Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Elektro-Kamleithner

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának ezen epizódja a hazai vállalkozások települési fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatja be. A műsor vendége Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetője, amely épületautomatizálással és…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 04. 17.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Zoltán
Témák
települési fenntarthatóság, épületautomatizálás, hazai vállalkozások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én útnak indult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok megosztására a problémák megvitatására és a jó gyakorlatok cseréjére önkormányzati partnereink mellett azonban tagjaink között köszönthetünk olyan hazai innovatív vállalkozás okat is akiknek köszönhetően ezek a megoldások minél gyorsabban jutnak majd el a hazai településekre mai epizódunkban az épület automatika lesz a fókuszban sok szeretettel köszöntöm balog zoltánt az electro c lightightner ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívást szia lila köszönöm szépen a meghívást remélem egy olyan beszélgetést tudunk ma folytatni ami hasznos lesz az önkormányzatok számára bízunk benne első körben az lenne a kérdés hogy mivel is foglalkozik pontosan az electroocam lightightner és hogyan segítite az önkormányzati ügyfeleiteket mi alapvetően 1996 óta fogunk foglalkozunk épület automatizálással intelligens épülettel smart building megoldásokkal bárhogy is hívjuk a lényeg az hogy olyan technológiát adunk az épületek számára amelyekkel egyrészről könnyedén lehet üzemeltetni főleg nagyobb épületeket másrészről pedig ami manapság ugye nagyon nem azt mondom hogy trendi hanem most már kötelező energiahatékonyan lehet üzemeltetni az épületeket ugye ugye a 90-es évek elején közepén az épület automatizálás inkább újépítés nagy épület sok 10000 nmes irodaház gyártócsarnokok satöbbiknek volt a témaköre ahol egész egyszerűen a méret miatt már nem lehet hagyományos megoldásokat használni meg rengeteg olyan eszköz gépészeti berendezés satöbbi kerül be az épületbe amit össze kell fogni egy rendszerernek de még mindig leginkább új épületek és ugye az elmúlt pár évben olyan drasztikusan megel tk az energiaárak olyannyira szigor szigorodnak a vonatkozó előírások hogy hogyan kell csökkenteni az épületek energiafelhasználását hogy 2050-re elérjük a net zérót ami ami egész egyszerűen most már azt jelenti hogy nem nem kifejezetten csak új épületek hanem a meglévő épületállományba is kell valamilyen megoldás és mi ugye ezt a megoldást szállítjuk egyrészről magát a rendszert eszközöket másrészről pedig a mérnöki hozzáadott szolgá ást ugye nagyon gyakran amikor városvezetőkkel településvezetőkkel beszélgetünk energetikai kérdésekről akkor azért még mindig inkább a hagyományosabb megoldások vannak a fókuszban napelemtelepítés hőszigetelés társai de hogyan reagálnál erre miért lehet egy épület automatikai beruházás egy sokkal innovatívabb és hosszútvon megtérülő beruházás akkor amikor energia hatékonyságról vagy energiaköltség csökkentésről beszélünk ugye említetted a megújuló energiaf forrásokat én meg ugye mondom az épületautomatikát a kettő közt nagyjából az a nagy különbség hogy a megújuló vagy bármilyen alternatív fűtési hűtési valamilyen energia az arra szolgál hogy az igényt hogy tudom alternatívan akár olcsóbban előállítani amivel mi foglalkozunk épületautomatizálás az ugye arról szól hogy kevesebb energiát használja el magyarán még mielőtt befektetnénk abba hogy hogyan állítjuk elő azt az energiát amire szükségünk van először a mi megoldásunkkal lehet csökkenteni tegyük fel azt mondom hogy nagyságrendileg mondjuk 30%-ot meg lehet takarítani ergo hogyha van egy 100 egységnyi fogyasztású épület automatika megújuló nélkül automatikával ezt a fogyasztást lehúzom 70-re tehát 30%-ot csökkentettem akkor már az a befektetésem az a beruházásom ami ennek a 70 egységnek az előállítására fordítódik az nyilván kevesebb mint hogyha 100 egységre kellene ergo olcsóbb ban kisebb beruházással lehet a későbbiekben a megújuló energiára befektetni picit nézzük meg ezt gyakorlati oldalról mert ugye amikor automatizálásról vagy automatikáról beszélünk általánosságban most szakterülettől függetlenül akkor ezért gyakran van egy távolságtartás még településvezetők részéről hogy itt majd majd minden robotizálva lesz ittvel uralkodik a mesterséges intelligencia picit oszlassuk el ezeket a kételyeket mi is pontosan az az épületautomatika mit jelent egy épület esetében hogyha ilyen beruházással élnek jó tehát az épületautomatizálás önmagában egyrészől nem egy csodaszer másrészről meg nem az a lényege hogy túl bonyolultá tegye az épületeket hanem éppen ellenkezően egyrészről legyen egyszerűbb az épületeknek a használata tehát hogy egy csomó olyan dolog ami visszatérő automatizálható feladat van azt ne emberi erővel kelljen megoldani illetve ennek az egész automatizálásnak ugye meglévő épületekben elsősorban az a szerepe hogy az energiafelhasználást csökkentsük na de hogy tudom az energiafelhasználást csökkenteni csak úgy hogy bizonyos dolgokat amit egyébként az ember is akár elvégezhetne az épületben mint például egyszerű példa otthon vagyok tél van lehet hogy kell szellőztetnem de nagyon gyorsan kiszellőztetek és nem hagyom nyitva az ablakokat mert egész egyszerűen nem akarom hogy az energia távozzék és az utcát vagy a kertet kelljen fűteni lekapcsolom a lámpát hogyha kimegyek egy helyiségből ha elmegyek otthonról visszatekerom a fűtést satöbbi tehát egy csomó olyan dolgot megcsinálok amit azért eszek meg mert én fizetem a napvégén a számlát és szeretném hogyha ez optimális lenne na most ugyanez egy középület esetében mondjuk egy önkormányzat által fenntartott épület esetében már nem ilyen triviális ugyanis akor ott dolgozik aki odajár iskolába aki odajár óvodába azoknak nem ennyire egyértelmű hogy ott is odafigyeljenek erre eklatáns példa most van vége ugye a téli időszaknak biztos emlékszünk még arra hogy nemrégiben amikor amikor december január környékén a hidegben jártunk keltünk az országba rengeteg olyan középületet láttunk ahol a fűtésszabályozás idéző jelben az ablak ha túl melegük van akkor ahelyett hogy valaki letekerné a fűtést beállítaná egy alacsonyabb hőfokra az egész ép et helyette inkább szellőztetünk vagy megint csak ez az átmeneti időszak most így tavasszal amikor reggel még sötét van napközben már világos van akkor reggel fölkapcsolom az összes lámpát de igazából a kutya nem kapcsolja el a napközben egész nap feleslegesen megy tehát az automatika igazából ezt automatizálja hogy amit egyébként az ember is megtehetne és odafigyelne akkor tudna energiát megtakarítani eztő automatikusan elvégzi ha azt mondom hogy 21 fokot kell tartani abba a helyiségbe akkor mindenféleképpen 21 fok lesz függetlenü attól hogy az embernek eszébe jut-e foglalkozik-e vele vagy sem tehát ez gyakorlatilag az emberi lustaságot nem odafigyelést tudja kiváltani az automatizálás és egyébként túl azon hogy én most arról beszélek hogy miért fontos ez az automatizálás azért az elmúlt néhány évben tehát tényleg csak az elmúlt egy-két évben egyre inkább a szabályozásban is megjelenik tehát ugye van az energy performance of building directive ugye egy európai direktíva ami meghatározza hogy milyen ö mértékig kell épületautomatizálást kialakítani egy épületben ezzel lehet kalkulálni ez egy szabvány egyébként ami az épület automatika részével foglalkozik és ez alapján lehet kalkulálni hogy mennyi a várható energia megtakarítása ilyen meg olyan mértékben kiépítjük az automatikát tehát ezzel csak azt akarom mondani hogy most már nem csak arról van szó hogy én ezt mondom mert ezzel foglalkozok 28 éve hanem erre igenis van európai direktíva ami kötelező érvényű tehát tulajdonképpen most már ez nem egy opció hogy nekem ha éppen olyan a a városvezetés vagy éppen olyan az affinitásom akkor akkor megcsinálom hanem ez már gyakorlatilag évek kérdése is egyértelműen kötelezővé válik mindenki számára és hogyha visszamegyünk a településekre és megnézzük hogy onnantól hogy egy településvezető fejében megszületik a döntés akár most már az európai direktívák ösztönzésére akár a fenntarthatóság iránti nyitott szemléletének köszönhetően akkor hogyan zajlik a kezdeti egyeztetés miben tudtok segíteni az önkormányzatok munkájában és vezess kérlek minket végig azon a folyamaton ami gyakorlatilag az első találkozástól a szalagátvágásig tart ez nagyjából úgy néz ki hogy azzal kezdődik talán az egész hogy megkapja hó végén a számlát az önkormányzat és nagyon nagy számok szerepelnek rajta főleg így hogy túl vagy vagyunk a fűtési idényen alapvetően azt azért látni kell hogy a energiafelhasználás mondjuk az épületek esetében termikus energia ami mondjuk önkormányzatok esetében 98%-ban a fűtés esetleg egy-egy esetben előfordul hogy hogy hűtés is van de az még mindig termikus energia másrészről pedig villamos energia a villamos energia felhasználás az nem olyan egyértelműen csak az épület saját fogyasztását jelenti gondolok itt a világításra hanem abban értelemszerűen benne vannak a tv hűtőgép fénymásoló tehát egy csomó olyan eszköz amin az épület automatizálás nyilván nem tud csökkenteni ezt ezt azért tartom lényegesnek mert mert amíg azt mondom hogy mondjuk a fűtési vagy a termikus energiafelhasználáson azért egy nagyságrendelek 30%-ot el lehet érni ezzel szemben a teljes villamos energiafelhasználáson ekkora számok nem elérhetők az épület világítására fordított energián igen azon valóban sokat lehet spórolni csak hogy az csak egy része a teljes felhasználásnak jó tehát indul onnan hogy megkökken az önkormányzat megint hogy magasak a energiaárak ennek megfelelően magas az épületnek az üzemeltetési költség illetve amennyit mondjuk fűtésre kifizetek ez most mindegy hogy e távhő vagy helyben gázkazánnal valamivel előállított hő mindenesetre ez egy nagy tétel ezzel kellene kezdeni valamit és akkor egy tipikus önkormányzati épület mondjuk egy egy óvoda nem túl nagy épület de egy olyan épület amit viszonylag szakaszosan használunk hétköznap napközben használják esténként hétvégén nem használják téli szünet tavaszi szünet őszi szünet nyári szünet nem használják tehát egy tipikusan olyan épület amit viszonylag könnyedén lehet automatizálni és elég hamar drasztikus energiamegtakarítás kimutatható akkor ki van választva az épület azt mondjuk hogy hát mondjuk ez ami a legnagyobb energiafogy ó a sok óvada közül mondjuk a kerületben vagy a vagy a településen és akkor nézzük meg mit lehet vele kezdeni kell mindenféleképpen egy felmérés a felmérés egy részről helyszíni felmérést is jelent hány nilászáró tehát ablak van a az épületben az adott helyiségekben milyen helységek vannak az adott helyiségekben milyen fűtési hőleadók vannak radiátorok milyen magának az épületnek a fűtése távfűtés helyben előállított valamilyen fűtési energia ezeket szépen össze kell szedni emellett viszont kellenek még korábbi fogyasztási adatok praktikusan korábbi számlák ezeken a számlákon nem is annyira forintos része az érdekes hanem gigban maga a felhasználás az energiafelhasználás hiszen azon fogunk tudni csökkenteni azért amikor azt mondom hogy nagyságrendileg 30% az a gigazsú felhasználásban értendő forintban nem tudom megmondani mert ez nyilván attól f hogy hogyan változik az energiaára mert azért az eléggé összevisszaahullámzik de a lényeg a lényeg hogy ezen adatok függvényében már össze lehet rakni egyrészről műszakilag mi az a megoldás m mik azok az eszközök amik kellenek ahhoz hogy automatizálni lehessen azt az épületet annak érdekében hogy energiát takarítsunk meg ezt össze lehet vetni a korábbi fogyasztási adatokkal ha egy megtérülést akarok nagyságrendileg prognosztizálni akkor viszont a forintos részét is nézem a számláknak mert akkor tudom hogy eddig 100 egységnyi mondjuk 100 ftot fogyasztott az épület ha hozza a 30%-ot akkor 70 ft lesz akkor tudom hogy megtakarítottam 30 ftot ezt már össze tudom vetni a beruházás költségébe hogy ez amúgy mennyi idő alatt érül meg de ezeknél a számításoknál azért azt figyelembe kell venni hogy valamilyen energiár számolok nyilván a maival tudok számolni esetleg tudok ö korábbi értékkel kell számolni de a jövőben várható energiaakö ha csak nincs kristálygömbünk akkor azzal az az mondjuk nincsen tehát azt nem tudom megmondani hogy egy év múlva két év múlva három év múlva olcsóbb drágább mennyivel olcsóbb mennyivel drágább lesz az energia mondjuk az hogy olcsóbb lesz azért az arra mondjuk kristálygömb nélkül is azt tudom mondani hogy nem valószínű hogy hogy lefelé mennének az energiárak inkább felfelé de hogy milyen dinamikával hát ezzel maximum azt tudjuk csinálni hogy megnézzük hogy eddig hogyan változott néhány kiugrástól nyilván megszűrve az adatokat azt lehet mondani hogy alapvetően azért van egy emelkedő tendencia az teljesen egyértelmű de azzal nem is számolunk csak a mai árakkal akkor is meg tudom mondani hogy mondjuk mennyi a megtérülési idő 3áom ny év nagyságrendileg egyébként ez úgy körülbelül ül is tehát biztos hogy nem 10-12 év lesz megterülési idő és azt sem tudom váalni hogy egy másfél év lesz hozzáteszem hogy 2022-ben ugye a háború kitőése után olyan drasztikusan megelmelekedtek az energiaárak hogy ott még egy másfél éven belül megtérülési idővel lehetett számolni de az egy átmeneti időszak volt utána azért visszaálltak a az energiaárak és tudsz-e esetleg néhány olyan mintaprojektet kiemelni ahol kifejezetten önkormányzati ügyfelekkel dolgoztatok igen van egy viszonylag jó példa az a 21 kerület az abból a szempontból jó példa hogy sok épület sok épületet csináltunk jellemzően óvodákat és ez azért lényeges mert azért ez nagyjából minden településen így van hogy nagyon-nagyon hektikus az épületek állapota milyensége van amit 20 évvel ezelőtt építettek de van amit 100 évvel ezelőtt építettek ebbe a kerületbe is van olyan épület ami mondjuk az elmúlt 15 évben 10-15 évben épült tehát korszerűnek számít jó nyílászárókkal jó hőszigetelésekkel de ezen is lehet energiát megtakarítani és közben találkoztunk olyan épülettel ami mondjuk 80-90 éves akkori technológiával épült maga az épület sosem lett korszerűsítve a fűtési rendszer hát ahhoz lehet hogy hozzányútak de de az is legalább 50-60 évvel ezelőtt volt hogy utoljára bármit is csináltak vele tehát nagyon sokféle épülettel találkoztunk van amelyiknél távfűtés van van amelyiknél helyben gázkazánnal állítják elő a hőenergiát tehát ebből a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Elektro-Kamleithner Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Elektro-Kamleithner”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Elektro-Kamleithner”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának ezen epizódja a hazai vállalkozások települési fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatja be. A műsor vendége Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetője, amely épületautomatizálással és… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Elektro-Kamleithner”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balogh Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Elektro-Kamleithner”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, épületautomatizálás, hazai vállalkozások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Elektro-Kamleithner”?

Megjelenés: 2025. 04. 17.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-elektro-kamlei-3ab8d4f3

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből