HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban

· PT1H37M33S

Összefoglaló

A HEKTÁR Plusz podcast legújabb adásában a Phylazonit szakértői, Dr. Monori István, Dr. Varga Sándor és Csatári Gábor vesznek részt. A beszélgetés középpontjában a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek szerepe áll a biztonságos mezőgazdasági termelésben…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 01. 21.
Hossz
1 óra 38 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
talajmenedzsment, mikrobiológia, talajegészség, aszály, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

És tanultunk egyébként a mikrobiológiából is.

Ez volt az első fejezet, hogy ez milyen fontos.

Ugye a talajegészség a növénytermesztés sikerességét akár 30-40%-ban is meg tudja határozni. >> Nyárra szerintem akár hat új filazitos termékkel is találkozhatnak majd a gazdálkodók. >> Nem túl sok alapelvet kell tudni betartani a mezőgazdaságba, de azokat tűpontosan. >> Az egyetlen termék, ami az új katalógusban, 26-os katalógusban is benne lesz, ez a filosozonit max névre hallgat. a négy törzsből kettő kiemelt szinten tud káliumot mobilizálni.

Na a kálium az a a kálium mobilizálás, hogy ne menjünk mélyen a szakmai részbe, az már egy az már egy húzósabb dolog.

Azt várna mindenki, hogy hát a baktériumok nem fognak működni, mert hogy nincs nedvesség, meg nincs cukor.

És a és érdekes módon, hogy több helyen azt tapasztaltuk, hogy de pont ugyanazt a hoamnövekedést tudtuk produkálni, mint mint egy nedves évben.

Sőt, >> a filazonit Maxnak két verziója lesz, egy porformájú és egy folyadék.

Tehát elindultunk a porformában.

A megfelelő terméket választottuk ki, akár stabilan akár egy 10-15%-os termésnövekedést, azt tudtunk ugye realizálni. keressük meg ezeket a törzseket, amelyek ezeket ezeket az viszonyokat is bírják, és még dolgoznak is, tehát hogy ne azt nézzük, hogy mindegyik menjen szépen aludni. >> Tehát itt, hogy milyen eszközöket fognak használni a gazdálkodók, milyen technológiai elemeket és és azzal hogyan tudnak sárfárkodni időben, az az rendkívül fontos lesz.

Hektár Plusz, a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. >> Készülni kell a következő aszályos időszakra, vagy megnyugodhatunk a hó formájában lehullott téli csapadékot látva?

Hogyan lehetne az olvadó havat minél jobban a területeken tartani?

Milyen új talajjavító kísérleti tapasztalatok születtek aszájban? és viszonylag rendes csapadékellátás mellett.

És miért beszélnek olyan sokat a filazonic szakemberei a talaj szervesanyag tartalmáról?

Grieg Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast újabb adása.

Ez az a műsorunk, amit partnereink felkérésére, partnereink támogatásával készítünk.

Ezúttal ugye a Filazonit a stúdió vendégem, illetve filazonitos szakemberek, méghozzá hárman.

De mielőtt bemutatom őket, ne felejétek el követni a Hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk, amire feliratkozhattok a www.hectarpodcast.hu oldalon.

Köszönöm az eddigi támogatásaitokat, amivel marketing független szakmai anyagokat készíthettem.

Ha továbbra is támogatnátok a hektárt, ezt megtehetitek a www.hectarpodcast.hu/támogatás aloldalon.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio.hu >> Vannak visszatérő, de vannak új vendégeim a mai napon, úgyhogy köszöntöm őket.

Először is hát akkor a visszatérő vendéget, Csatári Gábort, a Filazonit kísérleti vezetőjét. >> Na, szeretettel köszöntök mindenkit.

Itt ül velem szemben ugye hát visszatérő interjú alanyom, de nem podcast stúdióban beszélgettünk legutóbb, hanem nyáron egészen más időjárási körülmények között ugye Lengő búzatáblában.

Köszöntelek téged. >> Köszöntöm én is a hallgatókat és a nézőket. >> És ugye annyit elárulok, hogy nemcsak podcast vendégként új, hanem a filazonit berkein belül is viszonylag új embernek tekinthető.

Monori István, szakmai tartalomért felelős szakember.

Köszöntelek téged is. >> Nagyon szépen köszönöm.

Üdvözlök minden hallgatót és nézőt. >> Ugye a felvezetőmben is elhangzott az aszály, meg a havazás, hóborítás gondolatmenete.

Most amikor beszélgetünk, január 12-e van, komoly mínuszok, komoly hótakaró gyakorlatilag országszerte.

Hát én úgy gondolom, hogy a felvezetődben említetted, hogy asszályról beszélünk, és mi várható 2026-ban?

Mit oldhat meg esetleg ez a ez a havazás, ez a régiónként eltérő mennyiség?

Hol 25-30 cm, hol egy kicsit kevesebb?

A kollégákkal nem is olyan régen beszélgettünk arról, hogy mikor voltak a az elmúlt 25 évben aszályos évek.

Nem tudom, hogy erre mennyire emlékeztek vissza. 2000 2003 én még akkor viszonylag pályakezdő voltam, aztán 2012, aztán volt ugye az a most már klasszikusnak számító 2022, és így találkoztunk 2024-ben is egy aszálnyal és elkezdtem nézegetni, hogy egyébként hogyan lehet ez így a saját szakállamra nézegettem, hogy gyakorlatilag hogyan lehet ezt ezt ezt valahogy előre prognosztizálni, hogy hogyan lesz. és egy rendkívüli összefüggésre tudtam egy kapcsolatot tudtam felfedezni.

Az előző évek minden esetben, tehát nevezetesen a 2000 2, a 2011, a 2021 és a 2000 24, bocsánat, akkor lehet, hogy rosszul mondtam a felvezet 2025, tehát a tavalyi év volt a száraz.

Az előző évben mindig kevesebb csapadék esett, mint a klasszikus értelemben vett aszájos évbe, merthogy nem töltődött fel a talaj. a a talajnak az alsó rétegében lévő nedvességtartalom és a téli csapadék beszivárgó csapadék nem ért össze.

Ergo az következett, ugye ezt már már 2022-ben már kollégákkal beszéltünk, hogyha nem lesz egy jelentős tavaszi csapadék, akkor alá fog száradni minden növény, mert nem fog a gyökér egyszerűen azon a száraz szakaszon átmenni, merthogy ott nem talál se nedvességet, se tápanyagot ebből adódóan.

Tehát igazából az a száj innen datálódik, hogy mindig az előző évből. 2010-ben mindenki emlékszik, 2010-ben volt egy rendkívül csapadékos, talán az elmúlt 100 évüknek a a legcsapadékosabb évjárata, amikor úszott minden.

Én Jásznagykun Szolnok megyéből jövök, akkor azt azt hassokta a rádió, hogy több 100000 talán fél millió hektár van víz alatt.

És ezek a ezek a területek teljesen megszűntek az elmúlt ö-h évben.

Nincsen nincsen belvíz, nem halljuk a rádióba, pedig ugye már most mindent be szoktak mondani, nem halljuk a rádióba, hogy egyáltalán lenne is egy pici vízborítottság, egy tavaszi vízborítottság.

Tehát igazából a probléma ott kezdődik, hogy nincsen elegendő téli csapadék.

A téli csapadékot nem tudjuk megtartani.

Ez egy ez egy nagyon fontos kérdés szerintem.

És innentől kezdve a az elmúlt évtizedekben használt mezőgazdasági gyakorlat is megváltozik alapjaiban, hogy milyen eszközöket, milyen módszereket, milyen technológiai elemeket kell használni, és mi fog hiányozni ahhoz, hogy a növény megfelelően tudjon fejlődni.

Tehát így röviden válaszolva, igen, én úgy gondolom, hogy assz lesz 2026-ban is.

Ha ez nem fog gyökeresen megváltozni, én most azt prognoszálom, mert 2022 őszétől, ez én én a saját területünket tudom mondani, november 1jétől március 31-ig 420 mm csapadék esett le. 420 rendkívül sok. annyi, mint átlagosan ott a jászamikon szó megyébe szokott esni, vagy mondjuk több mint a vegetatív időszakban, és nem volt belvíz.

Azért ez szerintem sok mindenre rá ráutal, hogy ez az ezt gondoljuk csak át.

Január mindig a legaszájosabb éva a egész évben.

És most beszélünk 25 mm csapadéknak megfelelő hómennyiségről.

Persze az őszik a lászosoknak, amik el vannak vetve, remek, mert van egy jó takaró felettük.

Nyilvánvalóan a kártevőkre is van egy hatással, mert egyrészt be fog szivárogni ez a nedvesség, átnedvesíti őket, hogyha még pluszba kapnak majd még hideget, akkor akkor gyéríteni fogja, de nem ez lesz a meghatáró, a a az aszály lesz a meghatározó.

Én úgy gondolom, tehát a februárt, március, hogyha itt nem esik le 200 mm, akkor akkor úgy fogjuk indítani és becsapós lesz, mert márciusba és áprilisban még úgy tűnik, mintha.

És amikor elkezd jönni a a a böjtiszelek és kirántja, és akkor hirtelen rá fog száradni minden.

Tehát itt, hogy milyen eszközöket fognak használni a gazdálkodók, milyen technológiai elemeket és és azzal hogyan tudnak sárfárkodni időben, az az rendkívül fontos lesz.

És részben erről fogunk akkor a mai napon beszélgetni egyébként ahogy itt említetted pont Jászagykun Szolnok vár megyét így 2010-ből hát Zsenge újságírói, agrárújságírói koromból emlékszem, hogy assasszem 2009-ben kezdtem a Duna TV gazdakörnél, és ezért az egyik ilyen első riportjaim között volt, hogy mentem le Jász Nagy Kunszolnokra, hogy micsoda belvíz van, és azóta tényleg nagyon ritkán lehet találkozni vele.

Hozzáteszem, ugye majd itt lesz a nagy kérdés, hogyha ez a hómennyiség elolvad és adott esetben lesz belvíz.

Ugye ez nagy kérdés, mert hogy mínuszban vagyunk, de akkor szerinted nem lesz, hogy azzal hogyan fogunk bánni.

És akkor nyilván az egyik nagy kérdés az, hogy az, hogy hogyan tudjuk akkor milyen módokon lehet megtartani ezt a csapadékmennyiséget, ezt a havat, ezt a 25 cm havat a a a talajba.

Az aszálynak a másik jelentősége, és ez főleg a déli megyékben figyelhető meg.

Ha csináltam egy másik vizsgálatot, az elmúlt 100 évben, hogyha átlagot nézünk, akkor 4%-kal csökkent összesen a csapadék mennyisége a 100 évvel ezelőtihez. 4% ez az átlag.

Persze évjáratok eltérnek ettől értelemszerűen.

Tehát ez egy hullámzó tendencia, de mégis 4%, tehát nem egy horror.

Ha megnézünk mások vidékeken, Ausztrália, Moldávia, ami sokkal közelebb van hozzánk, vagy mondjuk Spanyolország, sokkal kevesebb nedvességgel gazdálkodnak.

Egyik fő probléma, és hogyha ezt a a azok a déli gazdálkodók végiggondolják, a hőmérséklettel van.

Vannak olyan évjáratok, amikor 3 Cus fokkal nő meg a átlagos hőmérséklet ahhoz mérten, ami mondjuk 1950 és 2000 között volt.

Tehát az elmúlt 25 évben vannak olyan évek, amikor több mint 3 cus fokkal magasabb a átlaghőmérséklet.

És ami érdekes, nem a tavasz meg nem az ősz, hanem a tél meg a nyár sokkal melegebb. ergó télen, hogyha van egy pici csapadék, a az evaporáció, tehát a a talajoknak a párolgása meg fog növekedni, sokkal jobban megnövekszik, mint eddig.

Ez megint ugye a talajművelése és a a talajettel kapcsolatos problémakörnek a a az átgondolására hívja fel minden gazdálkodónnak a figyelmét.

Tehát ez egy ez egy nem túl sok alapelvet kell tudni betartani a mezőgazdaságba, de azokat tűpontosan.

És most szerintem pont erre van szüksége, erre a paradigmaváltásra a a gondolkodásban, hogy hogy megváltozott a környezet, és télen változott meg, és nyáron változott meg.

És hát ugye a növényválasztástól kezdve, hogy a hőösszegek hogyan alakulnak, hogy hogyan gyűjti összefele a hőösszegeket a növény, miért fejeződik be sokkal gyorsabban egy fenológiai fázis, miért nem tudja a potenciálját kihasználni?

Ugye ez egy ez egy nagyon összefüggő, mindent időben kell tudni megcsinálni.

Ehhez kapcsolódóan még egy gondolat.

Rövidülni fognak a attól függetlenül, hogy egy ilyen szárazidőben könnyebben elvégezhető egy munka, hosszabb időtartamunk van.

Régen azt mondtuk, hogy ez a limitáló, ez fogja nekünk a technológiai ablakot nyitni vagy csukni.

Hát most nem ezt fogja, hanem a hőmérséklet fogja nekünk borzasztóan zárni a technológiai ablakot, hogy egy-egy műveletet mikor kell tudni elvégezni.

Sany, ugye sokszor beszélünk a romlótalajokról, romló talajéletről satöbbi satöbbi.

Mondjuk egy ilyen havazás mennyire tudja eltakarni időlegesen azt a rossz technológiai sort, a romlótalajoknak a rossz tulajdonságait? amit amit mondjuk egy szárazságban sokkal jobban előjönnek, mert ugye azt szoktuk mondani, hogy hogy minél egészségesebb egy talaj, minél jobb a talajélet, annál inkább ellenállóbb. >> Vissza akkor egy kicsit a hóhelyzetre és a szárazságra.

Én azt gondolom, hogy ha más nem látványra szerintem megnyugtató ez a ez a 20 cmes hó a a gazdálkodóknak egy kicsit talán a közérzetük javul javulhat javul a mienkát mert jól néz ki.

Látjuk azt, hogy hogy van valamennyi csapadék, meg lehetséges lenne, hogy hogy az idén sem lenne semmi, mint ahogy már az elmúlt 8-10 évben hozzászoktunk ehhez.

Én azt gondolom, hogy ez egy ez egy ez ez a sok rossz közül, ami az elmúlt években a mezőgazdaság és a növénytermesztést érintette, ez ez most egy kicsit pozitívum.

Én egy kicsit hajlok mindig a én is egy kicsit a szep szkepticizmusra egy kicsit kevésbé vagyok optimista nagyon sokszor, de én azt gondolom, hogy hogy most örüljünk ennek.

Ott itt ez a kevés hó. kevés néhány néhány helyen nem is annyira kevés ez amikor olvadni fog akkor a felső talajrétegeket mindenképpen át fogja nedvesíteni egy kicsit ahogy látjuk az alsó 50 6070 cm csontszáraz marad még így is valószínűleg látni kell azt hogy a a bolygó melegedése az az erőteljes és ezen belül kétszer olyan gyorsan melegszik mint mint mint a bolygó.

És ami nagyon rossz hír, a Kárpátmedence pedig még kétszer gyorsabban melegszik, mint Európa.

És aztán már nem is nem is mennék itt tovább, hogy a Kárpátmedencében mondjuk az Alfölddel mi lesz.

A lényeg az, hogy ez a ez a mennyiség, ez a vízmennyiség, ez le ahogy elmondta Pista és lehet, hogy nem lesz túl sok.

Nem tudjuk, hogy mi a folytatás.

És nem látom, hogy hogy jöhetne jöhet-e még csapadék februárba, vagy vagy márciusba.

Ha ez a hómennyiség el fog olvadni, akkor akkor az talán a tavaszi a tavaszi munkákra pozitívan fog hatni, és a gazdálkodók talán egy kicsit nyugodtabbak lesznek, egy talán jobban fog sokkal sokkal pozitívabban fogják várni a következő évet.

A talajállapotok szempontjából már ugye az össz talaj romlás degradáció szempontjából pontosan tudjuk, hogy a hazai talajok milyen problémával küzdenek.

Kiemel többször beszéltünk róla, kiemelkedő jelentőségű a szerves anyagveszteség.

Ez ez annyira annyira erőteljes és annyira fontos probléma.

És ez ez nagyon nagyon-nagyon összefügg a vízmegtartóképességgel.

Ezt már többször beszéltük szintén, hogy 1%-nyi humusz gyakorlatilag 150000-2000 l vizet tart meg hektáron a talajba.

Tehát ha 1% ha csak 1,%-kal több humusz van egy adott talajban, akkor ki lehet számolni, hogy akár 100000 lrel is több víz maradott azon a területen.

A a szervesanyag tartalom csökkenés mindenképpen a az egyik legfontosabb negatív tényező a hazai talajok degradációjába.

És ugye egy fontos összefüggés e tekintetbe, hogy ahol nincsen szervesanyag, ott a talajélet irgalmatlanul küzködik.

Ehhez megint csak nem mondok szerintem túl nagy újdonságot.

Ezeknek a hát elsősorban most a mikrobiológiai aspektusra gondolok, ezeknek az organizmusoknak baktériumoknak gombáknak, ezeknek az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Phylazonit

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban”

Miről szól ez az epizód: „Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban”?

A HEKTÁR Plusz podcast legújabb adásában a Phylazonit szakértői, Dr. Monori István, Dr. Varga Sándor és Csatári Gábor vesznek részt. A beszélgetés középpontjában a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek szerepe áll a biztonságos mezőgazdasági termelésben… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban”?

Fő témái: talajmenedzsment, mikrobiológia, talajegészség, aszály, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Láthatatlan segítség az aszályban: a mikrobiológia és a talajegészség - Phylazonit a HEKTÁR Pluszban”?

Megjelenés: 2026. 01. 21.. Hossz: 1 óra 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/lathatatlan-segitseg-az-aszalyban-a-mikrobiologia-es-a-talajegeszseg-phylazonit

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból