Kék Bolygó - Áder János podcastja

A jövő tantárgya és nevelési programja #98

· PT22M15S

Összefoglaló

A Pannon Egyetem mesteroktatója, Szűcs Attila a fenntarthatósági témahét kapcsán beszél a fiatalok viszonyulásáról a témához. Kiemeli, hogy a fenntarthatóságaggodalomra, cselekvésre ösztönző, de egyben lehetőség is, különösen a projektérettségi és a pedagógusképzésbe integrált…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 04. 08.
Hossz
22 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
fenntarthatóság, fenntarthatósági témahét, pedagógusképzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem és beszélgetőtrsam szűcs attila gondolkodtam hogy mindent felsoroljak-e mert mégis csak pedagógus tanító földrajszakostanár okleveles környezettantanár köz kutatási vezető mesterpedagógus szaktanácsadó klímareferens hát e y alig győzöm fösorolni egyébként hogy milyen tisztségeket vagy milyen végzettségekkel is rendelkezek úgyhogy nagy tisztelettel köszöntöm itt a stúdióba azért kértem hogy beszéljünk mertogy két hét múlva lesz a fenntarthatósági témahét méghozzá a ilenc alkalommal rendezzük meg a fenntarthatósági témahetet április 22 és 26 között lesz ezt ez most az idei esztendőben és gondoltam hogy beszéljünk arról hogy a fiatalok hiszen nagyon régóta van már a szakmában hogyan viszonyulnak ehhez az egész gondolatkörhöz ezt szeretném most körbejárni majd a következő fél órában köszönöm a meghívást elnök úr tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat és nézőket induljunk el a káhától induljunk el a káhától hogy a fiatalok számára ez hogy fenntarthatóság hiszen ez lesz ennek a hétnek a neve hogy fenntarthatósági témitt fenntartható ág ez benne van a fogalomtárukban tudják hogy ez mit jelent vagy csak azért mert ez egy jópofa dolog a ezen a héten csinálnak valamit ami mondjuk inkább a környezet megóvásához kapcsolódik mi a tapasztalata ez mindigaz tehát ha ha elindulunk a khh-tól valamikor az 1995-ös nemzeti alaptantervben fogalmazták meg először a a környezeti nevelés fogalmát mint minden pedagógusnak kötelező nevelési tartalmakat és onnantól kezdve azért eléggé hosszú idő volt arra hogy a hogy a fenntarthatóság fogalmát az intézmények bevezessék természetesen először csak környezeti ismeretekről környezeti nevelésről volt szó és aztán valahol a 2000-es évek közepétől kezdve pedig maga a fenntarthatóság fogalma vált ismertté én úgy gondolom hogy minden minden iskolás diák számára és ugye különös tekintettel a középiskolás diákok számára ra válhatott ez nagyon fontossá ugyanakkor nagyon nehéz megfogalmazni mit is jelent ez a gyerekeknek hiszen adott egy egy óvodás korú gyermek akinek nem kell hogy jelentsen még semmit sima fenntarthatóság hiszen egy hiszen egy természetes kapcsolatban van a környezetével és és önmagában egy óvodásgyerek fenntartható életet él de a későbbi években egyre fontosabbá válik egy diák számára az hogy az ő környezetében hogyan tud ő együttműködni hogyan tud közreműködni az utóbbi években ha belegondolunk a globális trendekbe akárhogy is nézzük akár az éghajlatváltozás akár az erőforrásválság akár a az ökológiai válság irányából közelítünk azért a a közös halmaza ezeknek a súlyos kifejezéseknek azért mégis csak az ember tehát a a fenntarthatóság fogalma maguknak a diákoknak egyrészt egy talán aggodalomra talán cselekvésre ösztönző kifejezés de ugyanakkor egy lehetőség is hiszen a fenntarthatósági témét 2016-os kezdésével mégis csak egy olyan projekthét vált lehetővé minden köznevelési intézmény ugye elsősorban az iskolákra és a a az általános iskolákra és a középiskolákra gondolunk tehát egy olyan projekthét vált lehetőséggé a diákoknak és természetesen ugye pedagógusoknak összességében az iskoláknak ami gyakorlatilag egy egészen más típusú tan ási formát jelentett a diákok részére tehát ez egyúttal egy buli is volt egy kicsit kikapcsolódni a hétköznapi programokból a hétköznapi játékos formában tanulni nem játékos formában tanulni és egy kicsit kimozdulni az iskolából tehát ez nagyon fontos nem csak az úgymond kötelező tanulmányi kirándulásokat futjuk le a a fenntarthatósági témahétennél jóval több nemcsak a a különböző óralátogatási lehetőségekre gondolok itt a meghívhatunk különböző saját szakterületén kiváló szakembereket a saját intézményünkben hanem mi is elmehetünk más területekre a fenntarthatósággal összefüggő intézményekhez nemzeti parkokhoz esetleg cégekhez megismerni a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseiket a ugye 27 évig dolgozott általnos és középiskolákban tehát kellő tapasztalata van és most már öt esztendeje a pannon egyetem kötelékébe tartozik tehát mondhatnám azt is hog az oktatás minden szintjét megjárta megtapasztalata tehát van a tapasztalata arról hogy a gyerekek hogyan viszonyultak ehhez a kérdéshez és hogy milyen ennek a fejlődés története ha szabad ezt mondani egy adatot azért hadd mondjak a kedves hallgatóknak hogy a az elmúlt esztendőben tehát 2023-ban már 450000 gyermek vett részt fiatal vett részt a fenntarthatósági témahét programjain ez mindenképpen azt gondolom hogy siker siker a kezdeményezők szempontjából és siker a fenntarthatósági téma hét lebonyolításában segídkező pedagógusok szempontjából is hiszen nélkülük ez a rendezvény ez a rendezvéysorozat ez a hét ez nem lenne sikeres nem lehetne sikeres de történt más is a az elmúlt években ugye megjelent két tankönyv a zöldföld egyes és kettes változata ugye a középiskolák felsőbb tehát gimnáziumok felsőbb osztályirra aztán alsóbb osztályra most írják az általános iskolásoknak szóló tankönyvet választható tárg lett a középiskolákban a fenntarthatóság és most már érettségizni is lehet belőle hogyan értékelik a fiatalok ezt tehát van visszacsatolás visszajelzés erről a a pedagógusok számára igen hát ha a fiatalok választhatnak akkor szeretnének érettségizni fenntarthatóságból a fenntarthatóság tantárgy az egyetlen olyan tantárgy amely 100%-os projektérrettségét jelent egy középiskolás diák számára tehát gyakorlatilag az ő érettségire felkészülésének a folyamatában időben megismeri több hónappal korábban megismeri az éppen aktuális projekttevékenység feladatokat ezt a projekttevékenységet végrehajtja a diák majd erről pedig az érettségin beszámol és így egy középszintű érettségi jegyet kaphat és természetesen mivel rengeteg támogatás segítséget illetve szakmai anyagokat lehet ehhez biztosítani és itt mindjárt a zöldföld pedagógiai programról egy kicsit bővenen beszélnék gyakorlatilag a a tanuló számára egy egy nagyon jól tervezhető és stabil középszintű érettségieles eredményt biztosíthat mindez azért avassom be bennünket mert ezt lehet hogy nem mindenki tudja ez a projekt érettség ez egy nekem is egy új fogalom hogy ez pontosan mit jelent hogy kiválaszt a diák lehet hogy egy étlapról kvázi egy idézőjelbe tett étlapról kiv választ egy témát mondjuk a műanyag újrahasznosításának kérdése most hasomra ütöttem és akkor a tanár tanára segítségével ezt a témát feldolgozva egy dolgozatot tesz le az asztalra és utána erről számoltad és ez lesz az érettségi formája tulajdonképpen hogy erről utána beszélgetnek beszámol így néz ki ez vagy rosszul értelmezem igen ez így van vegyük például a hulladéktémakört egy hulladékos témakör ben nagyon fontos az hogy egy helyi környezetben például az iskolai környezetben hogyan is állunk hozzá a hulladékokhoz hogyan is állunk például a szelektív hulladékgyűjtéshez és ezzel kapcsolatban a diák számára lehetőség van egy kutatás lefolytatására ennek a kutatásnak az értékelésére és az értékelés végén pedig akár javaslatok megfogalmazására is hogyan tudja akár az intézmény fentntarthatóbbra állítani a saját szelektív hulladékgyűjtését hogyan lehet tovább lép a jelenlegi helyzetből tehát mint egy kvázi szakdolgozat illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységek jelennek itt meg és amikor az érettségi napjára időpontjára sor kerül akkor pedig erről a folyamatról tesz egy prezentációt így tudja igazolni azt hogy ő ebből felkészült és elvégezte ezt a feladatot na kíváncsi vagyok egyébként hogy mik lesznek a tapasztalatok de hát erről ma jövőre tudnánk beszélgetni ugye említette hogy a pedagógusoké képzésében is részt vesz és a kékbog alapítvány az létrehozott ösztöndíjakat ösztöndí és eg ösztöndíj programot azért hogy minél több olyan pedagógus legyen akinek a tudása az önök segítségével a felkészítők segítségével tovább gyarapszik és még mélyebben még alaposabban még több információ birtokában tudja átadni a fenntarthatósági témakör höz tartozó tárgyakat mi a tapasztalata hogy azok a pedagógusok akik akiknek akik részt vesznek ebben a továbbképzésben hogyan fogadják ezt mennyire mennyire bocsánat hogy ezt mondom hogy mennyire vevők a azokra a gondolatokra amit önök a képzésben résztvevők a pedagógusok képzésében résztvevők megfogalmaznak mennyire nyitottak inkább ezt az a jó szó talán adott jelen pillanatban három egyetemen elérhető a fenntarthatóság alkalmazására felkészítő komplex szakvizsgás pedagógus képzés ennek az egyik helyszíne a panon egyetem a pedagógusok egy olyan szintetizáló képzésben tudnak gyakorlatilag részt venni ahol nem csak a pedagógiai ismeretekre tudnak szertenni hanem azokra a nagyon fontos és és abszolút aktuális ismeretekre amelyek esetlegesen nem is a pedagógiai munkaterületére tartoznak gondolok itt például a környezeti fenntarthatóságra ökológiai fenntarthatóságra a társadalmi fenntarthatóság témakörére tehát ennek a képzésnek a birtokában a a képzés végén a a pedagógusok nem egy átlagos pedagógus képzésen vannak túl sokkal inkább fenntarthatósági szakemberré válnak nagyon fontos ugyanakkor a a szakvizsgás pedagógus képzésem ugye egy levelező posztgraduális képzés ellen mellett arra törekednünk az egész felsőoktatásban hogy hogy a fenntarthatóság egy könnyen választható tárgyá váljon és esetlegesen kötelező tárgyá váljon minimálisan a pedagógus képzésben de gyakorlatilag a az egész felsőoktatásban kötelezővé lehetne tenni kapcsolódó tárnyakat ha a nappali képzést vizsgáljuk és itt a zöldföld pedagógiai programnak a a létét az utóbbi időszakban elkezdtük beépíteni a zöldföld pedagógiai program szemléletmódját a nappal is pedagógus képzésbe képzésünkben mind az ovóképzés mind a nappalis tanítóképzés területén elég jó eredményeink vannak ebben hiszen a zöldföldpedagógiai program nem csak a tankönyveknek megfelelő 910 illetve 11-12 évfolyamban használható sikerrel hanem az alacsonyabb évfolyamra járó tanulóknak is illetve ne felejtsük el azt hogy rövidesen megjelennek az általános iskolára vonatkozó tartalmak is a zöldföld keretén belül összefoglalhatom úgy amit az imént mondott hogy ha megteremtjük a megfelelő ő tudásbázist és ott vannak önök akik ezt át tudják adni és megteremtjük a pénzügyi feltételeit is annak hogy a az érdeklődő pedagógusok ehhez a képzéshez hozzáférjenek részesei lehessenek ennek a képzésnek akkor van érdeklődés méghozzá komoly érdeklődés a pedagógusok részéről hogy ezt a tudást elsajátítsák a korábbi tudásukat gyarapítsák és utána ezt pedig átadják majd a gyerekeknek a diákoknak igen de gyakorlatilag párhuzamosan fut két igény tehát egyrészt a diákokban óriási igény van arra itt most a középiskolás diákok részéről a a a fenntarthatóság táárggyal kapcsolatos tanulmányok illetve a kapcsolódó középszintű projektérettségi az az egyik cél a középiskolás korban természetesen az általános iskolás gyerekek esetében pedig mindenféle akár tanórai akár tanúrán kívüli tevékenységekről beszélhetünk tehát a diákok részéről is óriási igény van illetve természetesen azon pedagógusok akik már rendelkeznek egy-egy szaktárgyi képzéssel illetve olyan nem feltétlenül természettudományos képzéssel rendelkeznek hiszen itt gondolhatunk egy magyart tanárra gondolhatunk egy történelemtanárra vagy egy nyelvtanárra is akár ebben az esetben az ő az ő számunra egy olyan szintetizáló tantárgy egy olyan szintetizáló tudás válik lehetővé amelynek a segítségével magabiztosan tudják a a fenntarthatóságért tanulást a gyerekekkel együtt művelni és itt egy pillanatra meg is állok ennél a kifejezésnél a fenntarthatóságért tanulás valahol ez egy ez egy nehéz gondolat de ugyanakkor a kulcsa is a jövő pedagógiájának hiszen körülbelül 30 évvel ezelőtt a a környezeti nevelés körülbelül a környezeti ismeretek átadását jelentette egy egyirányú folyamatot hogy azzal tudtak-e a gyerekek kezdeni valamit tát az az esetleges volt nyilván egy falusi gyerek több mindent tudott vele kezdeni mint egy város közepén közelebb volt egy kicsit a mindennapi ére tesztát a gyakorlati próbákat k igen hamarabb eljutott hozzá bocsánatot igen igen és ez ez ezután mondjuk a a környezeti ismeretekről tanulást mondjuk azt hogy felváltott a környezeti nevelés ebből a környezeti nevelésből hogy ne csak a természeti környezetre utaljunk a fenntarthatóságra nevelés fogalma vált ismerté de ez a fenntarthatóságra nevelés fogalom ez valamilyen módon azt sugalmazza hogy a pedagógus tudja hogy mi a fenntartható tehát én mint pedagógus ha én fenntarthatóságra nevelek akkor ezek szerint én birtokában vagyok annak hogy mi a végső állapot mi az ami fenntartható lesz hány darab autónk lesz milyen társadalmat fogunk megélni milyen gazdasággal fogunk működtetni egy társadalmat tehát a fenntarthatóságra nevelés helyett ma már szerencsésebb a fenntarthatóságért tanulás fogalmát alkalmazni hiszen valamilyen módon mégis csak a gyerekekkel együtt tanuljuk a gyerekekkel együtt keressük a a fenntarató megoldásokat ezért is van rendkívül fontos jelentősége egyébként a zöldföldpedagógiai programnak és itt egy pillanatra azért visszacsatolok a fenntarthatósági témahétre azért van különös jelentősége a fenntarthatósági témahétnek is mert olyan lokális cselekvési lehetőségeket biztosít a gyerekek számára amelyek közvetlen visszacsatolást fognak jelenteni közösségben együtt alkotva a megoldásokat keresve fogjuk az adott iskolánk udvarában vagy a szomszéd parkban megoldani azt az adott környezeti helyzetet akár egy madáróú kihelyezésével és ezután ennek a sikerén felbuzdulva fogunk tudni egy kicsit bővebben egy egy kicsit nagyobb hatókörben működni de akkor is ezek a sikereink ezek minden esetben lokálisak lesznek és ezért is nagyon fontos az hogy a ha a pedagógus képzést vizsgáljuk illetve a pedagógus képzés minden vetületét vizsgáljuk a környezeti fenntarthatóság tekintetében hogy a pedagógusok rendelkezzenek ezekkel a módszertani elemekkel és a pedagógust a leendő pedagógust én projektpedagógiára csak projekt módszerekkel tudok tanítani és akkor innentől kezdve az egyetem környezete is ugyanolyan fontossá válik az egyetemi hallgatókkal ki…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A jövő tantárgya és nevelési programja #98”

Miről szól ez az epizód: „A jövő tantárgya és nevelési programja #98”?

A Pannon Egyetem mesteroktatója, Szűcs Attila a fenntarthatósági témahét kapcsán beszél a fiatalok viszonyulásáról a témához. Kiemeli, hogy a fenntarthatóságaggodalomra, cselekvésre ösztönző, de egyben lehetőség is, különösen a projektérettségi és a pedagógusképzésbe integrált… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A jövő tantárgya és nevelési programja #98”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A jövő tantárgya és nevelési programja #98”?

Fő témái: fenntarthatóság, fenntarthatósági témahét, pedagógusképzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A jövő tantárgya és nevelési programja #98”?

Megjelenés: 2024. 04. 08.. Hossz: 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-jovo-tantargya-es-nevelesi-programja-98-95375423

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból