Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A települési energetika helyi szintű kérdései

· PT18M8S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast márciusi adása a települési energetika helyi szintű kérdéseit járja körül. Szécsi Ilona (MEHI) és Feldmájer Benjamin (Schneider Electric Zrt.) vendégek. Megbeszélik a hazai energetikai szabályozás és infrastruktúra jellemzőit, a települések előtt…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 03. 11.
Hossz
18 perc
Szereplők, említett nevek
Szécsi Ilona, Feldmájer Benjámin
Témák
települési energetika, fenntartható városok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának márciusi tematikus hónapja a települési energetika kérdéseit vizsgálja mai adásunkban az energetika helyi szintű kérdéseiről fogok beszélgetni szakértő vendégeimmel így sok szeretettel köszöntöm a stúdióban szési lanát a magyar energiahatékonysági intézet projektmenedzserét és fedmerer benjamint a sneider elek zrt fenntarthatósági vezetőjét sziasztok köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást szervusz üdvözöljük a hallgatókat sziasztok előző epizódunkban szakértő vendégeinkkel körbejártuk a települési energetika központi kérdéseit nemzeti szintű szabályozást európai uniós szintű ösztönzőket most viszont rátérnék a helyi szintű sajátosságokra ti a szakmátok során a mindennapi munkavégzésetekben hogyan látjátok miért lehet egy város egy település az energetikai kérdések középpontjában akkor kezdem én szerintem a a válasz az az viszonylag egyszerű hát városokban lakunk úgyhogy amikor az energiarendszerről beszélünk akkor h nagyon hogy mondjam tehát hajlamosak vagyunk túlsúlyba helyezni a termelési oldalt hogy hogyan termelik meg az energiát hogyan kerül ez az energia a fogyasztókhoz keveset beszélünk arról hogy hát ezek a fogyasztók tulajdonképpen az energia rend zernek a a a célpontjai tehát legyen szó akár lakosságról akár vállalatokról azért tipikusan ezek városba tömörülnek igen a a másik dolog a az épületenergetika ugye épületeinkhez kötődik az energiafelhasználásunk 40%-a széndioxid kibocsátásunk 36%-a és alapvetően a városokban van a legtöbb épület ugye itt nem csak az önkormányzatok tulajdonában van de a a lakosokra is elég nagy hatással ö vannak az önkormányzatok hogy ö az épületeik energiahatékonyabbak legyenek itt az elmúlt egy másfél két év azt gondolom hogy energetikai szempontból azért eléggé tartalmas volt és a közéleti kérdéseket erősen dominálta ez a témakör ti hogyan látjátok kifejezetten városvezetői településvezetői oldalról mennyire került ez a téma a figyelem középpontjába hogyan érzik a városvezetők mennyire érzik magukon ennek a a hatásait ennek az egész globális folyamatnak hogyan csapódik mindez le a városokban hát én azt mondanám hogy nagyon a nagyon sokan megérezték ugye a saját bőrükön ugye az energiaáraknak a a drasztikus növekedését és utána ugye a energiaáraknak a visszacsökkenését ugye rossz szerződésekbe ragadtak be de hogy a városok és ugye a a a városokhoz kapcsolódó épületeknek az energiafogyasztása az bizony nagyon nagyon megérezte megérezte ezt ami történt az elmúlt egy másfél két ében az energiapiacon ugye ez a nagy különbség ugye a lakossági a vállalat és az önkormányzati fogyasztók között vagy városi fogyasztó között ugye a a vállalatok ők ugye ezt egy költségnek fogják föl ugye megpróbálhatják áthárítani termékdíjban megpróbálhatnak mindenféle kockázatmenedzsment stratégiákat vagy vagy energiabeszerzési stratégiákat kialakítani ugye a lakosságnál ugy egy erős védőhálót jelent ugye a lakossági tarifáknak ugye a támogatása akár gáz akár áramról legyen szó az önkormányzatoknál viszont az a helyzet hogy ugye egy egy adott szolgáltatást nyújtanak a városok egy adott szolgáltatást nyújtanak ugye ennek a a díjazása ez ugye adókon keresztül helyi adókon keresztül történik bizonyos esetekben egyéb díjakból de alapvetően nagyon nehéz hozzányúlni a városoknak ugye a bevételi oldalhoz és a kiadási oldalt pedig nagyon megérezték arról nem is szólva hogy az európai uniós iránymutatásoknak ugye a magyar lefordítása is nagyon sokszor a városoknál csapódott le tehát az energiasök azonnali energiacsökkentés célok azok itt jelentek meg úgyhogy közben nem volt egy ilyen inkubációs idő nem volt idő arra hogy hogy végrehajtsák azokat a fejlesztéseket egyébként amik szükségesek ahhoz hogy hosszútávú energiamtakarítást érjenek el igen mindjárt vissza is fogunk térni majd kifejezetten arra a kérdésre hogy milyen segítséget kapnak mindehhez a városok de előbb még ilonáé a szó azt láttuk hogye az önkormányzatoknál mivel drasztikusan megemelkedtek az energiaárak ezért ők elkez elkezdtek tudatosan a koncentrálni hogy hol tudják ezt hol tudnak ezen spórolni ugye a nagyobb városoknál vannak van energetikus vagy olyan osztály aki ezzel foglalkozik és azt láttuk hogy egyszerűen a azok a beruházások amik eddig úgymond nem térültek meg most sokkal hamarabb megtérülnek tehát belefogtak mondjuk uszoda korszerűsítésbe gépészetnek a a korszerűsítésébe az épületek megint egy picit ugye azért nehezebb ö dolog hogy hogy így hirtelen egy pillanat alatt elkezdem felújítani a az épületeimet főleg mert ezek sokszor akár a 45 előtti műemlékvédett házak amik nem olyan egyszerűek egyszerűen lehet felújítani de mindenképpen azt látjuk hogy a az önkormányzatok tudatosan kezdtek el most már energiát spórolni a magyar energiahatékonysági intézet üzemelteti a a renault pont egy ablakos tanácsadó rendszert ami energiahatékonysági illetve energetikai felújítási kérdésekkel foglalkozik és azt láttuk hogy nagyon sok önkormányzat megkeresett bennünket egyrészt hogy a a munkavállalóit edukáljuk arra hogy hogyan lehet a az irodába megspórolni energiát tehát most már fontos lehet hogy hogy mikor tekerem föl a fűtést vagy hány fokra hűtöm hogyha esetleg rekondicionáló van hogy becsukom-e az ajtót vagy nem csukom be tehát hogy ezekkel a viselkedésváltozásokkal is nagyon sok energiát meg lehetett takarítani illetve voltak akik a lakosság körében szerveztek rendezvényeket hogy a lakosok hogyan tudnak viszonylag gyorsan hasonló viselkedésváltozással vagy a a konvektorok tisztántartásával karbantartással energiát megspórolni a lakosoknál pedig azt láttuk hogy hogy egy egy pánik tört ki tehát rögtön akinek följe ment a a rezsizámlája rögtön arra volt kíváncsi hogy hogyan lehet ezen csökkenteni viszont azt is láttuk hogy hogy hirtelen a lakosoknál nem lett több pénz tehát a a komolyabb energetikai felújításokra nem voltak annyira nyitottak tehát amikor egy egy kisebb beruházású intézkedésre még igen de de egy egy komolyabb energetikai felújításra még tömegesen nem láttuk az igényt a nagyon érdekes amit mondasz hegy egyébként mert mi is hasonlót láttunk tehát amikor megugrottak az energiárok akkor akkor hirtelen minden tehát mindenki hívott minket ugye mi mi hardver és szoftver megoldásokat meg rendszereket gyártunk amikkel azért komoly energiamegtakarítás érhető el hirtelen nagyon sokan jöttek cégek is de egyébként városi tehát városi szereplők és és lakossági fogyasztók részéről is vagy lakossági fogyasztókat kiszolgáló szereplők részéről is rengeteg igény jött hogy azonnal hirtelen most azonnal meg kell spórolni energiát és az azt látjuk hogy azért az emlékezete az az viszonylag rövid egyébként azt mondanám hogy t az összes fogyasztónak tehát pont azok a programok amikről beszélsz hugy ezeknek van egy egy-két éves kifutásuk ugye ki kell építeni a mérési rendszert ugye meg kell nézni hogyha városokról van szó akkor a a a nagy energiafogyasztó hálózatok tehát a távfűtés víz tömegközlekedés városi közlekedés de akár a lakosságról is beszél ezek a hosszabb távú beruházások azért itt kell egy-két év tehát ugye mérni kell megnézni hogy hol lehet akkor megtakarítani utána pedig meg megvalósítani a megtakarítási mód a megtakarítási megoldásokat de azt látjuk hogy vagy mi azt látjuk egyébként hogy kicsit így visszább hagyott a lendület tehát amikor így az árak kicsit visszacsorogtak amikor amikor rájöttek a lakossági fogyasztók hogy hát benne lehet maradni ezekben a a keretmennyiségekben akkor már azt mondanám hogy kicsit a lelkesedés az az alábbhagyott hát ez volt pászerű reakció amiről az előbb iron is beszélt és a a mérés az mennyire lett elterjedt tehát hogy most arra gondolok hogy például a a mehinek van egy vállalati partnere aki szintén energiamenedzsmenttel foglalkozik és már az nagyon sok önkormányzatnál hasznos volt hogy ők rendszerezik a a száml az energiaszámlákat akár van olyan szolgáltatásuk hogy órás adatokat lekérnek ezekből valamilyen elemzés készítenek sokszor kiderült hogy hogy egy a gondok rosszul állította be péntekenként és és hétvég végén fűtött az épület és hétköznap meg le volt tekerve tehát hogy hogy tényleg alapdolgokat nem figyeltek önkormányzatok és arra gondolok hogy ha elkezdtek mérni akkor ezt talán nem vették vissza mostanában vagy azt mondom hogy aki elkezdett mérni ott van előrelépés de nem mindenhol történt meg a mérőrendszer kiépítése szerintem már az maga egy nagy lépés volt egyébként hogy elkezdték figyelni tehát ugye mérés minden valamilyen mérés minden ahol van maga az hogy elkezdték figyelni egyébként hogy mennyi is a fogyasztás gyakrabban ránézni a termosztátra ezek nagyon sokat számítanak de nyilván nem tudják pótolni azt amikor automatikus mérő rendszerek és monitoring rendszerek vannak kiépítve hát meg ugye alapvetőenn azt gondolom hogy itt a a lépcsőfog talán ott van hogyha elkezdődik a mérés akkor utána valóban alkalmazásra kerülnek olyan megoldások amelyek egyébként segítik az energiahatékonysági átállást ebben egyébként nektek mi a tapasztalatotok ugye te is említetted hogy vállálati partnerekkel is dolgoztok mennyiben jelent meg mondjuk a piacon masszívabban ez a ez az ág és mennyire jelentek meg itthon is mondjuk olyan megoldások akár digitális megoldások akár mondjuk ugye az épület digitalizáció terén olyan új innovatív ötletek amelyek segítik mondjuk a városi szereplőket én azt mondanám hogy nem nem is arról van szó hogy új innovatív ötletek jelentek meg hanem a már meglévő megoldásokat hirtelen sokan fölfedezték tehát itt azért itt létező megoldásokról van szó mérési megoldásból is van olyan ami ami az egész elosztó hálózatot tudja mérni de van olyan is hogy mi egy sima végponti fogyasztót egy lakásban tud mérni ugye itt okos atommoldásokról van szó okos konnektorok tehát okos konnektorok is vannak amik amik tudják mérni a fogyasztást vannak kis power tagek amik tudják mérni egy adott kismszakítón keresztül folyó fogyasztást ezek létező megoldások ezeket fölfedezték azért én azt látom inkább pontszerű javításokat látok egyébként mint átfogó mérőrendszer kiépítéseket bár ez ezek is vannak ezek inkább ipari szereplőknél vagy vagy nagyobb vállalati szereplőknél igen én az önkormányzatoknál azt látom hogy a az épület korszerűsítés az tényleg egy olyan komoly beruházás hogy nem újdonság a technológia tehát ők is tudják hogy ki kéne cserélni a nyílászárót hőszigetelni kéne a fűté kéne korszerűsíteni de egyszerűen olyan nagy a a finanszírozási igénye hogy hogy azért ebbe lassabban vágnak bele és azt gondolom hogy a hogy akár a a támogatási rendszernél meg nem min mindig érzik azt hogy energetikai előírás lennem vagy ugye akár ez a 100%-os visszem térítendő támogatás se mindig afelé tereli őket hogy a leggyorsabban megtérülő vagy a legjobban megtérülő beruházásokat részesítsék előnybe szóval ez az épületenergetika azért egy nehezebb dió és egyébként hova tudnak fordulni például segítségért a városvezetők ugye például mi is nagyon sok városvezetővel településvezető vel találkozunk napi szinten és szinte az egyik első kérdésük mindig az hogy hol tudnak ezekről a kérdésekről bővebben informálódni mert hogy nagyon sokszor ugye pont ezek az említett akadályok miszerint ugye mondjuk nagy a beruházási költség azért alapvetően mondjuk megfelelő pályázatok ismeretével megfelelő szakmai támogatással azért nyilván könnyíthetőek ezek a folyamatok szintén egy nehéz kérdés a nagyobb városokban ugye vannak energetikusok de de már akár a közepes városokban sincsenek szoktuk őket arra összökélni hogy hogy több település fogjon össze és és vegyenek föl egy energetikust abszolút megéri az árát vagy egy jó befektetés a renault pontok ők alapvetően lakossági ügyfeleket szolgálnak ki erősen gondolkozunk hogy hogy önkormányzatok felé is kellene nyitni tehát érezzük a az igényt de hogy hy ez tényleg egy egy nagy falat tehát másféle finanszírozási lehetőségeik vannak másféle közbeszerzési eljárásbaan kell kiválasztani ugye a a kivitelezőt tehát azért ez ez másképp működik hát a mérnökkamara aki még ugye egyrészt lakosságnak is ad ingyenes tanácsott vállalkozásoknak is én azt gondolom hogy hogy talán ők valamennyire tudnának az önkormányzatoknak is segíteni nem tudom hogy mennyire vannak azért a ez erre a speciális szegmensre felkészülve én azt mondanám egyébként hogyha nagyon egyszerűen akarnám megfogalmzni mondhatnám azt hogy jöjjenek hozzánk de így itt ez nem a reklámnak a helye inkább azt mondom hogy bármelyik bármelyik olyan céghez egyébként ami ilyen megoldásokkal foglalkozik ott a tudás megvan tehát ez a tudás hogy milyen rendszerek elérhetőek milyen megoldások elérhetőek tehát a technológiai kérdésekre szerintem örömmel válaszol bármelyik cég ami ilyen ilyen rendszerek fejlesztésével vagy értékesítésével vagy telepítésével foglalkozik és azért ezt a hármat mondom mertogy rengeteg tehát alapvetően látni kell hogy a a végponti energiamegtakarítás az egy komplex kérdés tehát így gyártók beszállítók értékesítők telepítő partnerek tanácsadók együtt dolgoznak úgyhogy ez a tudás ez ott van meg kell kérdezni azokat akik értenek hozzá a a pályázati kérdés az egy másik az egy nagyon másik dolog de azt gondolom hogy itt pedig vannak specializált tanácsadó cégek akik a pályázatokkal kapcsolatban tudnak tanácsot adni nyilván azok a piaci szereplők is szves adnak tanácsot akik az eszközöket gyártják a technológiai beszállítók de én úgy tudom egyébként hogy erre voltak dedikált pályázatok egyébként ugye a fenntartható települési fenntartott energiahatékonyságit most nézek rá talán ti jobban tudjátok ugye itt konkrétan a a fenntarthatósági tervnek az elkészítésére lehetett pályázni több körben is ühüm illetve nekem most ez a brüsszeli eucf pályázat jut még eszembe ami szintén a az előkészítést a épületenergetikai terveknek az előkészítés t finanszírozta meg igen igen erről az előző epizódunkban bővebben beszéltünk is itt a magyar fejlesztés ösztönző iroda szakértőjével és picit még hogyha ha visszamegyünk a beszélgetés elejére ugye mind a ketten említettétek bizonyos kontextusban alapvetően…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • MEHI
  • Schneider Electric Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A települési energetika helyi szintű kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési energetika helyi szintű kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast márciusi adása a települési energetika helyi szintű kérdéseit járja körül. Szécsi Ilona (MEHI) és Feldmájer Benjamin (Schneider Electric Zrt.) vendégek. Megbeszélik a hazai energetikai szabályozás és infrastruktúra jellemzőit, a települések előtt… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A települési energetika helyi szintű kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szécsi Ilona, Feldmájer Benjámin.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési energetika helyi szintű kérdései”?

Fő témái: települési energetika, fenntartható városok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési energetika helyi szintű kérdései”?

Megjelenés: 2024. 03. 11.. Hossz: 18 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-telepulesi-energetika-helyi-szintu-kerdesei-c5f42ba6

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból