Friderikusz Podcast

AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE: a nyelv és a magatartás eldurvulásáról Tóth Krisztina, író /// F.P. 141.

· PT1H32M42S

Összefoglaló

A Friderikusz Podcast minisorozatának harmadik részében Tóth Krisztina íróval az Orbán-rendszer 16 éves működésének a nyelvhasználatra és a közéletre gyakorolt hatásait vizsgálják. Megbeszélik a nyelv kiüresítését, eldurvulását, a fogalmak átértelmezését, valamint a társadalom…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 04. 09.
Hossz
1 óra 33 perc
Szereplők, említett nevek
Tóth Krisztina, Tóth Krisztina, Orbán Viktor, Surányi György, Szilágyi Ákos, Friderikusz Sándor
Témák
nyelvhasználat, közélet, politikai kommunikáció, társadalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Folytatjuk két hete megkezdett minisorozatunkat, amelynek három részében különböző aspektusokból az Orbán-rendszer tizenhat évét tesszük mérlegre.

Két hete Surányi György közgazdász professzorral elemeztük az Orbán-rendszer egyéni haszonszerzésre és lojalitásra épülő gazdaságpolitikáját. - A verseny hiánya, a korrupció, az átláthatatlanság oda vezet, hogy forint százmilliárdok tűnnek el évente.

Én abban nem vagyok optimista, hogy a már megszerzett javakat milyen arányban lehet visszaszerezni.

Jogállami keretek között attól tartok, hogy nagyon kevéssé. - Majd Szilágyi Ákos közíróval, költővel azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan torzítja el a politika mindent maga alá gyűrő logikája a társadalom működését. - Baj lenne Magyarország, a magyar nemzeti érdek szempontjából is, hogyha mi az Unióból kiesnénk, kiválnánk.

Harmadik Trianon az, ami a kultúrában lezajlott.

Hát most fölsorolhatatlan bűntények tömege, tehát pusztítás, pusztítás, sivárság, sivatag. - Most pedig arról lesz szó, miként tette tönkre a közéletet és a mindennapi beszédet a nyelv kiüresítése, eldurvulása és átértelmezése. - Itt van a kezemben az a jelentés, amit kollégáim kértek, hogy osszam meg önökkel.

Ez arról szól, hogy akik rendszeresen nézik a Friderikusz Podcasteket itt a YouTube-on, azoknak 47%-a még mindig nem iratkozott fel a csatornánkra.

Pedig ez tényleg csak egyetlen kattintás, semmibe nem kerül.

A 'Feliratkozás' gomb szem előtt van, itt a videónk alatt kissé balra található.

Ha ön kedveli és követi podcastjeinket, kérem, iratkozzon fel, ezzel egyrészt visszajelzést ad nekünk, ami mindig jól jön, másrészt abban is segít, hogy biztatásukra egyre rangosabb vendégeket hívhassunk meg ide.

Köszönöm, ha megtette, és most tényleg feliratkozott.

És akkor már rátérve mai témánkra, folytatjuk az Orbán-rendszer tizenhat éves működését elemző sorozatunkat.

Tizenhat éve tapasztaljuk és mondjuk, hogyan tette, hogyan teszi tönkre Orbán Viktor rendszere a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást.

Viszont kevesebbet beszéltünk arról, hogyan torzította el a nyelvet, fogalmainkat, a hétköznapi érintkezést, a mindennapi kultúrát, a közérzületet, azaz a társadalom általános hangulatát, lelkiállapotát.

Most mindezekről beszélgetünk Tóth Krisztina költővel, íróval. - 2002-ben, emlékszik, az volt a szlogen, amikor először vesztett Orbán Viktor, hogy a haza nem lehet ellenzékben. - Ez is egy nagyon erősen érzelmekre ható üzenet: mi vagyunk a haza.

És mindenkit kizár a haza fogalmából, aki nem ért vele egyet.

Az ő életük célja, hogy ébren tartsák ezt a harci lendületet és megvédjék az országot.

Olyan sokszor megismétli ezeket az üzeneteket, hogy valójában már kiküszöböli a gondolkodást.

Mint minden verbális agresszió, ez a fizikai agresszió előszobája. - Vajon miért nem sikerült megakadályozni a kulturális intézmények többségének kisajátítását? - Mert Dávid és Góliát küzdelme zajlott.

Tehát ilyen erőfölénnyel szemben nem lehet föllépni.

Átcsapott ez az egész valami irracionális síkra, tehát hogy félelmek üvöltöznek egymással, és öröklött sérelmek üvöltöznek egymással az árok két oldaláról. - Mielőtt belekezdünk mára kijelölt témánkba, azt megoszthatjuk a közönségünkkel, hogy Ön az elmúlt napokban érkezett haza az Egyesült Államokból, ahol nemcsak a Denevér című óvodai kriminek nevezett darabját mutatták be, de előadást is tartott az autokráciák közös vonásairól, és író-olvasó találkozón felolvasást is tartott.

Milyen gyakran fordul elő az életében, hogy külföldön egyrészt bemutatják a darabját, és felolvas itt-ott a nagyvilágban a készülő vagy a már megjelent köteteiből? - Felolvasni elég gyakran szoktam, hogyha idegen nyelven megjelenik könyv, akkor általában szokott a könyvkiadó egy bemutatást szervezni.

Darabomat nagyon ritkán mutatják be, igazából elég kevés színpadi művem van.

Ez a Denevér című darab megjelent angol nyelven, és Manchesterben már volt bemutatója. - Nagy siker most ez New Yorkban?

Ott volt még a bemutatón? - Ott voltam a bemutatón, és úgy láttam, hogy nagyon tetszett a közönségnek.

A második napon volt egy színpadi beszélgetés, nem mentek el, hanem nagyon érdekes dolgokat kérdeztek, és azt láttam, hogy nagyon jól rezonálnak egy olyan műre, amelyik a társadalmi megosztottságról beszél egy abszurd nyelven. - Mivel először jár nálunk, röviden életrajzával bemutatom nézőinknek, hallgatóinknak, és aztán utána belekezdünk a beszélgetésbe.

Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten, apja kereskedő volt, anyja ötvösként dolgozott. 1982 és '86 között a Képző- és Iparművészeti Gimnázium szobrász szakán tanult, a középiskolai években kezdett el publikálni. 1987 és '93 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának volt a hallgatója, végzettsége szerint középiskolai magyartanár és díszítő szobrász. 1993 és '98 között a Budapesti Francia Intézet művészeti galériájában volt kiállításszervező. 1988-tól Lator László legendás műfordítói szemináriumának tagja lett.

Íróként több franciaországi ösztöndíjon vett részt, 2002-ben egy évet töltött Korzikán.

Mi célból? - Korzikai szerzőket fordítottam, és erre kaptam az ösztöndíjat. - Folytatva az életrajzot, 2010-ben a stuttgarti Solitude Nemzetközi Művészeti Alkotóház ösztöndíjasa volt. 2013 óta kizárólag az írásból él. 2021-ben a berlini Literaturhaus, azaz a rangos német irodalmi intézmény vendégeként dolgozott.

A Wikipédia 10 verseskötetét, 11 prózakötetét és 32 gyerekkönyvét, valamint két színpadi művét jegyzi, ezek közül, mint azt az imént megbeszéltük, a Denevér című színdarabját jelenleg New Yorkban játsszák.

A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat is könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet.

Köteteit idáig 22 nyelven adták ki.

Számos rangos magyar és nemzetközi díjban részesült, köztük van a József Attila-díj, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Hazám-díj és több rangos nemzetközi irodalmi elismerés.

Férje brit mérnök és fotográfus, két gyereke van, 28 éves fia zenész, 14 éves lánya tanuló.

Hobbija a rajzolás és mindenféle kézműves tevékenység.

Rendben volt? - Köszönöm szépen. - Már csak tíz másodpercre kérem a türelmét, támogatóink röviden bejelentkeznek, és elkezdjük aztán az érdemi beszélgetést. - A most következőkben arról beszélgetünk Tóth Krisztina íróval, költővel, hogy az Orbán-rendszer tizenhat éve miként rombolta a nyelvet, a mindennapi kommunikációt és a közérzületet, és hogyan hatott mindez a társadalom lelkiállapotára.

Ahogy azt a bevezetőben már megbeszéltük, ön nem volt Magyarországon, amikor a Direkt36 című internetes lap írása és Szabó Bence nyomozó beszámolója megjelent arról, hogy az Orbán-rendszer vélhetően a magyar titkosszolgálatot bevetette a Tisza Párt ellen, illetve amikor napvilágot látott éppen a Washington Post hasábjain, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az európai uniós tanácskozások szünetében rendszeresen tájékoztatja telefonon Lavrov orosz külügyminisztert, azaz ahogy egy uniós tisztségviselő ezt kifejezte, ez olyan, mintha Putyin, az Unióval nyíltan ellenséges ország vezetője ott ülne az európai döntéshozók asztalánál.

Az ember ilyeneket hallva döbbenten áll egy ilyen fokú hatalmi visszaélés, sőt árulás hallatán.

Önhöz mennyi jutott el ebből, és mit gondol ezekről, ha éppen akkor New Yorkban volt? - Mindkét hírt olvastam, és Szabó Bencéről azt gondoltam, hogy nagy bátorság ezzel kiállni a nyilvánosság elé, főleg úgy, hogy ismeri az erőviszonyokat, és ismeri, hogy mi zajlik a háttérben.Tehát ez nagyon felelős lépés volt, és láttam, hogy rögtön utána előállt egy narratíva, hogy valójában ő tönkretett egy fedett titkos akciót, és hogy ukrán beavatkozás történt, és azzal, hogy ő a nyilvánosság elé lépett, tulajdonképpen tönkretette a hatóság munkáját.

De ez nagyon ismerős volt nekem, mert gyakran előfordul, hogy kiderül valami turpisság, és abban a pillanatban megjelenik egy olyan narratíva, ami az ellenzéket vádolja ugyanazzal a dologgal. - Megfordítják magyarán. - Azonnal vissza van tükrözve a történet és ki van fordítva.

Ennek ellenére úgy érzem, hogy nagyon sokan megrendültek és megdöbbentek, és tulajdonképpen semmit nem von le az ő bátorságából az, hogy most megpróbálják őt besározni. - Szabó Bencét? - Igen, igen.

Ez egy nagyon bátor dolog volt. - Ha csak végignézzük az utóbbi hetek történéseit, a magyar kormány a titkosszolgálatokat saját érdekében, azaz a politikai ellenzék ellehetetlenítése céljából használja föl, vagy háborús helyzetben információkat szolgáltat az ellenérdekű félnek, amivel az Unió és a NATO, illetve a többi tagország biztonságát esetleg veszélyezteti, arról már nem beszélve, hogy erőszakkal elrabolja a háborús támadás alatt álló kivéreztetett ország, Ukrajna pénzét, amelyet szabályosan, engedéllyel Magyarország területén keresztül szállítottak, mint korábban annyiszor, és amit az ukrán külügyminiszter állami banditizmusnak nevezett.

Aztán Orbán Viktor videót tesz közzé arról, hogy egy - hát, hogy mondjam finoman - megroggyant ukrán öregember megfenyegette őt, amelynek nyomán értesíti, mármint Orbán a saját családtagjait, hogy az ukrán állam merényletre készül ellene.

Mindezen közben meg napvilágot látott az a hír is, hogy Orbán orosz segítőiben állítólag fölmerült, hogy tényleg nem ártana egy álmerényletkísérletet elkövetni a magyar miniszterelnök ellen, mert az biztos választási győzelmet hozna.

Szóval rengeteg minden történik, és az ember csak kapkodja a fejét.

Nyilván mindezek annak tudhatók be, hogy Orbán Viktor éppen választási hadjáratot folytat, de ezeregy jele van, és volt annak, hogy mindez állandó eleme Orbán bel- és külpolitikájának, a saját hatalma kizárólagossá tételének és az Európai Unió szétverésének.

Ön mivel magyarázza, hogy másfél évtizede tűri ezt az egészet Magyarország? - Azt hiszem, hogy fokozatosan csúsztunk bele ebbe a helyzetbe, és természetesen voltak intő jelek, de senki nem kapta fel időben a fejét, vagy ha felkapta, akkor azt mondták, hogy ez pánikkeltés.

Azt hiszem, hogy a legtöbb ember nem elemzi szavakra bontva ezeket az üzeneteket.

A legtöbben kapszulaként fogyasztják el, és ami a legveszélyesebb ezekkel az üzenetekkel, hogy általában nem az értelemhez szólnak, hanem nagyon erősen az érzelmekre hatnak.

Kicsit úgy működnek, ahogyan régen a reklámok működtek.

Fontos önnek családja egészsége?

Akkor vegyen ilyen-olyan provitamint!

Kinek ne volna fontos a családja egészsége?

Tehát azonnal úgy érzem, hogy én felelős vagyok.

És ezek az üzenetek is igazából nagyon erősen az érzelmeket bombázzák, és pánikot keltenek, félelmet ébresztenek, és azonnali cselekvésre szólítanak föl.

Most is tele van az utca óriásplakátokkal: fogjunk össze, csak így menthetjük meg az országot.

Tehát ezek erősen érzelmi üzenetek.

Amikor azt mondtam az előbb, hogy ez nem most kezdődött, akkor vissza kell nyúlni, mondjuk, egészen az első választási veszteségig. - 2002-re gondol. - Igen, 2002-ben, emlékszik, az volt a szlogen, amikor először vesztett Orbán Viktor, hogy a haza nem lehet ellenzékben.

Ez is egy nagyon erősen érzelmekre ható üzenet, mi vagyunk a haza.

És mindenkit kizár a haza fogalmából, aki nem ért vele egyet.

És közben érzem ennek a retorikának a lelkesítő erejét is.

Tehát nagyon erős a közösségképző ereje.

Azt az illúziót kelti a megszólítottakban, hogy egy nagy közösségnek a részei, és ők is tehetnek valamit.

Tehát ő egy közösséget épített, és ez a közösség tulajdonképpen állandó háborúban áll.

Állandóan meg kell védeni valamit.

Mindig van egy külső és egy belső ellenség, és mindig küzdeni kell, összefogni és küzdeni.

Tehát az ő életük célja, hogy ébren tartsák ezt a harci lendületet és megvédjék az országot. - Ezzel már el is jutottunk a szavakig, pontosabban, hogy miért fontosak a szavak.

Miért fontos, hogy legyen közmegegyezés arról, melyik szavunk mit takar, hogy egy közösség ugyanarra gondoljon, amikor bizonyos szavakat használ? - Nekem van egy olyan érzésem, hogy nagyon régen elvesztettük a közös nyelvet.

Tehát, hogy beszélünk, beszélünk, de valójában nem tudunk kommunikálni egymással.

Eszembe jut, hogy 2013-ban Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján a Müpában léptünk föl.

És álltunk az előcsarnokban Schein Gábor költővel, és egyszer csak odalépett hozzánk valaki egy mikrofonnal, hogy hogyan definiálnánk a magyarságot.

Na most egy ilyen kérdéstől az ember frászt kap, mert erre nehéz értelmes dolgot rögtönözni.

És Schein Gábor azt válaszolta, hogyha a világon bárhol megszólítok valakit, és elkezdem mondani a Bóbitát, és az illető tudja folytatni, akkor ő vélhetően egy magyar.

Tehát nem kell olyan nagyon bonyolult dolgokat gondolni erről.

Van egy közös kultúrkincsünk, van egy közös szókincsünk, de ez a közös szókincs elkezdett szétfoszlani, szétmorzsálódni.

És bizonyos dolgokat nem úgy értünk.

Hogyan használja például a mostani média a jobb és baloldal szót.

Mi ennek az eredeti jelentése?

Ugye a francia konventben az ülésrend meghatározta, hogy valaki mondjuk liberális, és szeretné, hogyha a király lemondana a jogairól, a konzervatívok pedig szerették volna a királyi hatalmat konzerválni.

És akkor innen eredeztetjük az egészet.

Na most, a rendszerváltás óta ez a két szó, hogy jobboldali és baloldali, teljes jelentésváltozáson esett át, és a mostani kommunikációban már gyakorlatilag azt jelenti, hogy velünk van vagy ellenünk van.

Ami egészen abszurd egyébként, tehát amikor látok egy óriásplakátot, és akkor oda van írva, hogy a 'dollár baloldal', és akkor ott van mondjuk az Ursula von der Leyen, aki tipikusan egy jobboldali kötődésű pártnak a tagja.

Tehát, hogy semmi értelme nincsen a jobb és baloldal szónak már.

Biztosan emlékszik, hogy a rendszerváltás után már elkezdődött az, hogy a szélsőségeket kezdték el használni valaminek a leírására, tehát kommunistáztak vagy fasisztáztak, ami tényleg a skálának a két legszélső végpontja, és már akkor lehetett érezni, hogy ez nem jó ez a fajta szélsőséges beszédmód, mert eltűnnek az árnyalatok, és ha eltűnnek az árnyalatok, akkor sérül a valóságérzékelésünk.

És ennek a polarizált kommunikációnak…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE: a nyelv és a magatartás eldurvulásáról Tóth Krisztina, író /// F.P. 141.”

Miről szól ez az epizód: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE: a nyelv és a magatartás eldurvulásáról Tóth Krisztina, író /// F.P. 141.”?

A Friderikusz Podcast minisorozatának harmadik részében Tóth Krisztina íróval az Orbán-rendszer 16 éves működésének a nyelvhasználatra és a közéletre gyakorolt hatásait vizsgálják. Megbeszélik a nyelv kiüresítését, eldurvulását, a fogalmak átértelmezését, valamint a társadalom… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE: a nyelv és a magatartás eldurvulásáról Tóth Krisztina, író /// F.P. 141.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóth Krisztina, Tóth Krisztina, Orbán Viktor, Surányi György, Szilágyi Ákos, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE: a nyelv és a magatartás eldurvulásáról Tóth Krisztina, író /// F.P. 141.”?

Fő témái: nyelvhasználat, közélet, politikai kommunikáció, társadalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „AZ ORBÁN-RENDSZER 16 ÉVE: a nyelv és a magatartás eldurvulásáról Tóth Krisztina, író /// F.P. 141.”?

Megjelenés: 2026. 04. 09.. Hossz: 1 óra 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/az-orban-rendszer-16-eve-a-nyelv-es-a-magatartas-eldurvulasarol-toth-krisztina-i

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból