Kék Bolygó - Áder János podcastja

A szennyezésből teremtenek értéket #80

· PT24M23S

Összefoglaló

A podcast epizódban a magyar tulajdonú eChemicles Kft. alapítója és társ-tulajdonosa, Janáky Csaba mutatja be a cég szén-dioxid-megkötési és -átalakítási technológiáját. Elmondja, hogy a cég ipari kibocsátásnál képes megfogni a szén-dioxidot, majd megtisztítva és átalakítva azt…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 08. 28.
Hossz
24 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
szén-dioxid-megkötés, technológia, ipari kibocsátás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is legutóbbi adásban már említettem hogy 2021 után idén szeptember végén egy újabb fenntarthatósági expót ez a kékbolygó alapítvány erre az expóra a fenntarthatóság iránt elkötelezett a fenntarthatóság problémakörében problémahalmazában üzleti lehetőséget látó és a mai formában fenntarthatatlan életünk életformánk valamelyik kérdésére kézzel fogható válasz kínáló cégek bemutatkozása lesz az expo a legutóbb egy víz témájával foglalkozó cég mutatkozott be a podcastban most pedig egy a széndioxid kibocsátásával megkötésével tárolásával foglalkozó vállalkozás vezérigazgatója alapító vezérigazgatója janáki csaba van itt a cég neve pedig e chemicals így van jó napot kívánok jó napot kívánok én is köszöntöm a kedves hallgatókat kezdjük azzal szerintem mint a múltkor is hogy milyen problémára nyújt megoldást az önök vállalkozása és az önök találmánya vagy az önök által a nyújtott szolgáltatás igen ugye azt sokan tudják sokszor elhangzik a médiában hogy mind az európai unió mind magyarország célul tűzte ki 2050-re a nettó klímasemlegességet ami ugye azt jelenti hogy a kibocsátott széndioxidot csak annyi széndioxidot bocsát majd ki am it ellentételez is azaz nettó nulla széndioxid kibocsátó lesz 2050-re na most hogyha megnézzük hogy ezt hogy lehet elérni akkor azt látjuk hogy vannak viszonylag egyszerű lépések energiahatékonysági fejlesztések nagyobb mennyiségű megújulóenergia becsatolása a rendszerbe ugyanakkor ha végigszámoljuk azt hogy a jelenlegi energiafelhasználás ipari tevékenység hogyan dekarbonizálható teljes egészében akkor a végén fog maradni egy 20-30 szk-nyi széndioxid kibocsátás ami a meglévő technológiákkal meglévő módszerekkel nem mentesíthető ez azt jelenti hogy szükség van olyan új eljárásokra és új módszerekre ahol ezek az úgynevezett nehezen dekarbonizálható ágazatok ezek jellemzően ipari tevékenység cementgyártás acélgyártás műanyagipar petrolkémia területére jellemzőek és a mobilitás bizonyos formái nehéz tehergépjárművek tengerijózás repülés terület ahol szükség van új megoldásokra és ez nem várhatóan nem úgy lesz hogy egy csoda megoldás lesz ami mindent visz hanem a különböző szektorokban különféle megoldások lesznek a legkedvezőbbek és mi is egy ilyen megoldásnak a fejlesztésével technologizálásával méretnövelésével foglalkozunk ami megkötött széndioxid átalakítását célozza meg szénmonoxiddel ami később tovább alakítható különböző vegyipari folyamatokban akár vegyipari alapanyagokká akár üzemanyagokká például ugye megint csak egy általánosabb képet érdemes a hallgatók és a nézők kedvéért fölvázolni hiszen a műsorokban a korábbi műsorokban beszéltünk már sokszor a széndioxid kibocsátás növekedéséről amióta mérik a széndioxid szintet a légkörben ez folyamatosan nőtt az ipari forradalom kezdete óta lényegében folyamatosan nő és mi minden fogadkozás ellenére minden vállalás ellenére ideértve egyébként a párizsi klímacsúcsot is évről évre magasabb a légköri széndioxid koncentráció hiába fogadkozunk hiába fogadunk kell mindenféle nemzetközi megállapodásokat lényegében a fosszilis üzemanyagokból származó fosszilis üzemanyag és energiahordozók égetéséből felhasználásából származó széndioxid kibocsátás folyamatosan évről évre nő és ennek ugye a tudósok megmondták hogy mi a következménye ez a föld részben a tengervíz emelkedésével t részben a hőmérséklet a tengerv víz hőmérsékletének emelkedésével és a földfelszíni hőmérséklet emelkedésével jár és ennek meglehetősen komoly következményei lehetnek a bioszférára és a mi életünkre is ezért kulcsfontosságú ahogy ön is említette a s széndioxid kibocsát csökkentése az egyik oldalon és a kibocsátás a már kibocsátott széndioxid most ha hadd mondjam így megkötése csapdába ejtése kiszippantás a levegőb ezek nem tudományos kategóriák majd nyilván pontosítani fogja tehát csökkentsük a kibocsátást de ha már ha már a levegőbe jutott akkor azt valamilyen módon kössük meg illetve azoknál a cégeknél említette az iparágakat ahol egyelőre nem nem nagyon tudjuk a megoldani kiváltani az energiahordozókat akkor valahol a kibocsátás helyén ejtsük csapdába ezt a széndioxidot és akkor történik valami és erre ön erre nyújtanak önök megoldást így van pontosan én itt vénném tovább a gondolatot hogy alapvetően amikor széndioxid megkötésről beszélünk akkor két nagy kategória van az egyik az úgynevezett pontforrásokból való megkötés ezek különböző ipari üzemek energetikai létesítmények ahol úgy kell elképzelni hogy néhány kéményen jól lehatárolt módon láthatóan és megfoghatóan van a kibocsátás ezek jellemzően úgynevezett koncentrált kibocsátási pontok ami azt jelenti hogy a kibocsátott füstgázban vagy gázban nagy mennyiségben nagy koncentrációban van jelen a széndioxid ezt viszonylag kis költséggel meg lehet fogni és innentől kezdve majd mindjárt kitérek rá hogy hogyan lehet átalakítani a másik terület hogy a levegőből szedjük ki amit egyszer már kibocsátottunk az az nehezebb tehát ugye azt mondjuk teljes joggal hogy nagyon nagy mértékben növekedett a légköri széndioxid tartalom ugye ez 420 ppm most ez azt jelenti hogy minden 1 millió levegő molekula közül 420 a széndioxid ami egy felől klímaszempontból sok másfelől kiválogatni pedig kevés tehát én azt gondolom és a kutatói fejlesztői társadalom azt gondolja hogy az első időszakban az ilyen széndioxid megkötő technológiáknak a pontforrásokkal kell indulnia hiszen ott könnyebb olcsóbb jobb megtérülésű projekteket lehet fejleszteni és ami ez idő alatt megtörténik a technológiák méret méretnövelése érettebbé válása olcsóbbá válása utána lehet nyitni a légköri széndioxid megfogás irányába ez nem azt jelenti hogy nem kell ott fejleszteni és kutatni és számos csoport és vállalkozás foglalkozik ezzel is de időrendben az én olvasatomban az elkövetkezendő 20-30 év az a pontforrásoknak a kérdése és utána pedig lesznek érett technológiák a közvetlen levegőből való megkötésre is a tehát lényegében most leegyszerűsítem hogy a kémény tetejére kell tennünk egy olyan szerkezetet ami a kibocsátott füsgázból a széndioxidot megfogja és nem engedi hogy a levegőbe ott szétterüljön így van pontosan működik ilyen berendezés egyébként magyarországon magyarországon igen pét fürdőn a péti nitrogénműveknél van egy ilyen berendezés és részben kisebb mértékben 100zz halombattán a molnál is van egy ilyen egy ilyen berendezés alapvetően technológiai oldalról nem ez az újdonság tehát a maga a széndioxidnak a megkötése az egy 100 éve ismert technológia hogy hogyan lehet füstgázból széndioxidot megkötni hogy ezt hogy lehet hatékonyan véghez vinni alacsony költségszinten véghez vinni az már egy másik kérdés és ugye a nagyon fontos az hogy eddig kevés motiváció volt arra hogy ezt valaki megtegye ugye alapvetően két irányból jöhet motiváció egyrészt ugye jöhet szabályozói oldalról hogy büntetjük a sz dioxid kibocsátást ugye ez létezik is bizonyos iparágak az ets rendszer alá tartozó iparágaknak a kibocsátott széndioxid után fizetniük kell most éppen 100€ó körüli összeget tonnánként ugye ez az egyik motivátor a másik motivátor ami hosszú távon szerintem sokkal jelentősebb lesz az pedig a széndioxidnak a nyersanyagként való megközelítése és tekintése és egy körforgásos gazdaságként való működésre való átállás amikor széndioxid ból állítunk elő olyan termékeket amiket eddig fosszilis energiahordozóból állítottunk elő na és akkor itt itt jön az önök megoldása hogy megvan a széndioxid csapdába ejtettük ott van valahol tároljuk uge az első kérdés hogy hogyan tároljuk a második hogy mit csinálunk belőle és ugye önök ha jól tudom akkor a széndioxidból szémonoxidot és abból úgynevezett szintézisgázt készítenek ami vegyipari alapanyag ként használható így van tehát alapvetően ha egyszer megfogtuk a széndioxidot ugye ezt hívja a szaknyelv carbon capturenek akkor utána két irányba lehet menni ugye vagy eltároljuk a föld alá például kimerült földgázmezőben ez egy olyan technológia ami évtizedek óta működik kisebb-nagyobb intenzitással ugye ennek egyedüli motivációja a fizetendő széndioxid kibocsátás után fizetendő kvótának az elkerülése hiszen nem használjuk f a széndioxidot semmire hanem eltároljuk az én véleményem szerint ez hosszú távon nem egy vonzó üzleti modell a másik amikor pedig hasznosítjuk ez a ccu carbon capture and utilization amikor a megfogás után vagy közvetlen hasznosítjuk széndioxidként mondok valamit üdítőknek a szénsav tartalmát nem bányászott széndioxiddal tesszük meg hanem például egy üzem kéményében megfogott széndioxiddal és megtisztított széndioxidtól lesz buborékos a annan kerülbül a buborék a a kólába mondjuk vagy bármilyen más ilyen szénsovas üdítőitalba és ez egy ipari gyakorlat ez ez egy pont egy létező jó ipari gyakorlat és egy kis kitérőként azért érdemes talán elmondani hogy amikor leálltak a műtrágyagyárak a nagy gázár miatt egy évvel ezelőtt akkor nagyon nagy hiány lett hirtelen az élelmiszeripari piacon széndioxidból mert az ott megfogott széndioxidot használja már most is sok országban a az élelmiszeriparüdítőknek a a szénsaav tartalmának a biztosítására tehát van vannak jó példák ugyanakkor nagyobb volumen és nagyobb térfogatú széndioxid hasznosítás az nem közvetlen széndioxidként való hasznosítás esetében van hanem úgy hogyha átalakítjuk valamivé na mivé alakítjuk át a mi esetünkben széndioxidból ahogy elhangzott szénmonoxidot csinálunk ami a szintézisgáznak az egyik összetevője a szintézisgáz az hidrogén és szénmonoxid és ebből tulajdonképpen az egész vegyipar az felépíthető most is vannak olyan vegyipari folyamatok amik szintézisgázon alapulnak a jövőben pedig várhatóan még több ilyen lesz mondok egy példát ami a a jövőben ilyen lesz ugye hosszas huzavona után megszületett a megegyezés az európai unióban arra vonatkozóan hogy 2035 után sem lesznek teljes egészében betiltva a belsőégésű motorok amennyiben szintetikus üzemanyaggal működnek széndioxidból előállított szintetikus üzemanyaggal működnek akkor lehet továbbra is forgalomba helyezni belsőégésű motorokat na az pont szintézis is gázon keresztül megy ez a módszer például tehát ahhoz hogy mi szintetikus benzint vagy szintetikus dízelt állítsunk elő annak az egyik legígéretesebb lépése az hogy zöld energiával állítsunk elő szénmonoxidot ahogy mi csináljuk zöld energiával állítsunk elő hidrogént és a kettőből ebből a szintézisgázból készítsünk szintetikus üzemanyagot akkor magam logikus módján hogyha ezt összefoglalom megfogjuk a széndioxidot a kibocsátás helyén tehát mondjuk a gyárkeménynél ezt rövid ideig nyilván kell tárolni akkor na mondjuk napenergiával nap nap erőművekben megtermelt energiával ebből a széndioxidból szénmonoxidot csinálok ugyancsak napenergiából csinálok mondjuk vízből elektrolízis révén hidrogént a kettőből lesz egy szintézisgáz és ebből egy új üzemanyag például így van vagy egy vegyipari alapanyag amiből utána a kézkrémet készítünk vagy pedig műanyagot vagy a akkor viszont itt egy kérd egy kitérőt had tegyek vagy kérdés motoszká bennem hogy megfogtuk a széndioxidet és újra fölhasználtuk abból amit elmondott nekem az következik hogy innentől két irány van vagy úgy használom fel hogy tartósan az a széndioxid megkötött állapotban marad nem kerülhet vissza a légkörbe vagy hogyha üzemanyagként fogom hasznosítani akkor kerülő úton ugyan később de újra visszakerül a légkörbe jól gondolom így így van tehát ez a két szélső példa tehát ugye ug az a példa amikor nagyon sokáig megkötve hagyjuk mondok egy példát beton előállítás során cementgyártás során is lehet széndioxidot felhasználni az 100 évig ott marad abba a betonba utána ha üzemanyagot állítunk elő az valószínűle egy éven belül visszakerül a a a légkörbe és ugye a kettő között vannak mondjuk a vegyipari termékek amik néhány évtizedig tárolják a a széndioxidot ez akkor működik például üzemanyagok terén ez csak akkor működik ez a modell ha közvetlenül a legőből kivett széndioxidból tudunk kiindulni mert akkor tényleg körforgásos tehát ugyan kibocsátjuk de ki is vesszük és még még egy dologra ha visszatérnék nagyon röviden ugye ez nagyon fontos hogy e zöld energiával kell csinálni ezeket a folyamatokat tehát például ugye a hidrogén előállítása elektrolízissel vagy a mi technológiánk széndioxidból szénmonoxid szintén elektrolízissel ez a párja igazából a zöld hidrogén előállításnak mert akkor lesz környezeti szempontból fenntartható ez a folyamat hogyha ezt megújuló kis széndioxid lábnyomú árammal végezzük ha ez nem így van akkor ugye nem könzeti szempontból ez nem értékelhető és itt jön be még egy energiatárolási aspektus is amiről szintén szoktunk beszélni és a mi technológiánknak az egyik nagy előnye hogy képes fluktuáló villamosenergiateljesítményt kezelni tehát amikor például túrtermelés van egy hálózaton az elmúlt hetekben magyarországon is többször volt negatív villamos energiaára a rendszerbe a túltermelés miatt akkor lehet járatni ezeket a berendezéseket nagy teljesítményen ezzel könnyítik a hálózatra eső terhet és olyankor állítjuk elő azokat a vegyipari nyersanyagokat amire amúgy meg szükség van tehát ez azt jelenti hogyha mint amogy az elmúlt napokban iss valószínűleg a nyár hátralevő részében is még nagyon erős napsütés van sok a napsütéses óránk van akkor rengeteg energiát most már ugye elhangzott az elmúlt hetekben hogy talán vagy 5000 megw n kis és nagy de naperőművi kapacitás létesült az elmúlt években magyarországon ez folyamatosan termel ennek az energiának egy részét használjuk fel és a másik akkor a fogyasztók által tehát a lakások közüzemek által fölnem használt energiából készítenek önök az önök technológiájával széndioxidból mondjuk szintézisgázt így van akkor kétszeres haszon van mert kevesebb széndioxid lesz a levegőben vagy kevesb jut a levegőbe plusz a fölös energiánkat jó célra tudtuk fölhasználni igen mi is ebbe bízunk két két lejet lehet ütni egy csapá és a ez a ez a technológia amit önök kifejlesztettek ugye én úgy tudom hogy ez a szegedi egyetem mer való együttműködés révén történt ön tanít is a szegedi egyetemen tudom hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • eChemicles Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A szennyezésből teremtenek értéket #80”

Miről szól ez az epizód: „A szennyezésből teremtenek értéket #80”?

A podcast epizódban a magyar tulajdonú eChemicles Kft. alapítója és társ-tulajdonosa, Janáky Csaba mutatja be a cég szén-dioxid-megkötési és -átalakítási technológiáját. Elmondja, hogy a cég ipari kibocsátásnál képes megfogni a szén-dioxidot, majd megtisztítva és átalakítva azt… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 08. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A szennyezésből teremtenek értéket #80”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A szennyezésből teremtenek értéket #80”?

Fő témái: szén-dioxid-megkötés, technológia, ipari kibocsátás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A szennyezésből teremtenek értéket #80”?

Megjelenés: 2023. 08. 28.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-szennyezesbol-teremtenek-erteket-80-02122625

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból