Igényesférfi.hu online magazin

Apaság, érzékenység és összetartozás- Caramellel beszélgettünk

· PT49S

Összefoglaló

Molnár Ferenc Caramel zenész az Igényes Férfi Podcast vendége volt, ahol őszintén beszélt az apaságról, a férfi szerepekről és az érzékenység megéléséről. Elmondta, hogyan változtatja meg az embert a szülővé válás, milyen mintákat hozunk a gyerekkorunkból, és mit jelent ma…

Röviden

Műsor
Igényesférfi.hu online magazin
Megjelenés
2026. 02. 09.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Molnár Ferenc Caramel, Molnár Ferenc Caramel
Témák
apaság, férfi szerepek, érzékenység, szülővé válás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szerintem a férfiak inkább az érzékenységüket nem merik felvállalni egyébként.

Tudod, hogy az bátran fölmeri szerintem vállalni egy férfi, hogy esendő meg rendetlen.

Még mindig trendibb felvállalni azt, hogy mondjuk szexmániás vagy, mint hogy érzékeny vagy.

Azt hiszem, hogy jó irányba [zene] fejlődtem, de nagyon sokat köszönhetek a például a gyerekeimnek egyébként.

Nagyon sokat változtattak rajtam.

Tényleg ilyen nagyon macsó ilyen korszellem van a világban.

Bármilyen érzékenység egyébként legfőképpen mondjuk talán a szociális érzékenység az mostanában nem egy túl divatos dolog, de most mi nyilván nem arról beszélünk.

Ha szeretet van, akkor érzékenység van, akkor szociális érzékenység van, akkor tisztelet van. >> Mondtad egy korábbi interjúban azt is, hogy a dűn nem visz előre.

Magot csak szeretetből lehet ültetni.

Köszöntelek titeket az Igényes férfi podcastban.

Mai vendégem Molnár Ferenc Karamell.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat.

Ugye itt az előbb már beszéltünk, hogy körülbelül öt évvel ezelőtt beszélgettünk egy Instagram élő keretein belül, és az is szerintem nagyon mélyra meg nagyon jóra sikerült.

Ott is főleg apaság és főleg az apaságot jártuk körülön mindenféle irányból.

És az elmúlt öt évben az nagyon sok dolog történt veled. >> Többek között ugye megszületett a kisfiod Miron. >> Igen. >> Az első kérdésem talán az lenne, hogy milyen egy kamaszlány apukájának lenni, és milyen egy egy óvodás kisfiúnak? >> [nevetés] >> Hát nyilván teljesen más, de hát mindkettő nagyon jó.

Szóval nagyon más lányos apukának lenni, és nagyon más érzés az, amikor egy kis pasi betoppan az életetekbe.

Én imádtam a még az első felvonást, az első szériát úgymond.

Aztán jött a folytatás, és azt is nagyon-nagyon szeretem.

Szóval h olyan, mint a Terminator 2, tudod, [nevetés] azt szokták mondani, hogy Terminator 2 a világ legjobb folytatása.

Én azt gondolom, hogy hogy Miron azért veri a Terminator 2-t.

Nagyon jól sikerült folytatás.

Annyira annyira más egy kisfiú, vagy Miron annyira más, mint Szofi volt.

És könnyen vissza tudsz, vagy [torokköszörülés] vissza tudtatok zökkenni ebbe a kisbabás létba, aki a a kicsi ember életben tartására vagy fenntartására, abból, hogy azért Szofi már akkor egy egészen nagy lány volt. >> Hát figyelj, azért az a Szofinál, amikor Szofi született, az azért nehezebb volt. első gyerek szerintem tényleg úgy, hogy mondjam, úgy neveli a az ember az első gyereket, mint a mikor a a a nagyon puhatalpó cicák a tojáshéjakon lépkednek.

Tudod, hogy soha nem felejtjük el.

Szoktunk Szilv erről beszélni.

Az első fürdetés ott Szofinál első baba, első gyerekünk, >> hogy elkezdtük fürdetni és így vert minket a víz, izzadtunk, pánikrohamunk volt és a végén meg se fürdettük.

Tudod, első inkább hagyjuk, mert ne nem tudtam én se, meg Szilvis, hogy hogy >> fogjuk úgy meg, hogy tudod, hogy >> túli izgultuk. >> Igen.

Aztán nyilván belejöttünk, bele kellett jönni.

Hát Mironnál már azért van egy van egy rutin, hogy mondjam, inkább rajtam érezni, hogy azért idősebb is vagyok. >> Ühüm. >> Ugye mint Szofi születésénél, ugye eltelt 8-10 év az első gyerekünk óta azért egészen más már mondjuk 35 fölött apukának lenni újra, mint mondjuk 30 éves koraid, mármint hogy 30-as éveid elején.

Sokkal tapasztaltabbá válik az ember, sokkal rutinosabbá válik, sokkal nyugodtabbá válik, sokkal szentimentálisabbá válik.

Egyébként durva, hogy mennyit változtam.

Nem az elmúlt mondjuk 10 évben, de hogy az elmúlt egy évben is.

Tudod, olyan dolgokat veszek magamon észre.

És ez nyilván köszönhető Mironnak is, hogy azért még pici tudod annyira más energiákat mozgat meg.

Én sokkal érzékenyebb lettem egyébként Miron miatt.

Aha. >> Tényleg. >> Ez de ez miben tud megmutatkozni így a hétköznapokban?

De csak ha akarsz róla beszélni? >> Figyelj, semmi semmi különös.

Meghatódok olyan dolgokon, ami előtte nem.

Főleg, hogyha gyerekekről nem tudom, látok egy olyan, tudod, cuki videót az Instagramon, és konkrétan tudod így vissza kell folytanom, hogy nehogy elsírjam már magamat.

Tudod, egy >> hülye YouTube videó vagy mi ez Instagram teljesen együtt tudok érezni veled, mert hogy valami miatt szerintem ez ez odáig bontakozik így az apákban, nem? hogy hogy átélsz bizonyos dolgokat a gyerekeddel, hogy éles szakaszokon ő is átmegy, amiken te is korábban átmentél, csak teljesen más szülői szemszögből lesz nézni.

Igen. >> Meg hát most azt azért szerintem elmondhatjuk szülőként, hogy akinek gyereke van, valahogy így saját magánál is fontosabbá válik az a személy, aki aki a gyereke.

És hogy >> meg egész máshogy nézel onnantól kezdve, hogy már nem csak magadra meg a saját családodra, meg a gyerekedre, hanem minden egyes gyerekre a világon sokkal jobban >> megérinti az embert, amikor >> az empátiádat növeli, nem más irányba helyez.

Én amúgy is tudod ilyen ilyen be kell, hogy v én egyébként is alapjáraton már nagyon fiatal korom óta nagyon-nagyon érzékeny vagyok a gyerekekkel kapcsolatos történésekre.

Legyen az mondjuk az állami gondozott gyerekek.

És ezt most nem azért mondom, mert ez most ilyen aktuális.

Én tényleg mindig engem mélyen mélyen [torokköszörülés] megrázott mindig ezeknek a gyerekeknek a sorsa, nem csak Magyarországon, hanem a világon. [horkantás] Tudod, én mindig megviselt, engem mindig megviselt, és nekem ez mindig egy ilyen a gyerekekkel kapcsolatos bármi, az nekem mindig egy ilyen kifejezetten nagyon-nagyon fontos dolog volt az életemben. [horkantás] És amióta saját gyerekeim vannak, azóta meg ezt megszorozhatjuk 10-z.

Van ez a mondás, tudod, hogy ezt csak azt tudja megérteni, akinek már gyereke van.

Igen. >> Nem tudom, hogy ez reális-e, de az abban osztozok, hogy én azóta azóta még inkább egy más dimenzióba vagyok így a a gyerekekkel kapcsolatos érzékenységemet tekintve, amióta gyerekem van.

Nekem is sokkal jobban megérintenek ezek a ezek a dolgok.

Látok egy megható, nem tudom, gyerekkel kapcsolatos videót az Instán, vagy a YouTube-on, vagy a közösségi médiában, vagy véletlenül feljön egy olyan videó, ahol mondjuk egy gyereket bántanak, tudod, és teljes depresszióba tudok zohan tegnap volt pont egy ilyen. [sóhajtás] Hú, az a baj, nem tudom ezeket kiverni a fejemből annyira megvisel.

Egy ilyen ápolónő egy hát látszotta a kisbabán, hogy sérült. >> Ühüm. és ott pofozta, megütötte, és egész éjel nem tudtam aludni, hallod, >> egy ilyen fél perces videó miatt.

És ez nyilván azért, mert az ember belelátja a saját gyerekét, tudod, meg saját magát is.

Igen, ezt akartam mondani, hogy hogy azért ö a te gyek gyerekkoródból is biztos akkor is tapasztaltál olyan dolgokat, akár saját magad körül, amelyek ezt ezt így még jobban mélyítik.

És hogy bennem is van például édesabaként egy olyan tudat, hogy hogy tudom azt, hogy a gyerekeim nem tudják, hogy ez mennyivel több, mint amit mondjuk én kaptam annoó gyerekkaromban, vagy mer nekem meg tudtak adni, és hogy hogy annyira hálás vagyok sokszor az életnek, hogy én ezt tudom számukra biztosítani.

És emiatt, amikor mondjuk olyanokat olyan gyerekeket látok, akik számára ez nem jár, vagy nem jut, >> akkor az én szívem is megszakad.

Szóval, hogy ez azért hát összefoglalva azért azt kimondhatjuk, hogy az empátiát az nagyon más irányba emeli.

És hogyha hoztad ezt a példát, hogy hogy ugye csak az érti, aki akinek gyereke van, ez egy egy tényleg egy érdekes mondás, és nagyon sokan sokszor szó nem 100%-ban ezt, de azért van benne sokszor zokon veszik.

Nekem ez hozza magával még azt is, nem tudom, hogy evvel te hogy állsz, hogy hogy én például a szüleimet is sokkal jobban megértem bizonyos élethelyzettel. élethelyzetben a akár azt, hogy hogyan működtek mondjuk gyerekkoromban, vagy vagy vagy most akár hogyan működnek. >> Hogyne?

Meg az ember nagyon sokszor a szüleire ismer saját magában ilyenkor, hogy atya úristen, olyan vagyok, anyám.

Ugyanazt mondom a a kislányomnak, mint anyám vagy apám mondta nekem, tudod, szóról szóra.

De még én arra szoktam felkapni a fejemet, amikor még a hangsúlyozásom is tudod félelmetesen egy az egybe ugyanaz.

És akkor mindig így megrázok, hogy ne már tudod, hogy >> de ilyenkor én is annak örülök, hogy ezt belül csak én tudom, hogy ő ezt a gyerekek nem tudják, az lenne még cikibb.

Igen, igen, >> de hogy teljesen értem, amit mondasz, és hogy egyébként abból a szülői mintából, amit kaptál, hozol-e átemelsz-e valamit a saját szülőségedbe, vagy átformálsz-e bizonyos dolgokat?

Hogy látod, hogy érzed? >> Hát én inkább átformálok.

Én azért egészen más körülmények között nevelkedtem, más légkörbe nevelkedtem. hogy mondjam, a a pólus egyik vége volt az, és ami ahogy meg most élünk, nem csak a, hogy mondjam, nem csak az anyagi biztonságról beszélek, hanem inkább az érzelmekről egyébként >> meg a gondoskodásról.

Szóval én teljesen más, hogy én nem így nem így nevel nekem nem ilyen gyerekkorom volt, mint az én gyerekeimnek.

Szóval mindenki abból főz, amiből tud.

Talán az én gyerekkorom engem abban erősített meg, hogy hogy volt mihez viszonyítanom, hogy hogyan nem szeretném a családomat működtetni, vagy nem tudom.

Szóval nekem inkább egy negatív példa volt a a gyerekkorom, és nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy hogy így felnőtt koromban én egy egészen más családi légkörben élhetek minden tekintetben.

Szóval bíznak benne bennem a gyerekeim.

Tudod, nekem a kislányom mindent elmond, mindent megbeszélünk. >> Ö tényleg nem ilyen piárduma, de nekünk nagyon szeretetteljes az életünk a feleségemmel.

És ezt tudom, hogy sokan nem hiszik el egyébként, és azt hiszik, hogy minden celeb.

Ez csak így, tudod, ez csak egy ez csak egy Igen, ez csak egy kirakat.

Sőt, mi ezt próbáljuk nem is a kirakatba tenni, mert mert ez egyébként is magánügy, de én nagyon büszke vagyok a a családomra, a feleségemre, a gyerekeimre, meg arra a kapcsolatra, ami közöttünk van. [horkantás] Figyelj, felnőttek vagyunk.

Felnőttünk a feleségemmel így menet közben.

A házasság is olyan, meg a szülőség is, hogy bele kell rázódni.

Az ember bárhonnan érkezik, bármilyen rossz és, hogy mondjam, akár tragikus gyerekkora volt, bele lehet rázódni, ha az emberbe van egy ilyen, nem tudom máshogy mondani, a szeretet, mint iránytű, ha ott van, valakibe, ez bele van épülve, a, hogy mondjam, a személyiségének, az értékrendjének, a lelkének ez egy nagyon nagyon fontos része, akkor az igenis megtalálja ebbe az utat, és bele lehet rázóni. fel lehet nőni, fel kell ismerni dolgokat az embernek saját magában, amin lehet, hogy olykor dolgozni kell.

Nekem is vannak ilyenek. [torokköszörülés] De azt hiszem, hogy jó irányba fejlődtem, de nagyon sokat köszönhetek a például a gyerekeimnek egyébként nagyon sokat változtattak rajtam. >> Tükröt mutattak sok esetben, vagy >> abszolút >> vagy példát?

Tükröt abban, hogy viszont nagyon sok mindenben, amikor tudod megszületik a gyermeked és a kezedbe tartod. [horkantás] Szóval az mindenkinek személyes, hogy kinek mi a belső harca.

Tudod, kinek mik a mik a korlátai, amin dolgoznia kell.

Nekem az érzelmek kimutatása. >> Persze, >> de én egy nagyon érzelmes ember.

Milyen érdekes egy olyan dalszerzőtől [torokköszörülés] vagy előadótól, aki nagyon-nagyon érzelmes dalokat ír. >> Igen.

Hát figyelj, valószínűleg ez egy ilyen védekező mecchanizmus.

Szóval nem azt mondom, hogy egyébként többen nem az érzelem, mint bárki másba, de annyiben nem az érzelem, hogy egyébként szétszakít.

Csak én ezt nem tudom olyan szinten kommunikálni, inkább a dalokban.

Nem véletlenül lettem dalszerző meg énekes szerintem.

De a amikor a kislányomat először a kezembe fogtam, akkor rájöttem, hogy bármennyire is ez egy nagy küzdelem lesz magammal, ezt meg kell tanulnom >> másképpen. >> Másképpen.

De egyébként annyira durva, hogy ahogy a kislányomat a kezembe fogtam először, amikor megszületett, így egy csettintésre ez a >> jött >> ez a gát, ez elmúlt bennem, >> elmúlt bennem, és egy pillanatig nem, hogy mondjam, nem tartott vissza semmi így így a belsőmben, hogy hogy ne tudnám a gyerekeim felé kifejezni az érzéseimet. egy pillanatig sem volt ilyen.

Rögtön az első pillanatban már éreztem, hogy mind verbálisan, mind pedig tudod ezekkel az apróságokkal ez megállíthatatlan.

A gyereked van, ez megállíthatatlan.

Az nem olyan, mint egy párkapcsolat, vagy mint egy szerelem, ahol az ember még 30 évesen feszül, tudod, hogy hú, hát most már azt kell mondani, hogy szeretlek meg ilyenek.

A gyerek a gyerekednél nincs ilyen ott ez minden felszakad az emberből és ez nagyon jó.

Szóval nem azt mondom, hogy egy gyerek egy sokkal jobb, mint egy pszichoter terápia, vagy vagy mint egy ilyen, hogy mondjam, évtizedeken áttartó önismereti tréning vagy kezelés, de de egy pillanat alatt képes arra, amire egyébként semmi nem képes az életben. >> Igen.

Hát felér avval az úttal, azért azt azt így egymás között el elmondhatjuk. és hogy nagyon tetszik, amit mondasz, hogy hogy hogy szeretetben éltek, és hogy hogy igyekeztek ezt fenntartani, és hogy hogy annyira szeretem ezt egyébként, amikor ilyen dolgokról beszélgethetünk, hogy hogy ezek a dolgok akár a párkapcsolatról legyen szó, akár egy családról legyen szó, hogy nem feltétlenül mindig lineárisak, hanem hogy hogy azért vannak benne magasságok, meg vannak olyan dolgok, amikor nehezebb időszak van, akár egy család, akár egy párkapcsolat életében.

Viszont az a fontos, hogy észrev, hogy önreflexiót mutassunk, és hogy észrevegyük azt, hogy hogy mi mit tudunk azon változtatni.

És ahogy mondtad a gyerekkorodra visszatérve, hogy hogy a változást, hogy föl fönn tudtad tartani, meg meg tudtad azt, hogy melyik irányba haladsz, azért az az borzasztóan fontos szerintem. >> Hát igen.

Igen, mert szóval nem jó, hogyha az ember egy helybe topog, szóval valahonnan valahova tartani kell.

És hogyha szerintem csak az az ember tud valahonnan valahova tartani, aki aki felismeri saját magát, vagy is megpróbálja magát…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Apaság, érzékenység és összetartozás- Caramellel beszélgettünk”

Miről szól ez az epizód: „Apaság, érzékenység és összetartozás- Caramellel beszélgettünk”?

Molnár Ferenc Caramel zenész az Igényes Férfi Podcast vendége volt, ahol őszintén beszélt az apaságról, a férfi szerepekről és az érzékenység megéléséről. Elmondta, hogyan változtatja meg az embert a szülővé válás, milyen mintákat hozunk a gyerekkorunkból, és mit jelent ma… Az epizód a Igényesférfi.hu online magazin című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Apaság, érzékenység és összetartozás- Caramellel beszélgettünk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Molnár Ferenc Caramel, Molnár Ferenc Caramel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Apaság, érzékenység és összetartozás- Caramellel beszélgettünk”?

Fő témái: apaság, férfi szerepek, érzékenység, szülővé válás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Apaság, érzékenység és összetartozás- Caramellel beszélgettünk”?

Megjelenés: 2026. 02. 09.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/igenyesferfi-hu-online-magazin/apasag-erzekenyseg-es-osszetartozas-caramellel-beszelgettunk-519c231b

Több epizód a Igényesférfi.hu online magazin-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból