HEKTÁR mezőgazdasági podcast

AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények

· PT1H39M26S

Összefoglaló

A HEKTÁR mezőgazdasági podcast ezen különkiadásában Dr. Parádi István (ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (Pro-Feed Kft.) vendégeskednek Gribek Dani műsorvezetőnél. A beszélgetés során tisztázzák az aminosavak növényekben betöltött szerepét, cáfolva azokat…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2025. 12. 06.
Hossz
1 óra 39 perc
Szereplők, említett nevek
Parádi István, Szabó István, Szabó István, Szabó István, Szabó István, Gribek Dani, Dr. Parádi István
Témák
aminosavak, mezőgazdaság, aszály, növényélettan
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

azt állítani, hogy egy csávázószer, ami 10-14 nap alatt elhasználódik teljesen a növényből, hatással van a végleges termésre.

Ami még 1000 faktoros, az sarlatánság.

Bizonyos aminosovak képesek arra, hogy bizonyos fehérékhez vagy membránokhoz kapcsolódjanak, és ezáltal azokat védjék különböző stresszhatásokkal szemben.

Kicsit olyanok, mint egy ilyen kis picike szerszámok.

Mindegyik másra jó, de az a tulajdonságok, hogy ezeket kombinálod, akkor egy magasabb rendű, még komolyabb szerszámot tudsz belőle létrehozni.

Nekem az alapvető problémám a a biostimulátorok teljesítményvizsgálatával az, hogy én még nem találkoztam módszertannal.

Prolin az amikor szárazságban megjelenik, és akkor az egy tipikus ilyen szárazság stresszt jelző dolog, mert akkor mindig megemelkedik.

De aztán ugye kiderült, hogy nem csak a szárazság alatt, hanem más stresszek esetén is megjelent a prolin.

Növényi működés nem olyan egyszerű, ahogy egyébként mi magunk is szeretnénk.

Tehát nagyon egyszerű lenne, hogy akkor a profit kínálja a termékeket, használjátok föl, és akkor ez fog történni. membrán nagyon könnyen sérül, ha fagy esetén mindenki el tudja képzelni, kialakulnak ilyen böhöm nagy jégkistályok, átvágják a át egyszer átszúrják a membránokat, vagy vagy a hőstressz esetén pláne a membránok stabilitása tud nagyon könnyen sérülni.

Én gazdálkodó lennék, és ezt a rengeteg információt öntenék rám, akkor akkor nem tudnék eligazodni.

Termésnövelő anyagként vannak ezek a típusú termékek engedélyezve úgy, hogy ezek ezek nem növelik a termést.

Hektár Plusz, a Hektár podcast külön kiadása. [zene] Mezőgazdasági termékekről, szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. [zene] >> Miért nélkülözhetetlenek az aminosavak a növények számára, és hogyan épülnek be a különböző élettani folyamatokba?

Miként segíthetik az aminossavak a gazdálkodókat a gyakorlatban? a stresszkezeléstől a növénykondicionáláson át akár a termésbiztonság növeléséig.

Hihetetünk-e az aminosav tartalmú készítményekben, amelyeket a piacon találunk, és ezek hogyan működnek a gyakorlatban?

Sziasztok, Gribek Dani vagyok, és ez itt a Hektar Plus podcast.

Mint tudjátok, ugye az a ez az a podcast sorozatunk, amit partnereink támogatásával, felkérésére készítünk.

Ezúttal ezen partnerünk a Profid Kft.

Viszont hogy mennyire szakmai lesz ez a beszélgetés, azt garantálja majd két vendégem, aki már itt van a stúdióban.

De mielőtt őket bemutatom, ne felejétek el követni a Hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon, valamint köszönöm az eddigi támogatásaitokat, amikkel podcastokat és videókat készíthettünk.

Ha továbbra is szeretnétek ezeket támogatni, akkor a www.hheektarpodcast.hu/támogatásoldalon ezt megtehetitek, illetve ugye a honlapunkon a www.hheektarpodcast.hu oldalon hírlevelünkre is feliratkozhattok, így nem maradtok le egyetlen adásról sem.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio. >> Itt van a stúdióban Dr.

Parádi István, egyetemi agyunktós az ELTE Biológiai Intézetétől, az Exper Plant Kft. ügyvezetője. >> Köszönöm a meghívást.

És itt van velünk Szabó István, akit ugye a Hektár nézői, hallgatói jól ismerhetnek, merthogy nagyon-nagyon sok videónknak voltál főszereplője, például ugye a Profid Hektár fenológia figyelőnek, ugye a Profit Kft. üzletfejlesztési igazgatójáról van szó.

Köszönöm, hogy itt vagy a stúdiónkban. >> Én köszönöm.

Bár igazából tényleg te köszönöd, mert mi fizetjük.

Úgyhogy [nevetés] >> István, beszéljük át, hogy mik azok az aminosavak.

Mit lehet róluk tudni biokémiai szempontból?

Lehet-e őket valahogyan csoportosítani?

Tehát tényleg egy picit menjünk vissza egy ilyen hát azért emelt szintű kémia órára, tehát ne feltétlen egy ilyen középiskolásra vagy általános iskolásra, de azért mégis úgy, hogy én is és a gazdálkodó hallgatóink, nézőink is értsék, mik azok az aminosavak. >> Hány milliárd évvel ezelőtt kezdjem a sztorit? [nevetés] Ilyen rád bízom.

Ugye a minóavak az egy az egy olyan társaság, olyan kémiai anyagok csoportja, ami a az élet alapvető működését meghatározza. >> Ugye 20 olyan aminósavat ismerünk, amik amik esszenciálisak.

Tehát ezek ezek azok, amikből a mi fehérjéink fölépülnek.

Ezt valószínűleg sokan tudják.

Ezek ezek olyan kis építő egységek, amelyek ez a 20, amelyek egymástól is különböznek, de vannak olyan jellegzetességeik, amik azonosak.

Tehát mindegyikben van egy egy aminócsoport nitrogéntartalmú mindegyikben van egy karboxilcsoport, ezért egyrészt bázikus és egyrészt savas jelleggel is bírnak.

És van egy központi szénatom és egy ahhoz kapcsolódó oldallánc.

És ez az oldalán, ennek az oldalánnak a jellege az, ami igazából meghatározza ezeknek az aminóavaknak a tulajdonságát.

Itt lehetnek ezek oldalánc szerint is még plusz savasak vagy bázikusak.

Lehetnek redox szempontból elektront felvevők, elektront leadók, lehetnek hosszabb szénláncúok, esetleg ugye apolárosak, tehát inkább zsírban oldódók, vagy polárosak, inkább vízben oldódók, tehát nagyon sokféle tulajdonságuk van.

És ez a sok-sok tulajdonság, és ezeknek a kombinációja egy adott fehérjében összeépülve, hogy az fehérjék az aminósav láncokat jelentik, ezt nem mondtam.

Tehát hogyha egy fehérje fölépül, akkor sok-sok aminósav egymás után beépül meghatározott kód alapján, amit ugye a DNS és a genetik anyagunk határoz meg.

És úgy és ahogy ezek fölépülnek, ezek az oldalláncok meghatározzák majd ennek a fehérének a szerkezetét, a működését satöbbi.

De az aminossavak ettől függetlenül külön is bírnak nagyon sok funkcióval.

Erről majd szerintem István is fog fog beszélni.

Tehát van egyedi aminóvak is rendelkezhetnek növényekben, állatokban, bárhol és élettani szereppel.

És akkor azon kívül azon a 20 aminósavan kívül, amit említettem, amik a ugye fehéréket alkotják, ezek a proteinogén aminósavak, ezeken kívül vannak olyan aminósavak is, amik nincsenek benne fehérjékben, tehát hasonló szerkezetűek, vagy picit más, de ugyanúgy megvan az aminócsoport, a karboxilcsoport, ugyanúgy csavas bázikus, de nem vesznek részt fehérék felépítésében, hanem a sejtekben különböző funkciókat látnak el.

Úgyhogy egy nagyon összetett társaságról beszélünk.

Ahogy jöttem ide, így így így fel megjelent bennem egy egy ilyen hasonlat, hogy kicsit olyanok, mint egy ilyen kis picike szerszámok.

Tehát van 20 darab, vagy még annál is több ilyen kis szerszám, mindegyik másra jó, de az a tulajdonságok, hogy ezeket kombinálod, akkor egy magasabb rendű még komolyabb szerszámot tudsz belőle létrehozni.

Tehát, hogy mindegyik más profi bitkészlet >> például.

Vagy vagy apró kis kis mozaikok és és mindegyik mozaiknak pont van is rajtam egy ilyen kis mozaik, egy kedves barátomtól kaptam, hogy ez ez az ő cégüket jelképezi, hogy minden minden cég cégben minden ember egy külön mozaik, és együtt alkotják azt a teljesítményt, amit csinálnak.

Ugyan itt ez is igaz, hogy hogy együttesen minden aminós hav egy egy külön mozaik, ami valamire jó, de hogyha ezeket összekombináljuk akár fehéréként, akár egy egy oldatban, bizonyos arányokban, ezek ezek képesek arra, hogy egy új funkciót, új minőséget hozzanak a az élettani folyamatokban. >> Két csoportot azt mindenképpen elkülöníthetünk, ugye itt a fehérje alkotó aminosavakat, meg a nem fehérje alkató.

Hát a növények növények egyébként is mesterei azoknak a a az ilyen anyagcsere termékeknek, amik nem feltétlenül fehér alkotók, tehát ott nagyon sokféle egyéb anyagot is termelnek.

Egyébként most ez egy kicsit off topik, de de ugye a növényi másodlagos anyagcsere az egy az egy óriási óriási öcsere folyamat, vagy anyagcsere vívmány a növények szempontjából.

Ott 200000 vegyületről beszélünk.

Nyilván aminossavakból jóval kevesebb van, de de ezek között vannak olyanok, amik ugye nem fehéralkotók, de nagyon fontos szereppel bírnak különböző területeken.

Például a gamma aminovajsa, most mondtam egy példát, ami egyébként nálunk neurotranszmitter, tehát az agyukban, de a növényekben is egyébként szignál folyamatok kért felelős lehet például.

És majd tényleg a podcastnak egy jelentős része arról fog szó, hogy gyakorlatban az, amit most az, amikről most István beszélt, az az hol ér majd le mondjuk egy búzához, kukoricához, a napraforgóhoz.

De nekem vannak még ilyenek felírva, hogy L és D izomerek. >> L és D izomer az olyan, mint a kezünk.

Tehát ugyanaz a szerkezet szinte csak csak egymásnak a tükörképe.

Ugye van a központi szénatom és azon azon arra van rákötve az oldallánc, meg ez a nitro aminócsoport, meg a karboxilcsoport, meg még egy hidrogén.

És ezek ahogy ezek elhelyezkednek, ezek ezek egymás tükörképeiként is kialakulhatnak.

És ennek van jelentősége? >> Ennek van, mert a a biológiai hatása meg szerepe, meg elterjedése az az elaminósaknak van.

Az el ugye kiralitásnak hívják.

Tehát ez ennek a ennek a a térbei elendeződésnek a D elrendeződés, ami ugyanaz a molekula, csak másképp kötődnek, más sorrendbe kötődnek ezek a ezek a láncok.

Ennek ennek jóval kevesebb írnak le aminós avaknak is írnak funkcióit.

Olvastam ilyet, hogy am antibiotikumokban itt ott például megjelenhetnek, de alapvetően az elaminósabak azok, amik amik fontosak számunkra.

No, hogyha még maradtak velünk hallgatók, [nevetés] igen, >> akkor nézzük egy picit most már a gyakorlatibb oldalt is.

Most már akkor nagyjából tudjuk, hogy hogy mik azok az aminosavok. egyébként Pista itt a ha majd beszélünk aminosav készítményekből, azok ezekből mind veszegetnek aminoavakat, vagy van olyan csoport, ami kifejezetten ugye például itt elhangzott, hogy nem fehérje alkotó, tehát akkor gondolom azok azok, amik valamiféle stresszre a adott esetben tudnak válaszolni?

Hát amit István elmondott, az éppen azért volt jó, hogy egy kicsit az alapokkal legyünk tisztább, hiszen ha valamihez érteni szeretnénk, akkor mindig elkezdjük az elején.

És az aminósavaknál ugye amit ő mondott, ezek a bizonyos L aminósavak, Lalfa aminósavak, ezek a biológiailag aktívak.

Tehát egy terméknek később, amiről majd beszélünk, a használhatósági értékét ez fogja éppen meghatározni, hogy mennyire tudja a növény ezeket aztán később bármihez is felhasználni.

Ö és hát csúnya szóval a marketing tudja felhasználni azt a részét, amikor erről a részéről nem beszélünk, hanem akkor aminósabb van benne, amiben ugye István is elmondta, minden beletartozik.

De hogy ez mennyire értékes, vagy mennyire nem értékes.

Tehát azon úgy, hogy nálam is van pénz itt Magyarországon a forinttal, euróval esetleg tudott mit kezdeni, de a milpengővel vagy a Deutschmarkkal, ahogy ugye annak idején az üvegtigrisbe is kiderült, hogy azt már kivonták, úgyhogy akkor Róka azt már nem tudta beváltani, [nevetés] így hogy ugyanez a helyzet, az kevésbé hasznosítható.

Jó, ez egy nagyon érdekes pont, merthogy erre majd részletesen is visszatérünk egy picit, hogy tényleg amikor próbálunk eligazodni, vagy a gazdálkodók próbálnak eligazóni itt az aminosav piacon, vagy aminosabb tartalmú termékpiacon, akkor mikre érdemes figyelni.

De akkor nézzük meg, hogy hogyha most már így mindenki fejében ott vannak ugye ezek az aminosav szerkezetek a különböző betűkkel, vonalkákkal, akkor ezek a növényben milyen szerepet játszanak?

Most nyilván akkor az egyik a fehérje alkotás, ez az egyik talán legegyszerűbb vagy vagy legközismertebb feladata az aminosavaknak.

De mi van még >> abból kiindulva, hogy hogy ezek ennyire változatosak?

Ezeknek nagyon fontos szerepük van a sejtszinten, a sejteknek, sejtek egyensúlyának megtartásában.

Tehát itt a egyensúly azért fontos, hogy növénnél, mert ugye ő nem nagyon tud elszaladni, tehát ő neki ő és ez nagyon nem csak ebben a témában, nagyon sok más témában ugye nem nem menjünk be a talajba, de de bele is mehetnénk akár.

Tehát, hogy nagyon sok más témában is a növények egyensúlyra, törekvése az egy az egy rendkívül fontos dolog.

És sejtszinten az aminóavak mennyisége meg a a szabadaminósavak mennyisége aránya, az egy nagyon lényeges tényező ebből a szempontból.

Pontosan azért, mert lehetnek közöttük bázikusak, lehetnek savasak, tehát a a pH viszonyokat tudják stabilizálni, a a redox viszonyokat a sejten belül tudják stabilizálni, és még az még akár ozmotikus szerepük is van.

Tehát ilyen szempontból rendkívül fontos, hogy milyen arányban és mennyiségben vannak e a sejtben.

Stresszvédelemben van egy nagyon fontos szerepük, tehát bizonyos aminósovak képesek arra, megint csak a szerkezettük miatt hogy bizonyos fehérékhez vagy membránokhoz kapcsolódjanak, és ezáltal azokat védjék különböző stresszhatásokkal szemben.

Lehet antioxidáns szerepük, tehát hogy mikor egy oxidatív stressz van, ami oxidatív stressz egyébként nagyon sok stresszhatás kivál.

Tehát itt a beszéltünk az aszályról, a a sóstresszről, a víz túl sok vízről, tehát mind-mind végső soron egy oxidatív stresszhez vezet, aminek a fő oka az, hogy a növény fotoszintérzésen nem jól működik, és és a ez elnyelt fényergia egyszerűen ilyen ezt talán már sokan hallották, ezt a reaktív oxigénformák kifejezést, ilyeneket hoz létre, és ezeket ezeknek a semlegesítésében például lehet még szerepük ezeknek az aminosalaknak.

Aztán agcsere szerep, tehát nagyon sok aminósalv, ugye ö a növények, de állítsatok le, ha túl sokat beszélek, a növények képesek minden aminósav előállítása, nem úgy minni.

És és ezeknek a aminóav felépítő folyamatoknak rendkívül sok elágazása van.

Tehát bizonyos aminósavak vagy aminósavaknak a a a kezdeti lépésein kialakuló anyagok, azok más anyagcsoportok felé jelentenek átmenetet, vagy aminóakból alakulhatnak ki más anyagok, például a triptofánból a az auxén nevű hormon, vagy a vagy a metionból a az etyilén.

Tehát hogy ezek ezek az anyagcserében is egy fontos pozícióban vesznek részt.

Itt elhangzott egy olyan, hogy szabad aminosav az micsoda? amikor egy aminosav ugye ezzel az aminocsoporttal, a karboxidl csoporttal meg az oldaláncal önmagában oldott állapotban van a sejtó sejtben, tehát hogy nem egymáshoz kötve, mint a fehérjében.

Szabad aminó savak nem csak azért vannak ott, hogy növény élettani…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ELTE Biológiai Intézet
  • ExperiPlant Kft.
  • Pro-Feed Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények”

Miről szól ez az epizód: „AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények”?

A HEKTÁR mezőgazdasági podcast ezen különkiadásában Dr. Parádi István (ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (Pro-Feed Kft.) vendégeskednek Gribek Dani műsorvezetőnél. A beszélgetés során tisztázzák az aminosavak növényekben betöltött szerepét, cáfolva azokat… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Parádi István, Szabó István, Szabó István, Szabó István, Szabó István, Gribek Dani, Dr. Parádi István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények”?

Fő témái: aminosavak, mezőgazdaság, aszály, növényélettan.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „AMINOSAVAK: csodaszerek aszály ellen vagy pénzkidobás? – Tévhitek, sarlatánságok és élettani tények”?

Megjelenés: 2025. 12. 06.. Hossz: 1 óra 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/aminosavak-csodaszerek-aszaly-ellen-vagy-penzkidobas-tevhitek-sarlatansagok-es-e

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből