Kék Bolygó - Áder János podcastja

Aszály után árvíz - változás előtt a magyar agrárium #110

· PT33M4S

Összefoglaló

Az agrárminiszter a podcastban a magyar mezőgazdaságot érintő szélsőséges időjárásról, az aszályt követő árvízi védekezés tanulságairól, valamint a jövőbeli változtatási szükségességekről beszél. Nagy István kiemeli az árvízi tározók fontosságát és a védekezésben résztvevők…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 09. 23.
Hossz
33 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy István, Áder János
Témák
mezőgazdaság, időjárás, aszály, árvíz, agrárium
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tiszelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem és beszélgetőtársam nem ez az első alkalom amikor beszélgetünk itt a stúdióban nagy istván agrárminiszter tisztelettel köszöntelek itt a stúdióban köszöntöm én is a hallgatókat és a nézőket egyeren pénteken rögzítettük ezt az adást hétfőn hallgatják a hallgatók az adásunk napján már jó hírekről tudsz beszámolni ugye te voltál korábban mosómagyaróvár polgármestere ennek a térségnek vagy a képviselője országgyűlési képviselője és bizony a az előző hét terekán nehéz órákat nehéz napokat élt át mostor magyaróvár és környéke hiszen a lajtán minden eddigi rekordot megdöntő árvi érkezett a mik voltak a leg fontosabb tapasztalatai ennek az árvízi védekezésnek hogy amikor mi beszélgettünk akkor már 20 centivel apadt a víz a sziget közben tehát jó híreket kaptunk hétfőre meg remélem még inkább jó hírek érkeznek és már az amiről beszélgetünk az inkább történelem lesz de azt gondolom mégis csak ennek az árvízi védekezésnek van néhány tanulsága így van nyugodtan fogalmazhatok úyogy a gátakról jöttem és a gátakra megyek vissza hiszen ott kell lenni segíteni kell a együttműködést a szervezést a felelős védekezést továbbra is hiszen most abban a fázisban vagyunk hogy őrizni kell hogy felügyelni kell a védműveket hogy mindenütt hogyan bírják van-e szivárgás hol törnek föl buzgárok hol lesz belvízzel sújtott terület a mentet oldalon tehát ezek mind-mind most már a nagyvíz utáni időszaknak a munkálatai nagyon érdekes tanulság a következő és abszolút megnyugtató érzés is hiszen nem először fordult elő hogy jön a nagy víz de a szakemberek gyakorlodtak egyszerűen percre pontosan tudták mondani hogy mi következik milyen jelenségek jönnek hova kell menni hol van gyengepont mit kellett megörősíteni és nagyon érdekes tanú ág volt az hogy ahol megszoktuk hogy korábban százak és ezreknek kellett mondjuk zsákokat pakolni és erősíteni a gátat egyszerűen most nem kellett és országból számos hívást kaptam hogy akkor jövünk ülünk a buszba szervezzétek fogadjatok minket és kellett azt mondanom hogy köszönjük szépen meg tudjuk oldani hisz 13 óta rengeteg olyan beruházás épült a térségben ami megvédi az embereket akárcsak a mecsé ri nagy építésre ha gondolok vagy győrújfalun dunaszentpálon vagy a győri árvíi kapu fantasztikus dolog hogy a mosoni duna és az öreg duna között 2 és fé méteres különbség van hát ilyenkor már visszafelé folyik a mosoni duna mert a öreg duna visszadúzasztja és fantasztikus dolog az hogy sokkal nagyobb biztonságban tudunk lenni ugye ehhez hozzátartozik az is ami most ö vizsgázott hogy a lajta mentén kialakítottak a vízügye szakemberek szükségtározókat így van az egyiket meg is kellett nyitni ez ugye az azt jelenti hogy a szükségtározó gátját átvágják és a lajtának a vizét ide a szükségtározóba engedik ki ha sikerült már betakarítani a termést akkor nincs kár ha nem sikerült betakarítani a termést akkor van mezőgazdasági kár de ez nyilván nem mérhető ahhoz a veszélyhez hogy mondjuk mosómyaróvár egy része víz alá kerül vagy egy másik település víz alá kerül tehát ezt a kárt és ezt a kockázatot vállalni kell hogyan vizsgázott ez a az ideiglenes tározó mennyiben segítette a védekezést jelentősen csökkentette a lajta vízszintjét tehát könnyítette a védekezésben résztvevők munkáját nagyon fontos tapasztalások lettek itt itt is hiszen egy nappal korábbra vártuk a lajtának a tetűzését az ausztriából származó adatok alapján é aztán magyar szakemberek újravizsgálták azokat az adatokat és nem nyitottuk meg hamarébb a szükségtározót mert akkor nem lett volna olyan hatásos mint az időben történő megnyitás el kellett tolni hiszen a jókori megnyitás az azt jelenti hogy épp a tetőzés előtti pillanatban kell megnyitni hogy pont a maximum ot húzza lejjebb egy 20 cm-rel és az hogy sikerült időben szakszerűen megnyitni a tározót hogy pont olyan szélességben nyitották és olyan magasságban hogy ellenőrizetten lehetett a vizet kiengedni a szükségtározóba ez jelentette mosommagyarovár biztonságát 20 cm-re húzta lejjebb a tetőzését a városban ennek a vízszintnek és ez pontosan arra a arra volt méretezve ami a meg lévő védművek kibírtak és meg tudták óvni a várost tehát így a város minden gond nélkül átvészelte ennek a folyónak az áradását most az történik mert 48 óráig vezették ki a szükségtározóba ezt a vizet tegnap megnyitották a visszaáramlását is ennek a szükségtározónak tehát szépen most már folyik visszafelé is a víz a tározóba ez azt jelenti hogy hosszabb ideig lesz maximumon a városban is a víz hiszen le kell vezetni a szükségtározóba felgyülemlett víz mennyiségét is de ez már ugyanolyan ellenőrzött körülmények között a azon a vízszinten történik ami nem veszélyezteti mostos a magyaróvárt ugye ez azt jelenti amit mondanak a vízügyi szakemberek hogy ez egy elhúzódó védekezés lesz hosszabb lesz mint a 2013-as alacsonyabb szinten tetőzik 40-50 cm-vel majdnem mindenhol de elhúzó lesz a védekeedés és amit az imént említettél az egy nagyon fontos dolog hogy mindaddig amíg a töltés lábáig tehát nem a mederbe de a töltés lábáig nem megy vissza a víz addig oda kell figyelni addig történhet baj addig a szakemberekre az ő 24 órás szolgálatukra szükség van és szükség lesz az önkéntesekre is de hát reméljük hogy úgy ahogy ez 13-ban is sikerült minden problémát megoldani ez a tudás ez a tapasztalat az most ebben az esztendőben is hasznosítható lesz nem mindegyik ország volt ilyen szerencsés azért ezt tegyük hozzá hiszen ausztriában gátszakadásokról csehországban ugyancsak lengyelországban ugyancsak romániában ugyancsak tehát azért halálesetek is már előfordul és sajnos voltak halálesetek is tehát mi egyelőre a töltések között tudtuk tartani a vizet és ez így volt 2013-ban is ahol szintén nagyon súlyos károk keletkeztek ausztri ában és németországban nagyon sok helyen átszakadt a gát városokat öntött el a víz és sokan sajnos meg is haltak akkor is a szakemberek a gátak között tudták tartani a vizet reméljük hogy ez az idején is így lesz óriási élmény hogy akármelyik településre megyek vámos szabaditól kisbodag duna rememete ásványráró bárhol járom a sziget közt és az ember amikor kiér a gátra mindenütt ott vannak a vízügyes szakemberek mindenütt fel ügyelet alatt tartják hiszen most már az ideglenes megerősítéseket ahol kellett megtettük földerítik hol jön a buzgár jön a riadólánc mennek az emberek segítenek önkéntesen rakják fantasztikus volt a magyar honvétségnek a segítése hiszen hétfőn amikor elkezdtük vasárnap délutántól és hétfőn volt igazából már az első komoly nekirugaszkodás ott voltak a katonák szakadó esőben az ő járműveik tudtak csak bemenni azokra a területekre ahova a homokzsákot oda kellett vinni vagy azokat az eszközöket amelyek szükségesek voltak a védekezéshez nagyon jó érzés volt látni hogy szervezetten fegyelmezetten hatékonyan ment a védekezés pontosan ezért lett kész minden időre is nézhettük azt hogy biztonságban vagyunk ugye ehhez fontos ezt még egyszer érdemes talán elmondani hogy az elmúlt 10 esztendőben nagyon komoly beruházások történtek a duna mentén is a tiszán most nincsen árvíz de azért érdemes hozzátenni hogy a tiszai árvíz levezetéséhez is hét szükségtározót már megépítettünk ami jelentősen tudná csökkenteni majd a tiszának a z árvíszintjét de ott most semmiféle árv nincsen de a dunán is a azok a beruházások amiknek egy részét megemlít megemlítetted azok nyilván növelték a biztonságot és megkönnyítették a védekezést ugye most több mint 500 km van árvízi védekedés és tegyük hozzá a hallgatók kedvért hogy magyarországon több mint 4200 km gátat kell karban tartanunk minden esztendőben tehát az összes folyónkat ugye nem csak a duna és a tisza mentén nem csak a rába és a mosoni duna mentén vagy a dráva mentén hogy a kisebb folyók mentén is vannak gátak ez több mint 4200 km kicsit gondoljon bele valaki hogy elautózik brüsszelbe 1400 km visszajön 2800 km megint elmegy és ez a magyar gátak teljes hossza és ezt minden évben karban kell tartani vigyázni kell rá és a műtárgyakat is egyébként nyilván fel kell újítani tehát nem csekély munkáról és nem csekély tudást igénylő munkáról van szó na hát remélem amikor mi a beszélgetésünket hallgatják a hallgatók ezek a adatok amikről beszélünk ez már tulajdonképpen inkább történelmi tények lesznek és az ár már valahol szerintem paks vagy talán még lejjebb szakaszon jár és váltsunk is témát mert amikor a beszélgetére felkértelek akkor árvíznek még hát híre hanamva nem volt aszálnak annál inkább ez így van tehát ugye most mindenki az árvízről beszél és ez természetes és ez még ezen a héten így lesz de azért a nyár 2024 nyara az mégis csak inkább az aszályról a hőségriadókról a különböző hőségrekordoknak a a az újabb és újabb bekövetkezéséről szól a ráadásul 22-ben volt már egy nagyaszály két évvel ezelőtt akkor több mint 1000 milliárd volt a gazdáknak a kára úgyhogy joggal vetődik fö a kérdés hogy tudjuk-e már tudjátok-e már hogy az idei aszálynak mekkora a kára mekkora kárt szenvedtek a gazdák és a másik dés pedig hogy az ország melyik részét érintette inkább nem egy forma azt tudom nem egy formán sújtotta ez az zály a gazdákat de lehet- már látni hogy regionálisan mekkora különbségek vannak a 2022-es történelmi léptékű aszájhoz szerencsére az idei nem fogható hiszen ott akkor több mint 1200000 hektár volt érintve 2022-ben most 390000 hektárró jelentettek a gazdák azáká ami nagyon meggondolandó és az embert figyelemre hívja hogy több mint 160000 hetár ez egy területről a délalföldről érkezett tehát ott van egy kifejezetten érzékeny terület aszájra amire ott mindenképpen megoldásokat kell találunéés béés békés megye déli része és a homokhátság kérdése bácskiskoncsongrád ez így van 160000 hektárról érkezett onnan a szájkár bejelentés és ez erre majd megoldásokat kell találnunk nyilván nincs egy jó megoldás azt nem lehet senkinek sem vállalni hogy akkor teremtsünk oda vizet hanem nagyon sok összetett komplex megoldást kell egyszerre alkalmaznunk amikor számon kérnek bennünket hogy mik is történtek mondjuk 2022 óta vagy egyáltalán mióta kormányzunk hogy milyen felelős lépéseket tettünk akkor azt kell mondaniom hogy nagyon sok olyan lépést megtettünk ami szükséges ahhoz hogy mérsékeljük ezeket a károkat hiszen a legfontosabb szerintem az hogy megteremtettünk egy szemléletváltást mert most látjuk ugye hogy kellenek a gátak kellenek magasítani kell hogy erős legyen és kell hogy gyorsan el tudjuk vezetni a fenyegetettséget az anyagi jólétünkről és nyilván az életünkről is de ugyanakkor meg meg is kell őriznünk a vizet gazdálkodnunk kell vele hogy szűkösebb időben pedig hogyan tudjuk felhasználni meg kellett teremteni a szemléletváltást meg kell teremteni a törvényi háttereit az öntözéses gazdálkodásról szólt törvényben hogy mondjuk ki hogy az öntözés közérdek és lépésről lépésre kellett haladnunk a tervezésekkel földeríteni azokat a lehetőségeket föltárni azt a 447 olyan sík és dombvidéki tározónak a lehetséges helyét ahová ezeket a beruházásokat meg lehet tenni megteremtettük annak a lehetőségett hogy az ideiglenes víztározókat tudjuk kisajátítani és tudjuk végleges tározókká tenni nyolc ilyen tározót hoztunk létre több mint 5 millió köbméter vizet tudunk ezekbe betárazni és lehet sorolni mindazokat a terveket beruházásokat amelyeket sorba-sorba azért készítettünk hogy forrásokat megteremtve előteremtve ezeket végre lehessen hajtani küzdünk nagy gonddal az európai unió egyáltalán nem támogatja hogy öntözésre használjunk fel vizeket nagyon nehéz kérdésben vagyunk hiszen akkor amikor a magyar kormány az mff programba beillesztett egy egy 1 milliárd eurós támogatás kérést arra hogy magyarországon öntözésfejlesztési programot hajtsunk végre akkor az volt az első amit kihúztak hogy nem lehet európai unis forrást öntözésfejlesztésre használni miért tehát miért nem lehet az ivóvízbázis védelme érdekében na de bocsánat hát nem csak az ivóvízbázis rovására lehet az öntöző hálózatot fejleszteni hiszen vízvisszatartással a felszíni vízek elvezetés é vel talajvíz ami nem vóvíz talajvíz felhasználásával a csatornákban tárolt víz felhasználásával a bőven lehet megteremteni eért kellett feltételeit az öntözésnek ezért kellett nekünk is a nyelvhasználatot megváltoztatni tehát nem azt mondjuk hogy öntözési célú vízfelhasználás hanem azt mondjuk hogy ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése és ez már így rögtön használjátok a biodiverz szót az általában eeket is az európaiá műniz központ szereti tehát megtaláltuk ennek a módját és találjuk hozzá a kehob kehobba beépítve pontosan így van ez a környezetenergetikai programba kellett beépítenünk és onnan és nyilván nemzeti forrásból építjük és azt kell mondjam hogy egy ahogy számoltunk most mert többféle lépésb ből kell megoldanunk ezeket enyhítenünk ezt a problémát hiszen teljesen nem tudjuk megoldani hiszen nézzük meg európa 40%ka volt idén is azájjal érintett pedig vannak fejlettebb jobb technológiai szintel ellátott országok mégis okoz problémát hiszen olyan mértékű már tehát megoldani teljesen nem lehet csak mérsékelni lehet és azonra arra kell törekednünk hogy mindig az adott helyi sajátosságoknak megfelelően tudjuk ezt megtenni tehát ha foggazdálkodás kell akkor tegyük azt ha csatornát kell kitakarítani kitisztítani kibővíteni és mondjuk a rossz zsilipet megjavítani rajta hogy szabályozható legyen akkor tegyük meg azt hogyha árasztani lehet akkor tegyük meg azt hogyha a legmodernebb csepegtető öntözést lehet kiépíteni akkor tegyük meg azt tehát minden helyen azt a megoldást válasszuk ami erre szükséges és akkor még nem beszéltem arról hogy azért azt is el kell dönt hogy egy homokos száraz helyen érdemes-e kukoricát vetni nán hosszú tenyészérésű érés idejű kukoricát vetni ami óriási kockázat azért az egy-két mázsával több termésért szerintem nem érdemes kockáztatni tehát meg kell nézni hogy ha már kukoricát vetek akkor milyen hibridet milyen tenyészérrésűt vetek vagy egyáltalán érdemes-e kukoricát vetni vagy cseréljem le esetleg cirokra vagy cseréljem le egyő…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aszály után árvíz - változás előtt a magyar agrárium #110”

Miről szól ez az epizód: „Aszály után árvíz - változás előtt a magyar agrárium #110”?

Az agrárminiszter a podcastban a magyar mezőgazdaságot érintő szélsőséges időjárásról, az aszályt követő árvízi védekezés tanulságairól, valamint a jövőbeli változtatási szükségességekről beszél. Nagy István kiemeli az árvízi tározók fontosságát és a védekezésben résztvevők… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Aszály után árvíz - változás előtt a magyar agrárium #110”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy István, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aszály után árvíz - változás előtt a magyar agrárium #110”?

Fő témái: mezőgazdaság, időjárás, aszály, árvíz, agrárium.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aszály után árvíz - változás előtt a magyar agrárium #110”?

Megjelenés: 2024. 09. 23.. Hossz: 33 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/aszaly-utan-arviz-valtozas-elott-a-magyar-agrarium-110-21429682

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból