Kék Bolygó - Áder János podcastja

A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon #121

· PT35M43S

Összefoglaló

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója, Vida Ádám ismerteti a szervezet tevékenységét, különös tekintettel az anyagkutatásra, biotechnológiára és energetikára. Kiemeli az interdiszciplináris megközelítés fontosságát az összetett…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 02. 22.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Ádám, Áder János
Témák
akkumulátorfejlesztés, mikrochipfejlesztés, kutatás-fejlesztés, anyagkutatás, biotechnológia, energetika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai vendégem beszélgetőtársam vida ádám a baj zoltán alkalmazott kutatási közhasznú nonprofit kft kutatás fejlesztési igazgatója igen jóot kíának pontos és gratulálok hogy sikerült ezt nagyon sokáig tanuljuk mi is nagyon köszönöm a meghívást elnök úr puskáztam mi is szoktunk ugye 1993-ban pungor ernő hozta létre ezt a az intézményt igen ugye az tehát ilyen akkor még ő miniszter volt az első antal kormány egyik miniszteréhez köthető ennek az intézménynek a létrehozása ez az első megjegzésem a második hogy anyagkutatással foglalkoznak na akkor innentől egy kicsit avassuk be a hallg ókat és a nézőket hogy pontosan mivel is foglalkozik ön és a csapata munkatársai erre nehéz lesz röviden válaszolni de akkor próbáljuk meg amikor 93-ban megalapították ezt az intézményt akkor az volt a a felkiáltás hogy jöjjön létre magyarországon egy olyan intézmény amely azzal foglalkozik hogy a helyi kkv-kat kis és középvállalkozásokat és nagyvállalatokat innovációban segítse tehát magyarul a gyártott termékeknek a hozzáadott érték növelésével kellett foglalkozni mindig is az eltelt több mint 30 évben átalakult néhányszor a rendszerünk most éppen egy nonprofit kft formájában működünk az anyagkutatás és anyagtudomány az csak az egyik portfóliónk az fontos tehát foglalkozunk még biotechnológiával is energetikával is erről majd még beszélhetünk később de nagyon jó a kérdés mert mivel foglalkozik egy anyagkutató tulajdonképpen ez egy határterület azt jelenti hogy se nem vegyész se nem fizikus se nem mérnök hanem mind a hármat csinálja egy icipicit egyszerre meg még be lehetne ide kapcsolni különböző tudományokat és ez azért fontos mert ma ott tart a világ hogy igazából annyira összetettek a problémák és annyira rendszerben kell őket szemlélni hogy kell az ilyen interdiszciplináris tehát több területbe belenyaldosó tudás ahhoz hogy meg lehessen oldani a feladatokat a energia aha én azt terveztem hogy részben a két héttel ezelőtti beszélgetéshez is kapcsolódan ahology a füzi ákossal a beszéltünk arról hogy az ő szoftverik hogyan segítenek a energiafelhasználás hatékonyságát hatékonyságában hogy tehát energia és akkor ezzel kapcsolatban utána leágaznánk egy kicsit a hidrogén az energiatárolás és akkumulátor és aztán lesz egy plusz egy bónusz tehát a három után egy három magyar igazság egy a ráadás egy teljesen más területre ez pedig a mikrochippek gyártására szeretnék egy kicsit elkalandozni tehát ez ez a kedves hallgatók remélem hogy velünk maradnak nem vettem el a kedv majd igyekszünk ezzel a vázattal kezdjük az energiával az általam meghívott szakértőkkel már több alkalommal beszéltünk arról hogy ahhoz hogy magyarországon egy stabil energiaellátás legyen szükség van alaperőművekre így van ezek lehetnek fosszilisak szén olaj gáz lehet atomerőmű nálunk ugye a vízerőmű nem játszanak komoly szerepet vagy nem játszhatnak komoly szerepet az ország helyzetéből adódóan ellentétben mondjuk svájcról vagy ausztriával de egyre nagyobb magyarországon a naperőművi kapacitás ugye két hete erről beszéltünk füzi ákossal most már 7000 megw fölött vagyunk és még bővül 12000-re akarja a kormány megnövelni a naperőművi kapacitást és ahhoz hogy a ne érezzünk semmiféle hálózati ingadozást tehát ne ne jelentsen ez fogyasztóként számunkra problémát tehát folyamatosan égjen a villany működjön a a televízió ne kell ne okozzon semmiféle problémát ehhez úgynevezett zsinóráramra van szükség a az önök kutatásai ezen a területen lehet-e beszámolni valamilyen olyan eredményről ami mondjuk valami új valami mondjuk így nóvum tehát valami újdonság és aztán innen szeretnék majd a hidrogénre meg a meg az akkumulátoros tárolásra le leágazni rendben nagyon jó a kérdés és hagy csatoljak rá egy picit akkor a két héttel ezelőtti beszélgetésen mert amiről önök beszéltek azt együtt csináljuk igazából a navitasofttal ami a két héttel ezelőtti beszélgetés volt és hogy be lehet-e számolni már valami áttörésről még nem mert most ébredt fel a világ tehát most dolgozik ezen mindenki amit ön említett hogy szükség van egy bizonyos alapáram ellátottságra eg zsinóráramra ami kell hogy legyen mindig a vezet ékekben az egy az egy világszintű probléma tehát mi a kutatóközpontban megkapjuk a különböző országokból tehát a világ különböző országaiból beérkező jelentéseket amelyeket a nagykövetek küldenek és például azt is el tudom mondani hogy ez ez franciaországban is egy nagy gond jelen pillanatban meg angriában pedig pedig pedig franciaországban ugye nagyon sok atomerőmű van tehát alaperőművi szinten ők elég jól el vannak látva az úgynevezett zsinó zsinór áram megtermeléséhez nekik van infrastruktúrájuk az ember ugye azt gondolna hogy németországban nagyobb a probléma mert ott leállították az atomerőműveket igen persze persze a jegenyerfák nem nőnek az égig akkor be kellett indítani a szenes erőműveketí na ez meg a klímacélokkal ellentétes de most n abszolút igen ez egy picit ilyen turbulenséem de a lényeg az az hogy hiába van tele például franciaország még működő jól működő atomerőművekkel náluk az infrastruktúra nincs meg a kábel ami odamegy az emberekig tehát a nagyon pici települések szenvednek attól hogy nincs megfelelő mennyiségű zsinóáramellátottságuk és ha át akarnak állni zöldre akkor például ebben az anyagban amit olvastam azt jelölték meg hogy az egyik lehetséges célkitűzés hogy nagyon sok biogázerőművet fognak majd csinálni a kis települések mellé na de mindegy is a lényeg az az hogy valójában az alapáramban lévő energiamixnek ugye van egy egészséges aránya hogy miből áll össze ez országonként változik ez teljesen így van nálunk is a napelemek szélerőművek és egyéb olyan megújulók amelyek ciklikusan termelnek azok nagyon jók szereti őket mindenki csak ez a baj válü hogy ciklikusan termelnek és ugye a feleslegesen megtermelt energiának a kérdése az egy nagyon komoly tudományággá válik éppen és nagyon komoly gazdasági hasznot is tud hozni hogyha az ember időben rákapcsolódik erre a témára hiszen attól hogy budapesten éppen süt a nap lehet hogy debrecenben pont felhős lesz de ezt országok között is váltogathatjuk ezt a témát és az olyan szoftveres és hardveres megoldások amelyek ezt a a kiegyenlítést meg tudják tenni azok mindenképp előremutatóak tehát mi is foglalkozunk ilyennel van egy energetikai divíziónk amit pont ezért hoztunk létre két évvel ezelőtt ez a második éve ennek a divíziónak egyébkéntehát ez a fő feladatuk hogy ezzel foglalkozzanak tehát kettő dolog így nagyon leegyszerűsítve az egyik hogy létrehozzanak olyan áramköröket olyan kicsi gépeket amik azzal foglalkoznak hogy mérik az aktuális elérhető és szükséges ami a felhasználók számára szükséges áramigényeket és lehetőségeket és döntést hozzanak hogy mikor hova kapcsolnak tehát ezek ilyen gépek igazából és ezeken a gépeken fut majd egy szoftver amelyek amely szoftver esetleg összeköttetésben van mesterséges intelligenciával ami egy picit ezt a döntést meg tudja segíteni és ezzel elérjük azt a szintet hogy nem lesz kidobott áram mert a legnagyobb probléma az véleményem szerint hogy a nem felhasznált áramot azt el kell tüntetni és az eltüntetése is pénzbe kerül és ez a borzasztó tehát rengeteget fizetünk azért pénzben időben hozzáadott értékben tehát mindenki arra gyúr azon dolgozik hogy a zöld átállás létrejöjjön ugye nehezen fog létrejönni atomenergia nélkül véleményem szerint de ez a magánvéleményem fizikuskénti magánvéleményem én nem félek ettől de ha már létrejön a zöld energia és olyan sok van akkor az a legborzasztóbb mikor le kell pörgetni egy egy lepörgető turbinán vagy vagy valahol el kell diszipálni hőformájában mert nem lehet vele mit kezdeni igen tehát ugye akkor leállítjuk a szélerőművet vagy kikapcsoljuk egy egyébként lekapcsoljuk a hálózatról a naperőművet tehát lényegében az az infrastruktúra amit megépítettünk nem kevés pénzből az nem hasznosul bizony foglalja a helyet nem hasznosul na ez ez ehhez kapcsolódik ugye a második kérdés na jó hát akkor ezt a feles áramot tároljuk és használjuk később ugye hát ez egy külön tárolókapacitás és ennek az egyik alkérdése hogy hát hogyan tároljuk hát tároljuk alakítsuk át ezt a mondjuk napenergiát fölös napenergiát vízbontás a vízbontás révén legyen hidrogénünk és hidrogénben tároljuk és amikor szükségünk van akkor a hidrogént égessük el és visszanyerjük az energiát hát nyilván közben van veszteség de ez a no én láttam egy ez it ez itt most a reklám reklámhelye láttam egy tiktok csatornára föltöltött videóját ahol erről beszélt elég személetesen hogy no a hidrogén ágazatnak a hidrogén iparnak a hidrogén felhasználásának milyen nehézségei korlátai megoldandó feladatai vannak no ezt szeretném hogyha itt most a hallgatók és a nézőkkel is megosztaná ezt a ezt a tudást előljáróban talán annyit hogy ez egy nagyon megosztó téma jelen pillanatban így a társadalomban legalábbis én ezt tapasztalom mi tagjai vagyunk a magyar hidrogéntechnológiai társaságnak is kutatócsoportok szintjén össze vagyunk kötődve a világban hidrogénnel foglalkozó emberekkel és csoportokkal fej saját hidrogéntüzelőanyagcellát van hidrogén okozta károsodásra ennek a mértékére utaló vizsgálati protokollunk laboreszközeink tudásunk minden tehát én azt gondolom hogy valamelyest azért rálátunk a különböző aspektusaira a hidrogénnek az az igazság hogy még a hidrogénes szakemberek is akik hidrogént előre és legyen hidrogénalapú gazdaság ők is bevallják azt hogy azért sok mindent meg kell még itt csinálni tehát nagyon fontos hogy ebben mindenki szeretne hinni hogy ez egy fontos és egy áttörő erejű újítás lesz majd a világban de nem szabad abba belecsúszni abba a téves elképzelésbe hogy ez könnyű lesz mert nem lesz az na megyük megegyünk sor a nehézségeket igen jó igen a nehézségekel menjünk sorba kezdjük onnan hogy van felesleges energiánk ebből hidrogént szeretnénk csinálni nagyon jól mondta vízbontással lehet például ezt könnyen megtenni ugye a hidrogénalapú tás társadalomnak igazából akkor van értelme hogyha úgynevezett zöld hidrogént lehet csinálni a zöld hidrogén ez ami zöld áramból lett előállítva zöld módon tehát nem kellett hozzá bányászni földgázt átalakítani satöbbi satöbbi sokan már azt mondják hogy olyan hogy zöld hidrogén olyan nincsen hiszen ahhoz hogy elő lehessen állítani olyan infrastruktúrákat kell megcsinálni amik rengeteg széndioxid kibocsátással jártak de ezt most hagyjuk tegyük fel hogy csinálunk zöld hidrogént ez egyébként mindenre igaz ez a szélerőműre is igaz meg a naperőműre is igaz meg az atomerőműre is hiszen betonalapja van na most tehát így van minden minden energetikai rendszernek van környezeti és van sz dioxid lábnyoma de ezt most szerintem tegyük zárójá de nézzük meg hogy most akkor ebből a hidrogénből hogyan tudunk eljutni a zöld hidrogénhez tehát van felesleges áramunk ezt valójában vízbontással átalakítjuk ezt az áramot két gázzá oxigénnél és hidrogénnél oxigénnek örülünk az el van a légkörben köszönjük szépen nem okoz sok gondot sőt jó ha van a hidrogént azt össze kell szedni az elektrolízis után komprimálni kell be kell tenni egy tartályba hogy ott ellegyen vagy szállítani lehessen ebben a tartályban sokféle állapotában ott tud lenni a nyomásától fü függően minél nagyobb nyomásra szeretném felvinni hogy sok hidrogént tudjak adott egységben elszállítani aból bb össze kéne sajtolni tulajdonképpenáyakorlatilag igen tehát növeljük a nyomását és a fázisdiagramának megfelően állapotban lesz éppen ugye nyilván az a legjobb hogyha nagyon-nagyon össze van sajtolva és mondjuk folyadékállapotba kerül de hogy is mondjam tudja ez úgy van hogy egy életszerű példát hozva minél mélyebb kutatások annál jobb a víz de annál többet kell ásni tehát hogy ez most egy ugyanilyen történet hogy minél inkább komprimál akarja az ember az annál többe fog kerülni és annál nehezebb lesz utána lefejteni majd abból a komprimált rendszerből egy normál légköri rendszerre mert egyszerűen termodinamika működik tehát a nagynyomású hidrogént visszaalakítani kisnyomású hidrogénnél az sok mindent fog okozni hőcserélőket kell majd betenni lassan kell megtenni mert nem lehet túgyosan mert megfagy minden a környéken szóval itt van egy csomó olyan dolog amit meg kell oldani de ezek megoldandó dolgok tegyük fel hogy ott van a tartályban a hidrogén olyan állapotban ahzl és optimális a nyomás igen ezt a problémát megoldottuk akkor már csak az a géts hogy a tartálymag miből készül pontosan mert a sima fémtartályokkal az a baj hidrogén tekintetében és most aki szakmabeli és hallgat az legyen szíves tegye hozzá a gondolataihoz azt hogy most olyan beszélgetésben vagyunk ahol mindenkivel szeretnénk megértetni azt hogy mi történik pontosan egy fémtartályba ha beteszem a hidrogéngázt akkor az képes arra hogy a fém közelébe érve a hidrogénmolekula ami kettő darab hidrogén szétválik két különválló hidrogénnél és ez az egy darab hidrogén ezt nagyon szépen be tud menni a fémnek a belsejébe ezt úgy kell elképzelni mintha egy ember futkározna az erdőben ahol sok a fa de simán elfér a fák között kikerülgeti a fákat és végigfut rajta na ezt csinálja a hidrogén a fémeken belül és és ez okoz károsodást tud okozni károsodást tud okozni mert kettő darab futkározó hidrogén ha találkozik odaen akkor össze tudnak újra párosodni egy hidrogénmolekulával és ez feszíteni fogja a fémnek a rácsát illetve a fémekben vannak mindenfajta hibák ott kell neki lenni mert így működnek jól a fémek oda össze tudnak gyűlni ezek a hidrogének és csoportot alkotnak és ebből aztán még nagyobb dolog tud lenni a nagyon jellemző tönkremelti folyamat az a hidrogén okozta ridegedés elridegedik törékennyé válik a fém és megreped vagy nagyon hajlamos lesz a repedés továbbításra és onnantól kezdve hogy van egy nagynyomású tartályon tele hidrogénnel és elkezd rideggé válni az nem olyan jó mert bármi történik hozzákocccinton valamihez bármi megrepedhet és akkor baj van már csak azér is baj van mert minthogyha utána egy komoly robbanás persze ahogy a hidrogén kijön kevered…

Említett entitások

Témák

  • akkumulátorfejlesztés
  • mikrochipfejlesztés
  • kutatás-fejlesztés
  • anyagkutatás
  • biotechnológia
  • energetika

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon #121”

Miről szól ez az epizód: „A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon #121”?

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója, Vida Ádám ismerteti a szervezet tevékenységét, különös tekintettel az anyagkutatásra, biotechnológiára és energetikára. Kiemeli az interdiszciplináris megközelítés fontosságát az összetett… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon #121”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Ádám, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon #121”?

Fő témái: akkumulátorfejlesztés, mikrochipfejlesztés, kutatás-fejlesztés, anyagkutatás, biotechnológia, energetika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon #121”?

Megjelenés: 2025. 02. 22.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-vilaghir-kapujaban-akkumulator-es-mikrochipfejlesztes-itthon-121-40136092

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból