HEKTÁR mezőgazdasági podcast

A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig

· PT1H53M20S

Összefoglaló

A HEKTÁR Magágy podcast vendégei, Dr. Kujáni Katalin, Maszlik Dávid és a beugró Virgik, a helyi magyar termelők helyzetét járják körül. Megosztják tapasztalataikat a saját termény feldolgozásáról, az indulás nehézségeiről, a szabályokról, marketingről és a piacteremtés…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 02. 21.
Hossz
1 óra 53 perc
Szereplők, említett nevek
Kujáni Katalin, Gribek Dani
Témák
helyi termék, magyar termék, mezőgazdaság, élelmiszeripar, marketing
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

parasztembernek kell lenni, könyvelőnek meg ügyvédnek, meg növényorvosnak, meg lakatosnak meg >> meg akkor a marketinget még meg sem most egyel több vagy kevesebb. >> Egyelőre ezen a a területméreten a bérmunka az, ami ami szóba jöhet, és emellett csak egy plusz hozzáadott értékkel érheti meg ez a gazdálkodás.

És az én egyik szenvedélyemet igyekeztem belevinni, ez pedig a lisztek és a a sütés. >> 180 Ft volt a meggyár, egyik napra leesett 80 Ft-ra.

Az előállítási költségünk ebben az évben 100 Ft/ kg volt. >> Ez mindig valami válsághelyzet generálta.

Azt, hogy akkor állattartás, akkor azt, hogy feldolgozás.

Nem akartam én állatot tartani, de 50 Ft-ér.

Hát random váci vásár, akkor hoztam 12 darab malacot. >> A nem csak a kicsik, a legnagyobbak is keresik azokat a közvetlen értékesítési lehetőségeket, ahol a fogyasztóval tudnak találkozni.

Ezt kívánja el a rendszer, hogy te is növekedjél folyamatosan ahhoz, hogy csak hol van az a határ, hogy ez ne menjen a minőség rovására. >> Honnan induljak?

Mi az a termék, amire szükség van?

Mi ez, amit kistermelőként meg lehet egyáltalán csinálni? >> Mi az, ami legjobban megy a piacon?

Leginkább leginkább keresnék a vásárlók.

Ez egy feltételezés lesz még akkor is, hogyha kutatást teszünk mögé. >> Nagyon sokat hallgatom akár a mai napig, hogy hát, hogy én 2 Ft-ér adom a kolbászt.

Hektár magágy [zene] agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Gribek Danival. >> Gyakran halljuk, hogy a saját terményfeldolgozása lehet a magyar agrárium egyik kitörési pontja vagy sikerének a kulcsa.

Mondani és leírni könnyű, de megvalósítani talán már egy fokkal nehezebb.

Mire kell figyelni az egészen kis szereplőtől a közepes gazdaságokig?

Szabályok, marketing piacteremtés feldolgozás némi idegesség.

Grib Dani vagyok, és ez itt a Hektár magágy újabb beszélgetése, amiben itt a következő nagyjából két órában tényleg egy olyan témát próbálok körbejárni, ami egyrészt hatalmas, másrészt viszont rendre előjön [horkantás] itt a hektár podcastokban is, hogy milyen lehetőségeik vannak a kisebb termelőknek arra, hogy túléljenek, hogy sikeres agrárvállalkozást teremtsenek, vigyenek És hát itt azért tényleg, amikor beszélgetek termelőkkel, sok-sok probléma, sok-sok kérdés felvetődik.

A vendégeimmel majd ezeket próbálom végigvinni, merthogy tényleg könnyű azt mondani, hogy szinte már kötelezőnek tartanám én is, hogy egy termelő dolgozza fel a saját termékét.

De de hát az látszik, hogy ez nagyon piciben történik csak meg.

Mielőtt azonban belekezdenénk a mai témánkba, ne felejétek el követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk a www.hektarpodcast.hu oldalon, amire feliratkozhattok, így egyetlen videónkról, podcastunkról sem maradtok le, és köszönöm, hogyha támogatjátok a marketing független műsoraink elkészítését.

Ezt a www.hctarpodcast.hu/támogatásoldalon tehetitek meg.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio.hu >> Kezdjük is a mai beszélgetést.

Kujáni Katalint, a Kislépték Egyesület elnökét, valamint ugye hát gazdálkodtok is a teljes családdal.

Gyümölcstmesztés ugye a fő témakör.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm a meghívást.

Itt van velünk Maszlik Dávid, Nógrád megyében.

Hát állatokkal és hústermékekkel foglalkoztersel. >> Meg növénytermesztéssel is.

Hát a az idegességet mondtam, kérdeztem, hogy most Szanaxzal jöttél le, merted? [nevetés] >> Nem, most azért nem. >> És ugye Sima Hegyi major néven ismerhetnek benneteket a vásárlókfogyasztók.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy. >> Én is köszönöm, hogy jelen lehetek.

Virgiknek pedig duplán köszönöm, hogy itt vagy a stúdióban, mert hogy te vagy a beugró emberünk, amikor ez a beszélgetés kialakult, ugye Erdődi Imre lett volna a harmadik beszélgetőtársunk, pont azért, hogy egy ilyen komplexitást hozzunk, ugye a gyümölcs, a hús és akkor ugye a szántóföld is megjelenjen, merthogy ő ugye foglalkozik lisztel, olajjal, meg ugye szántóföldi zöldségtermesztéssel.

Ráadásul biózik és regeneratív gazdálkodó is. [horkantás] Viszont Imre lebetegedett, ezúton is jobbulást kívánunk neki.

És tegnap este Kati ajánlotta Eriket, hogy hogy lenne egy ember, aki el tudna jönni.

És ahogy beszélgettünk, egy picit határozatlan voltál.

Mondtad, hogy nem biztos, hogy beférsz ebbe a beszélgetős csapatba, merthogy te még csak a nulladik lépés, vagy a feledik lépésnél tartasz.

Ráadásul kevés hektáron bérben végezteted el a munkákat, de én erre ráharaptam, hogy valamilyen szinten neked szólna ez a műsor.

Tehát, hogy ha kérdésed van, majd azt is szerintem várjuk meg meg legyen olyan ez a beszélgetés, hogy ha valami érdekel, akkor azt felteszed.

Úgyhogy duplán köszöntelek itt a stúdióban.

Köszönöm szépen a lehetőséget és tanulni érkeztem, illetve szeretnék minél többet átadni a kezdő lendületből, az ambíciókból legalább.

Kati, ha nem haragszol meg, akkor maradjunk Eriknél.

Ugye te vagy a hölgy, és hölgyekkel érdemes kezdeni egy-egy ilyen műsort, de mégis ugye, hogy itt [horkantás] már felvezettem ezt, hogy pici vagy, 22 hektár van.

És akkor gondolom részben ez az oka annak, hogy elkezdtél gondolkodni abba, hogy ne csak bérbe vessék, arassák ugye a terményedet, majd aztán nem túl jó áron ezt tovább ad, hanem valami hozzáér hozzáadott értéket is teremts mellé. >> Vajáról származom, és ott van a családunk, illetve a ez a terület, ami amiről szó esett.

Életem során már körbejárom az országot a különböző munkahelyeimmel, és mindenhol tapasztalatot gyűjtök.

Ez fontos, bocsánat, hogy félbe szakítalak.

Ugye neked van egy civil foglalkozásod jelen pillanatban is, és akkor ez lesz majd a kiegészítő, amire egyre nagyobb láb vagy hangsúlyt szeretnél majd fektetni. >> Igen.

És ezek a családi földek, földterületek, amiket gyerekkorom óta igazából arról álmodtam, hogy ezeket majd én művelni fogom.

Aztán így az élet is úgy hozta, illetve a gazdasági realitás is, hogy egyértelmű, hogy egyelőre ezen a területméreten a bérmunka az, ami ami szóba jöhet, és emellett csak egy plusz hozzáadott értékkel érheti meg ez a gazdálkodás.

És az én egyik szenvedélyemet igy elkezdtem belevinni, ez pedig a lisztek és a a sütés. >> Akkor erről majd beszélgetünk, hogy ezek a kezdeti lépések hol tartanak, és és hova juthatnak majd el.

De akkor Kati meg Dávid, majd hozzád is az lesz a fő kérdésem, hogy hogy egy ilyen ti is egy ilyen nulladik pontot azért vázoljatok már fel nekem, hogy hogy ti miért tartottátok fontosnak.

Ugye nálatok azért családi szinten azért talán messzire nyúl ez az egész történet. azt, hogy ne csak mondjuk eladjátok a gyümölcsöt, ugye mondjuk assiszem megggyel is foglalkoztok a meggyet a nagy felvásárlónak te is mondjuk ugye azzem 50 hektárt említettél így Nógrádba valamilyen terményt előállíts és fel a kamionra menjen el.

Úgyhogy egy picit innen kezdjük ettől a a az inspirációtól vagy kényszertől adott esetben.

Kati? >> Hát igen, a kényszer az egy jó kifejezés.

Mi 2007-ben kezdtük el igazából a feldolgozást, de onnan kezdem, hogy mi Kecskemét mellett Lajos, Mizs és Kecskemét között gazdálkodunk egy 174 hetáros területen, megy cseresznye, sárga barack, szilva és korábban szőlő volt a fő profil.

A szőlő mind ment felvásárlónak, borfeldolgozásra, a földi jó minőségű bornak.

A gyümölcsöt pedig értékesítettük abban az időszakban exportra.

Ez volt a biznis modell. 2000-ben telepítette édesapám a gyümölcsöst.

Egyrészt bemutatni a termelőknek, hogy hogy működik az integrált növényvédelem.

Az én szüleim növény növényorvosok, növényvédelmi szakmérnökök és világi életben ez egy fontos misszió volt.

A másik pedig az, hogy akkor amit megtermelt gyümölcs, azt meg exportra értékesítsük. 2000-ben ez egy teljesen jó induló kérdezni, hogy ez egy jó üzleti modell volt akkor ugye volt akkor működött, voltak rá támogatások, telepítési támogatások, aztán később szerkezetátalakítási támogatás, öntözést támogatás.

Ö, úgyhogy igazából a szapardalapokból még korábban, aztán utána az uniós forrásokból ezt el lehet el lehetett jól indítani, és én is gyerekkorom óta ott vagyok a szüleim mellett, vittük, raktuk fel a kamionra a ládákat és szállítottuk be a felvásárlónak.

Igazából ez egy jól működő modell volt. >> És mi történt >> egészen 2007-ig?

Az unióba lépésünk követően voltak az első nagy pofonok, amikor el is szoktam mesélni az előadásaimban 180 Ft volt a meggyár, egyik napról a másikra leesett 80 Ft-ra.

Az előállítási költségünk ebben az évben 100 Ft/ kg volt.

Ugye mi számoltunk édesapámmal, és akkor már le volt rázva a megy.

Ugye mi a ipari megyre voltunk rállva, ott volt a forró, de rázott megy a ládában este 9-kor, és ott tanakodtunk, hogy mit csináljunk a 80 Ft-os Medyárral.

És akkor ebből lett az, hogy 2007-ben uniós átállás, uniós jogharmonizáció, még nem volt kistermelői rendelet, még nem volt feldolgozás, valamit csináljunk.

És akkor találtuk meg a Botész, aki már tudott feldolgozni nagy mennyiségben.

És akkor próbáljuk meg ezt a akkor még új hangzatúin boxos feldolgozást, dolgoztassuk fel a gyümölcsövet, csináljunk 100%-os megylevet, aztán majd lesz valami.

Úgyhogy nekünk innen indult ebből a kényszerből, hogy volt egy piaci krak, aminek meg kellett felelni, és akkor beleálltunk abba, hogy akkor bérfeldolgozást, nézzük meg, hogy mit tud ez a gyümölcslé.

És ebből a kényszerből egyébként kényszer maradt ez a történet, vagy már már abszolút pozitívan is álltok a feldolgozáshoz? >> Hüm mi mindig fel akartunk édesapámmal dolgozni.

Az üzleti modell 2000-ben úgy indult, hogy akkor majd valami feldolgozás, majd a lányok megcsinálják az agrármérnökit meg valamit mellé, és akkor lesz egy feldolgozó részünk.

Ez nagyban sose valósult meg, vagy legalábbis a mai napig még nem valósult meg.

Ennek az akkor feldolgozott beginos megylének az lett az eredménye, hogy körülbelül a 10%-át tudtuk értékesíteni.

A maradék pedig felrobbant, felpukkant, mert még nem volt olyan a technológia.

Ez a belső rész, amibe be van vonva a zacskó, arról ez az alumínium réteg lehámlott, felpuffadtak, megerjedtek a gyümölcslevek és tönkrementek körülbelül.

Következő év tavaszára viszont nagyon izgalmas folyamatokat indítottunk el, mert akkor lett először eankoldunk, azt se tudtuk, hogy az micsoda.

Bejutottunk a korába, vagy most már ugye ki lehet mondani, mert nincs Magyarországon tudtunk értékesíteni.

Bejutottunk különböző kisebb diszkontláncokba, és elkezdtük értékesíteni a gyümölcslevet.

Úgyhogy megnéztük, hogy milyen az, amikor marketingelni kell, szórólapot kell mellétenni, még nem ment a social média, tehát hogy a hagyományos eszközöket.

Ebből a szempontból izgalmas volt, és nekünk ez alakult át arra, avvá, hogy a a következő években elkezdtük, mikor már a kisermelői rendelet megjelent, akkor elkezdtük a termékeket tudatosan feldolgozni, és egy háznál készített, kézműves szinten előállított tudatos élelmiszerfeldolgozás indult el magasabb hozzáadott értékkel, de nem már már nem ebbe a mennyiségbe, hanem jóval kisebbe.

És akkor még annyit árulja, hogy körülbelül milyen termékekkel foglalkoztok mondjuk most 2025-ben. >> Megylekvár, baracklekvár lekvárjaink vannak, gyümölcsleveink vannak, azokat még mindig bérbe dolgoztatjuk fel, de már más technológiával szárított gyümölcseink vannak alapvetően.

Ez a ez a fő profil. >> Jó, tehát hogy akkor kicsit szélesebb paletta, de abban mennyiségben a különböző tételek azok azok kevesebb. >> [horkantás] >> értékkel. >> Dávid ugye akkor úgy kezdtük, hogy volt körülbelül 50 hektár szántótok. >> Hát van most is. >> Jó, van most is, de hogy ez volt az ales legeslegkezdetebb ez a 2007, amit Kati is említett.

Én akkor váltottam őstermelőit.

Tehát ez tekinthető ilyen sarokpontnak az egyik vagy az indulásnak.

Akkor kezdtem venni a földeket.

Tehát én aputól örököltem, volt három vagy négy hektár szántó.

Ő annak idején inkább az erdőre fektette a hangsúlyt.

Lévén paraszti családból származom, de ő nem ebbe dolgozott.

Ö telt múlt az idő, jött ment, tehát ez nekem nagy szerelem.

Tehát azért nyilván paraszti családból származván mindig ez volt az, ami.

Tehát én nekem nekem ez ilyen gyerekkori nem álom, vagy nem tudom mi a jóször, erre mindegy.

És most per pillanat tartunk, mondom szántóból egy ilyen 50 hetárnál.

Ez jön még ilyen erdőlegelő, akármennyi egy kevése.

De itt is feltelhető hasonlóság, mert jött nálunk is mindig ez mindig valami válsághelyzet generálta azt, hogy akkor állattartás, akkor azt, hogy feldolgozás. >> És akkor ez így lépcsőzetesen >> lépcsőzetesen épült be, mert mert anyagi vonzata volt ennek.

Tehát 50 Ft-ért nem adtam oda a búzát egyik évben.

És akkor jó, akkor tehát nyilván először szántóföldi növénytermesztés az azzal kezdtem, és akkor nem akartam én állatot tartani, de 50 Ft-ér.

Hát random válci vásár, akkor hoztam 12 darab malacot, akárhogy tök mindegy, hogy honnan.

Hát mert nehogy már akkor tudok én állatot is tartani.

Van rossz hídas faólak, és akkor ott lesznek és akkor nagyon jó lesz.

És a feldolgozás, hogy honnan indult, miért is volt jó, inkább onnan kezdjem, miért is volt jó a sertéstartás?

Ugye a növénytermesztés árbevétele időszakos, tehát az év első felében csak tolod bele a pénzt kvázi számolatlanul.

M a második felében vannak ugye a bevételeid.

Ö, tehát ez az értékesítésből származó árbevétel és a támogatások is ugye azért ezt ne hagyjuk ki, hogy azért akkor akkor jönnek és és a bevétel oldalt erősítik.

Na most ezt az időszakot át kellett valahogy hidalni.

Erre tök jó volt az, hogy a Váci vásárba vett malacokból, ami szép volt, aranyos, kedves, és a mai napig megvan az első kocám, és most már 12 éves nyakaskának hívják.

Ő neki csak jó tulajdonsága van.

Bár már nyugdíjba vonult, de megvan.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig”

Miről szól ez az epizód: „A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig”?

A HEKTÁR Magágy podcast vendégei, Dr. Kujáni Katalin, Maszlik Dávid és a beugró Virgik, a helyi magyar termelők helyzetét járják körül. Megosztják tapasztalataikat a saját termény feldolgozásáról, az indulás nehézségeiről, a szabályokról, marketingről és a piacteremtés… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kujáni Katalin, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig”?

Fő témái: helyi termék, magyar termék, mezőgazdaság, élelmiszeripar, marketing.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A helyi, magyar termék a kitörés? 🇭🇺 De hogyan? - Termelői tapasztalatok az indulástól a buktatókig”?

Megjelenés: 2026. 02. 21.. Hossz: 1 óra 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/a-helyi-magyar-termek-a-kitores-de-hogyan-termeloi-tapasztalatok-az-indulastol-a

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból