Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés helyi szintű kérdései

· PT23S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast vendége Kovács Bendegúz, a BKK társadalmi kapcsolatok vezetője és szakszóvivője. Az adásban a fenntartható közlekedés helyi kérdéseit vitatják meg, különös tekintettel a hozzáférhetőségre és a közlekedők emberi szükségleteire. Hangsúlyozzák, hogy a…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 04. 15.
Hossz
0 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Bendegúz
Témák
fenntartható közlekedés, helyi közlekedés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának áprilisi tematikus hónapjában a fenntartható közlekedés témáit járjuk körül mai adásunkban a fenntartható közlekedés helyi kérdéseiről fogunk beszélgetni sok szeretettel köszöntöm a stúdióban kovács bendeguszt a bkk szakszóvivőjét és társadalmi kapcsolatok vezetőjét szia nagyon szépen köszönöm hogy elfogadtad a meghívásun szia én is nagyon nagyon nagyon köszönöm a meghívást azt gondolom első kérdésként érdemes egy picit hátrébb lépnünk és nagy egészben kitekintenünk a települési közlekedésre mitől fenntartható egy település közlekedése hát lehet hogy nem kezdek bele most a fenntarthatóság definíciójába pedig egyébként hogyha nagyon hátralépünk akkor innen innen kellene kezdeni de hát ugye sok sok sok dimenziója van ennek a kérdésnek én mint egyébként a társadalmi kapcsolatok vezetőség az azt is jelenti hogy én felelek a a bkk-ban a társadalmi egyeztetésekért illetve a hozzáférhetőségi témákért ezért ezért most haza fogok beszélni de ez biztos hogy az egyik legfontosabb szempont az az hogy hozzáférhető legyen mindenki számára egyébként a közlekedés legyen az közösségi közlekedés kerékpározás rollerezés vagy akár akár egyébként az autóhasználat is ugye itt az előző epizódunkban is kitértünk már egy picit arra de szerintem ez budapest vonatkozásában kifejezetten érdekes hogy ugye nagyon gyakran azt mondjuk hogy autósokról beszélünk biciklisekről beszélünk tömegközlekedőkről beszélünk gyalogosokról beszélünk beszélhetünk-e közlekedőkről hát ha valaki közelről figyeli a bkk kommunikációját nem véletlenül nálunk ezek a jelzők mint melléknév hogy autós kerékpáros a gyalogos az megjelenik de hogy ezeket nem használjuk mert igazából nincsenek olyanok hogy se autósok nincsenek se kerékpárosok nincsenek olyan emberek vannak akik szeretnének elmenni a-ból b-be azért mert szeretnék meglátogatni a nagymamát szeretnének dolgozni menni vagy iskolába menni vagy csak szórakozni tehát alapvetően emberek azok akik közlekednek ezért mi a közlekedők kifejezést szeretjük használni és ez azért is sokkal szerencsésebb mert hogyha belegondolunk a saját mindennapi közlekedésünkbe egyszerre tudunk lenni gyalogosok autósok közösségi közlekedők én én amikor bemegyek a munkahelyemre az is onnan indul hogy elsétálok a villamosmegállóig felszállok egy villamosossal bemegyek a céghez utána hogyha hogyha este egy olyan programom van hogy valami nagyobb csomagot kell elhozni akkor én például nagyon gyakran szoktam használni az megosztott autószolgáltatásokat akkor én ki vagyok ezek ez alapján a definíció én egy közlekedő vagyok viszont ami mégbb egyébként ebből a szempontból szerintem nagyon fontos hogy a közlekedésről nagyon sokszor szoktunk úgy beszélni minthogyha minthogyha ez egy ilyen önmagában álló rendszer lenne ami ami ami aminek semmi köze nincs az összes többi társadalmi rendszerhez vagy a városhoz én szeretem azt gondolni hogy a közlekedés igazából igaz azábl az biztos hogy nem egy cél a közvekedés fejlesztés az nem egy önmagában álló cél a közvekedés az egy eszköz ahhoz hogy az emberek fenntartható és élhető életet élhessenek senki senki nem azon gondolkozik reggel egyébként hogy hogy hogy fú mennyire jó hogy hogy ilyen közlekedési eszköz is meg olyan is ez rendelkezésemre áll hanem mindenki azon gondolkozik hogy mikorra fogok beérni a munkahelyemre lesz-e idő még megintni egy kávét az első az első megbeszélés előtt vagy odaérek-e a a gyerekért a az úszásra a végére innen innen is látszik hogy a közlekedés valójában egyébként ezekről az emberi történetekről szól sokkal inkább mint arról hogy pontosan milyen gyakran közlekedik egy busz vagy milyen közlekedésfejlesztéseket végzünk ezzel nem azt mondom hogy ezek ne lennének fontosak sőt a békekená nekünk ez a legfontosabb feladatunk hogy hogy ebben minél minél jobb és és minél versenyképesebb szolgáltatásokat tudjunk nyújtani az embereknek de a végcél az soha nem az hogy eljön a villamos hanem a végcél az mindig az hogy az ember emberek eljussanak oda ahova szeretnétek a lehető legkényelmesebben és leggyorsabban és legfenntarthatóbban és ugye hogyha már te is úgy fogalmaztál hogy a cél az hogy a-ból eljussunk b-be akkor ugye önmagában ezt mondtad ki te is hogy a cél egy integrált közlekedési rendszernek a kialakítása melyek ennek a célkitűzésnek a legnagyobb akadályai vagy melyek a legnagyobb nehézségei mondjuk budapesten először is talán onnan kezdeném hogy hogy hogy sok-sok fej ődés történt ebben a témában az utóbbi időben tehát erre talán a legjobb példá a budapest go applikáció ami ugye önmagában egyesíti a különböző budapesten elérhető közlekedési szolgáltatásokat egyben ez a legnagyobb nehézsége is egyébként egy integrált közlekedési rendszernek hogy nagyon sok szolgáltató nagyon sok tulajdonossal ugye csak budapesten szolgáltat az állam a mávhév a a mávstart a volánbus a bk és a bkk-nak a szolgáltatói aki egyébként több is van a b v illetve az arriviva busz is szolgáltat szolgáltat a budapestieknek és emellett beszélünk nagyon sok másik cégről is akárcsak az autómegosztó szolgáltatók vagy a rollermosztó szolgáltatók vagy ott van természetesen a mall bubi ami szintén szintén egy olyan rendszer ami ami hogyha hogyha integrált rendszerben gondolkodunk ahogy korábban említettem az ember soha nem úgy ébred föl hogy ő ő ő most közlekedési eszközt szeretne választani reggel amikor elindul hanem úgy hogy ő szeretne elmenni valahova egy integrált rendszernek az az előnye hogyha hogy hogyha ezt a választást a lehető leginkább megkönnyítjük és mindenkinek felkínáljuk az élethelyzetének a leginkább megfelelő metódust ezért szoktunk egyébként van egy van egy közelkedés szakmai kifejezés a m a mobility e a service ami általában általában applikációkat szokott jelenteni itt magyarországon a budov goára egyébként ehhez a legközelebb ezek mind olyan applikációk ahova beírod hogy honnan hova szeretnél menni az útvon vonaltervezőbe és ezek az applikációk kidobják hogy ehhez az úthoz milyen opcióid vannak és ideális esetben egyébként rögtön meg is tudod vásárolni az erre az erre szolgáló jegyet és az integrációnak az is egy nagyon fontos része hogy innentől kezdve te megvetted azt a jegyet vagy hogyha bérleted van akkor bérleted van és onnantól kezdve te nem gondolkozol azon hogy most pontosan milyen díjtermékkel merre utazol hanem csak utazol és szabadon használod a közlekedési rendszert ugye így tudunk addig eljutni a korábban említett szerintem nagyon-nagyon boldog létállapotig amikor nem a közlekedésen gondolkozunk hanem azon hogy vajon a nagymama megfőzte-e a kedvenc ételünket miközben tartunk hozzá és erre rákapcsolódóan azt gondolom hogy még egy olyan témakör van amit mindenképpen itt a beszélgetés elején érdemes tisztázni ez pedig az igényvezérelt közlekedés mit jelent ez a fogalom és hogyan jelenik meg ez a mindennapokban ig az igényvezérelt közlekedés mint fogalom ez ez alapvetően arról szól hogy hogy hogy a le az úti célunkhoz a lehető legközelebb tudjunk eljutni illetve akkor akkor akkor érkezenek meg a megfelelő járművek amikor nekünk ez tökéletes ennek ugye a legegyszerűbb példája az a taxi felhívjuk vagy egy applikáció megrendeljük odajön ahova vagyunk és utána elvisz oda ahova szeretnénk menni viszont ugye hogyha a közösségi közlekedés rendszerében gondolkozunk egyszerűen nem tudunk olyan hatékony közösségi közlekedési rendszert létrehozni hogyha a világ pénzét láköltenénk akkor sem tudnánk egyébként ezt megcsinálni hogy hatékonyan mindenki számára rögtön a ház elől induljon a közösségi közlekedési bármilyen jármű ezért ezért vannak ilyen köztes megoldások mint például a békekennek vannak telebuszjáretei a telefogasz illetve van a telefogas szolgáltatásunk is ezek ezek olyan buszjáratok amiknek van egyébként útvonala viszont bizonyos szakaszon ahol azt érzékeljük hogy hogy csak bizonyos órákban illetve esetenként van forgalom szám ezekben az esetekben például egy telefonon illetve a budapest go applikáción vagy emailen előzetes bejelentés alapján fognak közlekedni ezek a buszok ezek azért nagyon jó egy ilyen megoldás mert nekünk mint szolgáltatónak illetve közlekedés szervező és megrendelő cégnek ez egy hatékonyságnövelés tehát csak akkor közlekednek ezek a buszok amikor valóban igény van rá a másik oldalról pedig pedig igazából biztosítani tudjuk azt hogy hogy pontosan kiszámíthatóan időben érkeznek meg azok a járatok amiket az emberek megjelendenek ö hogy egy nagyon példá jó példát mondjak egyébként a hegyvidéken illetve a harmadik kerületben több ilyen ilyen hasonló igényvezérrel telebusz szolgáltatás működik illetve illetve február 5-én indult el pont rákos mentén egy új buszjárat 275-ös számmal ami ami azért is egy nagyon jó példa erre az igényvezérelt közlekedésre mert ott egy olyan helyen indítottunk új járatot ahol eddig semmilyen közösségi közlekedés nem volt ö itt ezen a szakaszon az ezen a területen a legjobb kapcsolatot egyébként a vasút adja a belváros belváros felé és ezzel az új buszjárattal rá tudunk hordani olyan embereket a vasútra akiknek eddig igazából vagy 15-20 percet kellett gyalogolni ahhoz hogy hogy magas szintű közösségi közlekedési szolgáltatást kapjanak vagy ugye sok esetben ilyenkor ezt ők nem tették meg ezért inkább autóval tették meg az egész utat most sikerü ez egy remek ösztönző tud lenni maximálisan főleg hogyha azt nézzük hogy am korábban a reggeli csúcsorában az új buszjárat által lefedett területrő körülbelül 60 perc volt bejutni a belvárosba az új buszjárattal most 305 percre csökkent ugye itt említetted hogy bizonyos utszakaszokon bejelentés szükséges ugye nyilván ez előfeltételezi azt is hogy erről ugye a lakosság valamilyen tájékoztatást kapjon előzetesen mik a tapasztalatok ezen a téren mennyire könnyű elérni ezekkel az új megoldásokkal a városlakókat nagyon fontos hogy több csatornán kell egyébként ént kommunikálni a social media az egy egyszáólul egy nagyon jó eszköz mert mert olyan emberek elé is eljutnak a híreink akik nem feltétlenül olvassák a olvassák a hagyományos sajtóorgánumokat más szempontból viszont viszont van sok olyan csatorna ami amiről talán ma már kevesebbet beszélünk de a plakátok a szórólapok a megállókban kihelyezett utastájékoztató táblák azok tudnak egyébként nagyon-nagyon hatékonyan és a helyszínen átadni információ at egy ilyen helyzetben de egyébként minden hasonló telebus szolgáltatás indításánál illetve az ilyen relatíve több odafigyelést igénylő közlekedési megoldásnál mi már mi már social medéia influencerekkel is szoktunk együtt dolgozni különböző videókat készítünk tehát próbáljuk az emberek nyelvén átadni a hozzájuk a lehető legközelebb eljuttatni ezeket az információkat és önmában hogyha budapesten maradunk hiszen nyilván a békká ak alapvetően ez a területe akkor melyek azok a helyi szintű kihívások vagy a főváros jellegéből adódó kihívások amikkel nektek a napi munkafolyamataitok során meg kell küzdeni hát több szintje van ennek a kérdésnek ugye a békeke a békeke egy közlekedés szervező cég tehát a mi feladatunk egyébként az hogy összekoordináljuk az összes közlekedési módot ami ami van ami van budapesten és és és így kínáljuk a lehető leghékonyabb és versenyképes szolgáltatásokat van egy másik feladatunk is ami meg a közlekedésfejlesztés ami a jövőre jövőről beszél ami aminek az egyik része pici finomhangolások hogyan tudjuk a meglévő hálózatot hatékonyabbá tenni illetve a meglévő rendszereinket hatékonyabbá tenni és a másik célunk pedig az hogy hogy hogyan tudunk még több embert egyébként a fenntartható közlekedési módok felé irányítani és itt nagyon fontos egyébként hogy sokat beszélünk itt most mostanában autós kerékpáros konfliktusról vagy közlekedők közötti konfliktusról mi erről azt valljuk hogy hogy nekünk az a feladatunk hogy amikor amikor bárki elindul akkor számára a legversenyképesebb és vonzóbb szolgáltatás egyébként valamelyik fenntartható közlekedési mód legyen és ugye azt kérdeztet hogy mi melyik a legnagyobb kihívás ez ez a legnagyobb kihívás most számunkra hogy hogyan tudunk egyébként a a rendelkezésre álló forrásokból olyan fejlesztéseket végre ö végrehajtani amik az egyéni autós közlekedésnek egyébként a kényelmével és a gyorsaságával tud versenyezni mert ezt ki kell mondani hogy én sem tagadom hogy kényelmes egy autóval menni és van van olyan eset és vannak olyan távolságok amikor ez gyorsabb is mint a közösségi közlekedés viszont hogyha mindannyian mindannyian autóval fogunk közlekedni ebben a városban akkor nem fogunk sajnos az az az hagyján hogy torlódás lesz de hogy egyszerűen nem fogunk elférni ugye van a van a városoknak egy olyan tulajdonsága hogy különösen a belvárosoknak hogy hogy beépültek tehát hogy a rendelkezésre álló közterületek nagysága az adott egy ilyen helyzetben minden minden várossal illetve közlekedéssel foglalkozó szakembernek az a feladata hogy megtalálja azokat az optimumokat ahogy a leg legjobban és a leghatékonyabban tudjuk kihasználni ezeket a ezeket a területeket és itt hatékonyság alatt egyébként mert nem is csak a közlekedési hatékonyságot értem hanem hanem be kell hoz azokat a szempontokat is mint az élhetővárosi funkciók illetve a fent megjelenése illetve a fenntarthatósági szempontok hogy egy példát mondjak közlekedési szempontból ha lebontanánk egyébként a nagykörútból még egy házsort akkor odott tudnánk építeni egy akkora akkora autópályaszerű bocsánat de szörnyet amin keresztül egyébként jó pár évig valószínűleg ott nagyon nagyon egyszerűen le tudna folyni a forgalom és és azt azt gondolnánk hogy jó akkor akkor itt most nagyon hatékonyak vagyunk hisz mindenki gyorsan el tud jutni aból b-be viszont hogyha mellétesszük azokat a szempontokat hogy mindez mivel jár az egy dolog hogy ez most egy nagyon sarkított példa hisz senki nem akar ilyeneket csinálni ha mellétesszük hogy ez min jár emellett ugye nőni fog az ajterhelés nőni fog a légszennyezettség és hát lássuk be ki szeretne bármit vásárolni vagy meginni egy kávét vagy akár csak a gyerekével sétálgatni egy olyan úton ami mellett 6x hat sáv dübörög el ebben a pé…

Említett entitások

Témák

  • fenntartható közlekedés
  • helyi közlekedés

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés helyi szintű kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés helyi szintű kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast vendége Kovács Bendegúz, a BKK társadalmi kapcsolatok vezetője és szakszóvivője. Az adásban a fenntartható közlekedés helyi kérdéseit vitatják meg, különös tekintettel a hozzáférhetőségre és a közlekedők emberi szükségleteire. Hangsúlyozzák, hogy a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés helyi szintű kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Bendegúz.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés helyi szintű kérdései”?

Fő témái: fenntartható közlekedés, helyi közlekedés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés helyi szintű kérdései”?

Megjelenés: 2024. 04. 15.. Hossz: 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-fenntarthato-kozlekedes-helyi-szintu-kerdesei-97ab5028

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből