Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a fenntartható közlekedésben

· PT2M3S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast sorozat áprilisi epizódja a civil szféra és a fenntartható közlekedés kapcsolatát vizsgálja. A Levegő Munkacsoport munkatársa, Bendik Gábor és a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor beszélgetnek. Fő témák: a fenntartható közlekedés…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 04. 29.
Hossz
2 perc
Szereplők, említett nevek
Kürti Gábor, Bendik Gábor
Témák
fenntartható közlekedés, civil szféra, települési mobilitás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának áprilisi tematikus hónapjában a települési közlekedés kérdéseit járjuk körül mai negyedik epizódunkban a civil szféra és a fenntartható közlekedés kapcsolatáról fogok beszélgetni meghívott vendégeimmel sok szeretettel köszöntöm a stúdióban kürti gábort a magyar kerékpáros klub elnökét illetve bendi gáb a levegő munkacsoport munkatársát sziasztok köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást köszönjük sziasztok sziasztok köszönjük a meghívást első körben hadd tegyem fel nektek azt a kicsit átfogóbb kérdést hogy számotokra mit jelent a fenntartható közlekedés hát nekem a kerékpáros klub elnökeként sem jelenti feltétlenül csak a kerékpározást hanem azt jelenti hogy a közlekedési formáink nem teszik tönkre a várost amiben élünk illetve azt az települést ami amiben élünk nyilván van egy tágabb kon kontextusa ami az egész országra igaz meg az egész bolygóra igaz én azt látom hogy nagyon nehezen birkózunk meg civilként azzal hogy ekkora felelősségeket éreztessünk emberekkel én azt szeretem mondani hogy ahol jó bringázni ott jó élni is és szerintem egy egészen magas fokú élet minőséget hozhat az hogyha fenntartható a közlekedés egy településen vagy egy városban sokkal jobb környezet é sokkal jobb ott lakni sokkal inkább tervez od az ember sokkal vidámabb sokkal egészségesebb sokkal jobban érzi magát a közterein és emiatt inkább ezeket a csábító oldalait szoktam előtérbe helyezni mint azt hogy mennyire ártalmas hogyha nem fenntartható a közlekedés egy városban de ezt is ki lehetne emel tehát amerikában vagy sok más nagyon nagy városban a amerikán kívül is egészen tökéletesen sikerült tönkretenni városokat a közlekedéssel szinte önmagában azzal gábor én csak annyiban egészíteném ki mert mindennel egyetértek hogy igazából a számomra ha egy szóban kellne kifejezni akkor az élhetőséget jelenti tehát szakítani kell azzal a felfogással hogy a a város az egy közlekedési terület a város az egy élettér itt emberek laknak dolgoznak iskolába járnak sportolnak úgyhogy úgy is kell hozzáállni és én azt gondolom hogy nyilván a közlekedés az ezeket a az élhetőségi kritériumokat kell hogy kiszolgálja és nem a közlekedést kell kiszolgálnia a város egyéb funkcióinak úgyhogy ha ez megtörténik és a város az az tényleg egy olyan élettér ahogy ahogy hallottuk ahol boldogan és teljes életet lehet élni akkor akkor közeledtünk már a fenntartható közlekedéshez egy picit mutassátok be a szervezeteiteket kifejezetten azzal a fókusszal hogy számotokra mi a legnagyobb kihívás és mi a legnagyobb öröm a munkátokban hogyan látjátok civilként hogyan tehetnek az emberek a civil közösségek a fenntartható közlekedésért hát a kerékpározásról beszélünk a magyar kerékpár klub elnöke vagyok ez egy olyan civil szervezet ami ami egy hát talán inkább magyarországon nem olyan túl gyakori formában működik ami egy taggyűjtő szervezet és igazából olyan sok mindent nem ad a tagjainak azon kívül hogy az érdekeiket képviseli és olyan környezetet teremt vagy próbál teremteni amiben aki kerékpározik az ezt biztonságban és komfortosan teheti tehát ez egy olyan szervezeti forma ami közösségi finanszírozásra épül és a szinte csak ebből finanszírozza magát és továbbra is tartom azt hogy hogy nem csak kerékpározással foglalkozik hanem például a egy városban fontosabbnak tartja a közösségi közlekedést tehát előre előrébb valónak tartja mint a kerékpározást ez az egy nagyon fontos terület és amivel pedig birkózunk mint civil szervezet az egy ilyen történelem hogy ebben a városban budapest en 30-40%os kerékpáros közlekedési részarány volt pár évtizeddel ezelőtt amit gyakorlatilag a egy szemléletmódváltás egy ilyen akkor futurisztikusnak gondolt megközelítés gyakorlatilag leradírozott illetve nagyon sok helyről kitiltott konkrétan de nagyon sok helyen pedig egyszerűen ellehetetlenített vagy nagyon veszélyessé tett és ebből jövünk nagyon mélyről vissza tehát ilyen 1% körüli forgalmi részarányra csökkent a kerékpározás és innen jövünk vissza kapaszkodunk a mi munkánk az nagyjából két évtizedes de már előttünk is volt a városi biciklizés barátai akiket nagyon érdemes megemlíteni mert nagyon nagy érdemeik vannak de átvettük a stafétabotot és igazából ezért dolgozunk hogy az egyből először 2% lett aztán három és aztán majd most már a városnak is szerencsé a célkitűzése a 10% és aztán majd mi 15-öt szer nk legalább levegőmunkacsoport mi egy régi relatíve régi civil szervezet vagyunk tehát 1988-ban még informális módon alakultunk teháty a nagy magyar lelkes zöld időszakban amikor más civil szervezetek is illetve amikor sok ilyen mozgalom környezetvédelmi és egyéb mozgalom elindult ugye a rendszerváltás közelében a rendszerváltás előtt alapvetően ahogy a nevünk is sugalja a levegőszennyezettséggel szennyezéssel foglalkozunk de hát ennek ugye minden határterületével és minden olyannal ami erre hatással van így nyilván a közlekedéssel városi szövetekkel tehát a városfejlesztéssel közpénzügyekkel ami ugye egy nagyon-nagyon fontos téma a közlekedés szempontjából is ugye hogy az árak a helyükre kerüljenek mindenki azt az árat fizesse meg a különböző tevékenységekért amennyi az a társadal amennyibe az a társadal nak valójában kerül és ne csapja be a a döntéshozót vagy a fogyasztót a az ár erről még esetleg később majd részletesebben is beszélhetünk a közlekedés szempontjából mert szerintem ez egy igen izgalmas dolog és hát más más ugye általános fenntarthatósággal éghajlatváltozással is foglalkozunk alapvetően egy ernyőszervezetként indultunk tehát sok-sok kicsi helyi szervezet volt a tagszervezetünk tehát mi egy szövetség voltunk de egy pár éve kinyitottuk a tagságot magánszemélyek felé is és egyre inkább a tevékenységünkben is igyekszünk a a magánszemélyek illetve a teljes lakosság fiatalok felé nyitni mert korábban alapvetően mi arról voltunk ismertek hogy hogy alapvetően döntéshozók felé próbáltunk megkunikálni tehát őket próbáltuk meggyőzni arról hogy milyen intézkedéseket kellene hozni illetve miket ne nagyon sokszor a tűzoltás jut nekünk tehát inkább inkább megpróbálunk megakadályozni olyan dolgokat ami ami a környezetre veszélyt jelent vagy bármilyen más fontos társadalmi kérdés ben ben aggályos de mostantól vagy mostanában már már azért azért sok mindent csinálunk ami ami a teljes lakosság felé történő kommunikációban erős úgyhogy ezt ezt ezt igyekszünk ezt a ezt a hullámot ami talán most újra elindult vagy újra kezd elindulni hogy hogy az emberek kezdenek odafigyelni a fenntarthatóságra ugye most már kézzel fog foghatóvá váltak az éghajlatváltozás hatásai ezek ezekre már nehéz azt mondani hogy hogy hogy valakire vagy magyarországra nem nem lesz hatással úgyhogy az emberek erre kezdenek egy kicsit jobban jobban koncentrálni jobban odafigyelni ebben szeretnénk nekik segíteni hogy ezt ezt hogyan tudják a lehető leghatékonyabban tenni illetve nyilván azért a döntéshozók felé is megmarad a a a feladatunk hogy próbáljuk meg azokat a lakosság igény et ami a környezetvédelemben felmerül becsatornázni és a döntéshozókat is egy kicsit fenntarthatóbb intézkedésekre sarkalni nyilván ez ez sok-sok nehézséggel jár de hát mint minden civil szervezet küszködünk és és remélünk én véletlenül sem szeretnék egy konkrét aktuális problémát kiragadni de azt gondolom hogy ha már kerékpár és autós közlekedés akkor mindenképpen érdemes egy picit arról a azt gondolom hogy különlegesnek mondható helyzetről beszélni ami budapesten az autós társadalom és a a biciklis társadalom között kialakult mondom ezt úgy hogy itt előző adásunkban is arról beszélgettünk a meghívott szakértőkkel vendégekkel hogy mennyivel jobb lenne ha nem léteznének külön autósok és nem léteznének külön biciklisek hanem közlekedőkről beszélhetnénk de mégis mint a magyar kerékpáros klub elnöke te hogyan látod miben áll ez a ez a kiélezett helyzet és mi lehet rá a megoldás egyszer egy angol pszichológus írt egy tanulmányt arról hogy men amikor változás zajlik egy társadalomban akkor a azok akiket érintene tehát akiknek aktuális üzenet fogalmazódik meg ebben a változási igényben azok nagyon elkezdenek tartani attól hogy meg kell változtatni a mindennap napjukat hétköznapjainkat és van feléjük egy ilyen elvárás és ezt úgy hárítják ösztönösen nem is tudatosan maguktól hogy a hogy mindenféle kifogásokkal ellen ellen ellentétes véleményt vesznek fel és nem azt szokták mondani ilyenkor az emberek hogy a mondjuk ha kerékpározásról beszélünk akkor hogy a kerékpározás hülyeség vagy annak annak semmi létjogosultsága van egy pár egy nagyon szűk réteg aki ezt mondja hanem különböző eg egyedi kifogások vannak akkor a a nagy felfordulás átrendeződésnek a a következményeit mint külső hatások felnagyítják és és mindenképpen kell hogy egy magyarázatot találjanak elsősorban szerint szerintük és a pszichológus szerint is maguknak arra hogy miért nem hajtják végre azt a változást ami ami egyébként logikusan következik abból a helyzetből vagy állapotból ahogy éppen áll a az a társadalm társadalom és szerintem ez zajlik tehát minden olyan alkalommal amikor amikor amikor megváltozik valami az nagyon látványos szem előtt van meg kell magyarázni hogy én miért nem csinálom és erre van egy nagyon érdekes ilyen sztorim hogy mielőtt a totalk autós szerkesztősége elkezdett biciklizni de úgyhogy majdnem mindenki azelőtt elég kemény ellencikek jöttek a kerékpározásról majd egyszer csak így egyenként az emberek biciklire váltottak és aztán a a a az autós szerkesztőségből nem tudom a fele vagy nem tudom mennyi biciklivel érkezett már meg és elkezdett a az autós portál olyan cikkeket írni amik már a kerékpározásról mint tro szóltak és rokoni körben ismeretségi körben munkával kapcsolatban mindenhol rengeteg ilyennel találkoztam és szerintem egyszerűen ennyi zajlik igazából senki sem hiszem hogy olyan nagyon komolyan mérges a a az ellentáborra viszont a politika az viszont elég fogékony arra hogy hogy ezt meglóvagolja igazából a politika az nyilván mindig abból él hogy hogy akkor terjed jól a egy üzenet vagy egy akár egy egy politikai oldal vagy párt vagy bármi hogyha hogyha meglovagolja az embereknek az érzéseit mert különben az emberek nem foglalkoznak a politikával mert a legtöbb embert egyáltalán nem érdekli de hogyha ha a politika mindig tesz egy kísérletet hogy személyes érintettséget mutasson a hétköznapi dolgokban és szerintem most csak így ennyi történik hogy van egy egy ilyen politikai meccs ami egyébként pontosan ugyanolyan kaptafára ugyanolyan mint ami lezajlott mondjuk a a bezzeg kerékpáros ország dániában vagy hollandiában tehát ott utcai tüntetések voltak oly szintre mentett és például a társadalom magyarországon kifejezetten de nyilván nyugodtan lehet utalni külföldi példákra is mennyire nyitott ilyen jellegű konzultációra társadalmi egyeztetésre és nyilván a kérdés a másik oldalnak is szól hogy a döntéshozók mennyire proaktívak ezen a téren nyitottak tehát a társadalom szerintem nagyon nyitott aon konzultációra sőt igazából én azt gondolom hogy minden döntés előtt egy nagyon komoly konzultációra lenne ez még még annyit egyébként ehhez a bringás autós ellentéthez hogy természetesen ilyen nincs tehát valaki nagyon-nagyon ritka az hogy valaki csak bringás vagy valaki csak autós tehát itt hogy melyik sapkámat veszem föl hogyha valakinek a nyugodt utcájából egy autópályát akarnak csinálni pedig ő egyébként általában autóval jár akkor rögtön fölveszi majd a bringás kalapját hogy ne legyen autópálya saját ú utcájából tehát ez ez nyilvánvalóan egy mesterségesen kreált dolog most az egyeztetésre visszatérve itt mindig szokták az egyeztetések ellen a versenyképességet meg a meg a döntéseknek a hatékonyságát ellen ellenérrvként hozni tehát hogy minél többet egyeztetünk annál kevésbé hatékonyak most ez pont fordítva igaz hogyha meg megnézzük az országok versenyképességi listáját azok az országok vannak általában elől skandináv országok tehát dánia pont aki akit említettünk azem harm helyen svédország második helyen svájc ahol a legtöbbet egyeztetnek ahol a társadalmi egyeztetés szabályai legszigorúbbak és ez ez nyilvánvalóan pont azt mutatja hogy ez éppen fordítva van mint ahogy sokan gondolják minél hat vagy minél alaposabb és minél több döntés előtt van és minél hosszabb társadalmi egyeztetés annál jobb lesz a döntéseknek a hatékonysága és egyébként mellesleg a társadalmi elfogadottsága is értelemszerűen ezért aztán ez egy sokkal versenyképesebb dolog tehát én azt g gondolom hogy nem csak igény van rá igény is van de óriási szükség is lenne hogy ezt kiterjesztzük ugye ennek nyilván egy szabályozási illetve joggyakorlati támogatást is kellene adni amit amit megint csak én azt gondolom hogy a politikusok és teljesen szín színezettől függően abszolút félreértenek és és inkább ellene dolgoznak tehát itt ugye beszélhetünk akár akkumulátorgyárakról de akár tényleg arról hogy az én utcámban mi legyen park új parkolók legyenek vagy parkolók szüntessünk meg tehát az ilyen mikros szintű döntésektől egészen a nagy döntésekig azt gondolom hogy hogy az egyeztetések azok azok nagyon-nagyon fontosak és szükség van rájuk és igény is tehát hogy ez ez ez nagyon nagyon lényeges én azt gondolom hogy a magyar magyar emberek nagyon szeretnek beszélni és nagyon szeretik az az a az érdekeiket kinyilvánítani erre erre ugye különböző fórumokon van is lehetőség de sajnos olyan esetekben amikor ennek tényleg esen hatása van a döntéshozatalra nagyon kevésszer úgyhogy ebben erős hát még nincs benne rutinunk azt gondolom illetve nagyon sokszor van az hogy hogy a szavakban támogatásig már rutinszerűen elmegy minden tehát olyan hogy mondjam olyan olyan nem is létezik talán hogy valaki politikusként kerékpározás vagy kerékpáros ellenes hanem hanem mindenki tudja hogy most már azért zöldnek kell lenni fenntartható város is igazából egy óriási de mert fogalmazódik meg általában hogy igen így ilyen kell ilyen kell ilyen ez kell ilyen város ilyen lépések de ezt nem lehet túl gyorsan csinálni de ezt nem lehet mások sérelmére csinálni nem lehet más közlekedési módok sérelni…

Említett entitások

Témák

  • fenntartható közlekedés
  • civil szféra
  • települési mobilitás

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a fenntartható közlekedésben”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a fenntartható közlekedésben”?

A Fenntartható Városok podcast sorozat áprilisi epizódja a civil szféra és a fenntartható közlekedés kapcsolatát vizsgálja. A Levegő Munkacsoport munkatársa, Bendik Gábor és a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor beszélgetnek. Fő témák: a fenntartható közlekedés… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a fenntartható közlekedésben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kürti Gábor, Bendik Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a fenntartható közlekedésben”?

Fő témái: fenntartható közlekedés, civil szféra, települési mobilitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a fenntartható közlekedésben”?

Megjelenés: 2024. 04. 29.. Hossz: 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-civil-szfera-szerepe-a-fenntarthato-kozlekedesben-5fa208d4

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból