Kék Bolygó - Áder János podcastja

A talaj megóvása és a csapadék tárolása #91

· PT1H56S

Összefoglaló

Az emberiségnek egyre kevesebb vízből, egyre gyengébb minőségű termőtalajon kell egyre több embert ellátnia élelmiszerrel. A klímaváltozás súlyos következményei, mint az elsivatagosodás és a termésmennyiség csökkenése, globális problémát jelentenek. A felszíni vizek szennyezése…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 01. 02.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
klímaváltozás, talajvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, élelmezésbiztonság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tiszelettel köszöntök mindenkit akkor egy globális képp hátha azért tudok néhány új dolgot mondani az érdeklődő közönségnek és az újságíróknak is pláne az olvasóknak lehet hogy nem sokan tudják az erdőt az erdőpusztítás mértékéről elég sokat olvasak különösen a az amazonas tekintetében de hogyha megkérdezném föltenném azt a kérdést hogy mekkora területű erdőt vágnak ki évente a világon mit mondanának erre mihez mérnék egy olaszország területével megegyező annak a területnek a nagysága amit minden évben kivágunk olaszország képzeljük magunk elé a térképet és olaszország ez a kis olasz csizma minden esztendőben eltűnik pontosabban ennyi erdő tűnik el ez már önmagában is probléma de hiába vágjuk ki ezeket az erdőket nem lesz több jó minőségű föld mert ennyi vagy még ennél több korábban használt föld minősége leromlik degradálódik ahogy ezt idegen szóval mondják és aztán ez elindít egy elsivatagosodást majd erről beszélünk mert ennek magyarország vonatkozásában is van jelentősége elindít egy jelentős minőségromlást és természetesen ennek a következménye a termésmennyiségnek a csökkenése ez a talaj víz ugye a felszíni vizek legnagyobb problémája az hogy elszennyezzük őket felelőtlenül bánunk velük a felszín alatti vizeknél a legnagyobb probléma a rablógazdálkodás többet veszünk ki a felszín leg a legtöbb helyén a világnak többet teszünk ki a felszín alatti vizekből mint amit a természet megfelelő módon megfelelő időben pótolni természetes körülmények között pótolni tud ráadásul ehhez még a világ nagy részén rossz öntözési technológiák is párosulnak és hogyha ez már még mindig nem lenne elég akkor a bolondistók példájára előkapunk egy husángot hogy hát lássuk istenem hogy hogy mire megyünk ketten ismerik a történetet a bolondistó történetét ugye na hát mire megyünk ketten hát akkor most előb kapja a húsángot még a a derék ember és akkor neki áll pazarolni a nehezen megtermelt élelmiszert élelmiszerpazarlás veszteség ez még mindezt megfejeli és akkor eljutunk az alapdilemmához az alapdilemmánk pedig és a következő évtizedek dilemmája a következő egyre kevesebb egy főre eső vízből amit még ráadásul résben el is szennyezünk egyre gyengébb minőségű termőtalajon egyre több embert kell ellátnunk a következő évtizedekben megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerrel na most ezt így a nyakadba zúdítottam és én azt gondoltam hogy öt témáról beszéljünk talaj víz agrártechnológia pazarlás és élelmiszerbiztonság de mindahhoz amit elmondtam hogy a globá képpel kapcsolatban szívesen meghallgatom a és gondolom a közönség itt ülő az itt ülők a teremben ülők is szívesen meghallgatják hogy te mit gondolsz erről igen az a helyzet ha az ember belegondol abba hogy hol is tartunk akkor bizony elég sötét a kép de még mielőtt nagyon elkeserednénk azt kell mondjam hogy remény van és megoldások is vannak a megoldás kulcszava a a változás és azt kell mondjam akkor leszünk sikeresek ha önmagunkban indítjuk meg ezt a változást szerintem a legnagyobb hiba minden egyes ilyen környezetvédelmi természetvédelmi mozgalomban az hogy mindig azt akarják megszabni hogy mások mit csinálnak szerintem ott kell megfordítanunk ezt a kérdést és akkor leszünk egészen sikeresek ha azt a kérdést tesszük f hogy mit kell nekem tennem ennek érdekében hogy ne egy ilyen sötét vízió történjen és ne egy ilyen világvége hangulata alakuljon ki egyrészt bíznunk kell magunkban bíznunk kell abban hogy kutatásfejlesztés az innováció a technológia képes megfelő válaszokat találni de ez csak akkor fog rendelkezés állni ha a nyitottság is meglesz bennünk hogy ezt alkalmazni akarjuk azt is végig kell gondolni mert a világnak az egyik legnagyobb nehézsége szerint és minden bajunk egyik forrása abból a kényelmi szempontból ered mindent akarunk minden időben teljes paletán ez nagyon sok problémát okoz mert azért ez 20 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt a karácsonyi paradicsom vagy a sárga dininnye vagy lehetne sorolni minden egyéb ilyen dolgot ma viszont hozzátartozik a kényelmünköz és közben ól beszélünk hogy akkor a mezőgazdaság micsoda károkat okoz mennyivel járul hozzá ahhoz hogy a üvegházhatású gázok kibocsátása és az egész éghallat változásért milyen szerepet tölt be mi lenne ha azt a kérdést is föltennénk az én igényeim mennyivel járulnak hozzá ahhoz hogy az éghajlatváltozás bekövetkezett tudok-e én a fogyasztásom megváltozásávall a az életmódon megváltozásába alkalmazkodni ahhoz vagy azt a képmutatást játsszuk el hogy én nem számítok de mindenki más igen ne essünk ebbe a hibába de azt kell mondjam mindenkinek hogy akkor amikor azt látjuk hogy az éghajlat úgy változik és olyan gyorsan hogy a kétségbe ves kétségbe esés erőt vesz rajtunk akkor nézzük meg akár az izraeli területeknek a terművé tételét akár a spanyol mezőgazdaságnak a terművé tételét hogy lehet mert vannak megoldások de rendkívül rossz példákat is láttam nilus vidékén jártam egyiptomban öntözték a lucernát 2 m magas vol tehát nem értem el a tetejét mire a víz leért a 42 fokos hőségben teljességgel elpárogott széthúztam a lucernet és meg mutat nekik hogy nincs nem ér le a csapadék és ar azt mondták a házigazdák hogy nem probléma a nilusban van elegendő víz igen így is lehet csak amikor majd nem lesz akkor probléma lesz és amikor azt látom hogy izraelb ugyan akkor ugyanezt úgy oldják meg fordított alapon hogy a tisztított szennyvíznek a barnaavíz részével nyugodtan lehet eredményes mezőgazdasági öntözést folytatni és hogy gyakorlatilag töredéke mennyiségű vízből teszik termővé azt a területet ami egyébként sivatagos terület lenne tehát nagyon sok olyan lehetőségünk van amivel élni kell de felelősséggel kell élni és ennek ebben nagy szerepe van a családi nevelésnek az iskolának a szakmai tapasztalatoknak tudatosságunknak amikor felnőttek leszünk és a nyitottságun hogy hajlandó vagyunk-e változni változtatni mert anélkül nem fog menni sok csodára vagyunk képesek ha belegondolunk hogy ezelőtt akárcsak 100 évvel is több hektár föld kellett egy ember élelmiszertermeléséhez ma magyarországon fél hektárnyi terület jut mindenkinek és ebben európában is és a világban is egész előkelő helyen vagyunk tehát képesek vagyunk ennyi területről ami magyar országban is van több mint 20 millió ember alapélelmiszerét megtermelni most éppen azon vagyunk hogy az alapélelmiszerhez minél több hozzáadott értékkel minél több feldolgozottsági szinttel kész élelmiszert is tudjunk tenni mert azt látjuk pont elnök úr felsorolásodból kiindulva hogy az élelmiszeripar élelmzésbiztonság az nem csak stratégiai ágazattá kezd válni mindenütt a világon hanem nemzetbiztonsági kérdésé is mert amíg ember lesz a földön addig enni és inni mindig kell és egyre inkább és egyre nehezebb körülmények között de egyre inkább egészséges élelmiszerre van szükség és egészséges igóvízre van szükség amit azt mindig és minden körülmények között biztosítani kell mindenki számára istván a globális kép után akkor ezt az ött témát egy kicsit vesézzük ki talaj víz agrártechnológia pazarlás és élelmiszerbiztonság kezdjük a talajjal ugye a talaj az több mint termőföld ezt te pontosan tudod a jelenlévők többsége is valószínűleg tudja de egy sokrétű ökoszisztéma hát ha nem pusztítottuk le állatok gombák baktériumok és sok minden másnak az életere és ez kell is ahhoz tehát ez a sok rétűség ez kell ahhoz hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert termeljünk második megjegyzésem hogy nagyon lassú a humuszképződés tehát ahhoz hogy 1 cm humuszzunk legyen új humusz ahhoz attól függ hogy hol élünk a világ melyik táján de 300 kötőjel 500 évre van szükség elképzelniés riasztó hogy ilyen hosszú időre van szükség 1 centi humusz képződéséhez és itt jön a harmadik probléma hogy ez a talaj ráadásul jelentős mennyiségű széndioxidot köt meg és raktároz és jön a következő kérdés hogyha nem figyázunk rá rossz technológiát alkalmazunk akkor a szél és a víz következtében ezt az 1 cmt és nem 1 cmt hanem többször 1 cmt ami korábban sok-sok évszázad és évezred alatt képződött azt elveszítjük és akkor innentől jön a kérdés hogy a mai művelési technológiák ebben milyen szerepet játszanak ugye sokan mondják különösen talaj al foglalkozó mérnökök agrármérnökök ezt a területet alaposabban ismerő kutatók hugy a magyar művelésnek az egyik problémája hogy a talajnak a fölső 20-25 cenjét megszántjuk lényegében arra törekszünk hogy szármaradvány ne legyen nagyon sokszor végigmennek a gépek a talajon ennek következtében töbítik de egyfajta elveszíti a porózusságát a talaj tehát azt mondták nekem egyszer hogy egy ilyen homokozót csinálunk belőle az hogy ezt a fajta korábbi szerkezeti elemét a talaj elveszíti ez részben a víz megtartó képességét részben az oxigén megtartó képességét rontja és jönnek az új megoldások mintil technológia striptil technológia notil technológia te hogy látod ezt valóban létezik ez a probléma tehát súlyos probléma minden talajfajtán hiszen nekünk is különböző talajfajtáink vannak és ezek a megoldások amiket az előbb mondtam ezek az új technológiák szántási talajművelési technológiák megoldást jelenthetnek-e és ezek univerzális tehát mindenütt alkalmazható megoldások el na most megint a nyakadba szudítottam egy csomó kérdést de ezek nagyon jó kérdések hogy mindenki számára valós képzetet tudjak nyújtani amikor a markunkba fogunk egy maritnyi talajt azt képzeljük el hogy abb több élőlény van mint a bolygó összlakosság és ahhoz hogy ez a talaj termő legyen ennek így is kell maradni ugyanakkor rossz hírem van teát az elmúlt 50 esztendő során ez a talaj termékenység a talajban lévő mikroorganizmusoknak a száma ez 10%-ra csökkent le nem 10%-ot csökkent 10%-ra csökkent ez egy nagyon komoly veszély tehát nem elég az hogy az urbanizáció az iparfejlesztés következtében termőterületeket veszítünk infrastruktúrális beruházások következtében termőterületeket veszítünk hanem a meglévő termőterületeinknek a minősége is tondik és ez ebben nagy szerepet játszik az agrotechnológia ez nyilvánvaló hiszen szervesanyagot keveset juttatunk vissza műtrágyát használunk helyette a különböző agrotechnikai eljárások mind-mind azt segítették hozzá hogy a talajaink humusz képződése szervesanyag tartalma nagy mértékben romlott de ezt nem lehet ölbetett kézzel nézni nyilván tenni is kell ellene ha valaki csak kívülállóként nézi a problémát emlékeznek az m1-esen történt tömeg karambolra homokvihar következtében ugye soha nem volt ilyen korábban magyarországon már rögtön a hírekbe bekerült helytelen talajművelési eljárás mert ha ott maradt volna mú vagy szármaradvány a területen akkor ez nem fordulhatott volna elő tehát ezek mind-mind ilyen apró pici összetevői az életnek amellel nekünk foglalkozni kell vagy hagytak volna erdősávot egy szélesebb erdősávot ami megvédi egyébként a a széleróziótól a a területnek egy részét ez egy így van és akkor mondom tovább ugye tavaly átéltük a történelmi méretű aszájt és hol volt ez az aszály ott délbékén ben és kondoros környékén jártam és elképesztő látvány volt és néztem néztem és éreztem hogy valami nem nincs rendjén amikor rájöttem arra hogy mit is látok egy pingpong asztal egyenességű területet amin egy bokor sem volt 100 és 100 hektárokon keresztül óriási tehát ezen biztos hogy változtatni kell mert összefüggések vannak és akkor azt joggal kérdezte mit teszünk azért hogy ez változzék nagyon komolyan küzdöttünk azért pontosan ez a mezővédő erdőságok kérdése ami azért segíti élhetővé tenni a területeket hogy a zöldítésbe had számolhassuk be a fászárú területeket is tehát kifejezetten lehet támogatást kapni fásszárú telepítésre is azaz a mezővédő erdősároknak újra reneszánzát élhetjük az elkövetkező időszakban komoly kormányzati támogatás mellett természetesen mert erre szükségünk van látjuk hogy nem megy lehet hogy korszerű nagy mezőgazdasági gépekkel egyszerűbb hatalmas nagy táblaméretekben gazdálkodni ahol ennek adottságai is vannak de ezt föl kell adnunk azért mert sokkal nagyobb kárt szenvedünk el hogyha nem és azt is elmondom hogy mi a probléma idén már volt elég eső és mégis csalódtunk a termés mennyiségben a szemek képződtek látszatra meg is voltak a nagyságaik a szemnek de súlya nem volt a szemnek tartalma nem volt a szemnek mert a talaj nem bírta kiheverni azt az égető napsugárzást ami el kellett hogy szenvedjen elpusztult a talajnak az az a mikroorganizmus része ami nem tudott ennyi idő alatt rehabilitálódni tehát kell a idei esztendő és kell a jövő esztendő ahhoz hogy újra a magsúlyok azok megfelelő mértékben legyenek tehát minden mindennel összefüggésben van és mivel látjuk azt hogy az éghajlatváltozás drasztikusan avatkozik a mindennapjaink sorába ezért nekünk is változni kell óhatatlan első alapszabály termőföldet termőterületet csupaszon hagyni nem lehet ez ez egy olyan alapszabálynak kell lenni ami egy szentírás mindig és minden körülménye között gondoskodni kell arról hogy borítás legyen a terföldé drasztikus változások kellenek mert rögtön ahogy aratás befejeződik azonnal tarlóth hátunk azonnal műveljük el a területet nyilván az is vízmegőrzés céljából történik de meg kell találjuk azt hogy akkor hogyan tudunk azonnal egy másodvetést hogyan tudunk azonnal valami zöld trágyával megindulni hogy mindig talajtakarás legyen mert az a sugárzás ami írja a talajt az nagyon-nagyon káros tud lenni és aztán jönnek a talajművelési módok mikor ukrán gabonáról beszélünk a hírekben és jelezzük hogy micsoda veszélyeket rejt magában elnök úr jól mondtad hogy tényleg 100 év kell szinte egy vagy több év is kell ahhoz hogy bizonyos mennyiségű humusz keletkezzen ukrána területén 8 mes csernóziom talaj van ami 8 mes humuszréteg nem véletlen az hogy hollandiáb és sok országba magát a termő földet exportálják és viszik be saját magukhoz tehát ez valami észveszejtő dolog és óriási előny aki ilyennel rendelkezik de ez egy élőlény és ezzel úgy kell bánni mint ha egy rendes látható jószággal foglalkoznánk minden nap ez egy élővény a talaj így kell rátekinteni nem véletlen hogy megindítjuk mostani időszakban a talajmonitoring rendszert hogy legyen egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A talaj megóvása és a csapadék tárolása #91”

Miről szól ez az epizód: „A talaj megóvása és a csapadék tárolása #91”?

Az emberiségnek egyre kevesebb vízből, egyre gyengébb minőségű termőtalajon kell egyre több embert ellátnia élelmiszerrel. A klímaváltozás súlyos következményei, mint az elsivatagosodás és a termésmennyiség csökkenése, globális problémát jelentenek. A felszíni vizek szennyezése… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A talaj megóvása és a csapadék tárolása #91”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A talaj megóvása és a csapadék tárolása #91”?

Fő témái: klímaváltozás, talajvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, élelmezésbiztonság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A talaj megóvása és a csapadék tárolása #91”?

Megjelenés: 2024. 01. 02.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-talaj-megovasa-es-a-csapadek-tarolasa-91-05341231

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból