HEKTÁR mezőgazdasági podcast

JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig

· PT1H39M26S

Összefoglaló

A HEKTÁR Magágy podcast ezen adásában két kulcsfontosságú témát járnak körül: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást a magyar agráriumban. Sipos Katalin (biológus, WWF Magyarország igazgatója) és Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó) vendégszereplésével a…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2025. 12. 22.
Hossz
1 óra 39 perc
Szereplők, említett nevek
Göbölyös Károly, Sipos Katalin, Gribek Dani
Témák
regeneratív mezőgazdaság, generációváltás, magyar agrárium
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az ország fele az, hogy hogy néz ki és milyen funkciója vannak, az az agrárszektoron múlik. >> Az, hogy ilyen csillogászati árakat kapjunk terményekért, ez nem fog tudni megvalósulni.

Itt akkor mit tudunk csinálni, hogy eredményesek legyünk, költséget csökkenteni? >> Ami környezetvédelmi szempontból probléma, az jellemzően amúgy elég drága is, tehát ez az input oldali mérleget növeli.

Tehát ez az egyik, amiben van egy közös pont.

Igazából >> eléggé kilátástalan most az agrárium helyzete.

Ezt kimondhatjuk, hogy nagyon nehéz megtalálni azt a jövőképet, ami alapján azt mondjuk, hogy egy fiatalnak megvan az útja benne, mondjuk egy 10 éves táblatban, hogy >> mezőgazdaságnak épp a környezetbiztonsági szerepe miatt a a jövőben lesznek vagy lehetnek olyan bevételi lábai, amik nem is léteztek a 20. századba. gazdálkodó, aki tudatosan gazdálkodik, az az egyik legkörnyezetvédőbb, hogyha megfelelő technológiákat használ. >> Az, hogy a mezőgazdaság hogyan fog hozzáállni a talaj kérdéséhez, a tájkép kezelésének kérdéséhez, a vízmegtartáshoz következő mondjuk 10 évben, ez alapvetően befolyásolja azt, hogy milyen mértékben fogjuk érezni a klímaválság tüneteit. >> Fogunk beszélgetni itt a zöldek meg a gazdálkodók. >> Beszélgessünk is egy kicsit.

Igen, azt látom én is, hogy ez az egész zöld témakör, ez egy ilyen zsigeri szinten kivált ilyen ellenállásukat. >> Nagyon rossz helyzetbenja most az agrárium, de az ilyen helyzetek, ezek a szélsőségek teremtik meg a változás kényszernek a lehetőségét. >> Neslé képzés is egy olyan kezdeményezés, amiben nagyon szerintem nagyon jól kombinálva van ez az elméleti tudásháttér meg a gyakorlat. >> [zene] >> Hektár magágy agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Gribek Danival. >> Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás saját térségükben?

Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat?

És mi a helyzet a generációváltással?

Van-e utánpótlás a magyar határban?

És ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?

Grieg Nani vagyok és ez itt a Hektár magány podcast újabb beszélgetése, amiben hát két olyan témát hoztam, ami szerintem talán a legégetőbb a magyar agráriumban.

Ez ugye az egyik a klímaváltozás, a klímaváltozás hatásai és a ráadható válaszok, a másik pedig a generációváltás.

Ugye elsőre lehet, hogy távolinak tűnik, de szerintem ez a két történet abszolút kéz a kézben jár.

És gondoltam már arra, hogy adott esetben egy podcastban ezt a két témát össze lehetne picit fésülni.

Most a Nesle adott erre lehetőséget, hiszen nekik lesz egy szakmai képzésük.

De mielőtt erről beszélek, ne felejétek el követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk a www.hhectarpodcast.hu oldalon, amire feliratkozhattok.

Köszönöm, hogy támogatjátok a marketing független tartalmaink elkészítését szintén a www.hctarpodcast.hu/ támogatások oldalon.

A felvétel a Streamline Butikban készült. butikstúdio.hu >> Nézzük is a mai beszélgetést.

Vendégeim Sipos Katalin, biológus, a VVF Magyarország igazgatója.

Hát azt mondhatom szerintem, hogy a magyar természetvédelem egy ikonikus alakját köszönthetem a stúdióban.

Ugye többek közötte ugye a Dunai Nemzeti Parknak is ugye a szakmai igazgatóhelyettese voltál.

Úgyhogy köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm szépen a lehetőséget.

Iszonyatosan izgalmas téma és szerintem egy nagyon izgalmas beszélgetésünk lesz. >> És itt van velünk a stúdióban Göbölyös Károly szaktanácsadó, a Gömbi Agró Kft. ügyvezetője, aki éppen egy olyan vidékről érkezett ide a stúdióba, ami hát az ason enyhén szólva sem mentes.

Ugye ez nagyjából Bácskun vármegye.

Úgyhogy köszöntelek téged is a beszélgetésben. >> Köszönöm szépen én is a meghívást.

Én úgy gondolom, hogy fontos, hogy ezekről a témákról beszéljünk.

Ugye Északbásisk részén gazdálkodunk, illetve ott a vannak a legtöbb gazdálkod, akivel a tevékenységünket végezzük.

Én úgy gondolom, hogy ez a két téma összveegyítve egy fontos kombinációja lehet a jövőnek, >> ami a kapocs, bár ugye ti se ismertétek egymást személyesen, most találkoztatok, de >> mindketten úgymond előadók, oktatók vagytok, vagy lesztek ugye a Nesslénnek a regeneratív mezőgazdaság és generációváltás című 30 órás képzésének.

Ugye a cím az már mutatja, hogy ugye itt a tényleg a talajkímélő, talajmegújító, vízmegőrző gazdálkodás áll majd az egyik középpontban, a másikban pedig ugye a generációváltás.

Olyan nevek lesznek még egyébként itt a az oktatók listájában, mint például Dr.

Dobosendre a Magyar Talajtani Társaságtól.

Ugye többször hallhattátok, láthattátok már hektáranyagokban, valamint például ugye Kökény Attila, aki regeneratív szaktanácsadó, és ugye az egész magyarországi talajmegújító gazdálkodásnak a a az alapjait tette le. fogunk beszélgetni majd itt a képzésről is.

Akit most érdekel, annak azért gyorsan megjelenítjük a linket itt a a képernyőn.

Aki esetleg hallgat bennünket, mert ugye ilyen is van itt a podcastnál, hát annak mondok egy linket, de ez kicsit bonyolult.

Ugye ez az sba.hellownonprofit.hu/ hu/ tematikus képzések ékezetek nélkül, és ott van ugye egy fül a tematikus képzésekről, ott találjátok meg a regeneratív mezőgazdaság és generációváltás fület.

Ott tudtok regisztrálni, illetve további információkat szerezni, de természetesen a leírásban ezt a linket szerepeltetjük.

No, ennyit a képzésről egyelőre, de mint mondtam, visszatérünk rá. adott a kérdés, hogy miért van szükség ilyen képzésre, miért van szükség arra, hogy beszélgessünk egy ilyen körben is a Magyar Mezőgazdaság jövőjéről.

Kati, egy idézettel kezdenék tőled, ezt emailben küldted el nekem.

Szerintem nem lehet eléggé aláhúzni, hogy a gazda társadalom jelentős része még nem látja mélységében azt a környezeti instabilitást, ami felé haladunk.

Tehát, hogy amit most éreznek sok helyen, mondjuk az Alföld egyes részein, az még nem ez a mélység. >> Hát az még nem a nem ennek a történetnek a vége.

És ráadásul az, hogy hova fog súlyosbodni ez az egész klíma, időjárás problémakör, ez eléggé nagy részbe függ attól is, hogy a gazdálkodók a következő évtizedekben milyen típusú technológiák és milyen típusú tájhasználat felé mennek el.

Szóval, hogy nem csak egyszerűen elszenvedői ezeknek a változásoknak, hanem szereplői is.

És hogy emiatt nyitott ez a kérdés, hogy és emiatt fontos ez a kurzus is, mertogy mi azt látjuk környezeti oldalról, hogy az, hogy a mezőgazdaság hogyan fog hozzáállni a talaj kérdéséhez, a tálykép kezelésének kérdéséhez, a vízmegtartáshoz következő mondjuk 10 évben, ez alapvetően befolyásolja azt, hogy milyen mértékben fogjuk érezni a klímaválság tüneteit.

És akkor itt két dologról kell szerintem beszélni.

Az egyik, nyilván érteni kell azt, hogy mi maga a klímaváltozásnak a hatásmechanizmusa.

Ez az, amit azért többé-kevésbé már látunk.

Tehát sokkal több hőhullámos nap, sokkal hosszabb, teljesen csapadékmentes időszakok.

Tehát hogyha azt nézzük, hogy a 30 napnál hosszabb egybefüggő aszályos időszakoknak a az esélye az 1901 óta több mint 23%-kal nőtt meg, ugye ez a valószínűsége annak, hogy lesz 30 napnál hosszabb aszályos időszak egy évben.

És ez ez még csak az útnak az első harmada, tehát még most megyünk bele igazából a klímaváltozásba.

Tehát hogyha látjuk ezt, hogy hőhullámos napok, aszály és látjuk azt, hogy a csapadék, ami jön, az is szélsőségesen oszlik el, akkor ezek azok a tünetek, amik még tovább fognak erősödni.

Tehát, hogy ezek lesznek a a klímaváltozásnak a hatásai, de tényleg ez még ez még most fog igazából majd súlyosbodni.

Tehát ez az egyik része a történetnek, hogy értsük, hogy ez jön és ez erősebb lesz.

A másik része a történetnek az az, hogy értsük azt, hogy amilyen tájhasználtunk, tájképünk és mezőgazdaságunk most van, az még fel is erősíti ezeket a hatásokat.

Ugye ezt hívjuk környezeti sérülékenységnek.

Azt az a helyzet, hogy ránézünk egy tájképre, és sehol nincs például hely a felszíni víznek, még ha esik is az eső, nincs hova rakjuk most idézőjelbe, tehát nem tudja táj megtartani, mert levezetjük.

Ez például egy klasszikus sérülékenység, amivel tovább fokozom azt az egyébként is létező helyzetet, hogy rossz a csapadék eloszlása.

És ennek a sérültékenységnek a csökkentésében van óriási szerepe nemcsak a regeneratív mezőgazdasági technológiáknak és megközelítésnek, hanem magának annak is, hogy amikor egy tájképem van, amikor az én földem része igazából egy nagyobb természetföldrajzi rendszernek, akkor értem-e, hogy az én földemen milyen funkciókat kellene, milyen védelmi funkciókat kellene tudnom biztosítani?

És hát ez egy óriási témakör és és nagyon nagyon nagyon fontos, nagyon jelentős a jövő szempontjából. >> Ez hol nem mondjuk a majd itt fogunk beszélgetni itt a zöldek meg a gazdálkodók. >> Beszélgessünk is egy kicsit.

Igen, >> de [nevetés] hogy ez ez hol nem a zöldek riogatása mondjuk. >> Akkor már ha feldobtad ezt a zöld labdát, mert ezt én nagyon ez nagyon a bögyömben van erről.

Egy kicsit hadd mondjak pár szót.

Ugye én én klasszik zöld vagyok.

Tehát természetvédelem, biológus világéletemben.

Zárójelben megjegyzem, hogy van egy ilyen kis szenvedélyem, a háztályi zöldség és gyümölcstermesztés, de ez nyilván a kertészet kategória, és ez egy másik műfaj, mint a szántóföldi növényter. gazda szempontból sokszor veszélyes [nevetés] merogy akorztam a súlyosságát a jelenlétem [nevetés] sok mindenre azt gondolja hogy nagy >> igen ezért hangsúlyoztam hogy ez egy másik sztor bizonyos dolgok azért ott is lecsapódnak és mondjuk a talaj kérdése az azt hiszem hogy az egy közös pont mindenkinél hogy a talajt mennyire tekintem súlyponti részének a gazdálkodásomban tehát hogy na zárójel bezár itt a zöld vonalon akartam egy kicsit elindulni hogy igen, azt azt látom én is, hogy ez az egész zöld témakör, ez egy ilyen zsigeri szinten kivált ilyen ellenállásukat.

És én most nem akarom a nem akarok a történelemben így nagyon visszamenni, meg boncolgatni, hogy mi minden okozza ez, de ha környezetvédelmi oldalról nézem, azért van egy olyan történelmi szakaszhatár most, hogy a 20. században, amikor dübörgött a technológiafejlesztése, akkor intenzifikálódott egy csomó minden többek között a mezőgazdaság is, ugye nagyüzem műtrágyák növényvédőszerek satöbbi.

Egy ilyen fajta gazdaságfyorsult gazdaságfejlesztésben a zöldeknek igazából egyetlen lapot osztottak, hogy próbálják meg egy papírzsebkendőt lengetve megállítani ezt az egészet, vagy csökkenteni a káros hatásukat, ami természetesen a nem sikerült.

Igazából bekerült ez a zöld ügy egy olyan dobozba, hogy a fejlődés ellensége, meg a haladás gátja, meg nem tudom, ez a klasszik, ezt nem tudom, az életem során házó hallottam már, de nagyon sokszor.

Most viszont van egy olyan ilyen, hogy mondtam, egy szakaszhatár, hogy most bejutunk abba a korba, amikor ezek a környezeti problémák, amikről valójában beszéltünk annó, ezek elkezdenek visszahatni ránk.

Tehát most jutottunk el oda, hogy kihasználtuk a természeti rendszereknek meg a talajnak a tűrőképességét, és ezek a rendszerek elkezdtek olyan mértékben leromlani, instabillá válni, amik most visszahatnak a gazdálkodásunkra, amit nevezhetünk egyszerűen környezeti kockázatnak.

Tehát itt környezeti kockázatok növekedéséről beszélünk.

És ebben a egy ilyen fajta érában, amikor nekem kiszámíthatatlan időjárással fokozódó a szájkárral, meg hasonlókkal kell szembesülnöm, akkor ez az egész zöld ügy, meg ez az egész mennyi erdőm, mennyi gyepem, mennyi vizes élőhelyen van és hol, és azok milyenek, meg a talajomban van élet és van humusz, vagy nincs.

Tehát itt most azt gondolom, hogy a természetvédelemnek is olyan értelen át kell magát kicsit pozicionálni vagy keretezni, hogy mi nem megvédeni akarjuk a természetet másoktól, hanem a természetet, mint eszközt, mint lehetőséget arra, hogy környezetbiztonságot hozzunk létre.

Egy védernyőt vagy egy védőhálót, mint eszközt kellene tudni beágyazni nemcsak a mezőgazdaságba, hanem az erdőgazdálkodásba, a vízgazdálkodásba, meg egy csomó helyre.

Úgyhogy igazából szerintem egy kicsit szimbolikus az, hogy most itt ennél az asztalnál is úgy ülünk, hogy van egy zöld, meg van aktív gazdálkodó, meg tudjuk, hogy van talajtani kutató ezekben.

Szóval, hogy ez a fajta párbeszéd és közös gondolkodás és egymás szempontjainak a megértése, ez ez iszonyatosan fontossá vált.

És az az, hogy a regeneratív mezőgazdaság és a talajok állapotának javítása ebben egy közös pont, ez egyáltalán nem meglepő.

Szóval, hogy igazából ez az érintkezési pontja ezeknek a problémáknak megközelítéseknek. >> Ide csatlakozva, hogy én úgy gondolom, hogy tudatos gazdálkodóknak alapfeltétel vagy alap ö stratégia az, hogy a környezetten minél minél jobban kooperáljon, hogy gyakorlatilag a gazdálkodónak a talaj az a közege, amiből a megélhetése, a jövedelme, a jövője származik.

És hogyha az nem megfelelő, vagy nem megfelelő maga a gazdálkodási technológia, akkor hosszú távon nem lesz eredményes a gazdálkodó is.

Úgyhogy én úgy gondolom meg, nekem az az elvem, hogy a gazdálkodó, aki tudatosan gazdálkodik, az az egyik legkörnyezetvédőbb, hogyha megfelelő technológiákat használ.

Én a párhuzamatot, illetve pont ez a konszenzustartalma a legfontosabbnak, hogy ahogy mondtad is, hogy a környezetvédelem ne tiltsa a dolgokat, adjon olyan lehetőségeteket a kézbe, amelyeket hogyha a gazdálkodó használ tudatosan, akkor fejlődünk és a saját közegét tudja fejleszteni. >> Igen.

És ráadásul ez az egész be van egy egy nagyobb rendszerbe is ágyazva olyan szempontból, hogy ha mondjuk a talajokról beszélünk, ugye ez az egész az egész klímaváltozásban, vagy nevezzük pontosabban globális felmelegedésben, ugye ez az egész széndioxid témakör a leg leg a kulcs, hogy sok szenetkőolajat, földgázt égetünk, többlet széndioxid kerül a légkörbe.

A széndioxidnak van egy olyan tulajdonsága, meg más gázoknak is, hogy a talajfelszínről visszaverődő napsugárzást, azt nagyon jól meg tudja fogni, el tudja nyelni, és ott tartja a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • WWF Magyarország

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig”

Miről szól ez az epizód: „JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig”?

A HEKTÁR Magágy podcast ezen adásában két kulcsfontosságú témát járnak körül: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást a magyar agráriumban. Sipos Katalin (biológus, WWF Magyarország igazgatója) és Göbölyös Károly (szaktanácsadó, gazdálkodó) vendégszereplésével a… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Göbölyös Károly, Sipos Katalin, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig”?

Fő témái: regeneratív mezőgazdaság, generációváltás, magyar agrárium.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „JÖVEDELEM vagy KÖRNYEZETVÉDELEM a mezőgazdaságban? - Generációváltástól a regeneratív gazdálkodásig”?

Megjelenés: 2025. 12. 22.. Hossz: 1 óra 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/jovedelem-vagy-kornyezetvedelem-a-mezogazdasagban-generaciovaltastol-a-regenerat

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból