Kék Bolygó - Áder János podcastja

A jövő éléskamrája #111

· PT26M44S

Összefoglaló

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ főigazgatója, Baktay Borbála a Kék Bolygó podcastban beszélt a klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás fontosságáról. Kiemelte, hogy a 65 éves tápiószelei intézet nem múzeum, hanem aktívan terjeszti a fajtákat, melyeket házi…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 10. 07.
Hossz
27 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
klímaváltozás, biodiverzitás, génmegőrzés, alkalmazkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem és beszélgetőtársam baktai borbála a nemzeti biodiverzitás és génmegőrző központ főigazgatója jó napot kívánok szeretettel köszöntöm én is a hallgatókat ez a központ ez tápiószelén van és az idei esztendőben éppen 65 éves szerintem viszonylag kevesen tudnak arról hogy egyáltalán ilyen intézmény működik magyarországon úgyhogy ezért talán érdemes először azzal kezdenünk hogy magát az intézményt mutassuk be hogy mi is a feladata egy ilyen génbanknak hány ilyen génbank működik a világon és ez a magyar ami a tápiószelén van az önöké az hol helyezkedik el ebben a rangsorban mondjon erről nekünk egy rövid intézménybemutatást aztán utána a majd az érdemi munkáról is beszélünk természetesen igen a tápiózelei génbank ahogy említette 65 éves tehát 1959-ben alakult meg de mint minden hazai hasonló intézménynek természetesen van régebbre nyúró előérete 800-as évek végétől már tulajdonképpen fajt kísérletekkel nemesítéssel állami gazdaságként is működött tehát egy kicsit nagyobb múltra tekint vissza de mindenképpen el kell mondani hogy a nemzeti biodiverzitás és gémegőrzési központ 2019 júniusa óta működik ilyen formában és az egyik része a tápiózelei növényi génbank de hozzánk tartozik gödöllőn a haszonállat génbank amely korábban haszonállat génmőrzési központként működött és a legkiemelkedőbb tevékenysége az továbbra is az őshonos baromfi fajták fenntartása és az ezzel kapcsolatos kutatómunkák a nemzeti biodiverzitás és génmegőrzési központ köz pontja az tápiózelén található és a tápiózelei növényi génbank az jelen pillanatban a világon található nagyjából 1700 game bank közül 1700 így van nagyjából 1700 game bank van jelen pillanatban a világon ezek közül a a génbankok közül a gyűjteményét gyűjtemény nagyságát tekintve nagyjából az első 20-ba rangsorolható az egy komoly komoly dicséretes eredmény pláne egy ilyen picike kis ország esetében hiszen azért nyilván a nagyobb országok mint kína oroszország az egyesült államok gondolom ebből az 1700-ból jó néhány ilyen gamebankot birtokolnak na most ez jó végszót adott nekem mert ugye hogy készültem a beszélgetésre persze megnéztem hogy mi mindent is őriznek hát majd el fogja mondani pontosan én csak egyeten számot mondanék a hallgatóknak aztán majd fog mondani többet is hogy 1300 minta van önöknél 1300 így van hát napjainkban mindent szeretünk számokban mérni és nyilván a gamebankok is ha úgy tetszik versenyeznek egymással de ez csak egy nagyon névleges versenyzés ez igazából nem így van mert a gamebankok között nemzetközi szinten fantasztikus együttműködés van évtizedek óta a mi gamebankunk valóban 57000 különböző fajtának a 130000-nél is több mintáját őrzi ez azt jelenti úgy lehet elképzelni körülbelül 1200 növényfajt tárolunk a hűtött hűtött tárolóinkban és ennek a 1200 növényfajnak az 57000 különböző fajtája az nagyon-nagyon sokszorosa annak amit jelenleg magyarországon a mezőgazdasági termesztésben használunk ugye azért tegyük hozzá ezy kárpátmedencéek tehát nem a világ másik végéről hozunk ide különböző növényi magokat hanem azokat tartják önök vagy őrzik önök amik itt a kárpátmedencében vagy magyarországon megteremtek ősfonosok voltak akkor csak néhányat a hallgató kedvéért hogy én amikor olvastam hogy hát mondhatom azt hogy elképettem mert ezek olyan olyan számok amiket az ember nem nem gondolna hogy 800 féle búza 800 féle búza ennek a mag magját őrzik 1700 fajta paradicsom 570 féle burgonya hogy csak néhányat mondjak a fontosabb általunk fogyasztott növények közül hát az ember tényleg így 8000 féle búza hát hogy lehetséges az igen óriási szerencsénk van hisz itt a kárpátmedencében óriási a formagazdagsága a fajtaagazdagsága a mezőgazdasági növényeknek és ugye tudni kell azt hogy itt a kárpátmedencében gabonanövények ezen belül is búza termesztésével több mint 8000 éve foglalkoznak és ez a szám ez ez a 8000 év ez mindig megy egy kicsit vissza ahogy fejlődik a technika és a régészeti áshatások egyre nagyobb segítséget kapnak a különböző társtudományoktól lesz az még valószínűleg 10-12000 év is vagy még annál több rengeteg genetikai alapanyagot hagytak elődeink ránk nyilvánvalóan itt a kárpátmedencében a gabonanövényeknek a fajta gyűjtemény és a formagazdagsága a legnagyobb így valóban ahogy említette 8500-nál is több búzafajta található a mi gamebankunkban ezzel egyébként a tizenvalahanyadikak vagyunk a a világon búzagyűjteményeket tekintve de azért kiemelném például a babgyűjteményt ami több mint 4000 különböző babfajtát takar ami szinte egyedülálló a világon néhányan előznek meg minket és ezek nem véletlenek óriási nagy a a a a fajta gazdagsága ezeknek a a növényeknek és fontos megemlíteni hogy a mi génbankunk az nem csak a magyarország mai területén gyűjtött és gyűjt a mai napig hanem a környező ország magyar lakta területein is a mai napig zajlanak gyűjtések és gyűjtőutak és évente több mint 150200 új gamebanki tétellel tehát új fajtával növekszik a gyűjteményünk tehát még még most is lehet szaporítani egyébként a számát a megőrzött magoknak majd ennek a hasznáról és a a vagy inkább azt mondom potenciális használról a benn rejlő lehetőségről majd később szeretnék még beszélni de biztos hogy nem csak bennem motoszkál a kérdés hanem a hallgatókban is hogy összegyűjtik ezeket a magvakat hogyan tárolják hogyan tudják megőrizni a magnak a csíraaképességét hány évig hogyan tudják ellenőrizni hogyha mondjuk azt ott kiveszik ebből a a nyilván hűtőkamrában van vagy mélyhűtőttállapotban kiveszik onnan akkor akkor hogyan tud ebből egy újra egy szárba szökkenő növény lenni erről mondjon azért néhány szót mert biztos hogy ez érdekli a hallgatókat igen a legnagyobb gyűjteményeink itt a gamebankban valóban a magbanki gyűjtemények ezeket a a magok okat mi egy nagyon kíméletes szárítás után ami azt jelenti hogy a magoknak a nedvességtartalma 4 és 7% közé kerül ami egy nagyon-nagyon alacsony nedvességtartalom ezt követően ebbe a szárított formába gyakorlatilag vákuumcsomagoljuk és így kerülnek a hűtött tárolókba ez az a a kíméletes szárításmód amit a a magok el tudnak viselni és meg tudják őrizni a csí képességüket illetve életképességüket és ebbe a szárított formába kerülnek 5 fokos illetve mínusz 200 fokos hűtőtárolókba attól függ hogy melyikbe hogy mi a cél az adott g génbanki anyaggal a mínus20 fokos tárolás az elvileg 100 évig is csíraképesen tudja őrizni ezeket a szárított magokat de ezt még nem tudjuk pontosan mert csak 65 évesek még önök úgyhogy majd még várkább 25 évet amikor az első magokról így van így van majd akkor elmondom ha mindenképpen ha ha tudunk beszélni és a másik [Zene] tárolási forma ez az öt fokos tárolás erre viszont már van tapasztalat hiszen az intézetben az első hűtött tárolók a 70-es évek elején épültek mint ahogy az egész világon ekkor indult el a génbanki megőrzésnek az a formája amit a mai napig ezek a génbankok követnek és azt tapasztaljuk hogy a 70-es években bekerült génbanki anyagok génbanki tételek egy jelentős része még mindig ott van a gamebankban és csír képesek a nemzetközi gamebank szabvány szerint nekünk ezt a életképességet legalább 10 évente minden génbanki minta esetében ellenőriznünk kell tehát van olyan génbanki anyag aki már legalább öt ilyen ellenőrzésen is átesett nyilván a csíraképesség csökken vagy csökkenhet ilyen esetben úgynevezett felújítóvetés alá esnek ezek a génbanki anyagok de az ellenőrzés az nyilván csak úgy történhet hogy elvetik azt a magot és megnézik hogy annak a magnak milyen volt a csíraképessége milyen százalékban kelt belőle ki a növény nem tehát csak ity tudja ellenőrizni hogy megőrizte a csíraképességét tehát ki kell szedni a a hűtőkrából és ki kell vinni a szántóföldre és el kell vetni a másik lehetőség hogy életképességi laboratóriumbaan vizsgáljuk mesterséges körülmények között ez ilyen mennyiségű cs csíráztatásnál hiszen évente mi 7-8000 csíráztatást végezünk 7-8000 mintának a csíráztatását végezzük erre g erre is szabványok vannak hogy ezt hogyan kell megvalósítani és valóban egyébként pontosan ez a a a szabadföldi kísérlet az amit amit szintén megadunk lehetőségként a növénynek hiszen ahogy horvát lajos kollégám szokta mondani aki több mint 40 évet töltött el ebben a gamebankban a növényel nincs mindig megbeszélve az hogy ő neki ki milyen körülmények között kell csírázni és sokszor mondjuk laboratóriumban nem mutat semmit de szabadföldön igen ugye egy génbank számára minden mag érték mi nem tehetjük meg hogy hogy csak úgy felhasználjunk magokat tehát mi mi minden egyes magot ugyanúgy őrzünk mint mint mint mások akár égzereket vagy bármi egyebet hiszen ha ha nem marad semmi más csak egyetlen egy darab magunk abból még mindig lehet tovább haladni viszont hogyha egy sincs akkor abból már sajnos nem igen elveszítünk akkor egy lehetőséget majd erről mindjárt beszélünk ugye és ha jól tudom akkor arra is van példa hogy gazdáknak odaadják és a gazdák bizonyos területen ezt a magot maradjunk mondjuk a azt mondta babból nagyon sokfélénk van hogy azt a fajta babot elkezdik termeszteni ami két dologra jó gondolom én az egyik hogy megnézzük hogy milyen a csíaképessége tehát hogy ugyanolyan mennyiségű termést hoz mint amit reméltünk tőle amikor elvittük a gamebankba a másik hogy a megváltozott klimatikus viszonyok között megnézzük hogy ez a mag amit mi tároltunk 20 30 40 évvel ezelőtt milyen képességekkel rendelkezik hogyan tud alkalmazkodni jobb vagy rosszabb termés eredményt hoz ez a kettő gondolom én a haszn annak hogy így a gazdák segítségével akár nagyobb területen is próbára teszik tesztelik a a magoknak a csíraképességét jól gondolom így van rengeteg ilyen és ehhez hasonló együttműködésünk van a a gbank feladatai alapvetően öt öt fő részre oszthatók ez a megőrzés amiről már beszéltünk adott esetben hűtött tárolókba a felszaporítások felújítóvetések amik szabadföldi munkát igényelnek a dokumentálása leíróvizsgálatok készítése ez is nagyon fontos hogy tudjuk hogy mit ő őrizzük és nagyon-nagyon fontos a a a gamebank életében az hogy ez nem egy múzeum ez egy élő gyűjtemény amit folyamatosan használunk és a gbanki génbankoknak egy nagyon fontos feladata az úgynevezett közreadás ezt egyébként a fao az ensz mezőgazdasági és élelmezési szervezete is gyakorlatilag előírja a gamebankoknak hiszen hogyha mindenki magának tartogatna mindent akkor nem biztos hogy előrébb jutna a mezőgazdaság világszinten úgyhogy a gamebanknak egy egy kiemelt feladata és ezt mi is kiemelt feladatként kezeljük hogy elérhetővé tegye a gyűjteményeiben őrzött különböző fajtákat mi 2013-ban indítottunk egy kampányt arra hogy hozzá lehessen jutni a mi gén bankunkban őrzött fajtákhoz ezen belül is azokhoz amit mi arra érdemesnek látunk nyilván egy gamebank nagyon sok mindent tár ól és nem minden alkalmas mezőgazdasági vagy kertészeti tevékenységre de tekintettel arra hogy mi évente több mint 7000 különböző fajtát szaporítunk a saját területünkön akár gamebanki céllal akár kísérletek miatt ez több mint 500 növényfajhoz tartozó 7000 fajtát kell érteni ezalatt ezért van egy elég pontos rálátásunk arra most így 65 év után már hogy a gamebanki gyűjteményben mi az ami arra érdemes hogy termesztésbe lehessen vonni közzéteszünk egy ajánlati listát minden februárban amiből lehet választani hobbertészeknek is igazából bárkinek és annyira célba ért ez a kampány hogy gyakorlatilag az elmúlt 12 évben meg 10 szereződött a gamebank által kiküldött minták száma nagyon pozitív visszajelzésekkel és azt látjuk hogy hála az égnek kezdenek terjedni az or országban azok a a a régi fajták házikerti fajták tájfajták akár paprikából paradicsomból babokból és egyéb fajokból amik érdemesek arra hogy a hazai kertekben ismét megvessék a lábukat és és meghonosodjanak ezen kívül vannak természetesen sokkal komolyabb szakmai együttműködéseink gazdákkal ahol nagyobb területen kifejezetten a a termesztés biztonságossága és a termész termesztés technológia vizsgálata és kialakítása céljából több mint 20 gazdával van szerződésünk akik különböző gabona és egyéb növényeket próbálnak ki a saját területeinken amellett hogy párhuzamosan mi is ugyanezt tesszük a saját tápiószelei területün területeinken és vizsgáljuk azt hogy hogy hogy hogy hogyan viselkednek termesztésben nagyobb táblákon mint a génbanki felszaporítások milyen terméseredményeket hoznak milyen beltartalmi értékeik vannak hiszen van erre is laborunk hogy ezt vizsgál vizsgáljuk és milyen milyen tapasztalatai vannak a gazdáknak a most azt a kérdést amit most akartam föltenni átugrom mert az amit mondott ahhoz inkább a következő kérdés passzol ugye a múlt héten akik a podcastot hallgatták azok hallhatták hogy nagyistvánnal arról beszéltünk hogy az asszánynak milyen következményei vannak hogyan tud alkalmazkodni majd magyarországon az aszályhoz hiszen vélhetően a klímaváltozás következtében egyre több aszályos évre kell felkészülnünk ugye 22-ben is volt egy nagy azály az idei nem olyan nagy nagy de azért elég komoly veszteségeket okozott a gazdáknak tehát ott ugye arról beszéltünk nagyistván agrárminiszter úrral hogy szárazságtűőb fajtákra van szükség esetleg az eddig megszokott fajták helyett más fajtákra tehát mondjuk a kukorica helyett kölesre zabra moharra az előbb említette a babot a hagyományos babfajták helyett mondjuk a homoki babra esetleg a ciró is szóba került tehát szárazságtűrőb fajták ugye itt a mezőhegyesi [Zene] kutatóintézetnek komoly szerepe van a nemesítésben de ezt most szárójelbe tesszük más típusú növényeknek a használata vetése alkalmazása és itt az önök gamebankja komoly segítséget jelenthet hiszen azt mondhatják hogy igen a nálunk tárolt magokból a megváltozott egyre melegedő egyre szárazabb egyre szélsőségesebb csapadék eloszlást biztosító kárpátmedencében ezek a fajták maradjunk a babnál maradjunk a homoki babnál a homoki bab gazdaságosan termeszthető érdemes talán inkább ezzel próbálkozni kedves gazdák tehát hogy a nem csak tudományos haszna van annak amit önök az se kevés tehát nem becsülném le hanem közvetlenül a gazdák…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A jövő éléskamrája #111”

Miről szól ez az epizód: „A jövő éléskamrája #111”?

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ főigazgatója, Baktay Borbála a Kék Bolygó podcastban beszélt a klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás fontosságáról. Kiemelte, hogy a 65 éves tápiószelei intézet nem múzeum, hanem aktívan terjeszti a fajtákat, melyeket házi… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A jövő éléskamrája #111”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A jövő éléskamrája #111”?

Fő témái: klímaváltozás, biodiverzitás, génmegőrzés, alkalmazkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A jövő éléskamrája #111”?

Megjelenés: 2024. 10. 07.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-jovo-eleskamraja-111-28834906

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból