HEKTÁR mezőgazdasági podcast

A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet

· PT43M

Összefoglaló

A Mezőhegyesi Ménesbirtok új üzletágáról, a sajátmárkás kukorica vetőmagokról szól ez a beszélgetés. Kovács Norbert vezérigazgató és Asztalos Gábor projektmenedzser elmondják, miért vágnak bele a vetőmag-előállításba, milyen előnyei vannak a ZaMira és ZeMma elnevezésű…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 02. 04.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács Norbert, Kovács Norbert, Gribek Dani
Témák
vetőmag-előállítás, kukorica vetőmag, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mezőgyesen több mint 50 év a vetőmagelőállítás tapasztalata.

Ez idő alatt a számításaink szerint több mint 30 millió zsákkukoricavetőmagot gyártottunk másoknak.

Békés megyében 1,8 tonna per hektár volt az árukoricának a betakarított átlaga megyeszinten, mégpéldául az, amira szintén öntözetlen körülmények között több mint 5 tna, 5 és fél tonnát volt képes teljesen átlagos termelési körülmények között teremni. >> Nagyon kedvező áron egy nagyon jó minőséget nyújtunk a termelőknek. minden esetben gombaölőölővel, rovalölőlővel és ilyen aminósab és mikroelemkomplexzel ellátva kapja meg a kedves vevő a a vetőmagunkat. >> Minden évben 1000 hektárt meghaladó árú kukorica volt, tehát ilyen értelemben vevőként is láttuk a az elérhető genetikákat akár a multiktól, akár akár másoktól.

A Zamira nevezetű az, ami a középérésű csoportban van, és a ZEMA elnevezésű az, ami a korai éréscsoportban van. >> Tényleg idejöhetnek a termelők, tehát hogy itt nekünk a 8000 htár az minden nap egy ez egy bemutatókert és egy kísérleti terület, hogyha fogalmazhatok így.

Megmutatjuk, megnézhetik, megkérdezhetik a technológiát, az öntözést, a szárazat, az önköltségeket, a gépeket. őszi búzában már most zajlik az előállítása a saját vetőmagunknak.

Hektár plusz, a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. >> Miért jelentkezik a piacon saját előállítású vetőmaggal a mezőhegyesi Ménesbirtok?

Miben látják az előnyüket, mit takar a Zamira vagy éppen a Zemma elnevezés?

És milyen növényekkel érkeznek még a kukorica mellett a közeljövőben.

Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast, azon beszélgetés sorozatunk, amit partnereink felkérésére, partnereink támogatásával készítünk.

Ezúttal egy rögtönzött, kihelyezett stúdióban vagyunk, méghozzá Mezőhegyesen, a Mezőhegyesi Ménesbirtok meghívására érkeztünk ide a Délalföldre.

Az apropó pedig az, hogy saját vetőmaggal készülnek az idei vetési szezonra, jelen pillanatban kukoricával, de majd beszélgetünk arról, hogy milyen egyéb növénykultúrákban milyen terveik vannak.

Mielőtt azonban vendégeimet bemutatom, ne felejétek követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk a www.hepodcast.hu oldalon, erre feliratkozhattok, így egyetlen adásunkról sem maradtok le.

A www.hektarpodcast.hu/támogatás aloldalon pedig segíthetitek a marketing független tartalmaink előállítását.

Itt van velem a Mezőhegyesi Ménesbirtok vezérigazgatója, Kovács Norbert.

Köszöntelek. >> Üdvözlöm a hallgatókat. >> És Asztalos Gábor, projektmenedzser, aki a saját előállítású vetőmagokért felelős.

Köszöntelek téged is. >> Köszönöm én is téged is, a kedves nézőket hallgatókat. >> Ha Mezőhegyes, akkor délalföld.

Ha aszály, akkor nem kukorica.

Egy picit így levezettem ezt a dolgot, amiről mostanában nagyon sokat beszélgetek termelőkkel, sokat beszélgetek podcast adása is.

Tehát tényleg a Délalföldnek nem a kukorica, sláger és sikerövénye most az elmúlt időszakban.

Ehhez képest ugye nyilván egy rövid magyarázat, hogy ti már nagyon-nagyon régóta majd erről beszélünk, foglalkoztok vetőmag előállítással, többek között kukoricavetőmag előállítással.

Tehát nagy tapasztalatotok van benne, csináljátok.

Van öntözött, nem öntözött területetek is, de hát azért mégis adódik a kérdés, hogy itt békésben kukoricával, sőt kukoricavetőmaggal kezdtek el foglalkozni, és piacra dobtok kukoricavetőmagot.

Ez van ebben egy ilyen paradox érzésem? >> Elsőre így tűnhet.

Nagyon jó a kérdés, akár erről lehetne csak egy órát beszélni, hogy miért, de szerintem fontos kiemelni, hogyha itt ezeket a hibrideket jól tudjuk termelni és jól előállíthatónak látjuk akár vetőmagként, akár termelésben, akkor sokkal nyugodtabban tudjuk ajánlani és más termelők felé fordulni mintogyha ennek az ellenkezője történne, hogy mondjuk akár egy nyugat-magyarországi vagy nyugat-európai éghajlatról kell tényleg egy békés gazdával elhitetni, hogy ez pedig itt is jól fog teremni.

Úgyhogy ez amennyire elsőre paradoxonnak tűnik, lehet, hogy pont annyira megalapozza a létjogosultságát ezeknek a hibrideknek.

És igen, azzal együtt pedig öntözéses gazdálkodást is folytatunk.

Ö picit előre szaladva mondanám, hogy ezeket a piacra dobott termékeinket öntözött körülmények között is természetesen kísérleteztük, de szárazon is.

És ahogy mondtad, az elmúlt néhány év az az valóban jó száraz volt itt kellett Magyarországon.

Ugyanakkor valamennyire bizakodóak vagyunk, hogy ez nem lesz mindig ennyire kritikus és drasztikus ez a csapadékhiány. >> Majd akkor arról is beszélgessünk, hogy mi lesz a célpiacotok területileg.

Hogy hogy akkor ez most csak itt békés, a délalföld, az ország vagy esetleg kijjebb is tekinthetünk.

Ugye azt említettem, hogy vetőmag előállítással már régóta foglalkoztok, zárójel mióta?

Miért vagy honnan jött az indíttatás, hogy akkor saját vetőmag, saját előállítású, saját forgalmazású, saját márkanév alatt futó vetőmaggal foglalkozzatok?

Az indíttatás akár mondhatnám, hogy viszonylag egyszerű is.

A néhány évvel ezelőtti helyzetidézőjelben megadta azt a főlökést, hogy Magyarországra jelentősen visszaesett a vetőmagelőállítás.

Egyébként a az első kérdésedre válaszolva mezőgyesen több mint 50 év a vetőmagelőállítás tapasztalata.

Ez idő alatt a számításaink szerint több mint 30 millió zsákkukoricavetőmagot gyártottunk másoknak, más cégeknek.

A világvezető előállítói termeltettek és termel tettek a mái napig nálunk.

Ma már sajnos azt kell mondani, hogy a teljes kapacitásunkat nem fedik le.

És ezt a kieső, illetve hiányzó kapacitást, plusz hozzátéve a mezőgazdaságnak sajnos az elmúlt néhány évében azt a szűkülő eredménytermelő képességét, amit sajnos sokan átélünk, átéltek, ezt próbáljuk orvosolni azzal, hogy amiben úgy gondoljuk, hogy jók vagyunk, amiben van tapasztalatunk, amire fel vagyunk gépesítve, ebben megpróbálunk tovább lépni a termékpályán és közvetlenül eljutni a termelő őkhöz egy magasabb hozzáadott értékkel, de ugyanakkor azt a azt az előnyt, amit a a helyben megtermelt és rövid úton a termelőkhöz eljuttatott vetőmagokból ki tudunk hozni, ennek a termelők is lássák, érezzék a az előnyeit. első körben természetesen a magyarországi termelőkkel szeretnénk kapcsolatot létrehozni és hozzájuk eljuttatni az itt előállított vetőmagot, de ezen túlmutató és a környező országokban is vannak értékesítési terveink és kezdeményezéseink.

Tehát nemcsak a sajnos szűkülő magyar kukoricavetésterületre fókuszálunk, hanem hanem egy kicsit távolabbra is.

Az indíttatás maga innen jött, és látva, érezve azt, hogy a piacon ma jelenlévő akár világcégek, akár magyarországi vagy európai vetőmagos cégekhez képest is, én úgy gondolom, hogy nincs komoly hátrányunk abban a tekintetben, hogyha a vetőmag előállítás és forgalmazásnak a a termékpályáját, ha nézem, egy kutatásfejlesztéstől egészen a az értékes ítésig és ebbe a láncba beleértve a szántóföldi termelést, vetőmagüzemi feldolgozást, ezek a képességeink nekünk rendelkezésre állnak.

Ezek itt előállított, itt feldolgozott és közvetlenül eljuttatott termékek lennének.

Ez a célunk. ehhez képest egy tényleg piacvezető cégnek is bizonyos lépései hiányoznak ebben a láncban, mert ő a saját szántóföldi termelést biztos, hogy nem tudja megcsinálni, mert ő máshol állttatja elő.

Az üzemi feldolgozás már kérdés, hogy az saját üzem vagy bérgyártás, de látva ezt a láncot, illetve ők is, ahogy azért a piacon egymás között adott esetben vonalakat adnak, vesznek, ezt mi is meg tudjuk tenni, mi is meg tudtuk tenni, és így jutottunk el ahhoz, hogy néhány év kísérletezés és kutatás mérés után mertük azt vállalni, hogy ezzel a két fajtával, első körben elindulunk.

Mit lehet tudni erről a két fajtáról?

Először is, honnan van ez a ez a két genetika alapvetően? >> Licenszelt genetikák természetesen és piacvezető multinacionális cégeknek a a genetikáit sikerült a saját márkás vetőmagjaink termesztéséhez megszerezni.

Abszolút egyértelmű, hogy olyan cégektől sikerült, akik akik most is jelen vannak Magyarországon elérhető kukorica fajtáik vannak.

Tehát alapvetően egy olyan genetikákat tudunk a a piacra vinni, ami mögé teljes mellélességgelbe merünk állni. >> Mi az a hozzáadott érték, amit ti nyújtotok ehhez a genetikához?

Egyrészt azt tudom mondani, hogy ugye mi magunk is teszteltük ezeket a a fajtákat, tehát öntözött, nem öntözött körülmények között mindenféle tulajdonsággal és információval rendelkezünk róluk, nem csak Mezőhegyesen, nem csak a Délalföldön, hanem országszerte gyűjtöttünk információkat róla róluk.

Tehát egy nemcsak a fajta tulajdonos információi és leírásai alapján tudunk információt megosztani a a vevőinkkel, hanem hanem a saját tapasztalatainkat is meg tudjuk osztani.

Nyilván a hosszú tapasztalat, amit mi a saját termelésünk alapján összegyűjtöttünk, illetve a vetőmagüzemi tevékenységünk alapján számos olyan részletre tudtunk fókusszal lenni, amire amire azt mt gondolom, hogy mindenki számára hasznos információval rendelkezünk.

Talán itt tényleg arra is gondoltam, hogy hogy hát ez a 30 millió zsák tudása, tapasztalat vetőmag előállításban, azért az azt gondolom most a a saját termékeknél is elérhető. >> Így van. >> Én is ezt annyiban megerősíteném és alátámasztanám.

Ezt emeltük ki, hogy 30 millió zsákot már előállítottunk, de ugyanakkor termelői székben is ülünk, és azt is el kell mondani, hogy mondjuk, hogyha 30 évvel szorozzuk, de lehet 50 évvel is, minden évben 1000 hektárt meghaladó árú kukoricatermelésünk volt, tehát ilyen értelemben vevőként is láttuk a az elérhető genetikákat akár a multiktól, akár akár másoktól.

Sok esetben láttuk azoknak a vetőmagoknak a termelési eredményét, amit hibridként is megtermeltünk, és és láttuk a korrelációkat mondjuk előállíthatóságban és termelhetőségben.

És ezek ezek én azt gondolom, hogy nagyon jelentős tapasztalatok és nagy felelősség volt amögött, hogy milyen vonalakat, genetikákat választunk és ezek tényleg a ezt a sok éves tapasztalatot magukban rejtik.

Ugye az elhangzott már tőled, hogy termelői fejjel gondolkodtok, meg hogy tudjátok, hogy mi kell, vagy mire vágynak a a termelők.

Mire. >> Ez egy nagyon erős kijelentés lenne, ha erre azt mondnám, hogy igen, tudjuk.

Próbáljuk természetesen kitalálni, illetve azért mi magunk is leszűrjük azt, hogy nekünk mi a fontos egy egy hibrid választásnál.

Hogy értékeljük egyáltalán igen, ezt az ominózus kukoricavetésterületet?

Kell, nem kell, bevállaljuk, nem vállaljuk, mik a módosítási lehetőségek technológiába vetésidőben tőszámban öntözött, nem öntözött?

Ö és gyakorlatilag szerintem az elmúlt néhány évek akár időjárási változása, akár itt a piaci anomáliák odajuttatták a termelőket, hogy egyrészt költségérzékenyek, másrészt a hatékonyságot keresik abban a megközelítésben, hogy legyen szó munkaerőről, legyen szó géphatékonyságról, de legyen szó itt a növénytermesztésnek is a az árbevétel és a költségoldaláról.

Ezt mondhatnám is olyan egyszerűen, hogy szerintem nagyon kedvező áron egy nagyon jó minőséget nyújtunk a termelőknek, ami az én oldalamról azt jelenti, hogy hogy egyszerű az értékesítési modell.

Nincs integrátor, nincs nagykereskedő, nincs kiskereskedő.

Mi vagyunk és mi közvetlenül szeretnénk eljuttatni a termelőknek a vetőmagot fixáron.

És ez a fixár egy olyan minőséget jelent, ami látjuk a vetőmagüzemi eredményekből, hogy egy nagyon jó csírával és három szoros olyan csávázással adjuk a vetőmagot alapáron, ami egyébként a piacon felárak ellenében elérhető. >> Te ezt a költségérzékenység kifejezést használtad, és akkor rá is akartam kérdezni, hogy ez ez mit jelent árban. kettő fajtáról beszélhetünk, ami most már elérhető kukorica esetében a portfóliónkban portfóliónkból.

Ezt egyébként a közeljövőben három, illetve négy fajtára szeretnénk még bővíteni.

Tehát itt nem álltunk meg, hogy visszatérünk az előző témához a genetikák kiválasztásában és a piacra lépésben, mert azért szeretnénk egy három vagy négy fajtával jelen lenni.

Az egyik egy korai éréscsoportban, a másik egy középi éréscsoportban jelenlévő fajta.

A 350-es a korai és a FAO 410-430-as éréscsoportú a a középérésű csoportban lévő kukorica. >> Melyik melyik név szerint?

Ö, a Zamira nevezetű az, ami a középérésű csoportban van, és a ZEMA elnevezésű az, ami a korai éréscsoportban van.

Válaszolva a kérdésedre, árakat tekintve a Zamira, ami a középítési csoportban van, 40000 Ft plusz áfáért elérhető a honlapunkon megrendelve ingyenes kiszállítással.

Ezt még hozzá kell tennem, ami szintén szerintem egy jó kezdeményezés. gyakorlatilag mennyiségtől függetlenül.

Azemma pedig 44000 Ft plusz áfáért elérhető.

És még egyszer megemlítve a Norbert által elmondottakat, fontos, hogy ez minden esetben gombaölőlővel, rovalőlővel és ilyen aminósab és mikroelemkomplexzel ellátva kapja meg a kedves vevő a a vetőmagunkat.

Norbert, azt mondtad, hogy itt az értékesítési stratégiában nem lesztek annyira aktívak.

Ugye most azt is említetted, hogy az országot azért úgy szeretnétek elérni, aztán nemzetközi szinten is, de mondjuk akkor, hogy fogtok eljutni egy Zala megyei termelőhöz például, nyilván a Hektár podcast mellett.

Ez lett volna vás rajtad keresztül és a csapatodon keresztül.

Úgyhogy úgyhogy nagyon remélem, hogy Zalában is nagyon sokan hallgatják ezt és rá fognak kattintani a honlapunkra, és elolvassák a ettől részletesebb termékjellemzőket is termelési adatokkal, de azon túl még kérdésekre is nagyon szívesen válaszolunk. egyébként szeretnénk a hagyományos, úgy értem, hogy az eddig hagyományos vetőmagértékesítési módokon tovább lépni és egy kis újdonságot belevinni ebbe az egész folyamatba, amit csinálunk.

Gyakorlatilag unortodox az, ahogy mi ezt elkezdtük.

Picit unortodox az, ahogy csináljuk és hogy mondjam azt, ezt ezt következetesen vállaljuk és végigvisszük.

Úgyhogy nem lesznek azok a fajta értékesítők személyesen, akik a termelőket felkeressék. >> Tehát senki nem fog tőletek kopogtatni, kilincset nyitogatni. >>…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mezőhegyesi Ménesbirtok

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet”

Miről szól ez az epizód: „A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet”?

A Mezőhegyesi Ménesbirtok új üzletágáról, a sajátmárkás kukorica vetőmagokról szól ez a beszélgetés. Kovács Norbert vezérigazgató és Asztalos Gábor projektmenedzser elmondják, miért vágnak bele a vetőmag-előállításba, milyen előnyei vannak a ZaMira és ZeMma elnevezésű… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács Norbert, Kovács Norbert, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet”?

Fő témái: vetőmag-előállítás, kukorica vetőmag, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Mezőhegyesi Ménesbirtoktól: sajátmárkás kukorica vetőmagok a Dél-Alföldről - és ez csak a kezdet”?

Megjelenés: 2026. 02. 04.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/a-mezohegyesi-menesbirtoktol-sajatmarkas-kukorica-vetomagok-a-del-alfoldrol-es-e

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból