... és boldogan éltek

Reziliencia: attól leszel több, amitől a legjobban tartasz! (vendég: Al Ghaoui Hesna)

· PT41M16S

Összefoglaló

A reziliencia, vagyis a lelki rugalmasság témáját járja körül az epizód Al Ghaoui Hesna író, újságíró, reziliencia trénerrel. Hesna szerint a reziliencia nem a békeállapot visszanyerését jelenti, hanem a stressz és a nyugalom közötti hullámokon való szörfözést. Kiemeli, hogy a…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2024. 08. 02.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Vörös István, Dr. Kádár Annamária
Témák
reziliencia, lelki rugalmasság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a reziliens ember is átmegy ugyanúgy nehézségeken szomorúságon mert az emberi élet az ilyen és én akkor vagyok reziliens ha nem gondolom azt hogy az élet engem diszkriminál ha megélem a rossz élményeket és a nehéz érzéseket hanem ez tudomásul veszem hogy a teljes élet tele van gyönyörű szép pillanatokkal de ahhoz hogy megéljem az egésznek a tetejét ahhoz nyilván lesznek hullámvölgyek és megélem a lefele tartó szakaszt is szép jó estét kívánunk és köszönjük a köszöntjük a megjelenteket köszönjük előre szaladtam köszönjük hogy itt vannak illetve itt vagytok hogyha nem bánják nem bánjátok ez ilyen hibrid formájú tegezés magázós beszélgetés lesz ugyanis általában ugye az ésborganéltek podcastben mi tegeződni szoktunk viszont amikor élő közönség van akkor ilyen hol magázunk hol tegezünk ahogy éppen sikerül mi biztosan hogy hárman tegesződni fogunk annál is inkább mert hogy nem ez az első alkalom hogy az és boldogan él egy ilyen hármas fogattalá földben általában ugye párban szoktuk vezetni ezt a műsort dr kádár anna máriával aki ismét itt van velünk jó estét kívánok szeretettel köszöntöm én is a jelenlevőket és az első évad egyik első vendége volt a műsornak és nagyon örülünk hogy most személyesen is van is elfogadta a meghívásunkat ő pedig algaaui hesszna bár nem kell őt bemutatnunk író újságíró reziliencia tréner igaz most ez nagyon-nagyon fontos minőség lesz köszönjük heszna hogy eljöttél könöm tessék én pedig vörös istván vagyok és én vagyok az állandó kérdezője ennek a műsornak köszönöm vágjunk is a közepébe mert hogy rengeteg dolog van amit a mai témánkkal kapcsolatban érdemes átbeszélni én ki is találtam hogy megkérdezzem rögtön a legelején mert hogy stresszkezelés ugye így hirdettük stresszkezelése illetve reziliencia ezek kapcsolata én még a félelemhez egy kicsit majd visszacsatolnék ennek kapcsán de hogyha gyorsan valaki fölteszi a kezét aki azt mondja hogy ő soha nem stresszel és nem stresszes az élete van-e itt ilyen mert akartam mondani h amikor mi átülünk rögtön a túloldalra és meghallgatjuk hogy hogy csinálja mert hogy sajnos valóban mi egy stresszelő nemzedék vagy stresszelő generáció vagyunk erről legutóbb steigervval krisztiánnal beszélgettünk ez a reklámhely a múlt héten jelen meg az adás meg lehet hallgatni az é boldogan éltek területein hogy mi azért egy egy egy egy stressznek elég erőteljesen kitett generáció vagyunk hogy mit is jelent a stressz milyen összefüggésbe hozható ez a rezilienciával mit jelent a reziliencia erről mindjárt több de hogyha már itt van velünk na én visszahallgattam a a legutóbbi beszélgetésünket és volt egy kapcsolódó gondolat ami szerintem nagyon szépen ráramel arra amivel ma foglalkozni fogunk és talán érdemes is lenne innen fölvezetni amit mindig fölvételkor el szoktam rontani és most itt élőben mindenki látja hogy nem fogom megtenni hogy a műsor felvételét a podcast pionir a vodafon sokszínű talmakat népszerűsítő programja támogatta ezt az első öt percben el kell mondanom és mindig az anna mondja hogy ne felejtsem el mert el szoktam felejteni hogyha ezt most elmondtam oda a fölvételnek tehát amikor legutóbb hesna a vendégünk volt akkor ugye a félelemről félbát hátran hívószóval beszélgettünk és csak hogy pontosan idézzem azt mondtad ebben az adásban hogy megengedted magadnak hogy félj mertogy egy katalizáló energiaforrás tudott lenni a félelem ami hozzásegített ahhoz hogy átlépj a határaidon ehhez viszont észre kell venni és meg kell engedni hogy féljünk nekem ez egy picit rárémelt a stresszre amivel most foglalkozni fogunk a félelem mert a stressztől meg alapvetően félünk nem minkettőtöktől kérdezném hogy hogy kapcsolódnátok ehhez a gondolathoz hú hát elő először is örülök hogy itt lehetek mindenkinek szép estét kívánok köszönöm az újabb meghívást és igen ezek azért mind összefűdnek és nagyon sokszor szinonimmoként hivatkoznak ezekre a szavakra de alapvetően azért más jelenségről van szó én azt gondolom hogy talán a fiziológiáját érdemes kiemelni ennek mert azért szeretek a félelemről egyfajta pozitív hajtóerőként beszélni mert van egy olyan fiziológiai vonzata annak amikor gyakorlatilag az agyunk valamilyen fenyegetettséget érzékel és elindul ez a kennonféle vészreakció adrenalin kortizoltermeléssel aminek van egy olyan hozadéka amitől egyébként megijedünk amikor mondjuk elkezdjük érezni a félelem szimptómáit elkezd picit remegni a lábunk kizzadni a tenyerünk hevesebben lüktetni verni a szívünk és általában ugye mi kapcsol be valószínűleg jó mélyen belénkódolva egészen pici gyerekkortól hogy úristen félek ezt hogy tudom lekapcsolni ez nagyon gáz észreveszik gyávának tartanak mit fognak rólam gondolni és nem akarok ebbe belemenni mert erről lehetne nyolc órát beszélgetni hogy vajon miért csináljuk ezt magunkkal a gyerekeinkkel és hogy ez milyen hosszú távú hatással bír amikor valaki már egészen picikorban megéli azt a fajta szégyenérzetet amit mondjuk egy félelemmel teli helyzthz és hogyan szégyenítik meg ilyenkor gyakran a gyerekeket amiáltal legközelebb amikor fé mi helyzetet és fenyegetettséget élát bekapcsol ez az élmény és még inkább egy heves reakciót fog eredményezni és ilyenkor sajnos ez a fajta kenonféle vészreakció nem emeli a teljesítményt hanem földbe döngöli az embert hiszen megpróbáljuk lekapcsolni ez nyilván nem így megy hogy le tudjuk kapcsolni a félelmet vagy az azzal járó fiziológiai reakciót és akkor ezáltal még inkább bele tudunk pörögni ebbe az egész állapotba és és ezért tartom nagyon fontosnak azt hogy szerintem ezt meg tudjuk tanulni jól kezelni a akár felnőttkorban is csak ehhez nagyon sok tudatosság meg gyakorlás kell és gyakorlatilag itt jön a képbe a stressz is mert gyakorlatilag amikor a a a stressz fiziológiájáról beszélünk hasonló fiziológiai folyamatokról beszélünk itt mindig a mérték az ami nagyon fontos hogy hogy ugye a stressznek is van két fajtája erről annara is szerintem már sokat beszélt a a a a podcastben ugye és ezt gyakran a pszichológusok magyarázzák el először azoknak az embereknek akik elmennek mondjuk egy terápiára hogy nagyon fontos szétválasztani a stressznek a pozitív hatását és a pozitív stresszt a negatív stresszről és gyakorlatilag vissza tudunk odakanyarodni amiről az előbb beszéltem hogy a hogy a a pozitív hatása tud egy faajta hajtóerőként egyfajta olyan löketként hasznosulni amikor át tudjuk lépni a saját határainkkat mert ilyenkor a helyzet megoldás lép életbe agyunknak azok a részei aktiválódnak amik ugye ösztönösen át akarnak minket hpont lendíteni és a fizikai és a mentális kapacitásunkon felül tudunk teljesíteni hogy életben maradjunk helyzetet oldjunk meg ha jól emlékszem akkor erre hozta anna példának egyszer a sportolókat a pozitív stresszt hogy ad egy olyan lökést hogy hogy akár önmagán túl erőn felül képes teljesíteni a sportoló a negatív hatásnak pedig a vizsgadrukot emlegettett amikor a vizsgadruk annyira be tud állni hogy mindent ami a fejemben van lehúz itt át is adom akkor a szót anninak igen a a a drnál nagyon érdekes hogy ez a fordított u alakú görbe működik hogyha motiválatlan vagyok és nincs semmi stressz akkor igazából közömbösen ott vagyok és hát lesz ami lesz ha elvágnak elvágnak ha jól sikerül jól sikerül ugye a másik véglete az amikor tényleg egy ilyen debilizáló hatása van a szorongásnak a stressznek és ez a központi rész az amikor ki tudom hozni magamból a maximumot tehát ott van bennem a félelem a szorongás de hogy ugyanúgy mint a mesehős h farkasszemet merek nézni a saját félelmeimmel ez az egy életem egy halálom én bizony megpróbálom és szerintem ez a saját életünkre is érvényes hiszen ugye ahogy heszna is mondja ezt gyerekként tanüljuk meg hogy hogy egyáltalán validálták érvényesítették-e az érzéseinket hányszor halljuk ezt a mondatot hogy nem kell félni vagy ne félj vagy ne légyáva viszont hogy hogy nem nem az a bátor ember aki nem fél hanem aki megéli ezt a félelemérrzést de ez nem fogja meggátolni abban hogy hogy belemenjen akármilyen kihívásba a helyzetbe átlépje a saját komfortzónáját és igen ebben teljesen egyetértünk hesznával hogy ez az egyik legjobb hajtóerő hiszen az aki már megtapasztalta ezt az érzést meg azt a az egész bizsergető hatást és most ezt nem tudjuk egymáshoz hasonlítani hiszen hány olyan helyzet van amiben egyik ember fél másik azt mondja hogy hát ő nem is érti hogy hogy hogy mit kell ettől szorongani gondolom én én például hogy tériszonyos vagyok mindig vannak a bevásárlóközpontokban ilyen üveg felületek és akkor a a lányom szokta mondani hogy anya nyugodtan megfoghatod a kezem és akkor ezen úgy átmegyünk együtt hogy nekik ez egyáltalán nem egy félelemkeltő dolog viszont nekem hogy tériszonyom van ezzel minden egyes alkalommal hiába döntö meg kognitívan hogy ez egy ilyen nagyon kemény üveg biztos hogy nem lesz semmi baj de mégis az agyam úgy értékeli hogy ez számomra egy veszély helyzet és ebben a szituációban hogyha én hátat fordítok és és soha nem megyek bele abba hát ugye most a hős útján beszéltünk a barlangról ezt akartam is kérdezni hogy annyira szépen rárimel amit eddig mondtál a hősutja állomásra ez itt szintén a reklámhelye éves tematikája a podcastünknek egész éven át tartó utazás a hős útja minden hónapban egyet lépünk és ez gyakorlatilag egy önismereti utazás a hetedik állomásán tartunk steigerwal krisztián volt most a vendégünk legutóbb pedig almásiitti dióhéban csak a hallgatóknak hogy miről is szól a hősutja és hogy hogy kapcsolódik ez mert a barlanghoz ahol most tartunk a hős útján ez szerintem a félelmek meg a stressz nagyon nagyon nagyon szépen rárémel igen mertogy nagyon sokszor a kincset pont ott fedezhetjük fel ahova félünk belépni ugye joseph campbellnak ez a hős útja ez egy ilyen egy olyan lényegében kód amivel azt is mondják hogy feltörte a történeteknek a titkos kódját hogy mindannyian a saját életünkben pont úgy mint a mesehősök pont úgy mint a mítoszok hősei ugyanazokon a lépéseken megyünk át ez az elindulástól kezdve akár a hívás visszautasítása az ellenségek a szövetségesek aztán a barlang visszatérés a kinccsel az elixírrel és visszatérünk ugye ahhoz a kezdeti ponthoz ahol már sokkal többek leszünk mint ahonnan elindultunk és ez a barlangról az jut eszembe lehet hogy ezt a példát már mondtam de hogy az egyik kedvencem hát ugye volt egyszer egy olyan történet amikor egy nagyon nehéz barlangba kellett bemennünk egy egy olyan középvezet vezetői csapattal ahol hát hogy mindenki szembenézett a saját félelmeivel szorongásaival hiszen köteleken másztunk falakon csüntünk vizeséseken mentünk át és amikor elérkeztünk a barlangeg szűk nyílásához akkor a barlangás szólt hogy itt egyféleképpen lehet átmenni ha mindenki kipréseli a tüdeéből a levegőt és úgy ahogy annak idején centinként megszületett szépen átmegy ezen a lyukon és mondta is hogy ahol a vállad kifér ott a teljes tested kifér tehát hogy te abban a perzben hogyha bepánikolsz és stresszelsz ugye így a tüdőkapacitá megnő és beragadsz oda a lyukba és akkor el kell lazulni és relaxálni na hát mert ez pont az a helyzet ahol mint a amikor mondják a szülész tehát hog tessék szépen lazítani kismama igen most pont az a helyzet igen és volt velünk egy 190 cm magas fiatalember aki kiszámolta hogy ez az ő alsó lábszárcsontja az sokkal hosszabb mint a többieké tehát nem fogja tudni bevenni a kanyart na hát az önbeteljesítő ősatok pont így működnek beragadt a lyukba mint annak idején micimackó mikor megette azt a sok mézet teste egyik fel a lyuk egyik oldalán a lábaai pedig a lyuk másik oldalán és persze hogy nagyon poénosnak tűnt az elején a szituáció a csapat egyik fele a feje részénél volt mi meg a többiek a lába oldalánál álltunk és hát körülbelül 35 perc után láttuk hogy ennek fele sem tréfa mert hogyha adott időn belül nem jövünk ki a barlangból akkor beindul a barlangi mentés folyamata és a barlangban nincs úgy hogy az egyik fele előremegy a másik pedig vissza tehát mindenki ott kell maradjon ebben a szituációban és hát ez szerintem a rezilienciára is egy nagyon szép szimbólum mert mit csinálta a barlangász elővett egy ilyen hegyesvégű kalapácsot és anélkül hogy szólt volna valamit nem ott ahol az illető személy be volt ragadva hanem egy kicsit messzebb elkezdte kopogtatni a falat kopogtatott kopogtatott és egy perc után pedig odaszólt megnagyobbítottam a lyukat most már átmehetsz és abban a percben átment tehát ez hihetetlen volt látni megtapasztalni hát ugye oda is el fogunk érni hogy egyáltalán hogyan értékelem értelmezem azt a helyzetet ami ott van előttem és talán már egy idő után ha reziliensek vagyunk akkor a saját kbe is tudunk így kopogtatni mert hogy elhangzott a harmadik hívószó ugye beszéltünk a félelemről beszéltünk a stresszről és ugye a reziliens illetve ugye a reziliencia ugye ez lenne a kérdésem hogy akkor ő hogy kapcsolódik rá erre a gondolatvonalra reziliencia végül is ez a rugalmas alkalmazkodó képesség és hogyha egy ilyen képet szeretnénk keresni hozzá hogyha íy fogunk egy gumit kifeszítjük elengedjük és ez visszapattan az eredeti állapotába természetesen ez nem ilyen gyorsan történik mert mert azért nagyon sok szó szer ezt így értelmezni hogy a reziliens ember az olyan hogy a kejfel jancsi leesik bármi stressz éri két perc alatt ő már fit tetre kész olyan mint szuperman vagy pokember mindent megold és ez nem így van hiszen ő maga is félhet akár úgy érezheti hogy hogy hogy egyszerűen nem tud ebből a helyzetből ki kecmelegni de utána pont úgy mint a mesehős mikor a gebének parazsat ad szerintem ez történik bennünk is hogy valahogy aktiválódnak ezek az erőforrás ások és így vagy úgy kibogozzuk magunkat abban a helyzetben nem szaladunk el ott vagyunk helytállunk farkasszemet nézünk a 24fejű sárkánnyal is mert hogy nagyon sokszor hát ugye hogyha visszacsatolok ezek a félelmek szorongások a kisitűség azok a bennünk levő sárkányok tehát hogy nem kívül kell ezeket keresni hanem ezeket nagyon sokszor ezeket a belső irracionális gondolatokat az önbeteljesítő jóslatokat a tanult tehetetlenséget ezeket kell legyőzni én é talán két dolg ot csatolnék erre rá amit mondtál és nagyon szépen…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Al Ghaoui Hesna

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Reziliencia: attól leszel több, amitől a legjobban tartasz! (vendég: Al Ghaoui Hesna)”

Miről szól ez az epizód: „Reziliencia: attól leszel több, amitől a legjobban tartasz! (vendég: Al Ghaoui Hesna)”?

A reziliencia, vagyis a lelki rugalmasság témáját járja körül az epizód Al Ghaoui Hesna író, újságíró, reziliencia trénerrel. Hesna szerint a reziliencia nem a békeállapot visszanyerését jelenti, hanem a stressz és a nyugalom közötti hullámokon való szörfözést. Kiemeli, hogy a… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 08. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Reziliencia: attól leszel több, amitől a legjobban tartasz! (vendég: Al Ghaoui Hesna)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vörös István, Dr. Kádár Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Reziliencia: attól leszel több, amitől a legjobban tartasz! (vendég: Al Ghaoui Hesna)”?

Fő témái: reziliencia, lelki rugalmasság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Reziliencia: attól leszel több, amitől a legjobban tartasz! (vendég: Al Ghaoui Hesna)”?

Megjelenés: 2024. 08. 02.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/reziliencia-attol-leszel-tobb-amitol-a-legjobban-tartasz-vendeg-al-ghaoui-hesna

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból