Hangsúly

A stand-up mögötti színész – karakterek és humor Janklovics Péternél | Hangsúly Podcast | S02E08

· PT54M10S

Összefoglaló

Janklovics Péter humorista, színész és színházi ember a Hangsúly Podcast vendége. A műsorban szó esik a humorról, a színházi élményekről, gyerekkori kezdetekről, a közönséggel való kapcsolatról, valamint a karrier és a magánélet közötti egyensúly megtalálásáról. Az epizódban…

Röviden

Műsor
Hangsúly
Megjelenés
2025. 09. 11.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Czető Roland, Czető Ádám
Témák
humor, stand-up comedy, színészet, színház, karrierépítés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bevezetés, Janklovics Péter köszöntése 2:35 – Színházi élmények és szerepek 5:14 – Gyerekkor és kezdetek 9:53 – Kapcsola
  2. — Színészi pálya és karakterek 23:34 – Színházi élmények kulisszatitkai 27:38 – Karakterformálás és színészi technikák 34:
  3. — A közönség reakcióinak jelentősége 50:15 – Magánélet és karrier egyensúlya 57:10 – Záró gondolatok

Ebben az epizódban

Én pedig Cető Ádám >> és ez a hangsúly podcast új epizódja.

Köszöntünk titeket, köszönjük, hogy itt vagytok, néztek vagy hallgattok minket.

A mai alkalommal érkezik hozzánk egy igazi humor nagyágyú.

Janklovics Péter lesz a vendégünk hamarosan majd a főcím után.

De mielőtt nekivágnánk, azt el kell, hogy mondjam, hogy ilyenkor előre azért szoktunk egy kicsit ugye készülődni a műsorra.

Mi is a vendéggel kapcsolatban meg beszélgettünk róla egy keveset.

És Ádám tegnap este Viberen írt nekem egy üzenetet, és azt írta, hogy na az ő munkájukat biztos nem fogja tönkretenni az AI.

Igen. >> Merthogy vicceket meséltetett a chat GPT-vel, a Jemirel meg a Perplex Cityvel.

Hát figyeljetek, nagyon rosszak, nagyon rossz viccek >> egyébként.

A chat GPT meg a Perplex City még mondott is olyat én, hogy az ember elmosolyodna szerintem ha öt-h éves, mert ők szerintem szerintem magyar oldalakról veszik, vagy néha észrevettem, hogy mintha az angol viccet fordítaná le magyarra, és hogy így nagyon nem volt jó. >> A Gemini bizony nagyon csúfosan megbukott, de nem úgy a vendégünk, Jankovics Péter, aki máris itt lesz velünk a főcím után. [Zene] És ahogy ígértük, máris itt ül velünk szemben az asztalnál.

Mikrofon előtt Jankovics Péter.

Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást. >> Szia.

Köszönöm, hogy meghívtatok. >> Hát mielőtt itt nagyon belekezdenénk a beszélgetésbe, mesélj, hogy vagy?

Elindult a szeptember, ugye a gyerekek ilyenkor felsóhajtanak, hogy ú szeptember, a szülők meg, hogy ú szeptember ti is így vagytok valahogy, vagy hogy mondá?

Annyiban, annyiban nem, hogy hogy a a nagyobbik fiúk most ment másodikba, és ő nagyon várta az iskolát velünk együtt, >> mert azért hosszú volt a nyár.

A a kicsi, hát ő nem várta annyira az óvodát, de nem ellenkezett. >> Ilyenkor azért elindulnak a dolgos hétköznapok, ugyanost még süt a nap, de neked egy gyönyörű szép napsütéses neworki utad is mögötted van, ugye?

Jó az gondolkoztam, hogy meddig meddig kellett várni, hogy minden videóhoz essen az eső, mert egyébként vagy vagy végig ilyen rossz idő volt. >> Ja, nem nem.

Egy videó van, ahol esik az eső, a másiknál ott nagyon fújt a szél, mert a 100 valahanyadik emeleten voltunk.

De hát ugye végig aki aki ismeri New York klímáját, hogy az elég élhetetlen, hogy télen nagyon hideg van.

Állítólag nem tudom, mert télen még nem voltam, de nyáron meg ugye nagyon meleg, picit melegebb, mint nálunk. viszont nagyon nagy a páratartalom, hogy ezt még így meg lehessen segíteni valamivel. >> Na de ugye itt most, ahogy mondtam, szeptember van, indulnak a színházi évadók.

A te életed is egy kicsit ilyenkor felgyorsul és mondjuk besűrűsödik, vagy ez nyáron is folyamatosan van, és soha sosincs pihenés? >> Nem, nem, nem.

Most most volt talán az első nyár hosszú évek óta, hogy hogy azt így letisztítottam amennyire lehetett.

Tehát, hogy nagyon kevés fellépésem volt, meg nagyon kevés munkát vállaltam.

Mert egész egyszerűen nem bírom anyarat, nem annyira szeretem a 40 fokos meleget.

És amikor ilyenkor még színpadra kell állni, egy jó esetben szabadtéri színpadon, ahol a baletszőnyeghez kezd hozzáolvadni a cipőd a fellépés végére, az nem annyira lélekemelő.

Meg meg nyáron amúgy is nálunk azért ilyen csökkentettebb üzemmód van a a Dumaszínházban.

Ugye színházi előadások azok ilyenkor eleve kiesnek, és akkor a a Duma színházban is csökkentett üzemmód van, tehát kevesebb előadás, ott is van egy három hetes közel egy hónapos szünet a Corvinon, és hát ilyen ilyen félárbócon mennek a dolgok, úgyhogy nálunk is szeptemberben indul a az igazi nagypörgés, >> és ilyenkor vannak akkor a szabadtéri fellépések, fesztiválok satöbbi satöbbi már aki vállal.

És akkor ezek ezektől léptem hát egy kicsit most ebben az évben.

Igen. >> Ez olyan érdekes, hogy azt mondod, hogy ez az első év, hogy ettől így hátraléptél.

Pedig a nyarat gondolom az elmúlt, nem tudom én, 1020- 30 évben sem kedvelted annyira, hogy az jutott most erről eszembe, hogy és ezt magaman is tapasztalom, hogy az ember valahogy ebben a szakmában, ebben a szférában olyan nehezen mond nemet.

Vagy vagy eleinte úgy ugy az ide nekem az oroszlánt is a lelkesedéssel, aztán utána egy picit elkezd úgy diszkomfortos lenni, de mégis csinálja, hogy neked ez hogy van?

Meg kellett tanulni neked is, nemet mondani, el kellett jutni idáig.

Hát én a a az elmúlt hát most csak, hogyha csak azt az időszakot nézem, amióta a Dumaszínház tagja vagyok, az most már 16 éve, hogy hogy mindig az volt eddig, hogy hogy nyáron ö szóval, hogy mi mindig arra emlék, tehát hogy ez a ez a nemetmondás, hogy hogy mennyire nehéz, hogy én én mindig arra emlékeztem, bármennyire is jól ment a szekér, hogy hogy azért kezdő koromban vidéki színházban lévő vidéki színészként mindig azért rettegtem a nyártól, hogy nem lesz munkám, nem lesz pénzem, éhen fogok halni.

Tehát, hogy élénken emlékszem azokra az időkre, amikor örültem bármiféle melónak.

És ilyenkor persze, hogy nehezen mond az ember nemett. >> Említetted ugye a vidéki kezdeteket.

Bizonyára a kedves nézők meg hallgatók is azért tudják, hogy te színészi pályán indultál el, hogy ezt ezt te gyerekkorodtól szeretted volna, vagy mindig is ilyen vicces gyerek voltál, vagy sokkal komolyabb, hogy ez ez hogy alakult benned?

Miért kerültél a színiszi pályára?

És azért az sem olyan nagyon sűrű, hogy az ember ennyi elutasítás után mégis azt mondja, de én ezt akarom csinálni, és sikeres is lesz benne.

Ö hát én gyerekkoromban is ilyen ilyen vicces gyerek voltam, tehát hogy már óvodában is.

És aztán hát onnantól kezdve, hogy iskolás lettem, nagyon sokat álltam különböző igazgatóirodákban szőnyeg szélén leszegett fejjel.

Az a mai napig van bennem egy ilyen reflex, hogyha ö valami ilyen helyen vagyok, hogy akkor valamiért szégyelnem kell magam meg szemlesütve nézni a földet, hogy esküszöm soha többet nem csinálok ilyet megem.

Tehát, hogy van bennem azért egy gyomorgörcs.

De hát szerintem gimnázium első második osztályában jött nekem ez az elhatározás, hogy akkor színházban szeretnék játszani meg ott nem tudom, tehát hogy ez volt ez volt az a az első olyan hóbortom, ami így kitartott, vagy így azt azt gondoltam, és a mai napig azt gondolom, hogy hogy ehhez van kedvem hosszú távon.

Most már mondhatom is így, hogy évtizedek óta benne vagyok, hogy hogy abszolút van kedvem hozzá, most sem lankad.

Úgyhogy >> és csak kíváncsiságból így beszéltünk a színészetről, színházról.

A szinkron az neked mennyire mennyit dolgoztál benne?

Dolgoztál-e benne? >> Nagyon nagyon nagyon-nagyon keveset.

Hát még ilyen ilyen nagyon kezdő koromban, még ilyen végzős tanodásként meg nem tudom, tehát voltam tömegezni meg ha valaki látta a ö Pókembernek, azt hiszem, a második részét, ott képen kívül, amikor lekési a buszt a Peter Parker, valaki odakiabál neki, az én vagyok. >> Mi az, Parker?

Azt hiszem, valami ilyesmi volt.

Tehát, hogy i ilyenek voltak. tömegezés, egy-két mondat, és aztán azt láttam, hogy ott ott akik akik azt csinálták, azok is annyival gyakorlottabbak voltak, mint én, hogy végig ilyen outsiderként éreztem magam, tehát hogy azt azt így éreztem, hogy nem az én utam.

Vagy pedig annyit kéne csinálnom, mire beletanulok, hogy annyi türelmez nincs egyik szinkron rendezőnek sem, vagy már akkor sem volt, vagy hát ti tudjátok a legjobban, hogy ez mennyire futószalagon megy, meg milyen rövid idő alatt ö >> vállalnak be nagyon nagy penzumokat, hogy szerintem az egy külön életforma.

Meg gondolom ti is tudjátok, hogy akkor akkor reggeltől estig menni kell >> gyakorlatilag.

Így így >> gondolom gondolom itt végzünk.

Ti is mentek akkor egyébkén egyébként ez az pontosan így van. >> Azért mond szóval, hogy ez igen. >> Viszont ahhoz, hogy ennyire sikeres standupos lettél, ahhoz gondolom a mind a tanoda, mind a színházi rutin azért ez ez hozzátett, nem?

Tehát a színpadon mozogni létezni >> gondolom nem elvárás, vagy nem kötelező, de hogy azért ez tud segíteni. >> Hogy ne?

Annyi előnyöm mindenképpen voltam a a többiekkel szemben, hogy hogy ők egészen különböző helyekről érkeztek a Dumaszínházba.

Én én én nekem pedig már volt egy nem rutinom, mert az egy mert mert az egy tök más koncentráció, meg egy tök más feladat.

A standup az az teljesen más, mint bármilyen színházi munka.

De de hogy annyi előnyöm volt, hogy hogy álltam már színpadon, de hát az igazából tök mindegy.

Tehát hogy csak a a mozgások meg karakterek megjelenítése, tehát hogy annyiban volt könnyebb dolgom, de az, hogy a hogy az embernek nincs semmi megrendezett ö megírt, kötött szövege és tök egyedül van, az azért nagyon sokat dob.

A azt mondod, hogy nem megírt és kötött. >> Nem, nem megírt és kötött, de azért valahogyan mégiscsak kell készülni egy előadásra.

Nem, vagy vagy improvizálsz mindenk nem nem hogyne.

Tehát ezek, >> hogy mondjam, én én leírni sosem szoktam az anyagaimat, csak tudom, hogy hogy mit akarok elmondani, azokban a fontos sarokpontokat igyekszem megjegyezni, és ez mindig előadásokon alakul.

Tehát, hogy ez az, amit a színházból érkezvén a mai napig nem tudok megszokni, hogy hogy nézők előtt próbál az ember, tehát hogy nagyjából így kitalálod, meg meg azért megvannak a a dolgok, tehát tudod, hogy mit akarsz elmondani, hogyha lejössz a színpadról, akkor eszedbe jut, hogy ú ezt se mondtam el, az se.

Tehát, hogy a ilyenkor rendezgeti az ember a gondolatait, de maga az, hogy mi működik, ö minek milyen ritmusa van, az mindig a nézőkkel együtt gyúródik ki.

De ez például nagyon függet attól is, hogy milyen közönséggel találkozol, nem?

Mert gondolom másképp reagál egy közönség, mondjuk egy, nem tudom, egy falunapon, vagy ha mondjuk elhívnak egy az Audi vezérigazgatóságához, szóval, hogy mindig kell készülni picit a közönségre is, nem?

Hát igen, valamennyire valamennyire igen, de de nagyjából a a az anyag az kábé ugyanaz, tehát hogy ilyen most pont két olyan példát mondtál, ami ami nálunk ugyanolyan elbírálás alá esik, tehát hogy ez ilyen céges rendezvénynek tekintendő, akár az Audi, akár a falunap.

A a nyilván az optimális, vagy amit mi a legjobban szeretünk, az az, hogy hogy mit tudom én, önálló est vagy Dumaszínház est, amire az emberek jegyet vesznek, kíváncsiak rá, szórakozni akarnak, mints sem egy falunapon, egy ingyenes rendezvényen Kisgrofó előtt, vagy vagy a vagy a vagy akár az Audi vezérigazgatója hívhat meg, mert hogy ő neki mondjuk a kedvence vagyok, de a többi dolgozó vagy nem ismer, vagy nem szeret, vagy sokkal éhesebb, vagy szomjasabb annál, mints sem, hogy rám ám kíváncsi legyen, hanem inkább háttal veszi a töltött káposztát a csévingekből. >> Pont ezen gondolkoztam, hogy ugye még egy színdarabban ugye a kollégákkal játszol és ott ott van egy biztos pont, hogyha a néző nem is figyel, de az, hogy ha jegyet vesznek rád a Dumaszínházba, te érted mennek meg a többiekért a komplett műsor, az tök jó érzés.

De amikor egy falunapon ott állsz és azt mondta, hogy így csinálod az ember, miközben te mondod a viccet, hát az rémes érzés. >> Igen.

Erre szoktuk mondani, hogy innen szép nyerni.

Hát igen. >> Na de hát azért nyilvánvalóan >> nincs egyébként, de erre sincs különben papírforma.

Szóval volt már olyan, hogy hogy ilyen nagyon rossz körülmények meg tehát, hogy amikor megérkeztem, minden közrejátszott, hogy azt láttam, hogy ez rettenetes lesz.

Tehát, hogy négy ember lézengett, azok is nagyon részegek voltak.

Délután 3árom-kor tűző napsapsütés, és úgy voltam vele, összeugrott gyomorral, hogy ú ezt gyorsan csináljuk meg, és menjünk innen, felejtsük el minél hamarabb ezt a mai csúfos napot.

És a végére rengetegen odagyűltek, és baromi jó hangulat lett.

Tehát, hogy ilyenkor ilyenkor az egy mindig egy lélekemelő dolog.

Illetve volt olyan, mit tudom én, céges rendezvény, ahol ültetett közönség, tehát nem ettek közbe néző, és valamiért mégis elment a kettő egymást.

Szóval, hogy ö figyeltek, de mégse volt valami miatt nem találkoztunk annyira.

Viszont azt hiszem, hogy egy dologra nagyon jó például egy ilyen falunap, de akár egy céges rendezvény is, anyagot gyűjteni.

Tehát az ember figyeli a figurákat, a karaktereket, történeteket, nem?

Amiket aztán későbben, de az is, az is, az is egy idő után már unalmasabb.

Múltkor voltam ilyen helyen fellépni, meg szóval, hogy az van.

Ja, mondjuk igen, mert én én például amikor most nemrégi élményem, hogy egy kis faluban bekeveredtünk egy presszóba meg kávéval, ott kínáltak meg minket a helyiek, odavittek át és hát hogy délelőtt 10-kor milyen emberek ülnek a pultnál meg ilyenek, tehát azt rögtön el tudod játszani színpadon például.

Csak ha azt eljátszott színpadon, akkor azt mondják, hogy ilyen nincs, ez sok. >> Pedig pedig Igen, igen. >> Az hogy van, hogy a azt mondtad ugye, hogy csak a sarokpontok vannak meg, de hogy és hogy a helyszínen próbálsz, de azért valahogy valahov mégis csak ki kell ezt vagy meg kell mutatni, nem?

Vagy a másoknak, hogy figyelj, mit gondolsz, ez működik-e vagy nem, vagy ez abszolút a te saját elbírálásod, hogy szerinted ez működni fog vagy sem.

Hát igazából a családot összehívod a srácok péntek és nem nem azt azt utálom a legjobban.

Szóval hogy nem feleségem szokta ilyenkor kér mikor látja, hogy valami újra készülök és nagyon ideges vagyok, akkor akkor szerintem inkább azért, hogy megnyugtasson.

Mindig kérdezi, hogy hogy tök kíváncsi, hogy valamit mondjak már belőle, és akkor így igyekszik rajta nagyon nevetgélni, de én akkor még még inkább gyomorgörcsbe vagyok.

Mindenkinek más erre a metódusa, tehát hogy vannak ilyen közös ötletelések.

Én igazából a ami legnagyobb támpontot, amit tudok mondani, az most már negyedik éve együtt dolgozom DSenikővel, aki egy csodálatos dramaturg, a most már Dumaszínház alkalmazásában áll, és ő ő egy nagyon fontos lakmuszpír számomra, mert mert együtt öjuk össze az anyagot, meg az ő véleménye nagyon fontos a számomra, mert ő nagyon dramaturgként és mint szakmájában fantasztikus szakember. tök jól tudja a színpadi hatásokat.

Tehát hogyha valamit elmondok úgy, hogy hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A stand-up mögötti színész – karakterek és humor Janklovics Péternél | Hangsúly Podcast | S02E08”

Miről szól ez az epizód: „A stand-up mögötti színész – karakterek és humor Janklovics Péternél | Hangsúly Podcast | S02E08”?

Janklovics Péter humorista, színész és színházi ember a Hangsúly Podcast vendége. A műsorban szó esik a humorról, a színházi élményekről, gyerekkori kezdetekről, a közönséggel való kapcsolatról, valamint a karrier és a magánélet közötti egyensúly megtalálásáról. Az epizódban… Az epizód a Hangsúly című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A stand-up mögötti színész – karakterek és humor Janklovics Péternél | Hangsúly Podcast | S02E08”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Czető Roland, Czető Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A stand-up mögötti színész – karakterek és humor Janklovics Péternél | Hangsúly Podcast | S02E08”?

Fő témái: humor, stand-up comedy, színészet, színház, karrierépítés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A stand-up mögötti színész – karakterek és humor Janklovics Péternél | Hangsúly Podcast | S02E08”?

Megjelenés: 2025. 09. 11.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hangsuly/a-stand-up-mogotti-szinesz-karakterek-es-humor-janklovics-peternel-hangsuly-podc-5c5edb8f

Több epizód a Hangsúly-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból