HEKTÁR mezőgazdasági podcast

TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás?

· PT1H9M3S

Összefoglaló

A magyar tejágazat súlyos válságban van az alacsony felvásárlási árak és a tejfelesleg miatt. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondja, hogy a kisebb, biztos felvásárlóval nem rendelkező gazdaságok vannak leginkább veszélyben. Az európai tej elvesztette…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 01. 11.
Hossz
1 óra 9 perc
Szereplők, említett nevek
Harcz Zoltán, Gribek Dani
Témák
tejágazat, mezőgazdaság, tejpiac
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nekünk most nagyon fontos feladat, hogy az egyéni tragédiák számát csökkentsük. >> De akkor azt csak csökkenteni lehet. >> Én azt gondolom, hogy csökkenteni lehet.

Tehát ilyen árkülönbségeknél, ilyen tejfeleslegnél gyakorlatilag egyesével kell küzdeni a tejtermelők megmaradásáért.

Nem szeretnék darázs fészekben nyúlni, de kétségtelen egy szigorúan az európai teipar érdekeit nézve szerencsésebb, hogyha a világon bárhova exportálhatunk.

Ki kell mondani, hogy drága lett az európai tej és tejtermék. elvesztette a versenyképességét a az Új-Zélanddal vagy az Egyesült Államokban lévő termeléssel szemben.

Mostani helyzet egészen extrém, olyan, amire tavaly nyáron még nem is gondoltunk volna.

Azt gondolom, hogy kevés magyar mezőgazdasági ágazat tud azzal büszkélkedni, hogy 25%-kal nőtt a termelése. >> Kik vannak ebben a jelen helyzetben a legnagyobb veszélyben? >> A legkisebbek.

Azok a legkisebbek, akik nem bírnak biztos felvásárlóval, ki vannak szolgáltatva a spotpiacnak.

Az biztos, hogy a magyar feldolgozóknak nem érdeke, hogy ne legyen Magyarországon tejtermelés, ezért a magyar feldolgozók mindent megtettek, hogy minden tejet megvásároljanak.

Nagyjából 1 kg trapistához Magyarországon kellett 10 kg tej tavaly ősszel. 200 Ft-os tejnál ez ugye 2000 Ft-os alapanyagköltséget jelent.

Ezek az importsajtok ezek 900-tól 1300 Ft-ig kopogtattak.

Nem tudom, hogy hogy bírunk ki három-hónapnál többet.

Utána nagyon nagy baj lesz, hogyha ez így marad.

Hektár magágy agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Gribek Danival. >> Mi a helyzet a tejpiacon?

Lehet-e rövid távon orvosolni a kialakult válsághelyzetet?

És milyen lehetőségei vannak a tejtermelőknek?

A nagy gazdaságokat vagy a kicsiket?

Mi lehet a magyar tejágazat jövője?

Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektár Magány podcast újabb adása.

A témánk pedig nagyon aktuális, a tejpiaci helyzet.

Nyilván az elmúlt napokban egy-két hétben azt gondolom, hogy kevesen vannak az ágazaton kívül is, akik ne hallottak volna arról, hogy probléma van ágazaton belül.

Hát az ágazati szereplők pedig gyakorlatilag érzik is saját bőrükön a az elmúlt időszaknak a viszontságait.

De hogy mik ezek és milyen megoldások lehetnek rá, azt próbálom majd most egy kicsit kibontani vendégemmel.

De mielőtt bemutatom, ne felejétek követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon van egy hírlevelünk, amire feliratkozhattok a www.hctarpodcast.hu hu oldalon ugyanezen a honlapon a per támogatás oldalon segíthetitek a különböző például ilyen marketingfüggetlen műsoroknak a készítését is. >> A felvétel a streamline butikban készült. butikstudio.hu >> De hát akkor kezdjük is a műsorunkat.

Nem éppen hálás téma az, amiről beszélgetni fogok vendégemmel, aki nem más, mint Harc Zoltán, ügyvezető igazgató a Tej Terméktanácstól, attól a tej terméktanácstól, ami gyakorlatilag majd kijavítasz, ha nem jól mondom, de az egész teljes termékpályát valamilyen szinten összefogja.

Úgyhogy köszöntelek itt a Hektár Magágy podcastban. >> Szervusz, jó napot.

Köszönöm szépen a lehetőséget.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a tejterméktanács a magyar tejtermelés mindegy 80%-át, gyakorlatilag az összes tejfeldolgozót és a kilenc legnagyobb kiskereskedelmi láncot is tagjai között bírja.

Ez egy nagyon hálás, nagyon kellemes helyzet, amikor a tagságomról beszélek, ugye önkéntes tagsági rendszerrel működünk, rendkívül büszkék vagyunk.

Viszont amikor egy ilyen helyzet van még most, >> hát ezt akartam mondani, hogy most most nem azért jöttél kellemes legyen ez a beszélgetés sajnos. >> Így így van. amikor a tagok között ott vannak a termelők, feldolgozók és a kis kereskedők is, akkor nyilván nagyon egyszerű tud lenni a helyzet, hiszen tárgyalóasztal mellett meg tudjuk beszélni a problémákat. ugyanazon asztal mellett egy szervezeten belül.

Tehát tud ez könnyű is lenni, de de kétségtelenül egy olyan tejpiacon, amely békeidőben is rendkívül változékony.

Tehát tudjuk, hogy az elmúlt 20 évben voltak 60 Ft-os tejárak és voltak 223 Ft-os tejárak is, de azt gondolom, hogy a mostani helyzet egészen extrém.

Olyan, amire tavaly nyáron még nem is gondoltunk volna.

Igen, mertogy a azért az elmúlt időszakban lehet, hogy én érzékeltem rosszul, ugye kevesebbet foglalkoztam a a tej ágazattal, de hogy mint egy picit kisimult volna azért a az ágazat, tehát nehogy félreértse valaki, nem akarok itt idili helyzetekről beszélni, de de hogy kevesebb problémát hallott az ember.

Ugye én 15 éve vagyok agrárújságíró, úgy csöppentem bele, hogy itt az első éveimben azért voltak komoly problémák, voltak tüntetések marhafejekkel az agrárminisztérium előtt, vagy az akkori minisztérium előtt, tehát hogy hogy egy ilyen viharos időszak után most volt egy ilyen viszonylag nyugalmi állapot. >> Mi történt?

Mi tehát egy vázoljunk fel egy helyzetet.

Azt lehet hallani, hogy nagyon alacsony a felvásárlási tejára, ha egyáltalán felveszik, talán ez a ez ez a nagyobbik probléma, hogy megvásárolják.

Most is láttunk azért tejkiöntést.

Nem lehet hova értékesíteni azt a azt az élelmiszert, ami ugye nap mint nap megtermelődik.

Visszamennék egy olyan 10 kellemes 10 évet.

Alapvetően az európai uniós jogszabályok olyan irányba mozdultak valamikor 2010-ben, hogy próbálják próbálja az ágazat önmagát szabályozni, megoldani ezeket a hatalmas kilengéseket.

Bevezették a hosszútávú teértékesítési szerződéseket, ami ugye arról szól, hogy csak írásos szerződésben lehet nyerstéhet értékesíteni feldolgozónak vagy az első felvásárlónak. benne egy fix árnak kell szerepelni, vagy árképletnek, ami ugye stabilitást ad, hiszen meg lehet állapodni.

Most tényleg csak példát mondok, hogy a következő 10 hónapban 100 Ft a tejer.

Nagyon komoly beruházások megvalósultak, és azt gondolom, hogy kevés magyar mezőgazdasági ágazat tud azzal büszkélkedni, hogy 25%-kal nőtt a termelése.

Ugye mi elértük azt a bűvös 2 milliárd kg-os tejtermelést, amelyre 30-40 évvel ezelőtt volt legutóbb példa.

Nagyon szépen növekedett a tejtermelésünk, úgyhogy a tejtermelők száma csökkent. a hatékonyság, a technológiai fejlődés, a genetika, a takarmányozás egy nagyon szép pályát futott be.

Kevesebb tehénnel, kevesebb telepel sokkal több tejet tudunk termelni.

És ugye Magyarország a globális tejpiac egy nagyon pici szereplője Európában is csak egy 1,2%-át adjuk a piacnak.

És nálunk is béke volt az Unióban.

Nem volt nagyon nagy kiugró tejtermelés, nem volt tejfelvásárlás bővülés.

Amikor egy nyugodt keresleti piac van a tejpiacon, akkor alapvetően elégedettek a tejtermelők.

És én azt gondolom, hogy az elmúlt egy-két évben nem panaszkodhattunk.

Néha ugye olyan magasra is szöktek ezek a tejárak, hogy a versenyhivatal is megnézte a számokat.

Viszont tavaly nyáron elindultak kedvezőtlen folyamatok, és akkor ezeken gondolom itt majd most végigszaladunk. alapvetően a ugye nálunk a spotpiac román vagy olasz spotpiac, ez ugye az azonnali kötések piacát jelenti.

Nálunk ez egy ilyen bűvös szó, hogy a spotár az hol áll. >> Ugye ez az, amit a szerződésben foglalt felett. >> Így van.

Ez a felesleg ára, de ez a fel a tejfelesleg ára az mindig indukálja, mindig jól mutatja, hogy mi a helyzet a piacon.

Hogyha a felesleg olcsó, akkor baj van. hogyha a felesleg drága, akkor a szerződött árak is vélhetően jól fognak alakulni.

És elkezdtek csökkenni ezek a spotárak nagyon intenzíven.

Aztán a hollandpiacon a Freezland kampén, a aki ugye egyed egyed uralkodó előre közli az árakat, egy egészen brutális árcsökkenés hajtott végre.

Az ősz folyamán 40-50 Fttal lecsökkent egy hollandpiacon is az ár.

Megjelentek az importáló nagykereskedőknél rettenetesen olcsó félkemény sajtok, dobozos tejek, vajak.

És ez ugye mind azt mutatja, hogy Európában van egy tejfelesleg, amely keresi az útját.

Vannak, hogy is fogalmazzak óvatosan, jobban összetartó vagy a piacot jobban védő tejtermelő államok Európában.

Például Németország azt mondja, hogy a a belső piac ellátásához szükséges tejtermékmennyiséget megtartja, nem borítja fel a belső piaci helyzetet, viszont a felesleget exportálja.

És itt idézőjelben mondom, hogy bármilyen áron ez a felesleg elkezd keringeni Európában, és hát kedvenc célpiaca vagyunk ennek a feleslegnek.

És hogy megértsék a hallgatók nagyjából 1 kg trapistához Magyarországon kellett 10 kg tej tavaly ősszel. 200 Ft-os tejnál ez ugye 2000 Ft-os alapanyagköltséget jelent.

Ezek az importsajtok ezek 900-tól 1300 Ft-ig kopogtattak és még azt se mondhatom, hogy ehetetlen és rossz minőségű sajtok.

Ezek egyszerűen feleslegesek a német piacon.

Nem akarják lerombolni a saját belpiaci áraikat.

És ugye Magyarországon vajból, joghurtból, sajtból nagyon komoly importőrök vagyunk, tehát ezekre a termékekre szükségek szükség van.

Úgyhogy megjelentek ezek a termékek.

Tehát a a feleslegek ára bezuhant.

És nyilván azt is meg kell jegyeznem, hogy azért a kereskedőken volt egy hatalmas nyomás, hogy csökkentsék az inflációt, és nem kellett, nem álltak ellen, hogy ilyen olcsó termékeket hozzanak be.

Ugye az árés stop is egy olyan kevésbé szerencsés intézkedés volt ebben a helyzetben, hiszen ugye ez a 10%-os árés, ez gyakorlatilag konzerválta ezen importtermékek árelőnyét.

Mi lett ennek a következménye?

A hazai feldolgozók raktárai elkezdtek felduzzadni.

Ugye senki nem akar drágább terméket venni, főleg a tejtermékeknél ugye alapvető élelmiszerekről van szó, ahol sokszor néhány forinttról szól az, hogy megvesszük vagy nem vesszük.

Ugye korábbi években az akciós újságokban, hogyha az egyik kis kereskedelmi lásznál 1 Fttal olcsóbb tej volt a város másik végén akkor honfitársaink buszra pattantak és elmentek oda dobozos tejet venni.

Tehát ez egy nagyon komoly árverseny.

Félkemény sajtoknál, dobozos tejeknél nagyon komoly árverseny folyik és folyt az elmúlt években is.

Úgyhogy elkezdtek felhalmozódni a készletek a feldolgozóknál.

Már a karácsonyi értékesítés is nagyon visszaesött. >> Ühüm. >> És ahogy előbb említettem, kötelező írásbeli szerződéseket kell kötni, amelyek időtartalma legalább hat hónap, de lehet egy éves, két éves. >> És ezt megével most évfordulónál.

Igen, alapvetően a ugye december 31 jött, és itt ugye az országos, a Magyarországon megtermelt tej 20-25%-át érintő szerződés mennyiség lejárt.

Tehát itt volt az a pillanat, amikor a feldolgozóknak lépni kellett és ugye a tejet nem tudták, nem tudják hova tenni a raktáraikba kis túlzással.

Európában a feleslegek okán nem is tudjuk tovább értékesíteni ajet.

Ugye Magyarországon megtermelt tej kliár 2 milliárd kg.

Ebből 400 millió kg-ot kiviszünk évente kamionos formában.

Ugye ezt a kamionos formában kivitte ilyet, ezt csak spotáron tudjuk értékesíteni, hiszen ez a felesleg, ez most pillanatilag mindent megfolyt, és ott hát az ősz folyamán 30-35 centes árakat láttunk, most már 25 centes árakat látunk, amit ugye nagyon egyszerű átszámolni, le kell belőlük vonni nyolc ny 8 centet, 9 centet funek, és máris ott látjuk, hogy amit most a sajtóban látunk, ezeket a borzasztó árakat már meg is kaptuk a képlet végén.

Szóval jöttek a tárgyalások és hát egymásnak feszültek az érdekek.

És én azt gondolom, hogy amit meg kellett oldanunk elősszel, az elsősorban a mennyiségi probléma volt.

Az árakra nem nagyon lehet koncentrálni.

Egyrészt ez mindig az eladó és a vevő feladata, hogy ők megegyezzenek.

Az volt a mi feladatunk is és a kormányzat feladata is, hogy legalább minden tej elhelyezésre kerüljön.

Az árvitára már nem nagyon volt rá hatásunk és feladatkörünk is.

Az volt a legfontosabb, hogy ne borítsuk ki a tejet. >> Ez összejött. >> Én azt gondolom, hogy nagyrészt összejött, de itt most biztos jó néhányan felszisszennek.

Ugye egy 400 millió kilgrammal álltunk neki decembernek, amely tejnek nincs gazdája.

Karácsony előtt egy olyan 10 millió kg maradt a felméréseink szerint.

Ugye a kormányzat felé mi vállaltuk azt, hogy folyamatosan hetente monitorozzuk a helyzetet, de a két ünnep között azért előkerültek kis tejtermelők, akik akikre igenis szükség van, de ők is tisztelettel, alázattal dolgoznak és értéket termelnek viszont és nem kell minősítenem a felvásárlájuk felvásárlójukat vagy a tejbe gyűjtőjüket, de nem jött össze a a tejjel helyezése, nem vitte el tőlük a tejet, tehát vannak sajnos, hogy 1020 vagy 30 tejtermelő és milyen mennyiség.

Erre most pontos számot nem tudok mondani, de konkrétan ismerünk tejtermelőket 80 l napi tejtermeléssel vagy 30 tehénnel.

Tehát kicsi, kis közepesek vannak pillanatnyilag elhelyezés nélkül.

Persze bízom benne, hogy mire ezt a mondatot végigmondom, már találtak valamilyen megoldást. majd ezekről a megoldási lehetőségekről beszéljünk, de hogyha már itt rögtön felvetődött ez a kicsik nagyok, ugye itt a felvezetőmben is feltettem ezt a kérdést, hogy mindenkire negatívan hat, azt gondolom ez a ez a piaci helyzet, de hogy gondolom ebben is a nagy gazdaságok, a nagyobb szereplők, bár ugye ott nyilván jóval nagyobb mennyiség keletkezik, de mégis csak némiképp erőből, némiképp a méretükből adódóan egy picit könnyebben tudnak hozzállni.

És akkor itt a könnyebbet nyilván tényleg aláhúzom, hogy vagy idézőjelbe teszem.

Tehát itt most ha végignézünk a magyarországi tejtermelőkön, akkor kik vannak ebben a jelen helyzetben a legnagyobb veszélyben? >> A legkisebbek.

Azok a legkisebbek, akik nem bírnak biztos felvásárlóval, ki vannak szolgáltatva a spotpiacnak.

Az biztos, hogy a magyar feldolgozóknak nem érdeke, hogy ne legyen Magyarországon tejtermelés, ezért a magyar feldolgozók mindent megtettek, hogy minden tejet megvásároljanak.

Ugye tavaly tavalyi évet egy olyan 190-200 Ft körüli átlagá árral zártuk, de ez tarthatatlan volt.

Ezért én azt gondolom, hogy és nyilván ismerő a feldolgozók hozzáállását és a történteket, hogy a tejfeldolgozók arra törekedtek, hogy mindenkivel szerződjenek le. azt a nagyon komoly áresést, amely bekövetkezett akár a félkemény sajtoknál, akár a vajnál, akár a tejáraknál Európában ezt kereszt át kellett vinni a magyarországi szerződéseken is.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Tej Terméktanács

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás?”

Miről szól ez az epizód: „TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás?”?

A magyar tejágazat súlyos válságban van az alacsony felvásárlási árak és a tejfelesleg miatt. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondja, hogy a kisebb, biztos felvásárlóval nem rendelkező gazdaságok vannak leginkább veszélyben. Az európai tej elvesztette… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Harcz Zoltán, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás?”?

Fő témái: tejágazat, mezőgazdaság, tejpiac.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „TEJVÁLSÁG - Nem menthető meg mindenki a magyar tejpiacon? Van menekülőút és hosszútávú megoldás?”?

Megjelenés: 2026. 01. 11.. Hossz: 1 óra 9 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/tejvalsag-nem-mentheto-meg-mindenki-a-magyar-tejpiacon-van-menekulout-es-hosszut

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból