Kék Bolygó - Áder János podcastja

Mélyből a csúcsra - felzárkózó települések és fenntarthatóság #112

· PT28M13S

Összefoglaló

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és 28 társszervezet 178 hátrányos helyzetű településen segít lakhatási, egészségügyi, oktatási és munkaerőpiaci kérdésekben. Vecsei Miklós alelnök és miniszterelnöki biztos elmondta, hogy 5 év alatt 31-ről 178 helyszínre bővült a program…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 10. 21.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Vecsei Miklós, Orbán Viktor, Áder János
Témák
felzárkózó települések, fenntarthatóság, társadalmi felzárkózás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem és beszélgetőtársam vecsei miklós a magyar máltai szeretetszolgálat alelnöke és a másik tisztsége és megbizatása miniszterelnöki biztos jó napot kívánok jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm itt a stúdióban a mai témánk felzárkózó települések és fenntarthatóság na most itt szerintem a hallgatók erősen elkezdenek gondolkodni hogy mi fog kisülni ebből a beszélgetésből de a végére szerintem rá fognak jönni hogy miért ezt a címet választottam a felzárkozó települések ö évvel ezelőtt 2019-ben indult el az a program ami 31 településen nyolc szervezet segítségével indult el és ez kapta a felzárkózó települések programot mára tehát öt évvel később most már 178 helyszínen vannak 29 közreműködő szervezetük van nyilvánzönők koordinálják máltai szeretetszolgálat úgyhogy mit is kell tudnunk erről a felzárkózó települések programról ugye itt alapvetően 300 település a cél ez már nevesítve egy kormányhatározatban olvasható és hát ez egy nagyon hosszú folyamat nem fogom tudni elmondani végig nagyjából öt évvel ezelőtt tudtuk meggyőzni a kormányzatot arról hogy hogy vannak olyan települések ma magyarországon ahova tulajdképpen bármennyi pénzt odavihetünk akkor se fog megváltozni semmi vagy adott esetben még romlik is a helyzet és nem azért mert ott gonosz emberek élnek hanem annyira kiüresedett mindenféle tudás hagyomány satöbbi hogy a nagyon egyszerűen szólva már a szegénység kategóriáb se férnek bele hanem ez a jövőkép nélküli folyamatosan eladósodó ötlettelen és sorolhatnám a a a negatív jelzőket és megvizsgáltuk ezeket a településeket elsőre egyékén erre mondják hogy depressziós vidk talán ugye igen igen hát vagy még talán onnan is hosszab nagyon nagyon nagyon nagyon érdekes mert 300 település 300 fajta képpel van van ahol boldog közösséget látunk akik még a saját esélytelenségükkel se tudnak szembenézni és van ahol valóban az ember bemegy és és meghűl benne a a a a vér és ezért is nagyon nehéz ugye az én kinevezésem úgy kezdődik hogy diagnózis alapú felzárkózási stratégia tehát hogy ez a a az nagyon nagyon nagy veszélye ezeknek a programoknak hogy van egy módszer nincs módszer tehát ez ebben ez olyan mintogyha 300 betegséggel foglalkoznánk és mindegyiknek más a diagnózisa tehát itt is föl kell vállalnunk azt hogy megpróbáljuk egyenként nagyon feltárni hol vannak még maradéktudások lehetőségek papp papné polgármester ki az országési képviselő egyáltalán ki van kormányon most persze könnyű a helyzetünk azóta nem volt változás de ez egy legalább 20-30 éves programnak kell lennie ahhoz hogy ez valami hatást tudjon mutatni ugye eddig mindig három- néy- öt év volt a max amiket egy ilyen program túlélt mi most elkezdtük a hatodikat és mondjuk túl túlléptünk a felén a célnak egy nagyon összetett nagyon összetett kérdés tulajdonképpen ha le lerövidítve elmondom mindenhova odaküldünk valakit akik szerintünk meg megfelelő tudással van felvértezve ez néha nagyon fájdalmas mert kívülről küldünk oda valakit tehát hogy semmiféle kapcsolatrendszer nem nem bonyolítja az ő tiszta diagnózis állítását és be van kötve valamelyik nagy szervezetbe akinek viszont holdudvara tudása háttere raktára kommunikációs eszközei vannak tehát en enn 29 szervezetet mondott az előbb mondjuk ebből a 300-ból a végére mondjuk a 80%-át az öt öt nagy karitatív szervezet fogja elvenni akik azért nevezzük meg őket tehát ne csak a máltai szeretet szolgálat református szeretett szolgálat ökumenikus segélyszervezet baptista szeretettszolgálat és a katolikus karitász akik a legnagyobb szer tát ezek a legnagyobb tehát ez az öt szervezet adja a gerincét gerincét az egésznek így van és az ő szakértőik önkénteseik segítenek ebben a programban há mindenek előtt a társadalmi bázis tehát itt ez az azért izgalmas mert ebben mi fordítottunk egyet néha használjuk is ezt a fordított integráció szót hogy mi nem nagyon hiszünk abban hogy kvótákkal meg lehet oldani hogy melyik osztályba hányan járjanak és hányat vegyenek föl egyetemre akár vagy hányan lakjanak együtt a társasházba lehet ezzel kísérletezgetni és biztos hogy ebben is vannak eredmények mi egy kicsit sem kételkedünk abban hogy ezek a települések felzárkóztathatók meg lehet fordítani az irányokat az egy sokkal kényesebb kérdés hogy ezt a társadalom megengedi- tehát van van-e annyi értés a társadalomban döntéshozókban a jóléti erkében ahogy én hívom magunkat hogy ezt a 20-30 évet kivárja addig hogy valós eredmények jöhessenek és nem présele ki belőlünk áleredményt vagy vagy jól mutatható indikátorokat tehát a tehát a karitatív hajlam mellett a jó szándék mellett türelemre és időre is szükségük van meg bizonyos szempontból értésre a a 300 településen 300 10000 ember lakik nyilván ez egy elég billegős szám ez nagyjából komáron megyényi terület ha megnézzük például születési arányokat akkor komáron megyében 2700 gyerek születik egy évben vagy született múlt évben a mi 300 tereepülésünkön született 5000 a komárom megyében ahogy egyébként magyarországon átlagosan alig vagy majdnem 30 éves már egy egy átlagos asszony amikor az első gyerekét megszüli és nem szül másodikat a mi településünk kön ez 20 ugye itt azért sokan vannak a többségi társadalomból is tehát ez egy ez egy közepes szám tehát 20 éves az átlagosan egy asszony amikor megszüli az első gyermekét és utána születnek a többiek tehát ha a két számot összevetjük a 2700-at meg az 5000-et meg a 30-at meg a 20-at ez azt adja ki hogy a következő 20 évben itt fog megszületni magyarország 78%-a egy olyan település csokorban amiről azt mondjuk hogy nincs nagyon jövőképe tehát aki nem tud szeretni az a a félhet is vagy tehát hogy tehát lehet nagyon jó lenne ha szeretetből tudnánk menni de ezek gazdasági szempontból is nagyon ijesztő számok matolcsi elnök úr mondta egy pár évvel ezelőtt hogy nincs olyan gazdasági modell ami a 300 település felemelése nélkül sikeres lehet magyarországon igen de most a kiindulópontja a programnak amikor önök elindultak az nem is egy ilyen haszonelvű tehát nem gazdasági megközelítés volt hanem ha én jól olvastam a az önök anyagaiban bemutatkozó anyagaiban akkor én két célt tudtam azonosítani az első cél volt ami a gyermekeket érintette te ezt úgy lehet röviden összefoglalni hogy a cél hogy egyetlen gyermeket ugye beszélt a születő gyermekekről ugye 5000 gyerek egyetlen gyermeket se veszítsünk szemelől minden kisgyermek kapja meg mindazt ami a kiegyensúlyozott fejlődéshez szükséges külön különösen a születése utáni első 1000 napban mondjuk három évben ez az első cél a a második az pedig hogy az esélytelen álláskeresőkből potenciális munkavállalók aztán hogyha tovább lépünk esetleg már szakmával is rendelkező tehát nagyobb tudással rendelkező munkavállalók legyenek de az első cél sem kicsi feladat hogy az esélytelen állás keres ből potenciális munk munkavállaló legyen én ezt a ké két célt azonosítottam jól ért olvastuk az önök anyagait igen és van van még ilyen ami mondjuk a témánkhoz ik hogy minden négyzetméter földet meg fog m a ma a következő megyek megyek tovább az megyek tovább az kapcsolódik a másodikhoz igen igen h igazából a az alcíme ennek a programnak az hogy a fogantatástól a foglalkoztatásig tehát nincs rövidebb ív tehát nem tudunk kiválasztani a felső tag bzél 2025 évről így van és hogy ugye itt ebben nagyon sok minden benne van de nézzük ezt az első 1zer napot ami nagyon izgalmas majdnem abba a pólóba jöttem ami amire rá van írva hogy mid van amit nem kaptál erről egy kicsit többet kéne beszélni ez egy szimpla erkölcsi kérdés ez egy szent páli mondat egyébként de lehetne bárkié hogy hogy egyetlen egyszer is végiggondoljuk-e azt hogy hogy az a csenyétén született kisgyerek az az kicsoda és én aki ilyen szerencsésen a a rúzsadomb bjába születtem pontosabban most ott lakom a gyerekeim születtek csak oda hogy hogy egyikünk se választott helyet tehát hogy itt azért ebben a sorsközösségben valamiféleképpen elég kéne hogy legyen ez a mondat is hogy elkezdjünk gondolkozni tehát ott vannak a hé n k gyerekes családok komfort nélküli lakásokban elektromos áram nélkül és ezek a gyerekek megérkeznek az óvodába valami csoda folytán és nyilvánvalóan a távolról néző ember valami borzalmat lát hiszen hiszen adott esetben szemetes a padló gondozatlan a kert nincs kerítés három kóborkutya tehát nagyon nagyon ijesztő és ez a ez a nyomornak a látványa és engedje meg hogy egy egy pár percet ezzel elidőzzek mert itt van a legnagyobb problémánk hogy ezek hieroglifák tehát hogy hogy miért működik így a világ hogy aki segélyért jár annak miért van cigije miért iszik és miért gazos a kertje ezt normálisan nem lehet elmagyarázni az egészen-egészen közel kell menni és nyilván sokan a hallgatók közül vagy a nézők közül emlékeznek a 60-as70-es évek magyarországon amikor általános volt a szegénység nagyon sok minden hiányzott de azért úgy valahogy elvoltunk voltak céljaink kalákában épültek a házak a disznóölés a szüret tehát minden közösségben történt miközben sok minden hiányzott az értékek a közösség megmarad a hiánynak van egy olyan mértékegysége ami összeroppantja ezt a fajta képességet most a kép alatt valóban a képet a jövőképességet és az maradt hogy az nap este mivel gyújtok be mit adok a gyerekemnek és ez ez a ez a jövő képtelenség ez akarathiányhoz vezet egy idő után tehát ha nincs cél akkor nincs akarat és ez ez nagyon-nagyon fájdalmas idegesítő tud lenni amikor az ember odamegy és megnézi dohányzik és közben sorba áll a a a segélyér erre nagyon nagyon jogos tulajdonképpen amikor valaki fölhorkan nekünk ezekkel a fölh kkarásokkal szemben is meg kell tudnunk mutatni hogy az a pici baba akkor is hogy pontosan ő ne ez a felnőtt legyen akkor is egyszerűen jár neki nem nem segély meg nem az hogy ő megkaphassa legalább amit fizikailag oda lehet adni tehát azt a gyermekvitamint azt a meleget azt a biztonságos lakhatást ha nem tudunk mindenhova bevezetni vizet akkor legalább egy biztonságos fürdőszobát mosógépet gyerekszobát gyógytornázt és sorolhatnám hogy mi minden drága dolgot igen de nem hiszem hogy egyébként lenne a hallgat között bárki is aki aki vitatná ezeknek a céloknak a helyességét és ne szurkolna öröknek és ne mondaná azt hogy hogy persze csinálják és és és ne adna ne adna akár 20-25 évet nem nem hiszem ha g ha gyereket ha a gyereket látja akkor igen ha szülőt akkor nem hát jó a gyerek esetében én azt gondolom hogy ott biztos hogy ez a fajta társtali szolidaritás ez működik hadd mondjak egy egy egy nehéz példát van egy nagyon széles zenei programun unk nagyon sokan nagyon szeretik a gyerekeink rendkívül jó eredményeket hoznak az már régebben megy mint a a felzárkozó települések program 10-12 éve zenélünk nagyyszámú gyerekkel és múltkor valahol beszéltem róla és erre azt gondoltam hogy hogy ez ez mindenhol örömet hoz hogy ezek a gyerekek utaznak hogy fellépnek hogy hogy nagy zenekarok befogadják őket egy-egy fellépésre és kaptam utána egy anyukától egy levelet hogy ő három gyereket nevel egyedül megvette a hegedűjét kifizeti a zeneórát és hogy ő miért nem kap ez az alsó középosztály belii anyuka és nagyon sokan vannak akiket ugye amikor mi el el beszélünk mindenféle eredményekről hogy mi mindent tudtunk odavinni a településekre sajnos nagyon sokan érzik magukat szintén nélkülözőnek tehát nekünk ezt nagyon-nagyon pontosan kell elmondanunk és mindig a gyereket mutatva mert értelmezhetetlen a az alkoholista felnőtt képe akinek megcsinálom a a háztetejét anélkül hogy ő részt venne a munkában pusztán azért hogy a gyerek ne ázzon meg ezek nagyon-nagyon nehezen érvelhető képek igen de ezért lépjünk is át szerintem a másik kérdés ez az a munkavilága ugye munkavégzésre felkészítő munkaszocializáció helyi gazdaságfejlesztés az előbb egy fél mondattal említette hogy földművelés ne maradjon műveletlenül föld földműveléshez szükséges ismeretek átadása a ilyeneket találtam egyébként ilyen hívószavakat mint közösségi mintakert saját kert művelése innovatív technológiák elsajátítása jó minőségű élelmiszer előállítása részben saját célra részben aradásra befőzés savanyítás fermentálás tehát a fölös élelmiszer megtartási te technikájának az elsajátítása tehát nagyon sok olyan nagyon sok olyan dolog van ami azt a célt amit az előbb megfogalmaztam hogy a visszavezetni a munkaavilágába vagy bevezetni a munka világáb és az esélytelen álláskeresőből egy egy munkavégzésre képes akkor adott esetben földművelő földművelő földművelésre alkalmas tehát földművelést földet művelni tudó ember várjon valakiből tehát ezt a célt önök ha jól értem ezt el tudják érni azokkal a módszerekkel amiket most már jó néhány éve alkalmaznak hát nyilván ebben vannak kudarcok és sikerek igen és nagyon apró lépések és a siker mértékegysége is egy más skálán mozog mint amit a a gazdaságban dolgozók megszoktak tehát alapvetés hogy a hogy a a munkáig el kell jutni itt megint ez a jövőkép tehát hogy legyenek tervek legyenek célok legyenek elérhető célok legyenek általuk is elérhetőnek minősített célok tehát itt nagyon kell nekünk figyelni hogy amikor lemegyünk akkor lemegyünk oda odaérünk a településekre és és és a jelenlétpontjainkat amik egy nagyon-nagyon nagy háztartásként kell elképzelni kinyitjuk akkor mi ott ne ne okoskodni menjünk oda tehát van hogy eltelik egy-két év is mire minket ott úgy elfogadnak hogy a javaslatainkat elfogadják hogy hajlandóak elhinni hogy mi mi azért mentünk oda hogy hogy hogy segítsünk itt a a azt látni kell hogy most a gazdaság minden rossz hír ellenére úgy pörög hogy a férfiak akik munkaképesek tehát nem nem alkoholisták nem nem nem fogyatékosak ö ők el tudnak menni dolgozni egyébként utaznak időnként kétszer három órát minden nap hazajönnek nagyon ritkán alszanak ott tehát hogy ez a családi húzás ez meg összetartás ez így a hétköznapokban is látható tehát a férfiak általában dolgoznak az asszonyok viszont két h 4 5 6 h nc sok gyerekkel otthon vannak tehát nem nagyon mozdulnak el gyakran akár el se engedik őket tehát hogy hogy egy picit más formában működik még a család nagyon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mélyből a csúcsra - felzárkózó települések és fenntarthatóság #112”

Miről szól ez az epizód: „Mélyből a csúcsra - felzárkózó települések és fenntarthatóság #112”?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és 28 társszervezet 178 hátrányos helyzetű településen segít lakhatási, egészségügyi, oktatási és munkaerőpiaci kérdésekben. Vecsei Miklós alelnök és miniszterelnöki biztos elmondta, hogy 5 év alatt 31-ről 178 helyszínre bővült a program… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mélyből a csúcsra - felzárkózó települések és fenntarthatóság #112”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vecsei Miklós, Orbán Viktor, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mélyből a csúcsra - felzárkózó települések és fenntarthatóság #112”?

Fő témái: felzárkózó települések, fenntarthatóság, társadalmi felzárkózás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mélyből a csúcsra - felzárkózó települések és fenntarthatóság #112”?

Megjelenés: 2024. 10. 21.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/melybol-a-csucsra-felzarkozo-telepulesek-es-fenntarthatosag-112-38331490

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból