Mihálovits Gazda Podcast

Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

· PT40M58S

Összefoglaló

A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát, és azt, hogy ez a szemlélet hogyan állíthatja helyre vagy növelheti a talaj termékenységét…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2026. 02. 19.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Kökény Attila, Mihálovits András
Témák
regeneratív mezőgazdaság, talajmegújító gazdálkodás, talaj termékenység
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Mihálovics András vagyok, ez pedig nem meglepő módon a Mihálovics gazda podcast talajmegújító mezőgazdaságról, talajmegújító gazdálkodásról fogunk beszélgetni.

Mi többször szóba került az, hogy valahogy meg kéne védeni azt a megújuló erőforrást, amellyel olyet törődünk és amelyet termőtalajnak hívunk, többször felmerült ez a definíció, hogy talajmegújító mezőgazdaság, úgyhogy egy szakértőt hívtam beszélgetőtársul ő Kökény Attila, talajmegújító tanácsadó.

Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást és üdvözöllek itt a podcastben. >> Üdvözöllek.

Üdvözlöm a nézőket is. >> Definiáljunk, mert az egy tök jó dolog, ha valamit el tudunk magyarázni.

Mi az, hogy talajmegújító gazdálkodás?

Erre van exakt definíció, mert több embertől kérdeztem, és mondták, hogy hát ez egy olyan nem biztos, hogy olyan nagyon könnyen megfogalmazható valami lenne. >> A megfogalmazás szerintem azon múlik, hogy valaki ért hozzá vagy sem.

Tehát aki nem tudja, hogy miről van szó, az elkeni általában a határokat, technológiákat, alapelveket.

De hogyha valaki mondjuk ebbe él benne már 10 éve, sőt hát magát a talajmegújító szókapcsolatot is én hoztam létre még 14-be.

Tehát van némi rálátásom, hogy melyek azok a alapelvek, melyek azok a technológiák, amelyek működnek.

Tehát a talajmegutó melyik mezőgazdaság az végül is a talaj új életre kertéséről szól.

Ugye nemzetközében ez a regeneratív mezőgazdaszság címszó alatt fut. azaz a talaj termékenységének a visszaállítása, vagy legalábbis talajtermékenységének a növelése a mezőgazdasági élelmiszertermelés során.

És ez nagyon fontos kiemelni, hogy ez egy olyan tevékenység, egy olyan technológiai környezet, ahol a tevékenység azon kívül, hogy gazdasági hasznot hajt a gazdálkodónak, egészséges élelmiszer termel, emellett még plusz a környezeti értékeket is megteremti, amire korábban viszont még nem volt példa az élelmiszertermelés során.

Azt mondtad, hogy hogy meg kell újítani a talajokat, rossz a minőségük.

Tényleg gond van. >> Szerintem volt itt már nálad Dobos Endre is, ugye ugye egyértelműen az ő ő ráhiatkozom, hogy a magyar talajok 70-90% az szélsőségesen leromlott állapotban van. valamilyen erózióval érintve szélerózióval vízerózióval elszikesedéssel, humuszvesztéssel, tehát valami olyan talaj pusztulási jelenség észlelhető rajta, ami jelentősen csökkenti a víztartóképességét, vízbefogadóképességét, termékenységét. >> És egyértelműen a a rossz művelési módszereknek, metódusnak köszönhető ez, ezt hogy látod? >> Egyértelműen 100%-ban. ugyanis gyakran hivatkoznak arra, hogy majd a vetszerek okozta a talajromlás az ami a legfőbb faktor ebben a tényezőben.

Azonban akár a jelen korszakot nézzük, hogy amikor nagy rendkívül intenzív talajmunkák zajlanak akár visszamegyünk 2000 évet az időben, akár mondjuk Róma környékére, például Osztia város az egyik legjobb példa erre, hogyha megnézzük Osztia most jelenleg ugye 5-6 kmre van a tengerpartól.

Oszti egy tengeri kikötő volt, és gyakorlatilag ahogy ő a város eltávolodt a tengerpartól, ez annak köszönhető, hogy az korabeli szántással elművelték a termőt rajta a rómakörnyéki dombokról és az a talaj föltöltötte konkrétan a tengert olyan mélységig, és pedig akkor még csak ökörrel vontatott ilyen árdi jellegű, ilyen kultivátor jellegű eszközökkel dolgoztak, mégis az eróziós események egy hatalmas nagy deltát hoztak létre abból a talajból, amit lemos a dombokról.

Na most egy római kori művelési intenzitáshoz képest a mi művelési intenzitásunk pontosan mondom menk a az általános gazdáknak a művelési intenzitással szántással az körülbelül akár 10-15szerös faktor a talajvesztésben. >> Hogy néz ki egy ilyen regeneratív művelés a a ahhoz képest, ahogy most művelik a termőtalajokat?

Hogy kell elképzelni, hogy kezdjük akkor a a körforgás elején vetés.

És ugye azzal indul a körforgás, hogy néz ki ez az egész körforgás vetéstől a a utómunkákig. >> Én inkább először a keretrendszert határoznám meg, mert utána érthetővé válik maga, hogy milyen műveletek zajlanak.

Ugye az alapellevek a regeneratív mezőgazdaságba ott kezdődnek, hogy állandó talajtakarást biztosítunk vagy valamilyen mulcsal.

Ugye a kiskertésztés is ismerik már, hogyha mulcsoljuk a talajt, akkor jobban víztartóképessége, védve van a talaj, nem szárad ki olyan gyorsan.

Ugyanezt szántóféli környezetben szintén megcsináljuk, de emellett rendkívül fontos az, hogy ne csak a felszínen legyen valamilyen élettelen szármaradvány, az előző növénynek a szármaradványai, hanem élő gyökerek legyenek a talajban, és lehetőség szerint minél hosszabban az év során, és minél nagyobb változatosságban.

Éppen ezt akartam kérdezni, hogy hogy mi legyen növény.

Hát a növényborítás az biztosított az intenzív gazdálkodásban is, de mondjuk ugye ősszel betakarítják a növényeket, és ott marad a szántóföld, akkor ez a lehető legrosszabb. >> Ami a lehető legrosszabb pontosan az, hogyha egyrészt ott marad a talaj élettelenül, élő növények nélkül.

Másrészt ami viszont a legfőbb faktor, az a takarás nélkül ott maradt talaj. és mindegy, hogy szántva kultivátorod van, vagy egész egyszerűen csak egy 10 cm mély sektárcsázással, ez a bizonyos minimumművelésnek hívott technológiával, erózió szempontból, szénvesztés szempontjából, a talaj szempontjából pontosan ugyanolyan káros bármiféle talajművelés. >> Mivel lehet ezt a mulcsolást ilyen nagyüzemi körülmények között biztosítani?

Mert oké, én én a lenyírt füvet mondjuk a bokrokkal áteszem, vagy ott hagyom a kiskertben, vagy veszek a kertészeti boltba mindenféle ilyen zúzott kéregarabot, és azzal múlcsolok, de hát ezt azért ezt több 100 hektáron nehezebb lenne megtenni. >> Valóban nem hordunk oda semmit.

Tehát ez a regeneratív mezőgazdasági egyik alap eleve, hogy azzal az erőforrással gazdálkodunk, ami az adott területen található.

Tehát nem hordunk oda több 100 tna barnaszenet vagy bármi olyan anyagot, ami jelentős költséget jelent és jelentős környezetterhelést, hanem lehetőség szerint minél kevesebb kívülről érkező inputtal dolgozunk.

Viszont a múlt szempontjából nyilván meg kell határoznunk azt, hogy az ország melyik részében zajlik ez a tevékenység.

Ugyanis a regenati mezőgazdaság első alapelve az összefüggések, a kontextus.

Tehát egy nyugati határszelen gazdálkodó termelő az más módon gazdálkodik, mint a mondjuk a keletibe.

Például a megtermelt biomasszája teljesen más, mondjuk egy nyugaton kukoricát termesztőnek, mint mondjuk egy szerény biomasszával rendelkező keleti termelőnek.

De az alapelv ugyanaz, úgy tudjuk biztosítani a múlcsot, hogy learadtuk a főnövényünket, amiből mégis a haszon van, és utána ott hagyjuk a szármaradványát a felszí.

Azonban a klasszikus mezőgazdaságban ez a szármaradvány ez ellenség, mivel hogy a klasszikus eszközök nzel a azt tanultuk a az akrár felsőoktatásba, hogy abba azt azért kell lehozni onnan, mert abban vannak a kártevőkórzók, és ha felülvetem, akkor jól nagy önólt lövök vele. >> Igen.

Én mivel hogy nem vettem részt az agrárfelső oktatásban, így egyszerűbb a helyzetem.

Tehát én inkább csak a gyakorlatra alapozom, illetve a külföldi tapasztalatokra, meg hát nyilván egyéb más tanulmányokra is, de ez a múlcs viszont rendkül könnyen kezelhető a megfelelő módon.

A megfelelő mód pedig a direktvetés, azaz a Notil technológia bevezetése, amely egy olyan vetőgéppel zajlik, amely képes átvágni ezt a múlcsréteget és belehelyezni a magot a talajba.

Ez a legfontosabb eszköz. ugyanis a regeneratív mezőgazdaságban, ha három alapelv, tehát a talajtakarás, az élőnövénygyökér és a változatosságot úgy tudjuk se biztosítani, ha nincs megülve a talaj, azaz direkt vetésennél kezdődik a regeneratív mezőgazdaság.

Gyakorlatban is egyébként világszerte a regeneratív mezőgazdaság a notilből nőtt ki.

Nem úgy történt, hogy most szántunk és akkor a kicsi szántás már reatív, nem ez egy súlyos tévedés, hanem a nottilgaók álltak át egy alacsonyabb inputú, változatosabb kultúrákat biztosító technológiára.

Tehát a az evolúciója az így nézett ki.

És amint elindulunk ebbe az irányba, hogy egy mustakarásunk van, változatos növényi kultúránk, kevesebb növényvédőszert használunk, akkor az a múlcs, az a szármadvány azonnantól nem fertőző forrás, hanem élettér.

Élettér a hasznos gombáknak, élettér a hasznos baktériumoknak, a hasznos robaroknak.

És ettől a ponttól megfordul az öológiája az adott területnek.

Nyilván egy halálra szántott földön á neki direkt vetni takarás nélkül a föl fognak szaporodni a korokozók kártők minden amit csak találunk ami csökkenti a hoamot meg a minőségét a terményeknek viszont a regeneratív mezőgazdaságban az átállás során mindig arra törekszünk hogy a lehetőség szerint mindig egyre több elemet vagy egyre több alapelvet szolgáljunk ki a technológiánkkal folyamatosan odafigyelve természetesen arra hogy a növényvédelmi szempontból megfelelő tudjuk kezelni a területeket. >> Erről majd még beszéljünk.

Az átállás az külön érdekes téma.

Méghozzá arra azért kíváncsi lennék, hogy azt is mondtad, hogy mi, hogy oké, hogyha ott adjuk a származványokat, az az első lépésnek oké, de hogy élő növényt télen milyen élő növényt tudunk, vagy olyan, amikor éppen nincsen szezonja egy-egy adott növénynek, akkor a hogy tudjuk a folyamatos növényi jelenlétet biztosítani? >> Sajnos a magyar klíma az nem alkalmas arról, hogy valóban 365 napos növény tookarást tudjunk alkalmazni.

Elég, ha arra gondolk, hogy milyen aszályok vannak nyáron.

Tehát abba az aszályban nincs növény, am kikelljen.

Sőt, jártam nyáron Békésbe, hogy járom a gazdálkodókat és volt, hogy három-négy hónap alatt az aszat nem nőtt ki a földből, mert akkora a szárazság.

Tehát nyilván az adott megint az összefüggések, a kontextus, tehát ott, ahol lehetőségünk van rá, ott az aratás után azonnal elvetjük a takorónövényeket, amelyek a következő tavaszi növényig vannak kint a földeken.

Ez a leghosszabb időszak, ami általában üresen szokott maradni Magyarországon.

Hatalmas biomasszákat tudunk létrehozni nyilván az adott. >> Ezek milyen növények lehetnek?

Direkt vannak ilyen speciális takarónövények, amik csak az a az a feladata, hogy ott növényi fedés legyen, mire a haszonnövényt elvetem? >> Abszolút.

Tehát használjuk a haszonnövényeket is takarónövényként, nem egyszer.

Azonban igen, vannak kifejezetten olyan növények, amelyeknek a magjait kifejezetten erre a célra használjuk.

Például van ez a négermag nevezetű növény, aminek magában semmiféle gazdasági hasna nincsen neki, azon kívül, hogy nagyon kicsi magja van, nagyon gyorsan megnő, bírja a forróságot, nagy biomasszát tud létrehozni, akár válikő biomasszát létrehoz novemberre, amivel nagyon jó páracsapdát tud létrehozni a földeken, azaz fogja meg a légkörből a nedvességet, anélkül, hogy csapadékne.

Tehát ő például egy ilyen jellemző, de például a másik, hogy télen mi legyen a földeken.

Ha most valaki learatott egy szólyát búzá szóját napraforgott kukoricát ősszel, ami terjed körülbelül októberig az aratási időszak, akkor már ugye nem tudnánk ilyen meleg kedvelő növényeket vetni, mert az nem kell ki a fagyba, nyilván meg nem nő meg. viszont például el tudunk vetni egy rozst, és az a rozsána már kikél szépen ősszel, ő bírja a hideget, szépen áttelel, tavasszal újraindul és betakarja a földet, ami egy szempont, de a másik szempont viszont a gyökere, a hatalmas gyökérgombózot fejleszt a talajba, és abba a gyökérgombózba nyűsög az élet, és azzal kötjük a szenet, gyarapítjuk a a talajéletnek, hogy lesz szükséges tápanyagok a talaj talajban.

Úgyhogy igen, tehát attól függ, mikor vetjük és milyen növényt, ami az adott időszakra megfelelőménységű biomasszát létre. >> Oké, akkor térjünk át a vetésre.

Egy félmondatban mondtad azt, hogy hogy erre a mulcsozott, növénnyel fedett valamire direkt vetünk rá.

Itt itt már haszony növényekről van szó.

Ö >> a direktvetés az bármire vonatkozik.

Az azt jelenti, hogy a takarónövényt is direktvetéssel vetjük, ugyanúgy, mint mint a haszonnövényt.

Nyilván, mert a talajbolygatásnak az elhagyása és a felszíntakarás folyamatossága ugye az akkor sem sérülhet a takarolményezünk.

Tehát annak ott kell lenni a takarásnak anélkül egyetlen egy rendszerre fotógeneratívnak, ha legalább nincs ott az a 365 napos takarás. >> Ühüm.

Ühüm. >> És akkor megvan az elvetés.

Akkor így megint egy ilyen laikusnak tűnő kérdés, hogy az ott lévő növény nem nyomja el a kis haszon növényt, amit amit oda akarunk vetni?

Igen, ez egy sarkolatos kérdés, ugye elméletileg van, >> mert ugye verseny van a növények között, ugye látjuk a kiskertben, hogy a gazok nyomják el a hasznos növényeket, szép virágokat.

És akkor itt az van, hogyha már eleve ott van egy növény, akkor hogy fog a kis csíra kicsírázni és fölé nőni?

Mondjuk >> ez abszolút jogos észrevétel.

Tehát azt mondta, hogy a kiskertbe, hugye milyen gyomok vannak.

Na most a szántó földön szorozzuk meg ezt 50-nel.

Tehát a az, hogy mekkora, mennyire agresszív, mennyire erős alelopáthatással rendelkező gyomok, amik kiírtják maguk elő a kukoricát például.

Tehát ezekkel föl kell venni a versenyt.

Például egy rozs nem fog kifagyni tavasszal, hogyha belevetnénk mondjuk a kukoricát szóját, napraforgott bármelyik növényt, valahogy kezelnünk kell.

Itt jön ugye az a kérdés a körbe, hogy bizony akkor gyomót használ az ember, mást nem tud használni, mert hogyha mechanikai eszközel dolgozik, mit csinál? elveszti a talajtakarást, elveszti a mulcsot, elveszti a szenet a talajból és elveszti a talajnak a az erózió védelmét.

És ez tavasszal különösen fontos, amikor jönnek a böjtiszelek, és emlékszem még az M1-es balesetre, az is ilyen talajművelésnek az eredménye volt.

Említett entitások

Témák

  • regeneratív mezőgazdaság
  • talajmegújító gazdálkodás
  • talaj termékenység

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy”

Miről szól ez az epizód: „Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy”?

A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát, és azt, hogy ez a szemlélet hogyan állíthatja helyre vagy növelheti a talaj termékenységét… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kökény Attila, Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy”?

Fő témái: regeneratív mezőgazdaság, talajmegújító gazdálkodás, talaj termékenység.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy”?

Megjelenés: 2026. 02. 19.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/aki-nem-all-at-erre-a-rendszerre-az-nagy-esellyel-csodbe-megy-77190ee6

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból