előfordult gyakorlatilag a a mindennapi beszélgetések alaptémájává vált főleg a az energiaárak emelkedésére tekintettel mennyire tapasztaltok szemléletbeli változást az ügyfelek körében mennyire komolyodott meg a az energetikai terület iránti elköteleződésük én úgy érzem hogy nem olyan mértékben mint amilyen mértékben kellett volna vagy következett volna ez az energiaárak megugrásából változásából nagyon sokan előre próbáltak abból a szempontból menekülni termelőszektorról beszélve hogy termeljünk többet és valahogy kigazdálkodjuk és ha többet termelünk talán több lesz a profit és akkor hát belefér de most nem mi erre nem érünk rá hogy most az energetikával foglalkozzunk és ez a ez a szemlélet ez ez sajnos nagyon sok esetben így működött ha a nem a versenyszektort nézem vagy a termelőszektort hanem mondjuk a a ha még mindig maradunk a versenyszféránál de az iroda jellegű vagy kereskedelmi jellegű tevékenység a kereskedelm nagyjából ugyanez ők azzal foglalkoztak hogy hogy adjunk el többet és majd akkor vagy egy kicsit ráteszünk a az árainkkra és akkor a az energiaárakat beépítjük ebbe de még mindig nem annyira tölték magukat az energiahatékonyság irányába az iroda tevékenységgel foglalkozó szektor pedig azt mondta hogy aki kiadta az kiadja az irodát hát a bum többet számlázok aki meg kivette az irodát egy kicsit szívta a fogát de de ő is esetleg beépítette a mondjuk a a tanácsadó cég akkor az ő áraiba valamilyen szinten a a bérleti költségnövekedést tehát igazán nem nem érintette meg a a a gazdaság szereplőit az önkormányzatokat néha igen akik azt tapasztalták hogy hirtelen többszörös villanyszámlákat meg gázszámlákat kaptak elkezdtek kakkodni ugyan de őnekik se az volt a válaszuk jellemzően amit igazán csinálni kellett volna hanem elsőre fogták és bezárták azokat az intézményeiket sportlétesítményeiket ezt azt ami energiafogyasztó volt ami nagyobb energiafogyasztó volt ezek racionalizálására vagy akár a aktuális tevékenységük működésük racionalizálására energiahatékonyabbá tételére való törekvés nem indult el ennek persze több oka erről gondolom majd fogunk még itt beszélni mindenképpen és azt gondolom hogy érdemes is talán lépésekre bontani a az energetikához való hozzáállást hogyha lehet így fogalmazni ugye említetted és most érdemes szerintem még egyelőre mind a vállalati szférára mind az önkormányzati szférára közösen koncentrálni hiszen azt gondolom hogy ami mind a kettőjükben közös az annak a a fontossága hogy tisztában legyenek egyáltalán azzal hogy hogyan állhatnak neki egy energiatakarékossági programnak célkitűzésn ne mertogy nagyon gyakran én azt gondolom és ezt tapasztaltam akár a településvezetőkkel akár a az üzleti szféra szereplőivel való beszélgetések során nem biztos hogy tisztában vannak egyáltalán a lehetőségeikkel hogy hol érdemes megfogni az energiaköltségeket ebben ti hogyan tudtok nekik segíteni igen én is azt gondolom hogy lépésekre kell bontani a az első bázis mindenképpen az hogy legalább tudjuk hogy mit fogyasztunk és mikor ez a mikor is érdekes mert mikor mit és mennyit és ezt tisztán látni tisztán látva ezeket az adatokat reálisan elemezve juthatunk olyan következtetésekre hogy mit mit is kéne csinálni ha ezeket nem tudjuk nem látjuk nem nem világos hogy hogy mihez kell nyúlni mert hol vannak problémák mi az amihez érdemes nyúlni mert htelen nagyobb mértékű energia fogyasztást racionalizálást lehet csinálni vagy éppen nagyon olcsón lehet meg megoldani egy egy fogyasztás csökkentést egyik vagy másik néha mindkettő együtt jár az csakis ezekből a az adatokból kikövetkeztethető és ez pedig csak a mérés által lehet hogy sokan persze azt mondják hogy ilyenkor magam felé hajlik a kezem mert mert mi méréstechnikával foglalkozunk de tényleg ez van amit nem mérünk azon nem tudunk változtatni mert fogalmunk sincs hogy mi mind ké változtatni pontosan tát nem derülnek ki azok a hibák problémák amiket amikhez legelőször kellene nyúlni gyakorlatilag ingyen és csak hogy ne rébuszokban beszéljünk tudsz-e esetleg példákat hozni arra hogy egy ilyen felmérés során melyek azok a leggyakoribb fájdalompontok ha úgy tetszik amit azonosítotok hogyne ebből millió van hiszen ezzel foglalkozunk tehát mi nagyon sokat látunk én magam auditorként szak energetikai szakreferensként is sokat látok elemzek is kiadnak nekünk elemzésre adatokat tehát ezekből is látunk problémákat hát tényleg a a egy-2ettőt meg lehet említeni amikor látunk egy idősoros fogyasztást és azt látjuk hogy éjjel 11 órakor valami bekapcsol amikor nincs ott senki az adott épületben területen egy elég nagy energiafogyasztó valami és a szegény felhasználónak fogalma se volt róla meg egészen addig hogy ott valami bekapcsol amíg ez ki nem derült fehéren feketén a mérésből azt után szépen ki lett derítve és meg lett szüntetve ez a felesleges fogyasztás de amikor olyasmi derül ki hogy ennek kapcsán és akkor megyünk tovább és akkor itt görgetem tovább a a gondolatot ha ez történetesen egy légkezelő berendez volt mondjuk augusztus 20-án akkor az ügyfél utána megkérdezte hogy na jó jó jó oké rengeteget fogyasztottunk augusztus 20-án légkezelőbe de miért és akkor a innen jönnek a következő tennivalók hogy akkor aha akkor ha sokat fogyasztottatok és mi azért fogyasztottatok sokat mert onof kapcsoló van csak a légkezelőtökön és se frekvenciaváltó se szabályozás semmi aztán ú fé megkérdezte hogy na jó és akkor mit lehetne tenni és akkor a példa a következő a tennivaló ha egy beépítünk egy frekvenciaváltót érzékelőket a a területre aszerint hogy milyen szennyezőanyagok vannak a a levegőben a termeléshez adott termeléshez kapcsolódóan ezeket elkezdjük mérni ahhoz hozzákapcsolunk egy plc-t ami szépen megvezérli ezt a frekvenciaváltó által felruhá ott ventilátort amit le is fogunk cserélni mert mert egy sokkal mert ez a ventilátor már 20 éves és annál az új technológia alapján sokkal fiatalabb sokkal kevesebb energiafogyasztással bíró ventilátor van és azt még meg is meg is vezéreljük és akor megkérdezte hogy és akkor ennek mi mi lesz ennek a a beruházásnak ami egyébként egyáltalán nem tűnt nem tűnik soknak sőt elég kevés mi lesz ennek a hozadéka mennyi a energiafogyaszt s csökkenés százalékosan hát én azért egy lépéssel itt még itt még megállnék hogyha megengeded mert hogy ahogy ugye sorolod az egyes lépéseket sorolod azt hogy egy-egy ilyen felmérés után a fájdalompont értékelése után mennyi lehetőség van arra egy-egy ügyfélnek hogy ezen változtasson azon változtasson nem szokott esetleg ogy olyan félelem felmerülni ilyenkor az ügyfelekben hogy ez mennyibe is fog nekem kerülni de persze néha meglepődnek hogy milyen kevésbe [Zene] a másik verzió amikor valóban nem kerülés be kerül ugye ez amikor kevésbe kerül akkor nyilván egyszerű és akkor nagy sóh és nagy kő leesés a szívről és akkor azonnal meg is csinálják kettes verzió az amikor valóban sokba kerül relatív sokba mert mint nevezünk soknak a sokba kerül az nálam azt jelenti hogyha lassan térül meg az sokba kerül de ami gyorsan térül meg az nem kerül semmibe jó formán hiszen olyan befektetést nem nagyon találunk banki befektetést a pénzügyi piacon ami egy év alatt egy év alatt nulla nullára vagy azaz duplájára növekedne az energiahatékonysági beruházások jelentős része pedig igen itt azért én azt gondolom hogy talán itt jött el az a pont hogy érdemes külön választani a vállalati szektort és az önkormányzati szektort mert míg de javíts ki hogyha rosszul látom de én azt gondolom hogy addig amíg a vállalati szektor azért sokkal bátrabban talán lehet így fogalmazni megy bele egy-egy ilyen beruházásba főleg hogyha kimutatjátok azt hogy ez rövidtvon belül megtérül én azt gondolom hogy azért az önkormányzati szektor ennek ellenére lehet hogy óvatosabb ott milyen megoldások milyen konstrukciók vannak ami amivel talán egy kicsit meg lehet nyugtatni a településvezetőket hogy ennek ellenére megéri és és bár nekik talán hosszú időtvnak hathat az ami ami a mi köznyelvünkben vagy a szakmai nyelvben egy rövid távlatú megtérülés hogyan lehet őket ösztönözni arra hogy ennek ellenére vállalják és és hogy hosszútávon igenis jobb lesz nem csak nekik de de a településen élőknek is itt gondolhatsz arra hogy négy év é ciklus van és azalatt nem át ha megtérül jellemzően egyébként az energiahatékony beruházások megtérülnek négen belül tehát érdemes ezekbe belevágni a másik része a az önkormányzat at tekintve nyilván elgondolkodnak azon hogy ugyanmiből hiszen eléggé üres a kasza és ebben tudunk nekik javaslatokat tenni alternatív megoldásokat finanszírozási megoldásokat amikre eddig nem gondoltak vagy hallottak ugyan róla de de valójában nem vágtak még bele nem néztek utána ebben mondjuk úgy hogy igyekszünk felnyitni a szemüket hogy miket használ hasonló esetekben a versenyszféra miket használ ki milyen lehetőségeket én azt szok és akkor én azt szoktam mondani a a a versenyszférás előadásaim során azt a megdöbbentő dolgot szoktam mondani hogy ha energiahatékonysági beruházásról beszélünk és annak finanszírozásáról akkor az első ami mindenkinek eszébe jut hogy hát akkor a saját büdzséből megoldjuk felejtsük el hitelből azt is felejtsük el mert annak is költsége van meg a saját pénznek is pályázatból na azt is felejtsük el és akkor jön a de akkor miből na hát és miből minden még egy csomó lehetőség van és annál is inkább mert pályázat az mostanában viszonylag kevés van mint eus mint kormány vagy kormány ati szakpolitikai eus pályázat nincs is direktbe energiahatékonysági pályázatra csak kormányzaton keresztül ott meg ugye most elég kevés jön tehát tehát ez a ezek a források amúgy nem nagyon állnak rendelkezésre ami rendelkezésre áll az viszont az amit használ a versenysfér amit is használ létezik egy energiahatékonysági kötelezettségi rendszer amelyben a kötelezett energia szolgáltató cégek nek van egy kötelezettsége arra vonatkozóan hogy sok-sok energiahatékonysági gigazult igazoljanak le mint energiahatékonysági beruházást mint jobbítást mint megtörtént fejlesztést ezt nem feltétlenül az ő saját területükön kell hogy ez megvalósuljon hanem ezt ezeket meg is vásárolhatják no itt jön be ez a terület hogy ha valaki akár egy önkormányzat csinál egy energiahatékony beruházást akkor amennyiben ezt megfelelő módon dokumentálja auditáltatja akkor ez ezt egy ér egy eladható termékké válik ami tulajdon amit meg is vesznek ezek a energia szolgáltató cégek ennek piaci ára van ma már különböző attól függően hogy milyen típusú beruházásról beszélünk de ennek piaci ára van gigazsulonként és ez egy jó finanszírozási eszköz lehet vannak nyilván olyan típusú beruházások vagy olyan típusú fejlesztések ahol ez 5-10% mindössze csak de van ahol 120 azaz többet fizet mint amennyibe került az egész beruházás itt talán egy picit érdemes megállni és végiggondolni azt hogy ahogy te is mondtad ez egy szokatlan megoldás vagy még kevésbé elterjedt megoldás az önkormányzatok körében igen és hát van egy tendencia amiről azt gondolom hogy bármennyire is szeretnénk még még nem mondható el hogy a múté nevezetesen hogy mindentől ami új ami szokatlan attól tartunk és azt gondolom hogy ez azért települések esetében hatványozottan igaz de mivel győznéd meg a településvezetőket hogy bár ismeretlen és nem a hagyományos pályázati sajátforrásbeli hitelfelvételből eredő megoldás de az ek rendszer valóban egy működő és egy olyan dolog amibe érdemes fejest ugrani azt gondolom hogy a számok mindenkit meggyőznek és nem csak az ekn rendszerről beszélünk tehát hogyha van egy elképzelt beruházás annak van egy elképzelt költségvetése ahhoz mellé kell mellé tudunk rakni egy szintén hipotetikus finanszírozási megoldást aminek nem csupán az ekr az egyetlen eleme hanem több eleme is van akár egy külső finanszírozó bevonása vagy éppen a széndioxid kvóta kö ugyanezen dokumentál ó alapján elkész elérrtékesíthető széndioxid kvóta értéke is eb most ezt picit segíts nekünk tájékozódni azok számára akik kevésbé jártasak benne tudjuk mi az hogy széndioxid tudjuk mi az hogy széndioxid kibocsátás mit jelent a széndioxid kvóta van egy mindenki által ismert széndioxid kvóta és ezt ez a közhasználatosú kifejezése mondjuk ennek a fogalomnak ami az országokra vonatkozik az egyes…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Rátkay Gábor

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Argenting Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Argenting Kft.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Argenting Kft.”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának új adásában Rátkay Gábor, az Argenting Kft. ügyvezetője mutatja be a vállalat tevékenységét. Az Argenting Kft. több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik az energiaoptimalizálás, mérés és energetikai… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Argenting Kft.”?

Fő témái: fenntarthatóság, energiaoptimalizálás, településfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Argenting Kft.”?

Megjelenés: 2025. 02. 13.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-argenting-kft-03a3032b

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből