HEKTÁR mezőgazdasági podcast

9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!

· PT1H32M6S

Összefoglaló

A Hektár Plusz podcast ezen adásában a LIDEA szakemberei, Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid Gribek Dani műsorvezetővel beszélgetnek a kukorica jövőjéről és termesztéstechnikájáról Magyarországon. Megvizsgálják a kukorica termésbiztonságának növelését, a különböző…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 01. 24.
Hossz
1 óra 32 perc
Szereplők, említett nevek
Kökény Benő, Balogh László, Gribek Dani
Témák
kukorica termesztés, hibridek, termésbiztonság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

35000-es tőszámnál a kivált képp a kétsövőségre hajlamos anyagaink 99 és fél tonnás eredményeket tudtak elérni. >> Határozott szakmai vélemény az, hogy a fatosodá semmiféle termés depressziót nem okoz.

Ezt szeretném beszögezni. >> Pont pár éve futott egy elég nagy kört az interneten, hogy Afrikában milyen tőszámokkal dolgoznak, kukoricában milyen termésedményt érnek el.

Vannak olyan részek, ahol ahol ahol igenis a akár öt-h még több cső is van egy növényen. >> Mi azért egyébként jelentős magmennyiségtől esünk el, amikor azt mondjuk egy termelőnek, hogy vessél 40000-rel és mondjuk ne 65 70-nal. >> Pár év ezelőtt a Diaportel volt a központi kérdés probléma napraforgó, az nem beszélünk róla.

Tehát így bukkanak föl ilyen problémák Magyarországon.

És az egyik ilyen makrofamin, amivel igenis egyre komolyabban kell foglalkoznunk. >> Jelen pillanatban, hogyha valaki abszolút toxicmentes terményt akar, akkor akkor a cirkot tudjuk javasolni. >> Megszerettem még jobban a két csőségre haramos hibrideket, mert egy nagyon nagy szabadságjogot tud adni a termelőnek.

Mindenféleképpen érdemes akár új növénykultúrával is foglalkozni, vagy a megszokott kultúrákkal csak egy kicsit más megközelítésben.

Idézőben innováció, hogy vessük minél korábban a kukoricákat.

Ez a sajos majdnem minden évben az történik, elvetették a kukoricát, és akkor csináljuk a szép, szebbnél szebb lilló fényképeket, és osztjuk meg az interneten, hogy hogy lelüt a kukorica.

Hektár Plusz, a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. >> Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának?

Néhány éven belül szinte búcsúttinthetünk az egyik legfontosabb növénykultúráknak, vagy vannak-e még lehetőségei?

Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát?

Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni?

És vannak-e egyéb megoldási javaslatai a Lide szakembereinek.

Gribdani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast, azon beszélgetés sorozatunk, amit rendre partnereink felkérésére, partnereink támogatásával készítek a számotokra.

Ezúttal a Lide szakemberei, a vendégeim, és a középpontban a kukorica, kukorica jövője, termesztés technológiája, és azon belül különösképpen a tőszámkérdés jön majd elő.

Annyit előjáróban, hogy ez egy ilyen kétrészes minisorozat első része, merthogy lesz egy másik ideás beszélgetés, amiben a cirokról vagy a cirok technológiájában fogunk egy kicsit jobban elmélyedni.

Mielőtt vendégeimet bemutatom, ne feledjétek, hogy lájkoljátok ezt az adást, osszátok meg ismerőseitekkel gazdatársaitokkal hogyha tetszett, illetve kövessétek a Hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk a www.hectarpodcast.hu oldalon, amire feliratkozhattok, így egyetlen adásunkról sem maradtok le.

Ha szeretnétek marketing független anyagokat még többet látni, akkor támogathatjátok is a csatornánkat a www.hektarpodcast.hu / támogatás oldalon. >> A felvétel a streamline butikban készült.

Tehát akkor kezdjük is a kukoricás beszélgetésünket, mert mint említettem, lesz majd hamarosan egy cirkos témakör is, de most akkor maradjunk a hagyományosabbnak, népszerűbbnek és Magyarországon nagyon, nagyon, nagyon fontos növénykultúráknál, a kukoricánál.

Vendégeim pedig Kananoai Dávid, a Lide értékesítési csapat vezetője, területi képviselő.

Köszöntök és mindenkit. >> Itt van velünk Balog László, aki egyszer már pont egy cirkos adásban volt a hektár vendége, termékmenedzser.

Köszöntelek. >> Üdvözlök én is mindenkit. >> És Kökény Benő, országvezető, country menedzser.

Üdvözöllek. >> Köszönöm szépen a meghívást.

És én is üdvözlök mindenkit. gyors kulisszatitokkal kezdeném itt a nézőknek, hogy a ezt a bevezetőt, amit az előbb elmondtam, a hangpróbánál így elkezdtem, és amikor azt a mondatot mondtam, hogy hogy néhány éven belül szinte búcsút inthetünk a kukoricának, akkor így felkaptátok a a fejedeket, hogy hova kerültetek.

De nyilván szerintem kezdjük itt, hogy mi a jövője, van-e jövője a kukoricának, merthogy ha vetésterületet nézünk, ha gazda hangulatot nézünk, időjárást nézünk, sőt piacot nézünk, akkor egyik sem túl pozitív ugye ezen növénykultúrával kapcsolatban, ami azt gondolom tényleg, hogy kalászosok kukorica, ez a kettő, tehát mondjuk búza, Árpa kukorica ez a top három Magyarországon.

Aztán belemegyünk a szakmai mélységekbe is. >> Ahogy említetted, én telti képviselőként dolgozom még jelenleg is Komárom és Györmosan Sopron megyében, és én nyilván ebből fakadóan napi szinten kapcsolatban vagyok a termelőkkel.

A másik pozícióból fakadóan pedig nyilván a kollégákkal folyamatosan kontaktban vagyok és elemezzük a magyarországi helyzetet.

És hát kukoricában azt kell mondani, hogy gyakorlatilag most már elvesztettünk megyéket vagy régiókat.

Tehát vannak még itt azért még mi nyilvánvalóan folyamatosan újra próbálkozó termelők azon dél-délkeleti országrészekben, vagy akár még az ország középső része is már ide tehető, ahol ahol próbálják magát a kultúrát még valamilyen termesztéstechnológia javulással, hibrid változtatással nemesítőváltással.

Hát nyilván a legjobb az öntözés lenne, csak erre nagyon kátoznak a lehetőségek.

Úgyhogy azt kell mondanom, hogy én nem vagyok túlságosan pozitív derülátó a kukorica jövőjét illetően hazai viszonylatban. viszont ö és azért is jöttünk ma igazából össze, hogy arról beszéljünk, hogy azon részeken, ahol még lehet kukoricát termeszteni, vagy ahol már nagyon inog ennek a kultúrának a létjogosultsága, ott viszont hogy tudunk mondjuk egy három-4 tnából elmozdulni abba az irányba, hogy azért még egy effektív relatív effektív egy profitorientált kultúra maradhasson, mert amikor én még tehát nekem az édesapám Komáram megyében egy termelőt a vezetője.

Sokszor voltam vele még fiatalkoromban, illetve pontosabban az egyetem alatt meg még előtti időszakban különböző ilyen nemesítő cégeknek az előadásain, és ott mindig azok hangzottak el, hogy hogy lehet mondjuk a 10 tonnából 12 tonnát csinálni így irányelven fogalmazva.

És most már egyre inkább azt látom a termelőknél is, és próbáljuk a termelőket ebbe az irányba is terelni, hogy ne azon gondolkozzunk, hogy ezt hogy érjük el, hanem hogy tudunk még egyáltalán tényleg ezt a 6-8 tonna közötti mennyiséget stabilan termeszteni.

És ugye >> és jövedelmezően gondolom >> és jövedelmezően és ebből ezen a gondolat menet mentén alakítottunk ki az idei évben egy olyan hát azt mondom, hogy szélés nagyon szélső vagy nagyon széles amplitúdójú tőszámkísérletet, aminek az eredményé akkor hamarosan gondolom úgyis ki fogsz bennünket faggatni. >> Lidea meg kukorica, mi közünk van nekünk ehhez?

Miért jelezzük magunkat jogosultnak ahhoz, hogy egyáltalán ebben a témában megszólaljunk?

Szerintem ez egy jogos kérdés lehet a hallgatók részéről.

Ugye a Lida, mint mint márév, mint a vállat neve, sokak szemében, illetve sok aak fülébe még talán nem cseng annyira otthonosan.

Ugye ha azt mondjuk, hogy Eurális, akkor talán ez sokaknak ismerős márkanév lehet.

Ugye néhány évvel ezelőtt történt egy márkanév váltás, és az Eurealis Lidea néven fut tovább Európába.

Kicsit visszatekint talán az, hogy akkor mi köze is van a Eurálisnak, Lideának a kukoricához.

Ugye az Eurális csoport egy francia szövetkezett dél-fanciaországi elhelyezkedéssel, és ennek a szövetkezetnek a Lide a vetőmagos vállalata.

És ugye elsősorban az Eurealis csoporttulajdonosai a kacsa tenyésztésben érdekeltek, kaáj termelésben elsősorban.

És ugye ehhez kell a többek között a kukorica, persze kell a Cirok is, de az majd egy másik műsornak lesz a témája.

Ezért elkezdtek a a cég szakemberei kukoricanemesítéssel foglalkozni, és úgy gondolták, hogy érdemes ezt nem megtartani csak Franciaországban, hanem kilépnek az európai piacra. illetve most már elmondhatjuk, hogy a ridea kukoricával, illetve az egyéb növénykultúrákkal nemcsak az európai piacon van most már jel, hanem gyakorlatilag világszerte jelen van vetőmagjaival különböző konstrukcióban.

Európában nagyon szép piaci pozíciója van egyébként a a Lideának, mint Franciaországban említhetném például Lengyelországot, ahol a piacon a harmadik- negyedik helyér versenyez a a Lide.

Nagyon jelentős hektárszámmal.

Jelentős szintén Romániában, illetve Magyarországon is jó néhány hibriddel jelen vagyunk.

Itt még talán a piacrészünk nem akkor hogy felkapnák a hallgatók a fejüket.

Viszont ha egy kicsit személyesebb hangvételt ütünk meg, azért nekem a kukorica az egy az egy az egy olyan szívem csücskenövény.

Hiszen én a kukoricával nem a lidába kezdtem foglalkozni.

Az elmúlt 20 év, illetve most már sajnos több mint 20 éven a kukorica körül forgott különböző pozíciókban.

És hát úgy gondolom, hogyha nem is vagyok szakértő ennek a témának, szakértőkkel volt szerencsém karriérem során sokat beszélgetni, és talán ki tudott alakulni egy véleményem akár erről a helyzetről is, amiben most vagyunk, erről az útkezesésről, amiben most a nem csak a magyar gazdák, úgy gondolom az egész világ agrár társadalma van és talán ez az útkereséshez mostanában fölgyorsult.

Ehhez még egy adalékot ad ugye ez az időjárási anomália, amivel sajnos a a magyar gazdák talán fokozattabban is találkoztak, főként itt az elmúlt öt évet, ha nézem, azért mondhatjuk azt, hogy nem egy sikertörténet ez a magyar gazdák, illetve a legtöbb magyar gazda számára. >> Bezönt kiegészítve, hogy maga Lida és kukorica azt valószínű kevesen tudják, hogy csak Európában körülbelül 2 millió hektáron vetnek léde a kukoricát. évre évre növeksztik ennek a mennyiségel.

Ennek az az oka egyébként, hogy magukat termelők, és később erről fogunk beszélgetni eltérő igényű kukoricákat keresnek, és azt talán kevesen tudják, vagy gondoltak bele abba, hogy egy új kukoricah kialakítás a piacra bevezetéséhez legalább 8-10 év kell.

Tehát a nemesítőinknek előre kell gondolkodni.

És az, ami az elmúlt egy-két évben bukkant fel, hogy klímaváltozás és divatos szavak, ezeket a nevesítőink már 8-15 évvel ezelőtt látták, és akkor kezdtek el felküzelni ezekre a kihívásokra.

És azt gondolom, hogy az, hogy évreéve egyre sikeresebben tudunk egész Európában és akár Magyarország is konkrét értékesítenek, az oka, hogy olyan hibridek jöttek be a kínálatunkba, amik megfelelnek a mostani magyarországi elvárásoknak is.

Az aki megnézi még az elmúlt öt éves gazdálkodását és azt látja, hogy hogy mondjuk a a kukorica átlagtermése, mondjuk ha összehasonlítom, hogy az elmúlt 20 évet vizsgálom, megnézem az első 15 évet meg az utolsó öt évet saját tapasztalatomat mondom, mert azon túl, hogy egyébként a lidában dolgozom, egy kis családi gazdaságban, én is termesztek Koricát több mint 20 éve és azt kell letap tapasztalni sajnos, hogy a 10 tna körüli termésszintről, ami az elmúlt 15, illetve a 20 évből az első 15 évet jellemezte, lementünk az 5 tna természint alá az elmúlt öt évben, és ebben volt olyan év, amikor gyakorlatilag nulla volt a termés.

Azt gondolom, hogy vannak olyan gazdákoda, akik meg tudják ezt erősíteni.

Van akinek esetleg még rosszabb helyzete, van meg még ettől azért sokkal jobb, mert azért ilyen is van.

Én azt gondolom, aki akinek aki nem élte ezt át, nem ez a tapasztalata, hanem azt mondja, hogy igazából nagyjából minden ugyanúgy van, ahogy eddig, ott ott nincs szükség annyira változtatni, tehát ott ott ott ott finomításokra lehet szükség, de alapvető változásokra nem biztos. viszont ahol ahol tényleg az a kérdés, amire ugye Dávid utalt még itt a bevezetőben, hogy most akkor van jövője a kukoricának, melyik térségekben, mi a jövője ennek? ott hogy ha nem változtatunk, akkor akkor valószínűleg már nincs jövője.

Tehát ezért a változás az az abszolút szükséges.

És ugye itt arra is történt utalás már, hogy ugye a nemesítők, nemesítő házak ajánlat ajánlataiban egyértelmű, hogy mindenki aszálytűrő hibrideket ajánl.

Egyébként ez nem is meglepő, hiszen azért Magyarországon nagyon sok kísérletet végeznek a különböző mesítőházak.

Tehát azok a hibridek, amik a magyar piacra kerülnek, én azt gondolom, nyugodtan mondhatom ezt az összes nemesítőház nevében, le vannak tesztelve.

Itt a kérdés az, hogy a technológia, hogy van-e ehhez hozzá hozzárakva.

Tehát az, hogy mi a potenciálja egy hibridnek, hogy egyébként mennyire szárazságtű, azt gondolom, ez ez nem akkora nagy kérdés.

Tehát abban nagyjából biztosak lehetünk, hogy persze nem egy formán, de azért ezek a termékek, ezek biztonságosan tervezhetők Magyarországon.

Az, hogy mekkora sikerrel, abban viszont nagyon nagy ott nagyon nagy szerepe van annak, hogy ezt milyen technológia mellett ajánljuk ezeket, illetve használjuk ezeket a ezeket a hibrideket. >> Milyen technológia mellett mi az, amit ajánlotok a a saját genetikához? >> Csak egy egy szó a a tőszámról.

Nekem nagyon sok vitám volt a az elmúlt években fejlesztő kollégákkal, amikor tőszámkísérleteket állítottak be, hogy milyen tőszámokat kell tesztelni.

Hagyományosan a fejlesztők sokszor úgy állították be a kísérleteket, hogy tesztelünk egy 55000-től 900ig, vagy akár 60000-től 80000-ig, és megcsinálunk négy-5 tőszám beállítást, de ilyen picike lépcsőkben.

És én azt gondoltam aztán er ez lehetkozni, lehet kommentelni, hogy hogy rosszul gondolom, hogy ennek az ilyen három négy 5000-es lépcsőknek olyan túl sok értelme gyakorlati szempontból egyébként nincs.

Tehát jóval szélesebb intervallumban, skálán érdemes legalábbis először megnézni a hibridek viselkedését, mert ott lehet igazából rábukkanni olyan dolgokra, amire esetleg nem is gondoltunk, esetleg nem gondoltak a nemesítők, hiszen ők nem felétlen technológiákat tesztelnek.

Ők magukat, a hibrideket, azok alaptulajdonságait tesztelik, mielőtt piacra kerülnek.

És ugye ezt viszont nagyon nehéz általában kezelni. adott térségekre, adott ö országokra, adott piacokra érdemes megnézni azt, hogy hogyan is viselkednek a különböző tőszám tőszámokon a a az adott termékek.

Viszont ehhez tényleg a nagy intervallum kell.

És átadom a kollégáknak a szót, hogy akkor mi hogyan is csináltuk ezt a az idén. >> Tehát akkor a nagy intervallum az adott.

Említett entitások

Témák

  • kukorica termesztés
  • hibridek
  • termésbiztonság

Személyek

Szervezetek, cégek

  • LIDEA

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!”

Miről szól ez az epizód: „9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!”?

A Hektár Plusz podcast ezen adásában a LIDEA szakemberei, Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid Gribek Dani műsorvezetővel beszélgetnek a kukorica jövőjéről és termesztéstechnikájáról Magyarországon. Megvizsgálják a kukorica termésbiztonságának növelését, a különböző… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kökény Benő, Balogh László, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!”?

Fő témái: kukorica termesztés, hibridek, termésbiztonság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „9,5 tonna kukorica 35 000-es tőszámmal? Kétcsövű vagy egycsövű hibridek? | Mentsük meg a kukoricát!”?

Megjelenés: 2026. 01. 24.. Hossz: 1 óra 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/9-5-tonna-kukorica-35-000-es-toszammal-ketcsovu-vagy-egycsovu-hibridek-mentsuk-m

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből