Karson Podcast

Tudatos pénzügyi tervezés a KKV-k életében

· PT15M35S

Összefoglaló

Fábián-Seremetyev Márk pénzügyi tanácsadóval Nagy Dórával beszélget a tudatos pénzügyi tervezés fontosságáról kis- és középvállalkozások számára. Kiemelik a cash flow tervezés, döntéstámogatás és a pénzügyi tudatosság üzleti értékét. Megbeszélik a május 31-i határidő miatti…

Röviden

Műsor
Karson Podcast
Megjelenés
2025. 05. 16.
Hossz
16 perc
Szereplők, említett nevek
Fábián-Seremetyev Márk
Témák
pénzügyi tervezés, kkv, cash flow, üzleti érték
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Carson podcast, a Carson Consulting podcastja, ahol elsősorban kis és középvállalkozások kihívásairól és üzletfejlesztési témákról fogunk beszélgetni meghívott vendégeinkkel.

Én Nagy Dóra vagyok és beszélgetőtársam Fábián Seremetyv Mark, Carson Partner és Carson Expert Hub Team leadje pénzügyi területen.

Pénzügyi terv, ez lesz most a témánk. mekkora a pánik így a fél év közelettével azért itt májusban van dolog.

Hát ugye ez a pénzügyi tervkérdés, ez azért nagyon megosztja a vállalkozókat.

Van akik szeretnek vele foglalkozni, szeretnek molyolni a számokkal, szeretik így napra készen követni a pénzügyi riportokat.

Viszont a vállalkozóknak egy másik része, és azt gondolom, hogy lehet, hogy ez a nagyobbik része itt a tapasztalatok alapján megrémülnek itt a pénzvíter szótól. pedig baj vagy nem baj, ez egy elkerülhetetlen része a vállalkozásnak, úgyhogy ezzel foglalkozni kell.

És hogy most mekkora a pánik itt a május 31-es határidő közelettével, ugye ez nyilván egyrészről vállalkozásfüggő is, vállalkozófüggő, hogy mennyire készült, vagy mennyire követi napra készen itt a saját cégének a pénzügyi működését, illetve hát nagy arányban könyvelőfüggő is, hogy a könyvelő hogyan követi adott vállalkozásnak a pénzügyeit.

Úgyhogy ha ugye itt két út van.

Az egyik, aki nagyon figyeli, annak ez nem jelent pánikot.

Aki meg nem foglalkozik vele és ráhadja a könyvelőre, azzal meg előfordulhat az, hogy az utolsó pillanatokban kap egy főkönyvet, egy beszámolótervezetet, amit már nincs ideje megnézni, nem foglalkozik vele, és úgy kerül közzétételre, hogy vagy nem olyan számok szerepelnek benne, vagy pedig meglepődve tapasztalja, hogy lehet, hogy ezen kicsit még gondolkozni kellett volna, vagy vagy egy kicsit jobban tervezni.

Ugye ez a május 31-i határidó, ez a beszámoló elkészítésének a határideje.

Mit csináljunk akkor, hogy ne legyen kapkodás itt a végén, amit az előbb említettél?

Ugye az fontos lehet, vagy lenne, hogy a nem is napi szinten, de heti vagy havi szintű riport rendszert kiépíteni a vállalkozásban, ami nagyban segíti az, hogy ha haviálfások vagyunk, akkor ne az áfa bevallás előtti napokban derüljön ki, hogy milyen áfa fizetési kötelezettségünk van, hanem ezt így folyamatosan kövessük.

És hát ugye ez egy folyamat, tehát én mindig azt szoktam mondani, hogy most így hirtelen nem fogjuk tudni elkezdeni, de lépésről lépésre bele kell vágni, el kell kezdeni ezeket vezetni, nézni a riportokat, riportstruktúrát kialakítani, a könyvelővel egyeztetni, hogy ő ezt hogyan tudja a mi vállalkozásunk részére bocsájtani. és azzal kell kezdeni, hogy a könyvelővel kell beszélni, hogy milyen olyan dokumentumokat tudnak rendelkezésére bocsájtani, vagy pedig egy tanácsadóval beszélni, hogy az adott iparákban, az adott vállalkozásnak milyen olyan pénzügyi dokumentációt kell érdemes vezetni, hogy napra készen tartsa magát.

Miért fontos az előző üzleti év lezárása?

Hát ez többféle okból is fontos.

Én alapvetően pályázati vonalról jövök, de ez ugye pályázatoknál meg például pénzügyi, banki vonalon is fontos, mert ezeket nézik.

Tehát, hogy hiába van egy jövőbeni fejlesztési elképzelésünk, az mindig a múlt számaiból, az előző lezárt üzleti évnek a számaiból indulnak ki.

És ez nagyon fontos pontozási, értékelési szempont, mint mondjuk egy közreműködő szervezetnél, a pályázatnál, mind pedig banknál, hogy műjük igénybe vegyünk egy kedvezményes kamatozású hitelt, vagy egy folyószámlahitelt, ami meg azért fontos, hogy a fejlesztési elképzeléseinket minél gördékenyebben, minél jobban meg tudjuk valósítani.

Nagyjából válaszolt el is a kérdésemre, amit szerettem volna az előbb feltenni, hogy tulajdonképpen mihez kell a beszámoló.

Tehát, hogy ez ez nagyon fontos.

Meg hát egy általános képet kapunk mi is a vállalkozásról, illetve hát egy törvényi kötelezettség, hogy ez ugye az igazságügyi minisztériumnak a honlapján ezt közzé kell tenni ezt a beszámolót.

És hát ennek következtékben ugye a többi vállalkozás partnereink, ügyfeleink és egy képet kapnak a saját vállalkozásunkról, úgyhogy ez egy teljesen transzparens, nyílt dokumentáció a beszámoló.

Ilyen beszámolót kell készíteni?

Hát ugye egy többféle beszámolót lehet készíteni.

Van az úgynevezett rendes, meg van egy úgynevezett egyszerűsített beszámoló.

Ugye itt az egyszerűsített beszámoló az akkor fontos, vagy akkor lehet ezt elérni, hogyha bizonyos létszám, illetve árbevétel alatt vagyunk.

Ugye ezt így fontos figyelni, hogy ezeket a számokat hogyan hogyan alakulnak, mert ugye itt a Carsonon belül ugye elsősorban növekedésben lévő vállalkozások keresnek meg minket.

És kifejezetten fontos, hogy például ezt is a pénzügyi riportnak vagy a könyvelés számára tuttára adjuk, hogy mikor milyen típusú beszámolót kell csinálni, de alapvetően azt tudom mondani, hogy ezzel a könyvvel is elvileg tisztában van.

Ugye ennek egy törvényi előírása van, tehát ugye ezt jogszabályban rögzítik.

Most van egy ilyen, tehát mérlegfőösszeg, árbevétel, illetve létszám.

Ez a hármas, ami ugye meghatározza, hogy milyen típusú beszámolót kell közzétennünk.

Hát ugye a beszámoló az gyakorlatilag ugye egy mérlegből és egy eredménykimutatásból állító leegyszerűsített verzióban, meg egy kiegészítő melléfletből.

És hát ugye a legalapvetőbb információkat szokták ugye megnézni.

Ez ugye az értékesítés nettó árbevétele, saját tőkének az összegét, ugye a kiegészítő mellékletből kiderül a létszámadat.

Ugye ez a három egyik legfontosabb szám, de ezen kívül például nagyon fontos a személy jellegű ráfordításoknak az összege, anyagköltség.

Tehát gyakorlatilag van egy olyan négy-öt féle szempont, amit ugye első körben megnéznek, hogy az adott iparághoz kapcsolódóan, vagy az iparági sztenderdekhez kapcsolódóan hogyan áll a vállalkozás. pályázatok esetében például egy pontozási rendszernek a 50-60%-a az előző lezárt üzleti beszámolójából jön, és ott ezeket a számokat nézik, mert ez feketén fehéren behatárolja, hogy az adott iparákban hol helyezkedik el az adott vállalkozás.

Hát nem csak az adott iparákban, hanem mondjuk egy ilyen pontozás alapján mik azok a preferált cégek, milyen pontszámmal kell rendelkezni ahhoz, hogy minél eredményesebben tudjon pályázni.

És akkor igen, itt például nézik, hogyha mondjuk említettem itt a személy jelegű ráfordításokat, akkor nézik azt, hogy mekkora személyi jellegű ráfordítás volt az előző üzleti évben, azaz hogyan fizették meg az adott munkavállalót.

Nyilván, hogyha egy cég mindenkit csak minimálbérre jelent be, akkor az hátrányosabb helyzetből indul, merthogy kevesebb pontot kap, mintogyha valaki ténylegesen a rendes fizetésére van bejelentve, akkor innentől kezdve sokkal előnyösebben tud indulni az adott pályázati kiírása. kell-e könyvvizsgáló a beszámolóhoz.

Ugye alapvetően itt megint ez egy törvényi szabályozás.

Ugye ott a maga a rendelkezés az úgy határozza meg, hogy alapvetően kell könyvvizsgálat, viszont bizonyos árbevételi szint alatt nem szükséges.

Ugye korábban ez 300 millió Ft volt, ezt most fölemelték 600 millió Ft-ra, úgyhogy kisebb cégek esetében ugye nincsen könyvvizsgálati kötelezettség.

Viszont itt is azt tudom mondani, mint az előbb, hogy ugye itt növekedésben lévő vállalkozások esetében erre a korlátra is figyelni kell, hogyha ezt átlépi, akkor már könyvvizsgálati kötelezettsége van.

Ez még annyi gondolatot tennék hozzá, hogy ugye a könyvvizsgálat az mindenkit egy kicsit így megrémít, hogy hú, egy plusz kötelezettség.

Viszont én azt gondolom, hogy a könyvvizsgálat az az nem egy rossz dolog.

Az elvileg a tulajdonosnak az érdekeit nézi.

Tehát gyakorlatilag valahol a könyvelést is átlátja egy négy szemelve alapján egy plusz két szem, amit a könyvelésre hárul. illetve meg tudja nézni azt, hogy ténylegesen a különböző sztenderdek, előírások, jogszabályi kötelezettségek mentén készült-e a főkönyv.

Úgyhogy ez egy plusz kontrolling biztonsága a vállalkozó számára is.

Hogyan kell benyújtani a beszámolót, és egyáltalán ki az, aki beadhatja?

Ugye a beszámoló az gyakorlatilag ugye egy sablon alapján készül el.

Ezt az összeállítást ugye a könyvelő fogja benyújtani.

Nyilván a könyvelőt a vállalkozás hatalmazza meg, hogy az ő nevében könyvelési adatokat, bevallásokat, illetve a beszámolót benyújtsa az igazságügyi minisztériumnak.

Úgyhogy ezt a könyvelő nyújtja be technikailag a legvégén.

Lehet előtte ugye egy egyeztetés, ideális esetben egy hosszabb egyeztetési folyamat előzi meg, hogy ez benyújtásra kerüljön.

Abban az esetben, hogyha még könyvvizsgálattal is fűszerezve van ez a beszámoló, akkor ugye a könyvvizsgálónak is egy záradékot kell még ehhez hozzácsatolni, és úgy lehet ezt közéteni.

Tehát technikailag a könyvelő vagy a főkönyvelő fogja benyújtani, de gyakorlatilag a vállalkozással együttműködve.

Ugye itt is alapvetően ez a nyolc éves szabály az irányadó, ami ugye itt a NAVnál meg a főkönyvé meg minden egy évnél itt elő szokott fordulni.

Úgyhogy ugyanez, hogy nyolc évig kell megőrizni ezt a beszámolót, de mivel ugye közzé van téve, ezért ezt gondolom az idők végezetéig fönt lesz az igazságügyi minisztériumnak a honlapja.

A Carson hogyan tudja pénzügyi területen segíteni a kis és középvállalkozásokat?

Ugye, mint korábban említettem, mi a KKV-knak nyújtunk elsősorban tanácsadói segítséget.

Ennek egyik fontos eleme a pénzügyből, legalábbis én azt gondolom, hogy egy fontos eleme a pénzügyi láb, merthogy a különböző szakterületek, szakpolitikák mellett a pénzügy nagyon sokhoz, hagy mondhatnám azt is, hogy talán mindegyikhez kapcsolódik.

És hogyha bármilyen elakadása van a cégnek, vagy bármilyen olyan növekedési fázisban van, hogy valamilyen pénzügyi kérdése, kérése van, akkor ott a tanácsadói közösségünk segítségével tudunk erre megnyugtató határozott választ adni.

És hát nagyon sokféle kéréssel, kérdéssel szoktak hozzánk fordulni, hogy most néhány példát említsek. nagyobb vállalkozás, hogyha már van valamilyen kialakult pénzügyi rendszere, de mondjuk azon szeretne még javítani, vagy egy kisebb vállalkozás, akinek nincsen kialakult pénzügyi rendszere, és azt látja, hogy nagyon sokat dolgozik, szépen jönnek a számok, a bevételek, viszont ez valamiért költségszinten folyamatosan elfogy a vállalkozásból, akkor ott mi tudunk abban segíteni, hogy milyen technikákkal, módszerekkel, eszközökkel láthat, kaphat egy átfogó tiszta képet a vállalkozás pénzügyeivel kapcsolatban. tudsz esetleg konkrét példát mondani?

Legutóbb például azzal keresett meg minket egy vállalkozás, hogy egy elég felaprózó tulajdonosi szerkezete van, ezért nagyon fontos neki a az éves közgyűlés, ami nyilván a beszámoló előtti időszakban tartották meg a a tagyűlést.

És itt a tulajdonosok számára kellett prezentálnia az ügyvezetőnek egy olyan beruházási tervet, amit utána nyilván a tulajdonosok fogadnak el, hogy utasítanak vissza.

És itt arra kaptunk mi felkérést az ügyféltől, hogy rakjuk össze ezt a beruházási tervet.

Nézzük meg, hogy valójában ez a beruházás, ez kifizetődődő-e a cég számára vagy sem.

És utána ezt az ügyvezető prezentálta a tagűlésnek. egyébként ez elfogadásra is került.

Majd itt a komplexitásnak köszönhetően utána más szakterületen is megkérte a Carson tanácsodójai csapatát, hogy jó, jó ez a beruházás, de ennek az értékesítési oldalát is meg kell szervezni, úgyhogy utána meg az értékesítés, illetve a hároná adtunk tanácsot.

Innen is látszik, hogy több területen is a Carson segíti a kis és középvállalkozásokat.

Milyen eredményeket sikerült eddig elérni emellett a konkrét példa mellett? heti, két heti szinten keresnek meg kifejezetten pénzügyi vonatkozásban.

Másik ilyen eredmény, amivel szembesültünk, vagy amivel megkeresett minket ügyfél, amit az előbb is említettem, hogy nagyon szépen halad előre az adott vállalkozás, viszont nincsen kialakult controlling pénzügyi rendszere, és ebben kért tőlünk segítséget, és ez nyilván az elején egy kisebb beruházást igényel a vállalkozás részéről, de utána egy olyanfajta megnyugvást ad ez a rendszer, a ez a pénzügyi rendszernek a kialakítása, amivel ő napra készen folyamatosan tudja követni azokat a mutatószámokat, amiket közösen határozunk meg, hogy gyakorlatilag kényelmesen tud készülni a beszámoló beadására is, merthogy folyamatosan egy átfogó transzparens képe van a vállalkozásáról.

Ezt egy szoftveres fejlesztésként kell elképzelni?

Ugye most már a pénzügyi eszközök közé nem kell saját fejlesztés, mert itt a mostani 2025-ös digitalizációs világban rengetegféle eszköz van, amit ugye a pénzügyi vonalon tud segíteni, és mi mindig az igény szerint azokat az eszközöket választjuk ki, ami az adott vállalkozásnak a legjobban a kezére esik.

Tehát itt nem kell külön fejleszteni.

Itt vannak előre úgynevezett ilyen dobozos termékek, amikre elő lehet fizetni.

Lehet ebből különböző riportokat előállítani.

Tehát, hogy nem kell ezektől félni.

Azt gondolom, hogy most már nagyon költséghatékony szinten lehet itt a pénzügyeket átlátni.

És az iparág specifikus, tehát attól függ, hogy az adott vállalkozás mivel foglalkozik.

Nyilván az is befolyásolja, de hogy azért a pénzügyeknél ezek inkább már ilyen számok szintjén befolyásolják azt, hogy milyen iparákban tevékenykedik.

Azért a főszámunknak a nyomonkövetésére, mert nem feltétlenül iparág specifikus szoftverek vannak, hanem pinzis specifikus szoftverek.

Beszéltünk arról, hogy mennyi mindenre kell figyelnie akár a beszámolóra, vagy akár a könyvvizsgálatra egy növekedésben lévő vállalkozásnak.

Ilyen esetben például a pénzügyi rendszerében kell-e változtatnia, hogyha elér egy bizonyos növekedési szintet?

Tehát, hogy itt ezért a a növekedésnek az egyik fontos területe egyébként a pénzügyi terület, úgyhogy igen, tehát egyrészől abban is, hogy hogyan történik a riportálási folyamat, tehát az is teljesen más. egy pár fős mikrocégnél,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tudatos pénzügyi tervezés a KKV-k életében”

Miről szól ez az epizód: „Tudatos pénzügyi tervezés a KKV-k életében”?

Fábián-Seremetyev Márk pénzügyi tanácsadóval Nagy Dórával beszélget a tudatos pénzügyi tervezés fontosságáról kis- és középvállalkozások számára. Kiemelik a cash flow tervezés, döntéstámogatás és a pénzügyi tudatosság üzleti értékét. Megbeszélik a május 31-i határidő miatti… Az epizód a Karson Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tudatos pénzügyi tervezés a KKV-k életében”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fábián-Seremetyev Márk.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tudatos pénzügyi tervezés a KKV-k életében”?

Fő témái: pénzügyi tervezés, kkv, cash flow, üzleti érték.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tudatos pénzügyi tervezés a KKV-k életében”?

Megjelenés: 2025. 05. 16.. Hossz: 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/karson-podcast/tudatos-penzugyi-tervezes-a-kkv-k-eleteben-2d16d1d3

Több epizód a Karson Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból