Kék Bolygó - Áder János podcastja

A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet #123

· PT27M19S

Összefoglaló

Szöllősi-Nagy András szerint a klímaváltozás 80%-át a víz jelenségein keresztül érzékeljük, ami befolyásolja a csapadékeloszlást, a vízellátást, és növeli az árvizek, aszályok kockázatát. Bár a víz mennyisége állandó, a hidrológiai ciklus felgyorsult, és a szélsőségek gyakoribbá…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 03. 23.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Szöllősi-Nagy András, Áder János
Témák
klímaváltozás, víz
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a hallgatókat és a kedves nézőket is mai vendégem és beszélgetőtrsam szőlősi nagy andrás professzor akit hát elég régóta ismerek úgyhogy a műsorban is tegeződni fogunk a bemutatás az azért engem is meglepett hogy mi mindennek vagy titulusa öt egyetem ó puskázok óbudai egyetem miskolci egyetem a győri széchenyi istván egyetem pannon egyetem szegedi egyetem címzetes egyetemi tanára egy pekingi egyetemnek a vendégprofesszora a nemzeti közszolgálati egyetem víztudományi karának egyetemi tanára és már nem is mondom tovább tehát a nemzetközi titulusokat pozíciókat már nem is sorolom fel is tehát maradjunk abba hogy a víztudományuk doktora és prof igen is ezért valószínűleg nem lepem meg a hallgatókat amikor azt mondom különösen miután két nappal vagyunk a víz világnapja után hogy a vízről fogunk beszélni a mai napon három dolgot írtam föl magamnak előzetesen hogy beszélnünk kell a sok víz a kevés víz és a szennyezett víz drámájáról beszélnünk kell majd ezt a végére hagynám a magyarországi helyzetről és beszélnünk kellene arról hogy mit jelent az amit te több alkalommal én személyesen is hallottam olvastam is tőled több alkalommal elmondtad hangsúlyoztad hogy a klímaváltozás 80%-át a vízzel vagy a vízen keresztül érezzük vagy azon keresztül jelentkezik ez lehet hogy sokak számára egy kicsit furcsa de azért magyarázd el nekünk hogy mit is kell értenünk ez alatt ezt ezt úgy értettem hogy voltképpen az emberi élet az ökoszisztémák működése a humán kultúrák működése az nagyon vízfüggő hát maga az az egyszerű tény hogy ugye lehet élni élelemnél élelem nélkül két-három napig víz nélkül 10 nappal 10 napnál tovább egyszerűen nem nem megy nem beszélve az ökoszisztémákról és a mezőgazdasági szolgáltatásokról tehát és hát nem független ez a népesség növekedéstől sem aminek az ellátását élelmiszerrel máshogy máshogy mint öntözéses mezőgazdasággal nem lehet megoldani ahhoz pedig víz kell tehát a ez a 80% ez úgy úgy nagyjából grosszom módó működik de ebben egy konszenzus van a szakmán belül hogy a klímaváltozásnak az eredményeképpen megváltoznak a csapadékmezők térbel és időbel eloszlása megváltozik a vízellátása a a természetes rendszereknek megnő a hidrológiai ciklus sebessége az a az megnő a szélsőségek előfordulásának a valószínűsége azaz több aszály lesz de azon közben több árvíz is de úgy hogy a vízmennyiség nem változik tehát bocsás meg azt szoktad mondani hogy a holocén óta tehát egy meglehetősen távoli földtörténeti korszak óta a földön a víz mennyisége állandó nem változik í így van hát ez körülbelül 100z év de olyannyir állandó hogy a a hőmérséklet mezők is hát apró kisebb-nagyabb változások al a mini égkorszak a 16 században vagy a júius césá idejében a a melegkorszak ezek kisebb ingadozások voltak de olyannyira jelentős változások mint amik az ipari forradalom óta lassan lassan felhalmozódtak korábban a holocénban nem voltak ez köv 10000 év azt megölőzem persze a klíma változott alapvetően hát ha úgy tetszik asztrofizikai okok miatt azonban az ipar foradalom után jött egy olyan 200 éves késés amíg is a 20 század hát 20-as30-as éveiben vettük azt észre hogy olyan adatok jelentkeztek a mérési idősorokba amiket nem tudtunk racionálisan megmagyarázni ezért azzal a hipotézissel élt a szakma hogy ezek hibás mérések magyarul kidobtuk ezeket jó lehet az elméletet kellett volna kidobni pontosan ugyanazzal a dilemával szembesült a hidrológia mint a ties években a fizika voltak olyan jelenségek amit a klasszikus newtoni fizikával nem lehetett megmagyarázni és ez történt itt is a 20-as-30-as években amitől ahonnan és amitől számítva ezek a dolgok felgyorsultak olyannyira hogy körülbelül a 80-as évek végére alakult ki a szakmán belől az a konszenzus még sok bizonyíték nem volt akkor rá hogy ezok a változások amik a hidrológiai ciklusban előfordultak azok a a a klímaváltozásásnak a következményei pontosan ugye ezt mondjátok hogy ez a hidrológiai clus vagy másképp fogalmazva a víz körforgásának a megváltozása egyre gyorsabb lesz a sebesség tehát a párolgás kicsapódás felhőképződés kicsapódás eső vagy hó formájában visszaérkezés a földre ez a ciklus ez felgyorsult és ez eredményezi azt amit az előbb mondtál hogy van ahol ez extrém aszályokat másutt pedig extrém esőzéseket ennek következtében pedig extrém árvizeket jelent na most most tudunk ehhez alkalmazkodni mert ugye ez nem fog egyik pillanatról a másikra megváltozni tehát miután a széndioxid koncentráció folyamatosan nő a légkörben ennek következtében a klímaváltozásnak a hatásait még egy jó darabig érezni fogjuk még akkor is hogyha leálltunk egyébként a fosszilis energiahordozók használatával ugye tudjuk hogy nagyon sokáig a széndioxid molekulák itt maradnak a légkörben ezért ehhez a helyzethez valahogy alkalmazkodnunk kell tudunk alkalmazkodni ehhez igen legalábbis ez a cél és ez a a vízgazdalkkodás új új iránya nevezetesen a az adaptív vízgazdalklkodás a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás itt számos paradigmaváltásra került sor és kell is hogy sor kerüljön homokhátság egy egy példa vagy az egész tisantnul vízgazdálkodása maga az a paradigmaváltása hogy hogy társadalmi óhaaira ugye a szakmának sokal igazzolt a paradigmá hogy a vizeket el kell vezetni amilyen gyorsan csak lehet most lassan lassan megváltozott ez a paradigma hogy azokkal a vizekkel ami ez teljesen természetes gazdálkodni kell azokat valahogy vissza kell fogni és úgy ellátni a környezetet és a az emberi igényeket hogy senki se járjon rosszul tehát az adaptív vízgazdálkodás az egy az egy úgy tetszik új diszciplina ami az eleddig nem nagyon voltak meg a módszereink és meg főleg a mérési adataink én amikor a holocén elején a műegyetemre jártam akkor arról panaszkodtunk hogy nagyon rövidek az adatsorok 60 éves adatsorok voltak és a árvízszámításokat feltéve hogy éves árvizeket tehát éves adatokkal dolgozunk amelyek függetlenek a borszon nagy volt a következtetés bizonytalansága már dramatikusan megváltozott a helyzet már túl sok adatunk van hát naponta egy exabát mennyiségű adat jön csak a szatellitákból és ezt az egy exzabálytot kell ami hidrológiailag releváns ezt az exzabályt adatot kell feldolgozni nagyon-nagyon nagy sebességgel úgy hogy a mintázatot ami azokban az adotsarokban benne van ki lehessen valahogy vonni hát ez a szerencse hogy az elmúlt 40 évben megjelentek a tanuló algoritmusok mesterséges intelligencia big data ezek rendkívül gyorsan rekurzív algoritmusok és hihetetlen sebességgel találnak rá a mintázatra tehát mindenképpen van remény akármennyire is azt mondjuk hogy hát térd ahhoz mert itt nagy bajok lesznek bajok lesznek de megvan az a technológia amivel ezt a dolgot lehet kezelni tehát tudunk alkalmazkodni hozzá ugye az előbb is néhány perccel ezelőtt egy félmondatban utaltál a növekvő népességre és a növekvő fogyasztásra egy interjúdból szeretnék idézni nem is mostani ez az interjú 2019-es a 20 századi népesség robobbanás következtében amikor is egy évszázad alatt a föld népessége 2 milliárdról 6 milliárdra nőtt azaz megháromszorozódott a vízkivételek mennyisége globálisan me hatszorozódott ezt mondtad ebben az interjúban öt évvel ezelőtt ma már ugye nem 6 milliárdról hanem 8 milliárd emberről beszélünk több mint 8 milliárd emberrél a földön és a tendencia nem változott kétszer olyan gyorsan nő a vízfogyasztás mint ahogy a népesség és ugye az előbb is utaltunk erre hogy a víz a holocén óta a vízmennyisége állandó nem változik az egy főre első víz viszont csökken ennek következtében egyre többen vagyunk ugyanarra a vízre logikus az egy főre első vízmennyisége egyre kevesebb na most ez ugye a lakossági ellátás szempontjából a mezőgazdaság szempontjából az ipari vízigények kielégítése szempontjából a környezeti vízigények kielégítése szempontjából hát nagyon komoly kérdéseket vett fel pontosan és ahogy említetted ez a tendencia nem hogy nem változik hanem gyorsulni fog ugye most vagyunk 8,7 milliárdon háromszoros növekedés a 20 században pontosan 100 év múlva 21223 és ezek nagyon pontos előrejelzések az ens-nek a népesség nép populáció dinamikával foglalkozó programja nagyon pontos előrejelzéseket ad tehát 100 év múlva 12 milliárd ember lesz a földön szóal vannak ftivisták besések is hogy 10 10 és fél de ez a pesszimistában 12 igen há vagy a közepe nem csak hogy a drasztikusan csökken az egyfőre jutó vízmennyiség hanem drasztikusan fog csökkeni az ökoszisztémákra jutó vízmennyiség is tudnik azokat a területeket amelyeket természetes ekoszisztémák foglaltak el azokat időzelbe meg kell hódítani át kell alakítani mezőgazdasági termelési területeken mert hiszen azt a 12 milliárd embert el kell látni élelemmel most ez a 100 év ami akkor következik be gelencsil andrásnak vannak ezzel kapcsolatban nagyon érdekes hipotézisei bár én hozzáképes optimista vagyok mert 50 évre teszi az átbillenési pontot ez egy átbillenési pont lesz onnantól kezdve drasztikusan meg fognak változni a környezeti viszonyok pontosan azért mert a környezetet a víz hajtja meg mondjuk úgy 80%-ban vagy fogadjuk el legyen 60% akkor is egy igen jelentős változás várható ha ha megnézed a népességnövekedési görbéket ami a 20 század folyamán exponenciálisab 1900-tól a évszázad végéig kt milliárdra a né milliárdra és megnézed hogy hol vagyunk most a végén látni egy kicsi mintha meg mintha megváltozna a növekedés iránya minthogyha egy log egy exponenciális növekedésből egy logisztikus növekedésé menni át tehát tartani egy aszimptótához na pontosan ez az eltarthatósági határa annak amit a 12 milliárd ember jelent beleértve és ideértve az összes másodlagos hatást amit ez a populáció okoz ökoszisztéma degradációban mezgazdasági termelésben és azért ez nagyon kellemetlen lesz valószínűleg hogy elkerülhető-e hát de valami szintén ezt nem tudom elkonyarodhatunk egy másik tudományterületre csak egy rövid időre tehát nem a hidrológia hanem a demográfia pers ü mert néhány évvel ezelőtt készült egy jelentés te nyilván ismered ezt a dasgupta jelentés a közgazdász készítette ezt indiai származású egyébként oxford a végzett és oxfordban tanító közgazdász professzorról van szó ő fogta össze ezt a munkát és azért hoztam ide ezt mert amikor demográfiáról beszélünk és te is idéztél enszes adatokat akkor így egyszerűen csak úgy átlépünk ezen hogy hát lesz még plusz k milliárd ember lesz még plusz 3 milliárd ember afrikában és a jelentés a következőket tartalmazza egy becslés méghozzá 2020-as tehát nem olyan nagyon régi becslés szerint a nők modern fogamzás gát ási szükségleteit ellátó szolgálatok kiterjesztése és fejlesztése a fejlődő országokban egy főre vetítve évente kevesebb mint két dollárba kerülne írja ezt a dasgupta jelentés most egyszerűsítsük csak le afrikára két dollár évente fejenként és a másik egy kicsit később egy másik idézet ma az európai unióból afrikába irányuló segélyek kevesebb mint 1%-át fordítják családtervezésre tehát amikor arról beszélünk hogy szinte végzetszerűen bekövetkezik ez a hihetetlen mértékű népességrobbanás a következő 50 évben 70 évben a századfordulóig ak közben minthogyha elfeledkeznénk arról hogy talán ezt esetleg meg is lehetne előzni lehetne ezt mérsékelni és ezáltal azokat a károkat és azokat a veszélyeket ha nem is elhárítani de ezeknek az esélyét mér mérték mindenképpen a mértékét mindenképpen lehetne csökkenteni ez így van de ennek megvannak az előfeltételei az hogy afrikában ez be tud vezetni ahhoz a népességet edukálni kell és akármennyire is fából vaskarikánnek tűnik ez ma szűk keresztmedszet ahhoz hogy a népesség edukációban részesülj megfelelőben az alapvető biológiai dolgokat kell megtanulnia az alapvető egészségügyi dolgokat kell megtanulnia ez nem fog menni egyikérről a másikra én azt hiszem mindahányunk érdeke hogy afrikába beruházzanak ne beszél van arról mer esetleg majd később erre egy pár szót ejthetünk a lehetséges vízkonfliktusok kialakulása akárhonnan is nézed a fő meghajtó a népesség növekedés és nem a klímaváltozás tehát ugye a klímaváltozásnak körülbelül a fele az ami planetáris hatásokból kevetkezik a másik fele az ami az emberi hatásra de pont ezért hoztam ezt szóba mert hogyha ez a főmeghajtó és széttárjuk a kezünket és nem csinálunk semmit miközben van eszköz a kezünkben akkor lemondunk egy olyan megelőzésről vagy legalábbis ennek a lehetőségéről amire egyébként a tudásunk a technológiánk megvan így van a a tudásunk megvan itt európában amerikában latinamerikában nem de nem is nagyon akarjuk ezt a tudást minth hogyha nem is akarnánk terjeszteni igen igen mint hogyha nem is akarnánk egyébként ezt segítségül hívni hogy abban a problémában amit majd mindjárt egy-két dolgot mondok hogy ennek a problémának a megelőzésében amit látunk most maradjunk csak afrikánál afrikánál látunk hogy ebben a ennek a problémának a megelőzésében ezt segítségünkre legyen mondok egy példát hogy akkor kanyarodjunk vissza akkor a hidrológiához majd te elmondod a a a pontos paramétereket csád tó ha jól emlékszem ez a tó elveszítette vízfelületének a 90%-át jól emlékszem jó valamikor három ország osztozott ennek a tónak a vízfelületén ma már csak egy fér hozzá ha jól gondolom ebből az következik hogy a halászati tevékenység nyilván visszaesett mezőgazdasági öntözésre sokkal kevesebb vízáll rendelkezésre a növekvő népességet egyre nehezebb egyébként annak a vízigényét ki elégíteni és ez csak egy példa afrika közepéről és mi következik ebből megnőtt jelentősen megnőtt a konfliktus potenciál abban a térségben hát ugye követ következik ebből az következik ebből hogy önmagában az is konfliktus hogy az állattartók és a földművelők konfliktusba keverednek egymással mert nincsen vize az állattartónak mit csinál ráhajtja a földművesnek egyébként a veteményesére és a kukoricáját búzáját veteményesét leregelteti ez történt a szomszédban darfourban ez volt a darfui konfliktus kirobbantóoka víz most ugye a másik vízszennyezés a elk kéesztő miközben egyre kevesebb az egy főre eső víz afrikában még mindig a szennyvíznek a 80-90%-a tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe így van na…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet #123”

Miről szól ez az epizód: „A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet #123”?

Szöllősi-Nagy András szerint a klímaváltozás 80%-át a víz jelenségein keresztül érzékeljük, ami befolyásolja a csapadékeloszlást, a vízellátást, és növeli az árvizek, aszályok kockázatát. Bár a víz mennyisége állandó, a hidrológiai ciklus felgyorsult, és a szélsőségek gyakoribbá… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet #123”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szöllősi-Nagy András, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet #123”?

Fő témái: klímaváltozás, víz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet #123”?

Megjelenés: 2025. 03. 23.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-globalisan-novekvo-nepesseg-teszi-nagy-kinccse-a-vizet-123-61195788

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból