Kék Bolygó - Áder János podcastja

Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat? #128

· PT30M48S

Összefoglaló

Az elmúlt 100 évben 100 inváziós faj jelent meg Magyarországon, a növényektől az állatokig. Garamszegi László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint ezekkel a fajokkal már együtt kell élnünk, de az újonnan megjelenő kártevők ellen még van esély a védekezésre.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 06. 02.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Garamszegi László, Áder János
Témák
inváziós fajok, kórokozók
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] [Taps] [Zene] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetőtársam Garamszegi László.

A Hunren ökológiai kutatóközpont főigazgatója. 19 és 22 között három évig a vásrátóti ökológiai és botanikai intézet igazgatója.

És hogy azt mondta, hogy ha saját öndefinícióra kérem, hogy evolúció biológus és ökológus.

Nagyon szépen köszönöm és üdvözlök mindenkit én is.

Na, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat.

A témánk, amiről beszélni fogunk ma, az inváziós fajok megjelenése Magyarországon.

A védekezés ellenük, ha lehet, az alkalmazkodás, ha kell és szükséges, és még külön kérdésként az ökológiai értékek megőrzése.

Ezt a beszélgetés végére szánom.

Egy interjújából szeretnék idézni és ezzel kezdeni a beszélgetést. ebben az interjúban azt mondta, hogy az elmúlt 100 évben 100 új faj érkezett ide Magyarországra, illetve a Kárpátmedencébe.

Riasztó és valószínűleg ez a jéghegy csúcsa, tehát a egy csomó mindent nem látunk.

Ö van egy egy sor olyan inváziós faj, amit még nem vettünk észre, mert vagy kicsi, tehát ugye a mikroorganizmusokról ha gondolkodunk, azt gyakorlatilag ha nincs hatásuk, akkor nem vesszük észre.

És sok esetben meg olyan helyzettel állunk szemben, hogy még nincs látványos se ökológiai, se gazdasági hatása.

Tehát mondjuk így, hogy lappang.

Tehát és nem tudjuk még, hogy mikor.

Mint kezd el hirtelen terjeszkedni.

Ugye ugyanebben az interjúban említette, hogy egy őshonos fa is lehet vagy tud inváziós lenni.

Példaként a vaddisznót hozta föl.

Most ezekről nem szeretnék beszélni, hanem a nem őshonos fajokról és azoknak a térfoglalásáról kellene beszélnünk.

És itt ugye beszélünk növényekről, inváziós növényekről és állatokról is.

Ha növény, szerintem aki egy kicsit ezzel a témával foglalkozott, elsőként mindenkinek a parlagfűjút az eszébe szerintem, hiszen nagy az allergia népbetegséggé vált Magyarországon.

Ennek is a nagy része, az allergiások nagy része a parlagfűre, vagy csak a parlagfűre, vagy a parlagfűre is allergiás.

Ugye nagyjából minden negyedik ember egyébként allergia, valamilyen allergiában szenved Magyarországon, de áruljuk rá azért nekik, hogy hogyan is került ez a parlagfű Magyarországra.

Hát a annyit tudunk róla, hogy valószínűleg különböző gabonaszállítmányokkal érkezett ide.

Tényleg több mint 100 éve velünk van, és már elfog, tehát védekezni nem tudunk. ellene meg kell tanulnunk együtt élni a parlagfűvel, a parlagfű jelenséggel.

A beszélgetés elejével kapcsolatban, amit fontosnak érzek, tisztázni néhány fogalmat, mert itt itt szerintem nagyon fontos, hogy milyen irányba megyünk el az inváziós fajokkal kapcsolatban, mert itt van van néhány ö dolog, amit szerintem fontos tisztázni. tegyünk különbséget a idegen honos fajok és az inváziós fajok között.

És ugye azzal indítottuk a beszélgetést, hogy hogy hány inváziós faj van az országban.

Itt az inváziós faj definíciója már önmagában implikálja, hogy van valamilyen hatása, többnyire káros hatása.

Az invázió az azt is jellemzi, hogy van egy drasztikus erőteljes terjedése, ami párosul ezzel a a hatással.

Az idegenhonos faj még ha ezt a szót használjuk, akkor még nem tér ki arra, hogy neki milyen hatása, csak bent van egy adott területen.

Detektáltuk egy az adott fajlistához hozzáadtuk, de még ne nincsenek jól detektálható káros hatása.

És hogyha itt a számokkal játszunk, akkor itt is figyelni kell arra, hogy itt vannak sokkal nagyobb mennyiségben idegenhonos fajok.

Ennek ezeknek tehát például, ha jól tudom, ön horgászik a inváziós hal a legutóbbi összeírások során ha jól emlékszem 23 inváziós halfaj van ökológiai értelemben definiálva, de az idegenhonos összeírásokban több mint 100 hal faj van a magyarországi halfonában leírva.

Tehát itt itt van egy egy egy óriási külön törparcsa.

Hát csak azért aki horgászik meg aki vízközeli életet él, az mindegyikkel találkozott már, és pontosan tudja, hogy milyen károkat okoz egyik is és másik is.

Ahol például az amurgéb megjelenik, hát ott azon a szakaszon, azon a folyószakaszon egy-két évig nem fognak halat a horgászok. egészen elképesztő pusztítást idézelő egy meglehetősen kicsike, tehát ilyen picike kis halacskáról beszélünk, de rengeteg van belőle és mindent fölzabál és kiszorít kiszorítja az őshonos halakat, de nem akarom a saját vesszőparifámmal itt a a hallgatókat mutatni.

No, akkor most már tisztáztuk a fogalmakat, és a parlagfűnél ugye ez elhangzott, hogy ez fertőzött, méghozzá Amerikából származó fertőzött gabonaszállítmányokkal érkezett.

Egy dolgot hadd toldjak hozzá ehhez a mondathoz, hogy ma már, és hogy ez 100 év, 100 évről beszélünk, 100 év után, hogyha a parlagfűvel fertőzött területeket összeraknánk, vagy egy térképre föltennénk és úgy ábrázolnánk, mintogyha ez egy egybefüggő terület lenne, akkor ez két megyényi terület.

Két megyényi terület, mintogyha teljes egészében parlagfűvel lenne borítva.

Elképesztő. elképesztő és ez gazdasági károkat és ok hiszen a napraforgó vagy a vagy a kukorica tápanyagát veszi ki a földből.

Tehát a termés ennek következtében csökken akár 30%-kal is, mert a parlagfű lényegében elszívja az energiát, elszívja a tápanyagot a kultúrnövények elől.

Hát ugye itt elég elég terjedelmes a lista, ugye?

Hát mindannyian a lakásunkban találkozunk a poloskával. büdös poloskával, igaz?

Mindannyian találkozunk Harlekin Katicával.

Ha kertünk van, akkor valószínűleg találkozunk a a spanyol messzterencsigával, és a sor még elég hosszan folytatható.

Ugye ezek ezek újonnan érkeztek.

Ezek nem nagyon voltak itt még néhány évvel ezelőtt.

Igen, itt összehasonlítva még a Palakfűvel érdemes különbséget tenni, vagy figyelni erre, hogy mikor jelentek meg, és milyen fázisban van az invázió, és mert ez ki arra, hogy milyen hatásai vannak, illetve, hogy hogyan tudunk ellenük hatékonyan fellépni.

A parlagfűvel az a probléma, ha visszakanyarodhatok, mint példa, hogy említette, hogy milyen mértékben elterjedte.

Ha ilyen szintű elterjedést mutat egy faj, már nem tudunk ellene védekezni.

Tehát az, hogy kiirtsuk ez ez már ez a hajó, ez elúszott.

Meg kell tanulnunk a károkat enyhíteni, együtt élni a jelenséggel, és ez történik a a a parlagfű kapcsán. van ide vonatkozó szabályzás, mit kell tenni, kötelezni, kötelezik a lakosságot, hogy a saját portjáukon irrtsák a a parlagfüvet satöbbi.

Fölkészülünk az allergiaszezonra.

Nem, nem, nem tudunk mást tenni.

Az újabb újabban megjelöl fajok esetén még van egy több esélyünk van a védekezésre.

Egyrészt azért, mert még nem foglalták el az ő úgynevezett ökológiai fülkéjüket, nem terjedtek el olyan széles mértékben az országban, sokkal inkább lokalizálható a megjelenő populációjuk, tehát hatékonyabban lehet ellenük fellépni.

És ezért nagyon fontos, hogy kiemelten figyeljünk az ilyen új fajok megjelenésére.

Sőt, ha még egy kicsit előrébb megyünk, leghatékonyabban akkor tudunk fellévni, hogyha egy teljes megelőzési kampányt tudunk lefolytatni, ami azt jelenti, hogy még a magyarországi megjelenés előtt ö fel tudunk lépni és és ö megelőzési akciókat ö érvénybe léptetünk.

De a ha jól értem, akkor ez azt jelenti, hogy versenyt futunk az idővel.

Sajnos egyébként ez az elmélet gyakorlatban ez nagyon nehezen működik a legtöbb esetben.

Inkább az kell az a szomorú következtetés, hogy az inváziót meggátolni nem lehet.

Inkább kés késleltetni kell, illetve a a káros hatásokat mérsékelni.

Egy ilyen típusú reakcióra tudunk a gyakorlati vonatkozásban berendezkedni.

De Magyarországon van olyan kutatói háttér, tehát az önök ön munkatársai, mások végeznek olyan kutatást, hogyha mondjuk a szomszédunkban, a Balkánon, Horvátországban megjelenik valamilyen inváziós faj, és sejthető, hogy előbb-utóbb ez megérkezik hozzánk is, hogy akkor tanulmányozni ennek a mozgását, szaporodását, terjedését és fölkészülni a a fogadására, arra, amikor már nál nálunk is megjelenik és megtalálni azokat a módszereket, amivel késleltetni, mérsékelni lehet ennek az inváziós fajnogatását.

Hát ez lenne az előremutató lépés.

Ugye itt az a nehéz, hogy itt egy nemzetközi együttműködést kell kialakítani.

Ugye ha például nemzetközi, tehát kül külföldről kerülnek be ezek a fajok a Magyarországra, tehát valamilyen úton, módon akár lehet ez légi vagy földi ö út hálózaton keresztül, nyilván ismernünk kell ezeknek a fajoknak a különböző országokban a a terjedési mintázatait.

Ezt követnünk kell, és ugyanígy tudnunk kell a különböző országok közötti tranzit útvonalakat, és ezek alapján tudnánk ilyen úgynevezett rizikóbecslést elvégezni, hogy mi a valószínűség annak, hogy az adott faj megjelenik.

És a másik nagy kihívás, hogy nem csak a megjelenést kell megjósolni, hanem azt is, hogy milyen hatása lesz az adott fajnak.

Itt van például a most is hírekben olvasható volt a mindenki a száj és körönfájásról beszél, de hogy itt van egy másik fenyegető korság, ez a kéknyelvű betegség, vagy a kék nyelvűséget okozó betegség, ami Ausztriá, Nyugat-Ausztriában már megjelent.

Tehát lassan kopogtat a mi határainkon.

Most vagyunk egy olyan fázisban, hogy a megfelel felkészüléssel esetleg ha a további terjedés az fog történni, akkor akkor a károkat enyíteni tudjuk, vagy negy isten meg tudjuk sok állományt meg tudunk védeni a a fertőzést, de ehhez most van egy olyan időablak, amikor erre fel tudnánk készülni.

Ugye a amikor az előbb említettem a polosskát, Harlekin Katicát meg a spanyol mezelen csigát, ugye ezek új betolakodók, ezek nem voltak itt korábban, de az előbb említ tett az vírus, ugye a kék nyelvűség az egy vírus, a száj és körönfájás az is egy vílus által terjesztett és megjelent már Magyarország határainál korábban volt Magyarországon és aztán eltűnt a malária, amit meg a szúnyogók terjesztenek, szintén egy vírus.

Tehát vannak az új betolakodók mellett régiek, amik vissza jönnek, visszakéreckednek, tehát újra megjelennek Magyarországon.

A száj és körönfájás az tipikusan ilyen, a malária tipikusan ilyen.

Tehát nem csak az a probléma, hogy a az új betolakodók elleni védekezésre föl kell készülnünk, hanem a régieknek az újbuli megjelenése is kihívást jelent a tudomány számára, a gazdák számára, az egészségügyi szolgáltatásnyújtók számára, mert ugye kinek kinek hát van vagy állategészségügyi, vagy humán egészségügyi problémákat vettek fel ezek a kérdések.

Igen, de itt is jól mutatja a azt, hogy ez a folyamat most függetlenül attól, hogy új új fajról van szó, vagy egy régi visszatéréséről van szó, a folyamat maga egy inváziós jelenség, tehát itt történik egy egy újbóli behurcolás.

A száj és körömfájással kapcsolatban is ugye 50 éve volt legutóbb nálunk ez a járvány.

Biztos, hogy nem az a vírustörzs maradt itt lappangva. a hanem valaholilyen úton, módon egy új törzs került ismét be az országba a szokásos kereskedelmi vagy isten turisztikai útvonalakon.

Tehát a jelenség az ugyanúgy egy inváziós jelenség.

Itt egyébként előny az, vagy valameréen segíthet az, hogy van már tapasztalatunk a a gyakorlati védekezésben.

Ha már itt volt egyszer, akkor ez segíthet a a gyakorlati védekezésben.

Ugye a száj és körönfájásra csak egy mondatot még szánjunk. szintén egy interjúból származó idézet, hogy a genetikai vizsgálatok azt mutatják, ugye erre utalt az imént ön is, hogy egy 2017-18-ban, tehát 7-nyolc évvel ezelőtt Pakisztánban, nem a szomszédban, Pakisztánban izolált vírus törzsel rokon vírus jelenik meg Magyarországon és a környező országokban, és okoz nagyon súlyos gondokat az állattartó telepeken. pakisztán pakisztáni vírustörzs.

A egy másik mondatába szeretnék belekapaszkodni.

Ugye ez lehet természetes út és lehet az emberi felelőtlenség, vagy a megváltozott életkörülmények, inkább először beszéljünk, a megváltozott életkörülmények okozta helyzetről, hiszen a turizmus az egyik leggyorsabban fejlődő ágazattá vált.

A nemzetközi kereskedelem révén lényegében néhány óra alatt a Föld egyik pontjáról termékek eljutnak a Föld másik pontjára. az urbanizáció és a mezőgazdaságnak az átalakulása, ami tájhasználatváltozás és a monokultúrát is jelenti.

Tehát ezek így együttesen mind-mind szerepet játszanak abban, hogy ezek a betolakodók és ebben ugye említette a beszélgetésen, hogy ebben vannak olyanok, szabad szemmel nem láthatók, vírusok, baktériumok, mikrobák, tehát valami, ami aztán később hirtelen ott jól érzi magát itt a kárpátmedencében és szívesen itt maradna, és nekünk óriási problémát okoz.

Tehát mindez megint csak azt azt azt látom, hogy ez nem fog megváltozni.

Tehát ezek a terjedést elősegítő faktorok, tényezők, ezek nem fognak megváltozni.

Ehhez megint csak alkalmazkodnunk kell.

Pontosan ezért is mondtam, hogy ezt el kell fogadnunk.

Ez csak fokozódni fog ez a jelenség.

Itt én a mindig két dolgot szoktam elkülöníteni.

Itt van két faktor, amit ezeknél a jelenségek mögött figyelni kell.

Az egyik az, hogy hogyan kerül be, milyen úton, módon kerül be az adott növény vagy állat vagy mikroorganizmus a az adott országban.

A másik meg, hogy milyen feltételek adottak a az adott helyen.

Tehát, mert itt a kettőnek a az összjátéka szükséges.

Nem elég, hogyha egy fajt eljuttatunk egyik pontról a másikra, mert nagy ilyen nagyon sok ilyen transzport történik akár ember által közvetítve, de egyébként természetes úton is történik ez a transport szélútján, vízútján, másik állat mozgása révén.

Így is el lehet juttatni akár inváziós, de más fajokat is egyik pontról a másikra.

Nagyon sok ilyen folyamatból nem lesz invázió, nem fog semmi történni, mert az eljuttatott faj az új helyen nem fog tudni megtelepedni és sikeresen elterjedni.

Tehát szükség van arra, hogy a fogadó helyen, a élőhelyen ő megfelelő életfeltételeket talajon magának ez az inváziós faj.

És itt jön a az a a képbe a második faktor, hogy ami párhuzamosan zajlik a a fokozódó kereskedelem turizmussal,…

Említett entitások

Témák

  • inváziós fajok
  • kórokozók

Személyek

Szervezetek, cégek

  • HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat? #128”

Miről szól ez az epizód: „Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat? #128”?

Az elmúlt 100 évben 100 inváziós faj jelent meg Magyarországon, a növényektől az állatokig. Garamszegi László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint ezekkel a fajokkal már együtt kell élnünk, de az újonnan megjelenő kártevők ellen még van esély a védekezésre. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat? #128”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Garamszegi László, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat? #128”?

Fő témái: inváziós fajok, kórokozók.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat? #128”?

Megjelenés: 2025. 06. 02.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/invazio-van-eselyunk-megallitani-a-korokozokat-128-06195600

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból