Kék Bolygó - Áder János podcastja

Az élelem magjai #140

· PT36M4S

Összefoglaló

Takács Géza, a Magyar Vetőmag Szövetség elnöke és agrármérnök a podcast vendége, aki a magyar vetőmagágazat helyzetéről és kihívásairól beszél. Kiemeli a klímaváltozás, a kártevők megjelenése, a képzett szakemberek hiánya és a háború okozta exportproblémák hatását. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 11. 17.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Takács Géza, Áder János
Témák
vetőmagágazat, klímaváltozás, agrárium
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A utóbbi években a felmelegedés kapcsán egyre több olyan betegségkártevő érkezik be az országunkba, meg ebbe a térségbe, ami eddig nem volt délről.

Szinkronba megy most a nemesítés, megcsináljuk öntözött optimális körülmények között, és megnézzük, hogy a vetőm szaporítások vagy a nemesítést tudjuk-e száraz körülmények között is megtenni. háború alapvetően felfordította egyébként a háborús országokba, vagy a problémás országba történő vetőmagkereskedelmet nagyon sok szempontból. [zene] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket.

Mai vendégem, beszélgetőtársam, Takács Géza, a Vetőmag szövetség elnöke agrármérnök.

Tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban.

Én is üdvözlöm a nézőket, hallgatókat és egy jó és izgalmas beszélgetésnek nézünk elébe. >> Annál is inkább, mert hogy 2008 óta tölti be ezt a tisztséget, ráadásul vetőmag termesztéssel is foglalkozik, de az indulás az egy tavalyi közgyűlésen elhangzott idézettel szeretném kezdeni a beszélgetést.

A vető, ez következőképpen hangzott el, a vetőmag szektor élen jár. innovációban kutatásfejlesztésben fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában.

Tehát hátradőlhetünk, azt gondolhatja legalábbis egy laikos, minden rendben van.

És azt gondoltam, hogy jó, de ez mire elég egy nemzetközi mezőnyben.

Úgyhogy az első blokk, amiről szeretnék kérdezni, hogy na és hol helyezkedik el a vetőmag termesztés a nemzetközi térben?

Mennyire lehetünk büszkék arra, amit ez a szektor elért és képvisel? >> Elsősorban a tradíciónak köszönhető ez a helyzet, hiszen az 1800-as évek vége óta Magyarország mindig élen járt a nemesítésben, a vetőmagszektorban és ennek fejlesztésében.

Ez egy hihetetlen történet egyébként.

Ezt érdemes utána végigolvasni esetleg a nézőknek, hallgatóknak.

Ez egy nagyon fontos dolog. mindig előre láttunk abban, hogy mi fog változni és mire lesz szükség a jövőben.

Az egész vetőmag szektornak az alapja az a tudás és az a az innovációs készség, hogy tudja azt, hogy a jövő élelmiszer ellátásának és biztonságának az alapjavetőmag.

Valóban tudnunk kell, hogy mennyi élelmiszerre lesz szükségünk, hogyan, milyen térségekbe, milyen munkát kell abba befektetni, hogy ezek teljesüljenek.

És kiegészült a a utóbbi nem kevés évben azzal, hogy eredetigazolás, hogy tudjuk-e ezeket a nemesítvényeket igazolni, hogy ezért mindent megtettünk a nemesítéstől egészen a felhasználásig, hogy az biztonságos legyen, és egy eredet igazolást tudunk hozzátenni ehhez a termékhez.

Ez egy nagyon fontos. >> Na most akkor a a sor ugye Franciaország Hollandia Németország Egyesült Államok.

Nekem egy kicsit kakuk tojás egyébként Chile, és itt vagyunk mi, magyarok.

Tehát egy elég előkelülő sorban, rangsorban voltunk.

Ez egy 2015-ös adat, tehát elég régi 10 évvel ezelőtti, akkor hatodikak voltunk.

Most hol állunk? 10 év elteltével? voltunk már negyedik is, hetedik is, nyolcadikak is.

Ö mindig attól függ, hogy az a környezet, ahol dolgozunk, vagy ahova exportálni akarunk, az mennyire fogadókész, és ott milyen változások történnek.

Ez lehet politikai időjárási dolog is.

A Chile azért érdekes, mert pont fordítva van az éghajlat.

Például ha egy kukoricáról beszélek, akkor megtermeljük az alapanyagot, vagy a kiindulóanagot.

Ez szeptemberben megterem. elküldjük Chilébe.

Chilébe elvetik, márciusba visszaérkezik és egy év alatt két generációt lehet csinálni.

Emiatt Chile rendkívül jó helyzetbe került.

A chileiek erre ráéreztek, hogy ez egy nagyon komoly program lesz.

Fölépítették ez ehhez szükséges szakértelmet, tudást.

A félvilág oda jár egyébként ebbe a fordított időjárási helyzet miatt dolgozni és dolgoztatni. nemesítenek, vetőmagot előállítanak, bázismagot szolgáltatnak.

Én magam négyszer már végigcsináltam ezt a procedúrát pontosan azért, hogy ne csak beszéljek róla, hanem tudjam is, hogy ez hogy működik. >> De ez azt jelenti, hogy ők is előre gondolkodtak, hiszen azért ott van Csilénél jóval nagyobb területekkel rendelkező Argentína vagy Brazília, és Chsile mégis meg tudta őket is előzni.

Na de ennek ellenére a magyar vetőmak termelő szektor őrzi a nemzetközi pozícióját. egy nagyon előkelő társaság, ugye elmondtam az előbb, Németország, Franciaország Hollandia Egyesült Államok, ezen senki nem csodálkozik, gondolom, a hallgatók és a nézők közül, de hogy mi ebben a sorba ott tudunk lenni, és megelőzünk olyan országokat, mondjuk, mint Dánia, vagy Nagy-Britannia vagy Spanyolország, azért azt gondolom, hogy mindenképpen egy komoly eredmény és komoly teljesítmény. nézzük, akkor Magyarország egy-két magyar adatot, talán csak távirati stílusban, hogy a kedves hallgatók és nézők érezzék, hogy hogyan helyezkedik el ez az agrárszektoron, vagy a nemzetgazdaság egészén belülan helyezként ki el a vetőmagszektor.

Mekkora területen termünk ma Magyarországon vetőmagot? 110-1200 hektáron folyik Magyarországon vetőmagszaporítás, ami a számokat illeti, azok azért sokkal szebbek vagy nagyobbak.

A vetőmagágazatban érdekelt cégek árbevétele olyan 600 milliárd körül alakul.

A magyar csak a magyar vetőmagpiac értéke egy nagyságrendileg 100 milliárdos piac és exportálunk 200 milliárd értékű vetőmagot.

Ezek a nagyon sarok számai a mi tevékenységünknek. hogy miért van ez? >> Így akkor választ kaptam a második kérdésemre.

Ez lett volna a második kérdés, el se hangzott, hogy mekkora az értéke ennek, de akkor ez elhangzott, hogy >> ugye van egy hektárunk, ami viszonylag kevés, van egy árbevételünk, ami nagyon magas.

Ez feltételezi azt, hogy ezeket a vetőmagot viszonylag kisebb területeken állítjuk elő.

Tehát ehhez nem kellenek nagy szántóföldi területek. viszont kell hozzá egy nagyon komoly szakértelem, ami a tradíciót említettem az elején, magyarok mindig élen jártunk, hogy a legjobb vetőmagos szakemberek dolgoztak és dolgoznak jelenleg is az országba.

Én magam, említette az elnök úr az előbb, én magam annak idején egy vetőmag szaküzemmérnöki nappali képzésben vettem részt.

Ez egy hároméves főiskolai képzés volt, ahol kimondottan vetőmagos szakembereket képeztek, mert az akkori agrár vezetés azt gondolta, nagyon helyesen mondom most is, hogy mennyi vetőmagos szakemberre lesz szükség a jövőben.

És ezt meghatározták, hogy évente legalább 15 embert kell kiképezni erre a szakterületre.

És én ezt elvégeztem, ezért lettem vetőmagos, és annyira megszerettem ezt a történetet.

Tehát ez, hogy egy nagyon jó szakembergárdánk lett Magyarországon, és megérez megőriztük akkor is, amikor a piaci változások mindig hullámzottak.

A szakember gárdának köszönhetően hírnevet szereztünk a világban, mert minőségi vetőmagot csináltunk.

Egyrészt, másrészt ennek az igazolása, dokumentálása, hatósági munkája világhírű volt.

Nem egy ország Magyarországtól vette át azt a fajta minősítési és vettőmag ellenőrzési rendszert, amit itt dolgoztak ki a szakemberek.

Mai napig van olyan ország, aki ezen a magyar rendszeren dolgozik.

Nálunk sajnos most ez egy kicsit billeg a történet, mert sok pénz kellene a továbbfejlesztésére. >> Erről majd beszéljünk a végén.

Szerintem a amikor majd a jövő kérdéseit boncolgatjuk >> azért egy megjegyzést had tegyek.

Ha jól emlékszem akkor az öt valamikor az 50-es években fordult az elő nagyon rossz éve volt az egy nagyon rossz év volt az Egyesült Államokban, és lényegében az Egyesült Államokat mi magyarok segítettük ki vetőmaggal. >> 60-as évek.

Itt kukorica volt egy betegség. >> Akkor el az évet elhibáztam, de a történet az igaz. >> A történet igaz.

Egy félmagyarországnyi mennyiség félmagyarországnyi vetésterület egy fél millió hektára való vetőmagot szállítottunk akkor ki az USAba.

Ez soha nem fordult elő se előtte, se utána, hogy és hozzá kell tenni, hogy ezek nem amerikai hibridek voltak, hanem magyar hibridek voltak. >> De megállták a helyüket. >> Megállták a helyüket.

Igen. >> Na most azár kibocsátás egészét tekintve, ha jól emlékszem, ez közel 10% tehát csak a vetőmag szektornak a termelési értéke.

Ez pontos pontos szám. >> Igen.

Olyan 8 és 12% ugye hát mindig >> hát akkor akkor közel 10% kicsit alatta, kicsit fölötte. >> És akkor még érdemes azért csak, hogy tényleg a teljes képe legyen a hallgatóknak, nézőknek hány embernek ad ezz munkát.

Nyilván közvetlenül, és nyilván vannak beszállítók, alvállalkozók, tehát hány embernek a mondjuk kenyérkereseti lehetősége függ a szektornak a jövőjétől körülbelül? >> Főállásban az elmúlt évben 13443 fő dolgozott.

Ebből a vetőmag szektorból csak és kizárólag ami a vetőmaghoz köthető 2342.

Időszakosan még 2541 dolgozik ebbe a szektorba, és még időszakosan 4-5 fő hektáronként nyáron.

Ez volt olyan év, hogy a 100000 főt is elérte.

Hát azér egy komoly, >> ez egy nagyon komoly, rendkívül sok kézi munkaerőt igényel bizonyos vetőmagnaknak az előállítása.

Nem lehet gépesíteni sokmen, sok ok miatt.

Ezzel is küzdünk, hogy lassan nem lesz kézi munkaerő.

Nagyon sziszifuszi munka, kint kell dolgozni 30 fokos hőségbe, és hadd ne mondjam tovább.

Igyekezett a szektor nagyon jól megfizetni ezeket a dolgozókat, de hát a körülmények miatt egyre nehezebb.

Most úgy látjuk ennek az időszaki munkaerőnek a biztosítás. >> És akkor az utolsó kérdés, hogy hány faj és hány fajta az, aminek a vetőmag, aminek a nemesítésével, termesztésével foglalkozunk. >> Hát több mint 100 faj kerül szaporításra, több mint 1000 fajtája évente.

Ezt el lehet képzelni, hogy ezt mind tételenként mennyi apró tételből.

Nem mindegy, hogy egy virágmagról beszélek, ami pár négyzetméteren kerül előállításra, vagy szaporításra, vagy egy paradicsom paprika, ha megyünk fölfele uborka, és eljutunk a nagy kalászos növényekig, ahol 20 a kukorica.

A kukoricába ugye mi voltunk a vezetők nagyon sokáig.

Ha ma a mostani Európai Uniót nézzük, Franciaország és Magyarország volt a két fő kukoricavető maga előállító.

Mi vagyunk a második, vagy a románok, ha jönnek, akkor a harmadikak, tehát jó helyen állunk ebbe a >> jó helyen állunk.

Na, erre az ember azt gondolná, így a elhangzott adatok alapján, hogy nemzetközi pozíciónk magyarországi agrárszektorban elfoglalt pozíció, hogy hát minden szép, minden minden jó, de azért ez nem egészen így van.

Ugye van két nagy kihívás, amiről az elmúlt évek tanácskozásai, konferenciái, szakmai megbeszélései során beszéltek, és újságcekben is nem kevés helyen írtak erről.

Az egyik a klímaváltozás, a másik pedig a vízháztartásnak a felborulása.

Tehát egy nyugodtan mondhatjuk, hogy vízválság, ami itt kopogtat.

Részben ez az Alföld egy részén már nem csak, hogy kopogtat, hanem meg is érkezett.

Ez a két nagy kihívás, ami az ágazatot érinti, hiszen amikor ugye azt mondta, hogy szükség van a jó szakemberekre, a másik, ami biztos, hogy kell a vetőmag előállításhoz, az a víz.

Tehát ott lehetetlen, hogy a a jó Istenre meg a természetre várjunk, hogy majd akkor érkezik elegendő mennyiségű csapadék, és akkor majd a vetőmag jó minőségű lesz.

Víz nélkül ez nem működik, ez az ágazat, ha jól gondolom. >> Ez így van.

Nagyon minimális ebből a vetőmag szaporító területből, ami nem öntözött.

Tehát ahhoz, hogy a termésbiztonság meglegyen, mindig az a fő kérdés, hogy a következő vetési szezonokra lesz-e elégvetőmag egy kettő, rendelkezünk-e minden évre elegendő tartalékkal, hogyha valami valami probléma történik.

Emiatt nem lehet megkockáztatni azt, hogy a vetőmag termesztési technológiának ne legyen szerves része, hogy öntözés, és öntözés nélkül ma szinte nincsen vetőmag szaporítás.

Ez egyben kihívás is, hiszen amikor egy nemesítési programot elindítunk, és egy fajtának vagy a hibridnek a nemesítés ideje az az egy olyan 12-16 év, vagy vannak fajok, ahol 20 évet is előrejelzünk.

Hogyan lehet arra fölkészülni, hogy tudjuk azt, hogy akár csak öt év múlva milyen időjárás lesz?

Ez egy óriási kihívás a vetőmag szakmának, hiszen a nemesítés és a vetőmag szaporítás az az jó körülmények, jó kondíciók mellett folyik.

Viszont amikor majd kikerül a köztermesztésbe ezek között a körülmények között előállított nemesítvény, az meg fogja ajánlni a helyét.

Ezért szinkronba megy most a nemesítés. megcsináljuk öntözött optimális körülmények között, és megnézzük, hogy a vetőmagzaporítások vagy a nemesítést tudjuk-e száraz körülmények között is megtenni.

Az utóbbi öt évnek a kritikus helyzete az, hogy olyan időjárási anomáliák is annyira hektikussá vált az időjárás, hogy bizonyos növényfázisok idején, ha jön mondjuk egy szárazság, és nem öntözök, akkor akkor vége van annak a nemesítési programnak arra az évre.

Most nem láttuk annyira pontosan előre még 5-10 évvel ezelőtt, hogy mi lesz.

Most látjuk, hogy erre kell készülni.

Hogyan lehet arra készülni, hogy 10 év múlva milyen fajták vagy hibridek fogják megállni a helyüket a szántóföldön?

Hát igen, ez egy komoly ugye említette, hogy szakemberek, komoly szakemberekre, jó szakemberekre van szükség, de itt még a felkészültségen túl egyfajta jó ösztönre is szükség van, hiszen ugye folyamatokat lehet elemezni, a meteorológiai adatok ismertek, de de de csak tendenciákat tudunk fölrajzolni, hogy a napos órák száma hogyan alakul, a hőségi adós napok száma hogyan alakul, a csapadékelerosztás hogyan alakul, a hómérsékleti átlagok hogyan alakulnak, és ezek belül nyilván lesz különböző szórás évenként, de ugye sokszor halljuk a a különböző ezzel foglalkozó műsorokban.

Szélsőségesebb lett az időjárásunk, a kárpátmedence egyébként még még a Kárpátmedencére ez még inkább igaz, mint Európa más részére.

Egyre gyakrabban van aszály, idén is aszályos évünk volt.

Az Alföld egy része elsivatlakosodik.

Tehát öntözzünk, nemesítsünk, váltsunk, váltsunk fajtát, váltsunk termékszerkezetet, váltsunk szemletet.

Na, majd a szemlet váltásra majd vissza kell terek egy kicsit később, de ez sokkal egyszerűbb ezt így kimondani, mint megcsinálni.

És az előbb amit mondott, hogy 10-15 év…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Vetőmag Szövetség

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az élelem magjai #140”

Miről szól ez az epizód: „Az élelem magjai #140”?

Takács Géza, a Magyar Vetőmag Szövetség elnöke és agrármérnök a podcast vendége, aki a magyar vetőmagágazat helyzetéről és kihívásairól beszél. Kiemeli a klímaváltozás, a kártevők megjelenése, a képzett szakemberek hiánya és a háború okozta exportproblémák hatását. A beszélgetés… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az élelem magjai #140”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Takács Géza, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az élelem magjai #140”?

Fő témái: vetőmagágazat, klímaváltozás, agrárium.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az élelem magjai #140”?

Megjelenés: 2025. 11. 17.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/az-elelem-magjai-140-13594891

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból