A Föld kincsei és a zsebben hordott vagyon #99

Összefoglaló

Molnár Ferenc egyetemi docenssel készült interjú a nem használt mobiltelefonokban található fémek, mint az arany, ezüst és platina kinyeréséről. Szó esik továbbá Magyarország ásványvagyonáról és a geotermia hasznosításáról.

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2024. 04. 22.

Hossz

31 perc

Szereplők, említett nevek

Áder János

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is ez a 99 adás engem is meglepett mai beszélgetőtrsam molnár ferenc az ötvös lórán tudomány egyetem természet tudományi karának földrajz és földtudományi intézetének oktatója tanára először is nagy szeretettel köszöntöm itt a stúdióban köszönöm én is köszöntöm a hallgatókat és nézőket kezdjük a geotermiával kezdhetjük kezdhetjük bár ez nem a szűkebb szakterületem det ezen kutatásokon keresztül azért van rá látásom biztos hogy nálam és a hallgatóknál szászor többet t tud erről is ugye magyarországon egy közkeletű vélemény hogy magyarországon közkerti a vélemény hogy nagyon jók az adottságaink izland után az egyik legjobb adottsággal vagy ha nem a második legjobb adottsággal rendelkező ország vagyunk miért nem használunk több geotermikus energiát áramtermelésre így szól mondjuk egy laikus kérdés jó hát azért az hogy mire használható a geotermikus energia azért azt attól is függ hogy mi a forrása annak az energiának izladon ugye egy nagyon aktív vulkanizmushoz kapcsoló ódik a geotermális energia nálunk inkább a megemelkedett földhő az ami biztosítja azt hogy nem túl nagy mélyiségből már jelentős hőtartalmú vizek termelhetők és ezeket mondjuk hőcserélőkön keresztül hő termelésbe bevonható vizeknek tekinthetjük tehát itt nálunk nem energia nem elektromos energia hanem elsősorban hőenergia kiaknázásáról van szó és ennek is ugye a léptéke volumene az változó itt elsősorban a háztartások vagy mezőgazdasági alkalmazások jönnek számításba ugye ha jól tudom magyarországon összesen egy olyan erőmű van az is meglehetősen szerény kapacitáson működik turán amelyik áramot termel és minden más ami geothermiára épül az csak hő hőhasztosítás ha ha jól tudom akkor itt leginkább tulajdonképpen a lakótelepek fűtése ott ki lehet váltani a gázt vagy az egyéb tüzelőanyagokat és ennek következtében koncentráltan ezt a hőt amit a föld ad nekünk lehet hasznosítani és azért nem lehet áramtermelésre használni mert nem elég magas a hőmérséklete így van hát most a technikai részletekben nem akarok belebonyolódni de háztartások szintjén a földhő hasznosítása az nálunk sokkal kedvezőtlenebb adottságú országokban már széleskörűen elterjedt gondolok például finnországra ahol mondjuk igen alacsony a földhőáram de ennek ellenére széles körben alkalmazzák azt a keveset ami van például házak lakások lakótelepek fűtésére amivel kiváltanak fosszilis energia termelésből származó hőmennyiségeket és erre magyarországon is kiváló lehet vannak ezek a hőszivattyús megoldások ugye igen igen a a amikor a a covid jáárvány után és az energiaválságot követően magyarországon is elindult egy komoly projekt én legalábbis nagyon sok embertől hallottam hogy annyira megemelkedett a gáznak az ára és az áramnak az ára is hogy megérte- ezeket a hőszivatyúat telepíteni í tehát akkor reméljük hogy nem csak az energiaáremelkedés következtében hanem egyébként is magyarországon is ezek elterjednek és ilyen értelemben tudjuk a föld használni így van és erre most nagyon komoly kutatások is beindultak ugye azért hogy egy adott területen fel tudjuk mérni azt hogy milyen mennyiségű hő nyerhető ki ilyen módon ahhoz azért földtani kutatások is szükségesek ezekre az utóbbi egy-két évben komoly új szabályozók is születtek és ezek nyomán indulnak a különböző projektek ugye ezek a melegvízforrások termálvizzek nem csak hőtermelésre alkalmasak hanem nyersanyagként is használjuk használhatjuk őket ez már az ön szűkebb kutatási területéhez tartozik mi az amit ebből ki tudunk nyerni például a mostani zöld átállás szempontjából mi az ami fontos ez egy nagyon érdekes kérdés a mostani zöld átállás átállásnak például az egyik ilyen kardinánis kérdése ugye az elektromos energia tárolása ehhez akkumulátorokat kell fejleszteni illetve ez megjelenik ugye az autógyártásban is elektromos hajtású autók na most ezeknek az akkumulátoroknak a gyártásához például az egyik legfontosabb fém amit fölhasználunk az a lítium most a lítium korábban nem volt nagyon fontos fém viszonylag szűkebb körben alkalmazták de most ez hirtelen előlépett hirtelen nagy igény lépett föl és ezért aztán a földtani kutatások elkezdték vizsgálni hogy honnan nyerhetünk ki lítiumot a szükségletek kielégítésére és ezek közben kiderült az hogy h ilyen medence alakulatokban is mint ami magyarországon találunk az alföld ajzatában például az ott jelen lévő felszín alatti vizeknek lehet olyan magas lítium tartalma hogy az már kinyerhető gazdaság é érdemes bányászni ha ú teát ez egy fluidum bánys monondjuk kinyerni akkork k na most ebben az a szép ebben a történetben hogy ezt esetleg össze lehet kapcsolni a geotermális geotermális energiának a kiaknázásával tehát mondhatjuk azt hogy két legyet ünk eg csapás íg tehát kihasználjuk a hőt fölhasználjuk a hőt és a vízben lévő lítiumot kinyerjük í igen na most ez persze nem mindenütt tehető meg de ezeket meg kell vizsgálni a vizeknek az összetételét de vannak már adataink magyarországra vonatkozóan hogy vannak bizonyos előfordulások ahol ezzel érdemes foglalkozni eljutottak az önök kutatásai már oda hogy egy magyarországon egy jelentős akkumulátorgyártó kapacitás épül ki hogy a magyarországi gyártó akkumulátor gyártó kapacitás lítium igényét vajon vagy annak egy részét ki tudjuk elégíteni saját forrásból hát ha ez bekövetkezik ugye még nem folyik ilyen termelés tehát igazából lesz majd ugy a puding próbálja az evés hogy végül is mennyi jön ebből össze az viszont látható hogy magyarországon nagyon jelentős ilyen akkumulátor gyártó kapacitás épül ki ezt saját nyersanyagforrásból kötve hiszem hogy ki tudjuk elégíteni tehát egy részét ki tudjuk elégíteni de továbbra is egy pici pici részét de továbbra is akkor importra fogunk szorulni rés igen hát egyébként ez a oda vezethető vissza ez jellemző mondjuk általában az ilyen új technológiáknál felhasznált nyersanyagok kapcsán hogy mivel a nyersanyagok eloszlása globálisan nem egyenletes van ahol sok van belőle és onnan oda kell vinni ahol tulajdonképpen a felhasználás történik na most ekkor el is el is jutottunk oda már a lítium kapcsán és ugye a zöld átállás kapcsán ugye most hogy említettem hogy a lítium korábban nem volt egy fontos nyers anyag nem foglalkoztak vele azzal hogy az akkumulátor ipar átállt és a lítium hirtelen fontos anyaggá vált fölértékelődött ennek a szerepe de a zöld átállás ami nem csak naperőműveket és napelemeket jelent hanem szélenergia hasznosítását is az további olyan fémeket nyersanyagokat azoknak a fokozott igényét jelenti ami két kérdést vett föl az egyik magyarországon rendelkezünk-e ezekkel sőt tágabb tágabb kitágítva a kört az európai unióban rendelkezünk és hogyha nem rendelkezünk elegendő mennyiséggel sem magyarországon sem az európai unióban tehát nem tudjuk a saját zöld átállásunkat megfelelő nyersanyaggal megtámogatni akkor bizony kiszolgáltatottak vagyunk ön hogy látja ezt na ez egy komplex kérdés ez most egy jó nagy csomagot vettem le az asszarra na tehát akkor induljunk el abból hogy a magyarországon vannak olyan ismert nyersanyag előfordulásaink amelyekből van remény arra hogy ehz a zöld átálláshoz bizonyos fémek szükségleteit bizonyos mértékig tudjuk fedezni például magyarországon vannak rézércek ugye az elektromos iparhoz ez egy nélkülözhetetlen anyag vagy magyarországon találunk olyan homok előfordulásokat amiből ugye nagy tisztaságú kvarc nyerhető ki ami például az optikai kábelgyártás szempontjából lehet fontos az is ugye az új technológiák része és ráadásul ez kiválti biz kivált bizonyos mennyiségű rezet tehát ez megint egy ilyen kétleigyeg csapásra cgyártásnal is minthogyha használ íg deát de hát itt ugye megint a a nyersanyag minősége nagyon fontos hogy van-e olyan minőségi anyagunk de ugyanakkor azt is látni kell hogy jelenleg ezeknek a ásványi nyersanyagoknak a termelése főleg a fémeknek a fém nyersanyagainak a termelése például a réz az óomcink satöbbi az magyarországon most nem folyik vannak ismert készleteink de ezeknek a kitermelése kitermelhetősége az különböző megközelítések és okok miatt jelenleg nem folyik itt ebben a különböző megközelítésben gazdasági tényezők vannak környezeti tényezők vannak tehát ez egy komplex kérdés kör most ebbe nem nagyon akarok belemenni mert ez nagyon messzire vezet de vannak lehet fontos fontos tudni hogy van valamennyi nyersanyagunk de egyelőre részben azért mert nem volt gazdaságos a kitermelése részben azért mert környezeti problémákat idézett volna elő esetleg ott a az ottlakók számára esetleg ez feszültséget tehát társadalmi problémát ilyen értelemben politikai kérdéseket is fövetett volna tehát egyelőre ezeket a nyers nyersanyagforrásokat mi nem hasznosítjuk nem férünk hozzá tehát nem tudjuk ehhez a zöld átáláshoz a nálunk meglévő forrásokat hasznosítani egyelőre ez az állítás így van de azért ennek a zöld állátálásnak van egy olyan következménye is hogy fejlődik a technológia és megfigyelhető egyébként a nyersanyag hasznosításnál is vagy kitermelésnél is hogy itt nagyon gyors a technológiai fejlődés és olyan ásványi nyersanyagok amelyek korábban különböző okok miatt nem tekintették kitermelhetőknek azok a kitermelhető kategóriába kerülnek tehát itt olyan dolgokra kell gondolni hogy egyszerűsítsem ezt a kérdést hogy lehet hogy van egy bizonyos mennyiségű rézércünk ami neek a koncentráció viszonyai bizonyos területeken nem olyan túl magasak hogy most gazdaságosan lehessen kitermelni de viszont ahogy halad elő a technológia egyre kisebb koncentrációjú ércekből tudunk gazdaságosan kitermelni és akkor előbb-utóbb ezek a készletek ezek kitermelhetővé válnak tehát a a gazdaság tehát a kereslet valószínűleg fölhajtja az árat ennek következtében nyereséges lesz a kitermelés nálunk is de akkor még mindig ott vannak a környezeti kérdések társadalmi kérdések és politikai összefüggések de ezt most egyébkén tényleg na ezt azért ne tegyük annyira félre mert akkor vegyük a következő kört az európai unió legyen az európai unió ugy az európai unió az körülbelülen 10-15 évvel ezelőtt rádöbbent arra hogy ha a zöld átállás illetve egyáltalán a gazdasági fejlődés igényeit ki akarjuk elégíteni akkor hát bizony saját nyersanyagforrások után kell nézni mert a globális a világpiacon elérhető nyersanyagok mennyiség m szűkül nem szükségsen azon mert hogy nincs elég hanem ugye a kereskedelmi gazdasági kapcsolatok révén kína előretörése révén más elviszi előlünk na most ilyenkor és ennek következtében ez egy komoly témá vált a a az európai unióban és nekem is volt szerencsém ilyen projektekben részt venni ahol nem csak azt vizsgáljuk hogy hol és esetleg mennyi az a nyásanyag ami európa területén kitermelhető hanem ezzel párhuzamosan azt is vizsgáljuk hogy milyen társadalmi és egyéb gazdasági tényezők befolyásolják ezt a kitermelhetőséget és vannak olyan területek ahol ö meg lehet találni azt az egyensúlyt hogy kitermelhető egy nyersanyag a társadalom is pozitívan viszonyul hozzá és gazdaságilag is ugye profitábilis a a a tevékenység tehát erre egyébként a skandináv országok kiváló példát nyújtanak és ezáltal lehet csökkenteni a kiszolgáltatottságot ezáltal tudjuk csökkenteni a kiszolgáltatottságot és hát ez mindenképpen ez a cél mert ugye az európai unió is mint sok más ilyen gazdasági régió fölmérte azt hogy a a gazdaságának a fejlődéséhez melyek azok a úgynevezett kritikus nyersanyagok amelyek szükségesek és ezek nem pusztán azért kritikusak mertogy kevés van belőle az adott régióban hanem azért kritikusak mert nem biztosított a globális kereskedelmi láncolatokon keresztül a meg bízható ellátás tehát például ha mi kínával akarunk versenyezni gazdaságilag és a kínai nyersanyagbázison függünk azért az nem egy igazán ideális versenyhelyzet vagy van egy olyan aspektusa ennek hogy és ez akár egy erkölcsi kérdésként is felfogható ugye említettük itt a zöld átállást akkumulátorokat annak az egyik legfontosabb féme a kobalt most a világon a legnagyobb kobalt előfordulások azok a kongó medencében találhatók na most ott ha jól ha jól tudom 70-75%a a világ kobalt felhasználásanak az kongóból szármzik így van na viszont ott olyan körülmények között termelik ki ezt a azt az ásványi nyersanyagot amiből a kobaltot kivonják amelyek hát egy európai ember szemében erkölcsileg hát legrően kétségben v nevezzük nevén nevezzük nevén gyermekmunka tehát lényegében a bányákban hat éves hat éves gyerekek is dolgoznak kongóban íg van na most ebből következik az hogy például az európai unió nem kedveli azt hogy kongóból vegyük a kobaltot megpróbál ájuk máshonnan akár saját forrásból kielégíteni erre egyébként el jelentős kutatások folynak szerte európában hogy honnan lehet a kobalt szükségletet kielégíteni és egyébként az hogy még véletlenül se kerülhessen be ilyen úgymond piszkos eredetű fém vagy nyersanyag a európai piacra arra is kidolgozunk már technológiákat mert ezeknek az anyagoknak a vizsgálatával összetételi jellemzőinek nyomelemtartalmának a vizsgálatával ki lehet deríteni hogy honnanz származnak ezek az anyagok és valószínűleg abba az irányba haladunk hogy itt törvényi szabályozás lesz arra hogy bizonyos helyekről származó ilyen fémeket egyszerűen nem használunk föl vagy rákényszerítjük az adott országot arrai módon hogy mondjuk így eu conform tehát az európai szabályozásnak inkább megfelelő bányászati tevékenységet végezzen no e lát csón nem nagyon szeretem hogyha kényszerítünk más országok csóvá csóválja a fejé akkor akkor viszont a következő lesz akkor a fekete piacon majd megint csak vagy ilyen közvetítőkön keresztül fog ez megjelenni az európai piacon hogyha nem tudunk elegendő mennyiségű saját nyersanyagot bányászni előállítani ugye ugye említette a kobaltot említette a lítiumot említette a rezet nekem föl van írva ide még a listámra korábban nem is hallottam erről hogy neodímium az például a szélerőművek igen ak mondja el hogy miért fontos a neodímium ne hát ugye a szél erős mágneseket alkalmaznak és akkor ezeknek a meg az elektronikában is egyébként nem csak neodímium nagyon sok egyéb ritka földfémet illetve…

Említett entitások

Személyek

• Áder János

Szervezetek, cégek

• Molnár Ferenc

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Föld kincsei és a zsebben hordott vagyon #99”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Mire való az aranytartalék? — Több-Kevesebb

  Az epizódban az aranytartalék a téma. Csath Magdolna, Harcz Zoltán és Erdélyi Dóra a vendégek.

• Elektronikus kütyüink fenntarthatósága — Zöld Egyenlőség

  Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője és Gébert Judit az elektronikus kütyük környezeti és társadalmi hatásait, azok előállítását, használatát, éle…

• Régi SMS-ek, elfeledett fotók - Mit kezdünk a digitális múltunkkal? — Yettel I Kibontó

  A Yettel Kibontó epizódja a digitális emlékezés világába kalauzol, elemezve, hogyan őrizhetjük meg emlékeinket a modern technológia segítségével, és milyen kihívásokkal jár az ada…

• A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj — Mihálovits Gazda Podcast

  Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.