Hangsúly

Pánik, szorongás, félelem: A tested megmutatja, amit a lelked rejteget | Hangsúly Podcast | S03E04

· PT1H13M47S

Összefoglaló

Nagy Attila kineziológus bemutatja a kineziológia világát, amely a nyugati orvostudomány és a keleti energetikai hagyományok találkozásánál született. Megtudhatjuk, hogyan működik az izomteszt, hogyan oldhatók fel a félelmi minták, és milyen a kineziológia kapcsolata a modern…

Röviden

Műsor
Hangsúly
Megjelenés
2026. 02. 26.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Czető Roland, Czető Ádám
Témák
kineziológia, szorongás, pánik, félelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Itt a hangsúly podcast új epizódja.

Én Roland vagyok, én pedig továbbra is Ádám. >> És mindketten a Cetőéktől legalábbis >> bízunk [nevetés] benned, >> így tudjuk jelenlegi állásunk szerint így is marad, >> legalábbis amíg mi élünk.

Na hát újabb epizóddal készültünk nektek.

Ö egy olyan szakember érkezik hozzánk, aki nem csak a test, de a lélek rejtelmeiben is otthon van, és ennek a harmóniáját kutatja tulajdonképpen a kineziológiával fogunk foglalkozni. >> Igen, én még nem pontosan tudom, hogy ez mit takar, de hamarosan kiderül számunkra is. >> Ötleteim vannak, de hogy mi is ez valójában, hogy hogy került vele a kapcsolatba, és hogy hogyan lehet segítségre a mindennapokba, az hamarosan kiderül a főcém után, ugyanis itt lesz velünk Nagy Attila.

Folytatjuk is így a főcím után.

Itt ül velünk szemben Nagy Attila.

Köszönjük szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Szó köszönöm a meghívást.

Sziasztok. >> Egészen elképesztő és érdekes dolog.

Egyrészt az, amivel foglalkozol. egy kicsit olyan misztikus, megfoghatatlan talán a hétköznapi emberek számára, de ami még legalább ilyen érdekes, hogy hogyan találkoztál ezzel az úttal, mert ugye most már majdnem 30 éves múltra tekint vissza, vagy talán többi is.

Itt a tajsi, aztán később a kineziológia és ez a ez a kicsit ilyen holisztikus energiaáramlás meg ilyesmi dolgok.

Igen, kinéziológiával 2007-ben kezdtem el foglalkozni, és akkor egy én jártam ide fel Budapestre egy kungfu mesterhez, Ticit tanított meg buddhizmust, taoizmust, ilyesmit, és ő mondta, hogy a jelenleg elérhető természetgyógyászati ágak közül a kineziológiát meg a reflexológiát tartja egy elég jó dolognak.

Tehát ami használható, működik, és az ember azért nem csinál vele feltétlen bajt, ami nem egy utolsó szempont. [nevetés] megnyugtattál. >> Igen, mert mögö egy gyógynövényel az ember nem pont olyat ad a az illetőnek, ki tudja milyen folyamatokat indít el a testben.

És azért itt van néhány olyan szabály, amit az ember betart, akkor azzel tulajdonképpen tényleg azt lehet mondani, hogy java rész vagy nem java részés, tehát ha minden jól megy, akkor tényleg csak ha segíteni tudunk.

Ha más nem, akkor semleges marad a úgymond a beavatkozás. >> És akkor én így a kinéziológiát nem tudtam, hogy mi ez.

Ő ajánlott annak idején egy könyvet, aminek az volt a címe, magyarul megjelent ez az erő kontra erő.

Power versus force, az az angol, tehát így kis betűvel meg nagy betűvel írják az erőt.

És akkor a ott is egy kineziológiai technikával tesztelte ki, úgy hívták ezt az embert, Dr.

David Air Hawking, az volt a neve.

És a ez egy ilyen tudattérképet a Hawking skála.

Nem tudom, hogy lehet, hogy hallottatok már róla, vagy nem, >> ez a nullától 1000-ig terjedő skála, ahomi energia és tudatszinteket jelöl.

És ez egy nagyon érdekes könyv.

Ezt elolvastam és így felkeltette az érdeklődésemet, hogy mi ez az izomteszt, hogyan működik.

És elmentem egy kineziológia tanfolyamra, és a azon kevesek közé tartozok, hogy vannak emberek, akik ugye a legtöbben úgy mennek el általában ilyen tanfolyamra, hogy jártak kineziológushoz, megtapasztalták a pozitív hatását, és akkor >> gondolták, hogy ők is szeretnék ezt csinálni.

Na én nem azt se tudtam, hogy mi ez.

És akkor így elmentem egy tanfolyamra, végigcsináltam egy hétvégét, és rájöttem, hogy ez fantasztikus.

Tehát ez ez én akarok foglalkozni.

Ez egy ez egy olyan mond mint egy ilyen célba érés.

Nekem olyan volt ez a >> Na és mi ez tulajdonképpen?

Tehát hogy hogyan nyúl máshogy hozzá az emberi testhez, az izmokhoz mozgáshoz bármihez mint mondjuk a hagyományos nyugati orvoslás vagy mennyire vegyíti ezt a keleti filozófiákkal?

Tehát valaki, aki mondjuk szintén nem hallott róla, neki hogy mutatnád be? >> Ühüm?

Hát röviden a kineziológia az ugye két szónak az összetétele, a görög kineszisz és a logos szónak az összetétele.

Tehát mozgástudományt jelölm >> egyébként ugye kineziológia tantárgy van a gyógytornában is, ami azt jelenti, hogy nagyjából azt tanulják, hogy melyik izom hol ered, hol tapad, és az izomnak a nyúlása és a rövidülése az milyen mozdulatot hajt végre az adott testrészen.

És akkor ugye a kineziológia, mint természetgyógyászeti ág, az pedig egy ilyen alternatív, mondjuk így ilyen stresszoldó módszer.

És ez a 1960-as évig nyúlik vissza.

Amerikában volt egy detroiti kiropraktor, őt úgy hívták, hogy professzor Dr.

George Goodhar, és ez a a Goodart ugye azt vette észre, hogy úgy dolgoznak a kiropraktorok és sok a tulajdonképpen a csontkovácsok mái napig, hogy fellazítják a görcsös izmot és akkor manuális technikával ugye valamilyen speciális fogásra visszaroppbantják azt a csontot a helyére.

És ugye ők azt vették észre a saját munkájukban, hogy nagyon sokszor van olyan, hogy eltelik egy-két nap, de lehet van olyan, hogy egy fél nap, és megint mondjuk egy csigolya mondjuk félreáll.

Miért miért húzódik megint össze az adott izom?

És hogy így ezt az egészet megfordította, és akkor azt kezdtél el vizsgálni, hogy hát ennek az izomnak van egy párja, ami meg meg van gyengülve.

És ezt a gyenge izmot, hogy hogyan lehetne visszaerősíteni, ez a gyengeizom miért gyengül el egyáltalán?

És akkor ugye ezeket kezdték el vizsgálni. és a hát visszanyúltak.

Egyrészt az így került bele az izomteszt.

Így ebbe az a az ő által kidolgozott rendszer azt úgy nevezték el, hogy alkalmazott kineziológia.

Tehát ugye a mozgás tudománya, de hogy ez egy ilyen alkalmazott kineziológia, hogy tényleges olyen izomteszteket hajtanak végre.

A 40-es években volt egy házaspár, Florence és Henry Kendal, akiknek tulajdonképpen a munkásságukból kifolyólag létrejöttek azok, hogy az izmokat hogyan lehet tesztelni.

Ötféle ilyen pozíció van, vagy erő.

Gravitációt, hogyha kivesszük a képletből, például, hogyha fel akarom emelni a lábamat, akkor ugye már a lábamnak a súlyát is ugye használnom kell, tehát a combizom akkor dolgozik.

Tehát hogyha mondjuk fekvőhelyzetben van az ember és húzza fel a térét, akkor már nem akkora a gravitáció ellenében ez az erő.

Akkor egyáltalán, hogy gravitációval, hogyha terhe van, úgy fel tudja emelni a lábát, valamint három fajta izomerősséggel, tehát ellenállást fejtenek ki rá.

Tehát ezek tulajdonképpen az izomtesztek.

A kínezógában is így használják, hogyha mondjuk a egy adott izmot úgy mondjuk, hogy összehúzott állapotba viszünk.

Mondjuk a kart mikor behajlítjuk, a biceps ugye összehúzódik, és akkor ezt az összehúzott állapotát ebből az állapotból nyújtjuk tulajdonképpen, és azt nézzük meg, hogy meg tud-e tartani az illető.

És régen ezt ugye izom tesztnek hívták, de aztán később, ahogy finomódott ez a dolog, ezt most már inkább izommonitorozásnak hívják, az pedig az az érdekessége, hogy azt nézik, hogy az idegrendszernek a mozgatókérektől, ahogy a a ez az útvonal áthalad a gerincvelő idegen keresztül, kimegy az izomhoz, hogy ez nem e zavarja meg valami.

Ez már egy sokkal finomabb dolog. egy nagyon picit ez az ingerület átvitellen.

Ez kap egy kis ilyen olyan jelet, aminek az izomnak a tónusa erre megváltozik.

Szóval azért pont azért, mert átmegy azon a agynak úgy hívják ezt a limbikus rendszer azon a területén, ahol hogyha már például érzelmileg valaki ugye érintve van egy témába, akkor sokszor lehet látni, hogy az izom például elgyengül ennek a hétköznapi jele.

Hogyha például ugye például valakinek műtenek egy hozzátartozóját, és nem sikerül a műtét és akkor kijön az orvos a műtőből, és ott áll a hozzátartozó és akkor azt azt mondja neki első, hogy üljön le, mert hogyha mondjuk így állva elmondja neki, hogy nem sikerült a műtét, akkor lehet ott csuklik össze, tehát összeesik az ember.

Tehát a stressznek az elsődleges jele az az, hogy elgyengül az izom.

Tehát ki szó szerint ugye mondjuk ezt, hogy kimegy belőlünk az erő.

Igen. >> És amikor ugye ők vizsgálták a visszatérve a a Goodarthoz ezeket, akkor ugye ő rájött, hogy a az izmokat bizonyos dolgok el tudják gyengíteni.

És elsőnek ugye hát mint csontkovács, olyanokból indultak ki, hogy sérülés, nem megfelelő keringés, m tápanyaghiány, ilyenek és kereste a guthát, hogy mivel lehet ezeket az izmokat visszerősíteni.

De ezt úgy kell elkézelni, hogy egy adott izomcsoport.

Például a BMC röviden ez a Palis Mayor klavikularis, ez a kulcsonti nagy mellizom és ennek megvan, hogy a kart mondjuk m nyújtott helyzetben milyen irányba hogyan kell tesztelni.

És van olyan, hogy az egyik oldali, van olyan, hogy mindkét oldali el van gyengülve, és akkor hogy lehet azt az egy izmot például visszaerősíteni?

És a visszanyúlt időben 1920-ban már volt egy olyan oszopóvata volt egyébként ez az ember, úgy hívták, hogy Frank Chapman.

Ezek a Chapmanféle reflexpontok, ez így maradt fent.

Sajnos nem használják egyébként a gyógytornába, pedig nagyon hatékonyak ezek is.

Valamint a 30-as években Terence Benet volt az, aki a fejen lévő java résista fejen vannak, de vannak a a testen is olyan pontok, aminek a az érintésére például javul egy izomnak a vér ellátása, vérkeringése, vagy a cseppenféle reflexpontok, amit az előbb említettem, az pedig olyan, hogyha egy középerős nyomással lesz, megmasszíroz egy adott területet az ember, egy bizonyos izomcsoportnak a nyirok áramlása javul.

Ühüm. >> És ez tehát nagyon jól működik, mindegy, nem használják, különösebben nem sokan ismerik.

És a kinéziológiába ezeket bevették annak idején az alkalmazott kinéziológiába és azt vették észre, hogyha ha így raknak helyre egy csontot, hogy ezek is a gyenge izmok vissza vannak erősítve, sokszor elég is a gyengét visszerősíteni.

A a túlfeszes izom tud arra például oldódni, akkor sokkal stabilabb marad egy ilyen csontkovácsolásnak a a hatása, tehát stabil marad a az eredmény.

És ugye még annyit a történetéhez, hogy meg említettem, hogy ez az egy stresszódó módszer, hogy hogy jön bele a stressz, hogy a sokszor amikor nézték azt, hogy nagyon érdekes, hogy egy tápanyagra is például meg tud erősödni egy izom, hogy beveszi az ember és visszerősödik az izom.

Ez nagyon furcsa, hogy >> hogy én mindig mikor tanítom is a kineziológiát, két ágát és nagyon sokszor, amikor így vagy bemutatót tartok, vagy amikor tanfolyamot tartok, így meg szoktam mutatni, és így meglepődnek az emberek, hogy nem tudja tartani, és még le se kell, hogy nyelje.

Az az érdekes, ez egy információ alapú dolog. hogy odateszem a nyálmirigyekhez, itt a fültőmiryhöz vagy a köldökhöz az adott vitamint, és abban a pillanatban az izom tart.

Szóval nagyon tényleg nagyon érdekes így a test, hogy hogy működik. >> És azt mondják, hogy az az érdekes, hogy jelen van az az információ, már az befolyásolja a testnek a működését.

Tehát nem kellett, hogy persze, hogy lenyelje, hogy az bejusson a vékony bélbe, hogy felszívódjon a keringésen keresztül az adott hely ez eljusson, hanem egyszerűen csak az, hogy jelen van az információ.

Sőt, még a test ki is tudja választani, hogy mi az, ami neki jó.

Tehát még így lehet is tesztelni egyébként a kinéző úgy szoktuk mondani, élelmiszereket, hogy például valakinek mire van szüksége.

Ühüm. >> Na, szóval visszatérve a stresszre, hogy nagyon sokszor úgy találták, hogy használják ezeket a különböző reflexpontokat, és az esetek például a csemppenféle reflexpontok 60-70%-ban visszerősítették az izmot.

Tehát elég volt azt a reflexzónát megmasszírozni, visszaerősödött, és utána úgy találták a a Benetféle, ezek a neurovaszkulális kontaktpontoknak a használata is ilyen, hogyha tartja az ember egy bizonyos ideig, az izomnak javul a vérátása.

Az is, de volt, mit tudom én, 5-10% eset, amikor például ezek már nem használtak, valamilyen nem működtek. egyébként a hát inaknak úgy hívják ezeket Golg aparátus az inakban lévő ilyen proprioceptorok, azoknak az ingerlésével is nagyon sok esetben például vissza lehet erősíteni az izmot.

És na mindegy, amikor voltak olyan esetek, hogy nem tudták visszaerősíteni, akkor jött ez be, hogy a kínai akupunktúra 70-es évekbe, amikor átkerült Amerikába, azt vették észre, és ez volt ennek a Goodartnak a nagy felfedezése, hogy ezek a meridiánok kapcsolatban vannak izmokkal.

Tehát, hogy megvan, hogy például ez a PMC, amit előbb említettem, ez a kulcsonti nagy mellizum, ez például gyomormeridihoz tartozik.

És azt vették észre, hogyha ez a gyomor meridián, ugye a kiné gyógyógyászatban úgy van, hogy egy meridián lehet kiegyensúlyozott állapotba, energiahiányos vagy túlenergiás állapotba, és azt vették észre, hogyha energiahiányos állapotban van, akkor az izom elgyengül.

Ha túl energiás állapotban van, akkor az izom úgy mondjuk túlfeszült állapotban van.

Nem lehet le nem lehet szedálni egy izmot alapvetően egy egyszerű manuális technikával lehet szedálni, meg tonizálni.

És az volt az érdekes, hogy például valakinek valamilyen gyomor problémája volt, de ez bármi fekély, gyomorhur akármilyen megbetegedése, a PMC mindig kiegyensúlyozatlan volt ez az izom. >> Ühüm.

Aha. >> És akkor így észrevette ez a gó, tehát hogy itt kapcsolat van az izmok, a meridiánok és a szervek között.

És ez a izomszerv meridián kapcsolatot, ezt ő rakta össze.

Tehát ez volt neki a mondjuk így a zsenialitása, hogy ezt rendszerbe tudta foglalni.

És a kínai gyógyászatban viszont benne van, hogy ez nem csak energia, hanem minden ami energia, az információ tartalma is van.

És hogy mondjuk a gyomorhoz mondjuk tartozik az elégedettség. kínai gyógyászatban azt mondják, ez az elégedettség területe.

És mi nagyon érdekes a magyarban is, magyar nyelvben is ugye benne van, hogy például aki azt mondja, hogy nem veszi be a gyomrom, hogy >> ühüm >> ezt nem bírom megemészteni, vagy ezt nem tudom lenyelni, és ezek a érzelmi stresszek például a gyomormeridiánt kapcsolják le, tehát billentik ki az egyensúly állapotából.

És ugye így viszont már rájöttek arra, hogy hiába egyensúlyoznak ki egy izmot, még a gyenge izmot is, meg mondjuk kimasszírozzák a görcsös izmot, meg helyre rakják a csontot, hogy igazán mély és tartós munkát akkor lehet csinálni, hogyha lelki hátterét is beleveszik. [torokköszörülés] >> Ühüm. >> És akkor itt jött bele a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pánik, szorongás, félelem: A tested megmutatja, amit a lelked rejteget | Hangsúly Podcast | S03E04”

Miről szól ez az epizód: „Pánik, szorongás, félelem: A tested megmutatja, amit a lelked rejteget | Hangsúly Podcast | S03E04”?

Nagy Attila kineziológus bemutatja a kineziológia világát, amely a nyugati orvostudomány és a keleti energetikai hagyományok találkozásánál született. Megtudhatjuk, hogyan működik az izomteszt, hogyan oldhatók fel a félelmi minták, és milyen a kineziológia kapcsolata a modern… Az epizód a Hangsúly című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Pánik, szorongás, félelem: A tested megmutatja, amit a lelked rejteget | Hangsúly Podcast | S03E04”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Czető Roland, Czető Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pánik, szorongás, félelem: A tested megmutatja, amit a lelked rejteget | Hangsúly Podcast | S03E04”?

Fő témái: kineziológia, szorongás, pánik, félelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pánik, szorongás, félelem: A tested megmutatja, amit a lelked rejteget | Hangsúly Podcast | S03E04”?

Megjelenés: 2026. 02. 26.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hangsuly/panik-szorongas-felelem-a-tested-megmutatja-amit-a-lelked-rejteget-hangsuly-podc-23dd6b25

Több epizód a Hangsúly-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból