Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a telepüési digitalizációban

· PT31M48S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast májusi adása a települési digitalizáció és a civil szféra kapcsolatát vizsgálja. Dr. Izsák Éva (ELTE TTK) és Smejkál Péter (Epic Innolabs) arról beszélgetnek, hogyan segíthetnek a tudomány, a kutatás és az adatok a fenntarthatósági célok…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 05. 20.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Smejkál Péter, dr. Izsák Éva
Témák
települési digitalizáció, civil szféra, fenntarthatóság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának májusi tematikus hónapja a települési digitalizáció kérdéseit járja körül mai adásunkban a települési digitalizáció és a tágabb értelemben vett civil szféra szerepéről fogunk beszélgetni meghívott vendégeimmel sok szeretettel köszöntöm a stúdióban dr izsák évát geográfust az lt ttk eg i docensét és mek pétert az ic innolab kommunikációs vezetőjét köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást köszönü én köszönjük azért is mondtam a bevezetőmben hogy tágabb értelemben a civil szektor mert ugye itt az előző epizódunkban átnéztük a témakör központi kérdéseit uniós szabályozását helyi vonatkozásait bár erre azért a mai alkalommal is kitérünk majd még illetve az üzleti szektor szerepét a digitalizációs folyamatokban viszont azt gondolom hogy van egy nagyon-nagyon fontos szegmens amiről még eddig nem esett szó és bízom benne hogy ma bővebben tudunk erről beszélgetni nevezetesen hogy a tudomány a kutatás az adatok az információk hogyan tudnak segíteni ebben a folyamatban és még mielőtt erre rátérnénk egy nagyon általános kérdéssel kezdeném irányotokba számotokra mit jelent a fenntarthatóság és hogyan kapcsolódik ehhez a digitalizáció mint fogalom nehéz kérdés és nehéz z így röviden válaszolni a fenntarthatóság biológusok vitatkoznak hogy egyáltalán jó ez a kifejezés mert nem fenntarthatóság hanem fenntartás fenntartóság amiről szívesebben beszélnek fenn tudjuk-e egyáltalán tartani mindazt amit eddig létrehoztunk és ehhez egyetlen egy dolgot szeretnék mondani kapcsolódni hogy régebben néhány évvel ezelőtt csináltak nyugat-európában felmérést arról hogy meddig is érdekel minket embereket az ami [Zene] vélemény bármi mondjuk a tengervíz szint emelkedése égsapkák olvadása ezzel kapcsolatban azt arra jöttek rá a felmérés kapcsán hogy egy hét egy hónap fél év hát talán még a gyerekünk de utána már egyáltalán nem érdekel minket hogy embereket hogy mi lesz úgyhogy akkor amikor bárki beszél bármilyen digitalizáció fenntarthatóság fenntartás bármi akkor nem fontos azon gondolkodni hogy tulajdonképpen motiválni kéne az embereket arra hogy hosszabb ideig gondolkodjanak ne csak a egy hét egy hónap miért mi tudjuk mi lesz jövőre úgy őszintén jó lenne ha igen de de sajnos nem vagyunk jövőb látóak péter hát én ehhez annyit tennék hozzá a digitalizációs oldalról hogy még a fenntarthatóság vagy fenntartó fenntart s az úgymond egy cél lenne egy dolog amit szeretnénk elérni és megtartani addig a digitalizáció az inkább eszköz az egy eszköz arra ami nagyon sok mindenre használható az egy technológia hát igazából technológiák összefonódásáról teljes közös használatáról beszélünk nehéz most ezt így hirtelen definiálni egy kedves ismerősöm említette egyszer egy ilyen beszélgetésben hogy a digitalizáció nem olyas valami amit valaki csak úgy fölébred és tud hanem ez egy rengeteg háttérkutatást információszerzést ezeket mindnek követelő dolog és mint ahogy minden technológia ennek vannak használati céljai ha a digitalizációt olyan irányba tereljük ami a fenntartást segíti az egy jó használata a digitalizációnak és alapvetően arra lehet itt gondolni hogy rengeteg adatot gyűjthetünk egy csomó dologról a világon hogy most csak hogy most mondjuk a példánál maradjunk például a víz állapotáról arról hogy például az óceánokban mondjuk mennyi mikro műanyag keletkezik vagy mennyi kerveredik oda például egy adott évben honnan jön és onnantól kezdve hogy ezt szenzorokkal technológiával ellenőrizzük és meg tudjuk állapítani már léphetünk egyet abba az irányba hogy megnézzük hogy ahonnan jön ott lehet-e mondjuk szintén technológiávall ezt csökkenteni tehát alapvetően a kettő járhat kéz a kézben de itt van egy olyan összefonódás a kettő között hogy ez egy ez egy eszköz per célviszonyrendszer szerintem abszolút és szerintem amire kifejezett érdekes kitérni ugye itt az előző epizódokban meg azt gondolom általánosságban amikor erről beszélünk akkor egy ilyen kicsit ködös kép van mindenki fejében arról hogy egyáltalán egy város egy település életében mit jelenthet az hogy digitalizálódik vagy vagy önmagában az hogy a digitalizációt mint eszköz ahogy ugye te is mondtad használja és alkalmazza és én azt gondolom hogy a kulcs de nagyon kíváncsi vagyok a ti véleményetekre a kulcs abban rejlik hogy magában a településirányítási folyamatokban miként lehet ezeket az elemeket gyakorlatilag alkalmazni és szerintem ami nagyon gyakran még nem eléggé kihangsúlyozott itthon vagy akár regionális aspektusban az az hogy van egy csomó-csomó megoldás piaci szektorban elérhető alkalmazható de biztos hogy megvan-e mögötte az a fajta tudományos háttér ami a városvezetőknek segítség ahhoz hogy valóban megfelelően tudják ezeket a megoldásokat alkalmazni a mindennapokban ha rám nézzel akkor megpróbálok erre először én válaszolni én nyilván a digitalizációt kevéssé tudom mint tudományos eredményt alkalmazni ismertetni településfejlődést város fejlődést annál inkább azt egyrészt azt szeretném mondani hogy európában vagyunk tehát fejlett világon mondjuk afrikában egyáltalán nem ez a kérdés meg messze van nem érdekel minket óceán is ugyanéen ott nyugodtan lehet szemetelni messzeb van nem foglalkoznák ezzel el kéne mondani hogy oké szemettelün de ennek mi lesz a következménye egy települési vezetőnél pedig én sokkal nagyobb problémának tartom hogy ez azért ez az egész kérdés is nagyon erőteljesen átpolitizálódott a digitalizáció és fenntartás [Zene] fenntarthatóság településfejlesztés nem a lényegről beszélünk hanem a politik áról és mi lenne a lényeg a fenntartás tehát hogy mi lesz öt év múlva mi lesz 10 év ma nem az hogy ha ehhez tartozzom ez nagyon rossz hogy átpolitizálódtak tudományos kérdésekre megint tudok példát mondani a még amikor németország ketté volt osztva nyugat-németország akkori joska fiser vezette zöld pártkörnyezet védő párt egyszerűen a szakaszt úgy hívják hogy a zöld politikai divatszín lett megint úgy tűnik hogy a zöld az politikai divatszín na most nem ez ennél sokkal komolyabb mélyebb erőteljesebb probléma például a ö felmelegedés klíma települések bármi amiről beszélünk erre abszolút rá tudok kapcsolódni és pti mindjárt vissza is adom neked a szót de ugye mi sem véletlenül kereszteltük ezt a futóprogramsorozatot több mint zöldnek mertogy ugyanúgy ahogy a ahogy ezzel kezdted éva te is hogy a fenntarthatóság sem egy jó kifejezés ugyanúgy én azt gondolom hogy maga a zöld kifejezés is eszméletlenül kontraproduktívvá vált nem csak a lakosok de egyébként ilyen értelemben a döntéshozók részé egyet érteken úgyhogy én mindenképpen arra lennék majd a következőkben kíváncsi és akkor itt most lelkesen nézek közben petire is hogy hogy lehet mindazt ami egy városfejlődés egy településfejlődés és fejlesztés része hogyan lehet gyakorlatilag a szó mondjuk úgy hogy más értelmében fenntarthatóvá tenni vogy a fenntartást hogyan lehet beemelni ezekbe a folyamatokba és milyen szerepe lehet ha már it témánál maradunk egyébként a digitalizációnak hát alapvetően az előző kérdésedre még válaszul hogy azt kérdezted hogy megvan-e ehhez a megfelelő tudományos hát amit használhatnának a településvezetők én azt gondolom hogy ez egyébként megvan tehát utána lehet nézni meg lehet tudni azt hogy hogyan lehet használni a digitalizációt kimondottan fenntart fenntarthatósági célok elérésse bocsánat most mindig ez jön a szám fenntarthatóság mert olyan ez mint a zöld hogy az ember megszokja egy idő után aztán persze a jelentések időről időre változnak a szavak mögött de hogy miképpen lehet ezt irányba állítani egy ilyen elég komplex és fontos témában ott azt gondolom hogy két iránya is van ennek az egyik az hogy szemlet formárásra lehet használni össze lehet gyűjteni egy csomó információt arról arra vonatkozóan hogy ot településen mondjuk az emberek hogyan viseltetnek egyáltalán a fenntartatóság mint kérdéskör iránt érdeklőket tudják-e mi az ugye ve is említette hogy egy csomóan úgy vannak vele minden bizonnyal hogy az messze van ez egyébként tényleg egy alapvető emberi tulajdonság szerintem hogy amit nem látunk magunk előtt amit nem érzékelünk az egyszerűen nehezebben esik le nehezebben gondolunk mondjuk a klímaváltozás folyamatos károkozására és hatásaira hogyha mondjuk egy gyönyörű erdő mellett élünk egyszerűen nem jut annyira eszünkbe ez nem azért van mert az embereket nem érdekelné valami hanem mert így vagyunk így működünk gyakorlatilag figyeljük azt ami körülöttünk van és ennek megfelelően reflektálunk egy csomó mindenre hogyha erről viszont vannak információk hogyha ezt használjuk egy tükörként hogy hahó nézzétek meg ezt meg ezt meg ezt gondoljátok de egyébként a valóság az ez és itt amit ebben az egy településben lehet csinálni hogy ez egy picikét jobb legyen arra itt van a megoldás a begyűjtött adatokból akkor itt jön be a másik oldala a digitalizáció felhasználásának hogy lehet indukálni lehet optimalizálni lehet erőforrásokat jobban elosztani számtalan terület van nekem az egyik állandó ilyen vesszőpalipám az a az a hulladékgazdálkodás ami egy másik gyakorlatilag de valahol mégis összefügg mert az hogy hogyan hasznosítunk újra hogy hogyan használunk fel újra bizonyos hulladékokat vagy hulladéknak ítélt dolgokat az sok esetben technológiai kérdés is a technológiát viszont csak akkor tudjuk rendesen használni hogyha minél több rend megszerzett adatot alkalmazunk ahhoz vagy azt azokat megnézve azokat elemezve mondjuk meg hogy hogyan lehet ezt a technikát jól használni számtalan példa van amit most a hallgat ó biztos hogy fejből fognak mondani tehát a papírújrahasznosítás ami egyébként egy állandó dolog ez már megvan amikor az emberek gyerekként viszik a a papírt a súb mert papírgyűjtés van de vannak egyébként ilyenek hogy mondjuk a mosógéphez vegyünk valamilyen szűrűt vagy olyan mosógépünk legyen ami szűri a mikrőűanyagot és így tovább ezek apróságnak tűnnek és hogyha a világviszonylatban nézzük a szennyezési adatokat akkor még akár azt is mondhatnánk hogy egyéni szintre lebontva tényleg az de ha van egy olyan eszköz egy településen ami ezeknek a megoldásoknak a használatát segít ösztökélni úgy hogy megmutatja közben hogy a jelenlegi elgondolásaink mennyire távol állnak a valós helyzettől akkor az egy településen már el élhet pozitív eredményt és ha sok településen csináljuk akkor sök helyen élhet el pozitív eredményt és szerintem itt csatlakoznék arra amit éva mondott hogy ennek egy hát szemléetet kell gondolkodásmódot kell alakítani és azt leginkább példákkal lehet azzal lehet hogyha mutatunk valamit legalábbis szerint én itt annyiban csatlakoznék rá arra amit mondasz hogy valóban kellenek a példák hiszen ez teszi gyakorlatilag emberközelivé és és kézzel foghatóvá azt amiről beszélünk és szintén rácsatlakoznék arra amit az előbb éva te mondtál nevezetesen hogy ugye az egyik fő probléma ennek az egész kérdéskörnek az átpolitizáltsága és egy picit megfordítanám az erről való gondolkodást és inkább úgy tenném fel a következő kérdést hogy milyen folyamatok zajlanak vagy milyen folyamatok segíthetnének abban hogy ez a kérdés valóban visszatérjen egyfajta szakpolitikai oldalra mert azt gondolom hogy az hogy politikai szintéren foglalkoznak a kérdéssel ez elengedhetetlen hiszen ebből lesznek utána azok a jogszabái ösztönzők az a szabályozási környezet ami utána egyébként ha már itt a jó példák meg jó megoldásokról beszéltünk én azt gondolom és és ezzel sokan vitatkoznak ezzel az állításommal ti is nyugodtan tegyétek meg hogy bármennyire is meggyőzhető az egyén arról hogy a saját életében cselekedjen a fenntartás elősegítése irányába én azt gondolom hogy nem ez feltétlen a a megoldás kulcsa hanem azok a multiplikátor hatások ami akár lehet még egyszer jogszabáösztönző pénzügyi ösztönző ami sokkal nagyobb térre nyitja ki ezeket a folyamatokat ehhez viszont én azt gondolom hogy kétségtelenül szakpolitika ára van szükség hogyan tudja ha már itt a civil szférát harangoztam be a beszélgetésünk elején hogyan tudja maga a társadalom nem mint egyénnyként hanem mint társadalomként ezt a fajta igényét becsatornázni és és egyáltalán lehet-e ennek eredménye kézzelf fooghatóan én erre azt gondolom nyilván ebben nagyon szerepet játszik hogy tanár vagyok hogy nagyon kicsi szűk a tudásunk vagy tudás a népesség jelentős részének arról hogy mivel mit hogyan miért egyáltalán miért van mindig meg kell kérdezni azt hogy miért miért jó ha digitalizáljuk a várost miért jó az ha megyek haza és a munkahelyemen okos telefonomon bekapcsolom hogy mire haz gerek legyen nem tudom 24 fok süljön a csirke a sütőben e miért jó miért kell nekem kényelmes és ki az aki meg tudja adni a válaszokat ezekre a kérdésekre meg kellene tanítani először szerintem egész fiatal általános iskolás kortól is mint ahogy tudjuk hogy mit tudom én nagy józsef attila nagy magyar költő ugyanígy meg lehetne tanítani egy csomó olyan természettudományos ismeretet is ami ugyanilyen fontos tudás rész lehetne én ezt gondolom ez csak én is így gondolom tehát hogy azt g az a az az igazság hogy most mondhatnám azt hogy visszatérve a példákra hogy ugye említetted például a az üzleti szférát az üzleti szférában alapvetően nyilván a siker lesz a kulcs az lesz a kulcs hogy hogyan lehet hatékonyabban működni többet termelni na most ezt fel lehet épességgel mutatni hogy a fenntartható termelés által vagy a jobban optimalizált technológiák által igenis elérhető hogy mondjuk ugyanannyi energiaforrással mondjuk hatékonyabban termeljünk mondjuk többet ezáltal például ne pazaroljunk annyi áramot és annyi vizet itt a példa az konkrétan az lesz hogy megmutatjuk hogy ebből marad több miközben te mondjuk többet gyárthatsz ez egy gyakorlati példa de ez csak és kizárólag rövid távon fog egy adott szervezeten belül valamiféle fejlődést elérni ők ezt fogják látni ez lesz ami utána megmarad mint mint gondolat de ahhoz hogyha szeretnénk egy általános változást akkor tényleg az a megoldás hogy a legeslegalapabb szinten kell ezzel elindulni a lehető legtöbb helyen gyakorlatilag egyszerre ilyen most javítsatok ki én nem nem vagyok sem történész sem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Epic Innolabs

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a telepüési digitalizációban”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a telepüési digitalizációban”?

A Fenntartható Városok podcast májusi adása a települési digitalizáció és a civil szféra kapcsolatát vizsgálja. Dr. Izsák Éva (ELTE TTK) és Smejkál Péter (Epic Innolabs) arról beszélgetnek, hogyan segíthetnek a tudomány, a kutatás és az adatok a fenntarthatósági célok… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a telepüési digitalizációban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Smejkál Péter, dr. Izsák Éva.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a telepüési digitalizációban”?

Fő témái: települési digitalizáció, civil szféra, fenntarthatóság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a telepüési digitalizációban”?

Megjelenés: 2024. 05. 20.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-civil-szfera-szerepe-a-telepuesi-digitalizacioban-fd275052

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból