Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési zöld pénzügyekben

· PT31M48S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast sorozat legújabb adásában Lőrincz András vállalkozásfejlesztési tanácsadóval beszélgetnek a települési zöld pénzügyekről. Kitérnek arra, hogyan kapcsolódhat a vállalkozói szektor a fenntarthatósághoz és a településekhez, valamint milyen akadályok…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 08. 12.
Hossz
32 perc
Témák
zöld pénzügyek, fenntarthatóság, vállalkozásfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának augusztusi tematikus hónapjában a települési zöld pénzügyek kérdéseit járjuk körül mai adásunkban lőrinc andrás vállalkozásfejlesztési tanácsadóval beszélgetek és kitérünk arra a kérdésre hogy a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az üzleti szektorban illetve milyen szerepet kaphatnak az egyes ökoszisztém szereplők szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szia köszi szépen a meghívást kezdjük picit egy általánosabb megközelítéssel hogyan kapcsolódhat önmagában a vállalkozói szektor a településekhez és a fenntarthatósághoz gyakorlatilag kéz a kézben jár minden a ebben a szektorban a ha visszalépünk kettőt vagy hármat is akár vagy még többet akkor látjuk azt hogy rengeteg kihívás van városió alon rengeteg mindennel szembesülnek nagyon felgyorsult a világ minden már adatvezérelt legalábbis ez így a kitűzött cél hosszúáv hogy rengeteg információból a lehető leghatékonyabb módon állítsunk elő valamit és hát ugye az önkormányzatoknak az erőforrása erre valamilyen szinten véges de mégis rengeteg információn ülnek nagyon sokszor előfordul az hogy hoznak egy döntést és nagyon jól előkészítik rengeteg hatástanulmányt végeznek viszont addigra amire el készül az a hatástanulmány mát lehet hogy a technológia már a negyedik- ötödik iterációját éli meg a piacon és és lehet hogy így nem is lesz az a megfelelő sz nagyon sokszor bizonyos méretű városok döntenek így a biztonsági játékban hogy akkor úgy látszik hogy szükség lenne még újabb tömegközlekedés eszközökre akkor nem az hogy optimálizájuk az utat mert nincs erőforrásunk arra hogy mondjuk adatot gyűjtsünk vagy megfelelően feldolgozzuk azt azért veszünk még két buost a a városnak ez most egy ilyen nagyon kisarkított példá ez nem mindig így van és itt jönnének be azok a nagyon innovatív vállalkozások akik képesek ezeket megteremteni csak ugye pont az a gateway hiányzik kettőjük között amivel ők elkezdenek tudni kommunikálni egymásal és megértik egymás nyelvét mer hát azt tudjuk jól hogy a kettő nyelvezet világ az teljesen különbözik egymástól hát abszolút én azt gondolom hogyha ennek a gyakorlati oldalát nézzük meg és azért mi is a fenntartható városokkal ugye alapvetően az elmúlt három évben gyakorlatilag egyfelő a piaci szereplőkkel másfelő az önkormányzatokkal is folyamatos kapcsolatban voltunk cááfolj meg hogyha nem így látod de én azt gondolom hogy alapvetően megfigyelhető az a fajta akadály vagy vagy üvegfal gyakorlatilag a két szektor között hogy egyfelől ott van az önkormányzat ahol nyilvánvalóan azért a legtöbb esetben sem humán erőforrás sem feltétlen pénzügyi erőforrás nem áll arra rendelkezésre hogy valóban az egyes fenntarthatósági vagy teszem hozzá egyéb területeken gyakorlatilag a megjelenő új innovatív piaci megoldások irányába nyissanak vagy vagy számot tartsanak a arról hogy mondjuk a hazai kkv szektorban az egyes területeknek ki jelenleg mondjuk a piacvezető szereplője a másik oldalon pedig ott vannak a cégek tisztelet a kivételnek én azért alapvetően azt tapasztalom hogy az önkormányzatokkal folytatandó ügyintézés mindig egy kicsit egy ilyen tűztől való félelem kategória mert nyilván ahogy te is mondod van ennek egy olyan közigazgatási gyakorlatilag extra nehézségi faktora hogy azért ott nyilván a döntés nem úgy születik meg meg mint mondjuk egy b2b szektorban ahol kezetrázunk aláírjuk megtörténik a pénzügyi tranzakció és akkor elindul egy projekt hanem gyakorlatilag egészen a tervezéstől gyakorlatilag már az árajánlat kéréstől kezdve egy egy bürokkratikus körgyűrűn gyakorlatilag futnak a projektek és hát ugye azt gondolom hogy az sem titok hogy erre mi igyekeztünk a gyakorlatban is megoldást találni merthogy ugye nem egyszer találkoztunk közösen is olyan szereplőkkel piaci oldalról is önkormányzati oldalról is ahol gyakorlatilag azt láttuk hogy egyfajta edukációra lenne szükség mind a vállalatok mind pedig az önkormányzatok oldaláról vagy az önkormányzatokra tekintettel hogy hogyan is kell egymással kommunikálni a két szektornak igen nem csak a kommunikáció izgalmas itt hanem egyáltalán hogyan értjük meg hogy ő mit ért valami alatt és hogy itt most nem feltétlen a nyelvezeti világban nyelvezetben kell elvesznünk hanem olyan apró részleteket tudnak felreérteni amire volt is példá abban a említett közös projektben hogy hogy azért ott ott azért volt egy egy jó pár hét reszel is mind a két oldalon amikor sikerült az innovatív vállalatot illetve a városi oldalat is úgymond felhozni arra a szintre hogy megértsék miről is van szó a de szerintem csak hogy ne ilyen barok körmondatokban beszéljünk nézzünk kicsit konkrét példákat tehát első körben szerintem érdemes mondjuk az önkormányzat oldalát megnézni hogyha az önkormányzatnál tételezzük fel van egy stratégiai prioritás valami ililyen ügyet nevezetesen ez most legyen bármilyen fenntarthatósághoz kapcsolódó alterület mondjuk zászlajára tűzi egy település elkészül erről egy stratégia elkészül erről egy városvezetői településvezetői döntés hogy fontosnak tartják és hogy gyakorlatilag koncepciót alkotnak a a projekt megvalósítására onnantól kezdve a következő lépés igazából én azt gondolom hogy kettős egyföől meg kell találni az ezért felelős kivitelező személyt ez lehet nyilván valamilyen kk észektorbeli szereplő lehet bármilyen szakmai szervezet aki ennek a folyamatában segít a másik oldalról meg meg kell találni ennek a finanszírozását hogy néz ez ki a másik oldalról igen a finanszírozás oldal az az mindig egy nehéz kérdés minden oldalról a mondtad hogy bürokratikus a az önkormányzat felépítése nem csak az hogy bürokratikus az önkormányzati felépítés hanem hanem teljesen másképp működik hiába mind a kettő egy eléggé jó szabá ályozot terület hogy hogy épül fel egy cég hogy hozzák meg a döntést mi alapján tesznek valamit és valamit nem hogyan hyan zajlik a döntéshozatali folyamat ezeknek mind megvan a szabályrendszere de ez egy sokkal de sokkal egyszerűbb és és gyorsabb folyamat a közigazgatás az így klasszikusan inkább é az önkormányzat az úgy működik és ez amit a a a startup világ vagy éppen az innovatív vállalatok nagyon nehezen értenek meg és mindig ebből volt az egyik ilyen fő nézőteltérés hogy úgy működik mint egy ilyen 100 éves óriási nagy részvénytársaság aki már sok piacon ott van ahhoz hogy én elszészeljek valamit ott el kell mennem az első területi vezetőhöz aki majd talán fölpiccseli fölfele a a következő szintre és utána addig megyünk addig megyünk ameddig el nem jutunk egy regionális vezetőig de eltelt kilenc hónap és gyakorlatilag mindig ugyanarról beszéltünk és így a folyamat egy kicsit így átláthatatlan és lassúvá válik m jön egy startup aki mondjuk egy hat fős csapat és viszonylag laposz vezetről beszélünk van egy vezető és nagyjából mindenki amúgy alatta van vagy nagyon sok a mellérendeltség is nem egyáltalán nincs hierarchia ez az első amit nem értenek meg hogy hogy így ennyire hierarchizált rendszerben hogy így el kell vinni egy közgyűléség ahhoz hogy döntsenek valamiről és szavazni kell róla és akkor megfelelően előkészíteni mert ők abban a világban élnek hogy nekik hogyha van befektetőük a befektető felé van egy elszámolási kötzettség nekik is van egy koncepciótervük a következő x évre és azt követik csak mondjuk egy day today az a egy napi szintű döntéshozatali folyamatban annyi van hogy így reggel fölkelt a az ügyvezető vagy a ceo vagy bárkinek nevezzük őt és így azt mondta hogy na akkor most holnaptól ezt fogjuk csinálni és ez azért sok tekintetben legyünk őszinték hogy hatékonyabban tud működni mennyire hiszel és mit láttál eddigi szakmai munkáid során mennyire lehet ezt a fajta startup szemléletet vállalkozói szemléletet átültetni nyilván a maga kötöttségeivel és a a törvények ad a kerettel és közigazgatási lehetősé kel de önmagában mondjuk az önkormányzati szektorba abszolút át lehet ültetni ugye erről szólt ez a közös projektünk is a tier a aminek pont ez volt a lényege hogy egy egy olyan kvázi open innovation lehetőséget amit a cégek nagyobb cégek szoktak így alkalmazni az utóbbi években még mindig egy kicsit ilyen gyerekcipőmen is így vagy van vagy nincs vagy jól implementálják vagy kevésbé de az az a lényege hogy hogy a a szervezetet készíted fel arra hogy hogy fogadni tudja az új ötleteket az innovációkat a külső erőforrást hogy ne csak bent legyen k+f mert nagyon sokszor amúgy sokkal olcsóbb kintről megvásárolni hogy van egy késztermék a piacon még mondjuk 100 millió ftokat elköltenének belsőleg arra hogy lefejlesszenek ugyanazt a technológiát ami kint már amúgy készen van és csak egy elég licenszáni és egy jóval nagyobb lehetőséget adna neki arra hogy nagyobb ugrásokat tudjanak megtenni a az életükben ez abszolút eltülththető a a a az önkormányzati szektorba is ugye ez egy nagyon jó példa hogy szombathely volt a város ebben a projektben és szombathelyén is kvázi csináltunk egy olyan szereplőt az önkormányzati részéről aki aki lett egy ilyen innovációs menedzser mondjuk ezt na igen de itt azért hozzá kell tenni és itt tené az hogy azért felhatalmazást kaptunk hogy erről beszéljünk de azért önmagában a szombathelyi városvezetés egy nagyon nyitott városvezetés ilyen jellegű nemzetközi projektek tekintetében tehát azért azt gondolom hogy nem mi voltunk az első és nem is az utolsó olyan nemzetközi projekt amiben a város részt vett még azért hogyha megnézzük mondjuk a hazai 3200-nál is több települést azért arányaiban én azt gondolom hogy hogy marginális azon települések száma akik valóban egy erre dedikált szereplő bevonásával egyébként rendszerszinten és mondjuk ennyire aktívan vesznek részt igen nagyon sokszor nagyon jól mondod mert nagyon sokszor nincs erőforrásuk erre itt ugye mindig az az a probléma hogy szűkös erőforrás vagy a humán oldali vagy a pénzügyi vagy vagy bármi lehet az ami a rendszerben felmerül és nagyon nehéz dedikáltam valakit rátenni erre a a tevékenység hogy ak k mad vizsgálja hogy milyen innovatív lehetőségek vannak mert önmagában egy szereplő nem tud minden egyes területen ami mondjuk a városi kihívásokat érinti hogy nem lehet nem lehet szakértő tömegközlekedésben nem lehet a data science-ben meg sorolhatni lehetne még és gyakorlatilag ezeken alul is van rengeteg mert csak megnézzük a marketing need ez a kedvenc példám hogy hogy az elmúlt tizen pár évben hogyha azt mondtad 10 évvel ezelőtt vagy 10zen pár évvel ezelőtt hogy marketing menedzser lett valaki akkor tök jó nagyjából tudtad hogy az marketing de most már így marketing generalista ppc marketinges sorolhatni és most már van 19 alfaja hogy így nem tudsz mindenben napi szinten ott lenni és piacot kutatni és megmondani hogy jó-e így van illetve önmagában hogyha most picit visszamegyünk nagyon-nagyon a fenntarthatóság holisztikus szintjére tényleg mondjuk az ens fenntartható fejlődési céljaihoz amiből mondjuk ez az egész levezethető akkor is ugye azt látod hogy van 193 ens tagállam van 17 cél és gyakorlatilag pont ez lenne a lényege már ott globális szinten is a fenntarthatóságnak hogy a 193 tagállam közül az az egy tagállam amire éppen fókuszálunk a 17 célból azon célokon dolgozzon ami nyilván neki gazdaságilag földrajzilag gyakorlatilag társadalmilag környezetileg aktuális és és gyakorlatilag tud érte tenni hogy ezek a célok minél előbb megvalósuljanak és én azt gondolom hogy ugyanezt látjuk hogyha úgy nézzük akkor nyilván utána akár az európai unió területén ugyanazt látjuk utána egy nemzeti szintű szabályozásban a kedvenc példám erre ugye mindig az hogy nagyon fontos a a tengerekkel foglalkozó fenntartható fejlődési cél csak magyarország szempontjából kevésbé releváns pedig van tengerünk szép magyar tenger szeretjük is de azt gondolom hogyha ezt most félretesszük akkor tényleg azt látjuk és hogyha utána egy lépéssel ugye még lejjebb lépünk ebben a a képzeletbeli piramisban akkor ugye ott vannak a a települések és hogyha az alaptéz is nézzük azért érdemes fenntartható fejlődéssel lokális helyi szinten foglalkozni mert a a településeknél a városvezetőknél jobban az aktuális problémákat nem látja senki a döntéshozói piramisban ezel részben amúgy egyetértek és mégsem mert nagyon sokszor nagyon sokszor ugye a klasszikus berögző és az ami ami miatt úgy hiszik hogy az lesz a a a kihívás és nagyon sokszor amúgy pont megfordítják és és a hatását kezdik el úgymond orvosolni annak a problémának annak a gyökéroknak és nem pedig a gyökérokot kezdik el vizsgálni boncolgatni hogy azt hogyan lehetne megszüntetni annak a hatásait és nagyon sokszor ez a hatás az ami ami így így berögződik a kis fejükben és és mindenki azt kezdi el ez ez ez amúgy egy általános probléma nem csak önkormányzati szinten ez amúgy nagyon sokszor startupoknál is akiket mentoráltam rengetegszer volt az hogy a hatá sokat kezdték el nézni és hogy emiatt amúgy nagyon fontos az amit szeretünk volna a a tejszerrel is illetve a az open innovation amit említettem pont az a lényege hogy a teljes érdekelt láncolatot megpróbálod behozni mert lehet hogy hogy segít egy olyan újfajta gondolkodásmódot vagy újfajta megközelítést adni az a rengeteg információ amel ők rendelkeznek mert ők élnek ott ők mozongnak benne folyamatosan hogy egy informális körülmény között át lehet fordítani azt hogy megtaláljuk mi az ez a való sok amit neki am az önkormányzat orvosolni kell abszolút és én azt gondolom hogy ha ha megnézzük akkor egy település egy város ökoszisztémjenek a szereplői azok ugye alapvetően nagyon szépen leképezik azokat a gyakorlatilag konzorciumi szerepeket amit mondjuk egy pályázatnál ugye lát abszolút tehát hogyha például megnézzük azt hogy hogyan állnak össze a különböző szektorok egy-egy település életében és hogyan hatnak mondjuk a fenntarthatósági törekvésekre akkor én azt gondolom hogy hogy nyilván a fókuszban az önkormányzat áll hiszen egy önkormányzat vezetése dönt nagyon sok mindenről a stratégiától a megvalósításon át az utánkövetésig de az hogy ezekhez egyébként milyen szereplőket társítunk én a saját véleményem szerint alapvetően azt gondolom hogy az hogy a a cégek a piaci szektor kapcsolódni tudjon az…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Lőrincz András

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési zöld pénzügyekben”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési zöld pénzügyekben”?

A Fenntartható Városok podcast sorozat legújabb adásában Lőrincz András vállalkozásfejlesztési tanácsadóval beszélgetnek a települési zöld pénzügyekről. Kitérnek arra, hogyan kapcsolódhat a vállalkozói szektor a fenntarthatósághoz és a településekhez, valamint milyen akadályok… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési zöld pénzügyekben”?

Fő témái: zöld pénzügyek, fenntarthatóság, vállalkozásfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési zöld pénzügyekben”?

Megjelenés: 2024. 08. 12.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-piaci-megoldasok-a-telepulesi-zold-penzugyekben-f3a9a54a

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból