Kék Bolygó - Áder János podcastja

Ökológiai megtérésre van szükség #73

· PT34M39S

Összefoglaló

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint a technológia önmagában nem elegendő a klímaváltozás megállításához. Hangsúlyozta az "ökológiai és erkölcsi megtérés" fontosságát, rámutatva, hogy a jelenlegi gazdasági növekedési…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 05. 22.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
klímaváltozás, gazdasági növekedés, ökológiai megtérés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves tévnézőket is vendégem mai vendégem immárom második alkalommal hiszen néhány nagyon nagy megtiszteltetés néhány esztendővel ezelőtt már beszélgettünk ürge forzas diana professzorasszony a az ipcc tudományos az ens tudományos tanácsadó testületének tagja ilyenkét tulajdonképpen egy társbirtokos egy nobel díjnak mondhatjuk így is igen a kollégáival együtt ugye a múltkor hát erre már valószínűleg a kedves hallgatók még a leg elkötelezettebbek se emlékeznek de alapvetően klímáról beszéltünk klímaváltozás és annak következménye és hogy mit is tehetünk ma is lesz erről szó de előtte részben azért mert még friss a pápalátogatás emléke részben itt vagyunk pünkösd előtt és harmadrészt és legfőképpen azért mert a pápaátogatás kapcsán ő is megfogalmazta a gondolatait és arra buzdította az embereket hogy jöjjenek jöjjenek ki a télre vegyenek részt a szentmisén legyenek részesei ennek az élménynek hogyan kapcsolódik mindez a klímához ugye utalt egy intervú újában arra ami a pápai enciklikában a laudátózi kezdetű enciklikában olvasató hogy a pápa azt nyilatkozza írja itt hogy ökológiai megtérésre van szükség és ön az interjújában azt mondta hogy az erkölcsi és az ökológiai megtérés az kéz a kézben jár fejtse ki ezt a gondolatot egy kicsit részletesebben a hallgatóknak pontosan én azt gondolom hogy a kettő nagyon összefügg most már inkább nem akarom megmondani hogy milyen sok évtizede taposom ezt a pályát és próbálom hát megmenteni a földet igazából nem a földet kell megmenteni mert a föld az köszöni szépen nagyon jól el lesz nélkülünk is de próbálok segíteni hogy a civilizációt úgy megmentsük ahogy ahogy most van ezzel a sok csodájával meris a teremtést megvédjük ezzel a fantasztikus csodájával amit amit kaptunk azért bocsánat azért hadd tegyem hozzá egy hét gyerekes családanyáról van szó tehát van személyes motiváció is a dolog mögött a tudósi elkötelezettségen túl igen az biztos hogy az az az nagyon sok lendületet ad vagy vagy motivációt ad hozzá hogy a gyerekeimnek egy élhető maradjon itt a a világ és amikor amikor nagyon sokat tehát most már nagyon régóta dolgozom ezen és és egyre világosabb az hogy csak technológiával nem fogjuk tudni megoldani tehát nagyon fontos a technológia és most éppen végighallgattam az előző podcastját is elnök úrnak és és és tényleg fantasztikus usan fontosak az innovációk de egyedül nem lesz elég hiszen gondoljunk abba bele hogy hogy az évszázad végére ha semmi más csak mondjuk egy 3%-os átlagnövekedést tervezünk gdp növekedést akkor az évszázad végére 11szeres lesz a gazdaság na most még ha nagyon ügyes a technológia akkor is az jóval többszörös energiaigényt satöbbit jelent anyagigényt és már most is a meglevők az hogy a meglevő igényeinket kielégítsük már ez ezt nagyon nehezen tudjuk úgy hogy ne legyen nagyon nagy különböző környezeti problémák tehát én azt gondolom hogy hogy valahol egy egy megelégedésre is szükség van hogy egy bizonyos szinten megelégedjünk h és az pedig az pedig azt gondolom hogy magától nem fog úgy egészen biztos hogy nem fog úgy jönni hogy mindenki egyszerűen csak a mai gazdasági rendszerben azt mondja hogy köszönöm szépen nem nekem elég az úszómedence az egy magánreülőgép a a a az évi két röbködős nyaralás és így tovább így így nem nem lesz mert mert az mert a mert mert afelé megy a gazdaság hogy még több mindig még több és kötelező még többet viszont ha ha az ember arra gondol ha arra fókuszálunk hogy hogy hogy igazából mit is akarunk és akkor most most itt ha már a pápalátogatásról beszélünk én nagyon nekem tán a legnagyobb benyomást rám az ifjúsági találkozó jelentette az azon azon adott beszéde és ott is ugye megkérdezi a a fiatalokat mit akarok az élettől mit mit szeretnék mi a fontos nekem tehát ha igazából belegondolunk nem a tárgyak nem a a harmadik nem tudom milyen telefont tesz boldoggá hanem hanem azt tesz boldoggá ha van egy jó közösségem ha jó a stabil a családom ha ha van időm játszani a gyermekemmel ha megkérdeztem az édesanyámtól hogy hogy van ha szomszéddal is beszélő viszony vagyok és így tovább tehát én ez és ez mind végül is az a a arra arra arra vezet hogy hogy és magunktól nem fogunk változni tehát itt itt egy egy erkölcsi megtérés is kell hogy hogy ne ne csak az az anyagi javaknak a és a birtoklásomnak a halmozásáról szóljon ez a világ mert amíg a közgazdaságtannak is a legalapvetőbb paradigmája az az hogy én arról szólok hogy a saját anyagi tavaimat maximalizáljam és erről szól az egész közgazdaságtan és erről szól sajnos az egész gazdaságunknak ez a motorja tehát addig nem fogjuk megoldani mert hiába lesz technológia azt csináljuk folyamatosan az egy egyik problémát terheljük a másikra az egyikből épp hogy kimászunk és lesz helyette másik lehet hogy megoldjuk az elektromos a a az éghajlatváltozást bár még azért messze vagyunk attól de jó irányban megyünk de átereljü lesz belőle az elektromos közlekedéssel kapcsolatos egyéb problémák ugyanúgy a megújuló energiának is azért vannak környezeti hatásai tehát ha nem onnan indulok hogy hogy igazából mit akarok az élettől és és és hogy hogy hogy hogy nem attól leszek boldog hogy hogy hogy 25ig nem tudom mi van akkor nem fogjuk ezt megoldani tehát én nekem nagyon tetszett igen az enciklipában az hogy az ökológiai megtérés együtt kell járni egy erkölcsi megtéréssel tehát amikor amikor meg tudok állni és és és le tudok lassulni és és úgyhogy ezt ez is a a fiataloknak szóló beszédéből van és ez is annyira tetszik hogy hogy hogy legyen minden nap egy kis csend és akkor az ne egy virtuális világban hanem hanem hanem tehát ha ha nem tudjuk ezt meglépni akkor én azt gondolom én én nem hiszem hogy ezt meg fogjuk tudni oldani nem csak az éghajlatváltozást de akármelyik környezeti krízist ugye kiegészítésképpen még egy mondat ez ugyan nem az enciklikából van de a pápa mondta szintén hogy a földet édenkertként kaptuk a teremtőtől a következő generációnak ne vadpusztaságként adjuk tovább én azt gondolom ebben az egy mondatban minden benne van a felelősség az önzés az önmérsékletre utalás a veszély és a veszély elhárításának lehetősége amire az elmúlt percekben ön is utal a amikor én fiatalokkal találkoztam nem olyan régen föltettem nekik a azt a kérdés hogy mi a három legfontosabb dolog szerintük viszonylag gyorsan eljutottunk a három legfontosabb dologhoz levegő víz föld mondom remek és mi az amit leginkább szennyezünk a levegő a víz és a föld tehát tudjuk hogy ezek azok az erőforrások amik nélkül nem tudunk élni nem tudunk létezni a jó levegő nélkül a megfelelő klíma nélkül a jó minőségű víz nélkül a jó termőföld nélkül mégis mivel bánunk a legfelelőtlenebbül ezzel a három erőforrással úgy gondoljuk hogy ez korlátlan hogy állandóan rendelkezésünkre áll bármit megtehetünk vele de az elmúlt évtizedek arra figyelmeztetnek minket egy klímakutató ezt nyilván megerősíti hogy akáregyiknél akármsiknál is ez a felelőtlen magatartás 100 esztendő alatt földtörténet szempontból ez egy nagyon nyúlfarknyi kis idő még az emberi történelem szempontjából is egy rövid kis időről beszélünk de 100 esztendő alatt eljutottunk oda hogy aggódnunk kell hogy aggódnunk kell pontosan sőt én én kiemelném igazából az utolsó 20-30 évet tehát ha például ránézünk arra az á ábrára hogy hogy hogyan változott az ember által gyártott anyagok mennyisége a földön és ugye 2020-ra ezt tudjuk hogy több ember ál által gyártott tehát műanyag van a földön mint élőanyag összesen tehát tehát biomassza összesen és az még hagyjál de csak az ezred forduló óta meg háromszorozódott ennek a mennyisége és exponenciálisan nő tehát valami eszméletlen mértékmenő és azt gondolnák hogy jó hát és akkor mi van de de most kezdjük észrevenni tehát amikor két évvel ezelőtt jött a rémhír hogy hogy hogy amikor a csecsemő a cumiból táplált csecsemő már minden egyes kor tápszerrel milliónyi mikroműanyag részecskét vesz szívbe a következő már akkor is aggasztó volt de akkor a következő hír az volt hogy kiderült hogy a méhlepény már telem a mikroműanyagszennyezéssel most már egy körülbelül egy éve jött a tudományos eredmény hogy a csecsé amikor anyatejet szív már az anyatejből naponta több millió mikroműanyag részecske szennyezést szívbe akkor két hete jött a a bécsi egyetem kutatási eredménye az agyunk telem a mikroműanyagokkal és és ugye alzheimer kortól kezdve parktinzon koron keresztül mindenhez hozzájárul de egyéb kognitív problémákhoz is hozzájárul ez folyamatosan nő az olyan anyagoknak a mennyisége a természetben amik nem bomlanak le és ezek nem és ezek egyre jobban akkumulálódnak és nem tudjuk a hatását a legtöbbnek hiszen még igazából tényleg az elmúlt két évtized az ami alatt ezek nagyon begyorsultak de akárcsak az örök vegyszerekre gondolunk eljutottunk úgyyz a p p f a s nem tudom pontosan hogy mondják magyarul ez az örök kemikáliák amik például az ilyen góatex anyyagokban vagy teflon vagy egy csomó tűzálló tehát nagyon fontosak mert egy csomó ugye a tűzállóságot vízállóságot nagyon sok dolgot megoldottak nekünk viszont pont azért mert nem lebomlóak és ezekben és ezért egyre egyre nő a koncentrációjuk a természetben és most oda eljutottunk hogy az antarktiszon eső hó ha megolvasztjuk már nem immunvízminőségű már nem mihatnánk meg mert túl magas benne már ennek a örök vegyszernek a koncentrációja mindenhol a világon és nem állunk le ezzel és e ez nem fog lecsökkenni ez egyre nő és ezt nem tudjuk fel az egész földről nem tudjuk eltüntetni ennek a ennek a vegyszernek a mennyiségett tehát egyszerűen olyan mértékig az utolsó két-három évtizedben olyan mértékig szennyeztük tele a ezt a teremtett világot hogy hogy gyakorlatilag már nagyon hamar élhetetlen lesz a számunkra vagy csak egy egy nagyon ilyen ketrecbe zárt védett világba amikor légkondicionált kalickákba kell zárni magunkat és és nagyon erősen tisztított esővzet tudunk csak vni én azt gondolom és tényleg a talaj is ahogy ahogy hogy elnök úr elmondta tehát én azt gondolom hogy tényleg nagyon meg kell húzni a vészharangot még még nagyon sok mindent meg tudunk állítani és talán sok mindent vissza is tudunk fordítani de de nagyon fontos hogy hogy ézbe kapjunk és ké két dolgot még az előző kérdéshez had mondjak mert mert például ez a a ez ez az erkölcsi megtérés hogy még azok is akik nem vallásosak nagyon érdekes hogy például a leghosszabb boldogság kutatás a földön az egy harvardi egyetemi kutatás volt ahol végzett a harvardi business school az az a legmenőbb business school a világon az ott végzetteket követték végig az életük során egy egy elég nagy mintát ugye mindenki aki kijött onnan meg volt győződve hogy szuper karrier nagy nagy befolyás és rengeteg pénz és ettől majd ők nagyon boldogok lesznek és hogy követték őket és az életük második felében végében kiderült egy nagyon nagy minta volt hogy egyre inkább rájöttek hogy hogy nem és nem azok mondták hogy boldog az életük akiknek nagy nagy volt a fizetésük és nagy volt a befolyásuk azok mondták azokat azok nyilatkozták hogy hogy boldogok akiknek példá stabil volt a párkapcsolatuk akiknek volt egy stabil ö családi kapcsolatuk vagy közösségük tehát tudományosan is nagyon sokszor igazoltuk hogy nem a pénz nem az anyagi javak tesznek boldoggá hanem hanem például az amit amit például az egyház is hirdetteehát az erős közösség a szeretet a a a stabil kapcsolatok a hűségtől kezdve és így tovább ami mind már már ilyen elavult ó ózsdi szavaknak tűnik majdnem majdnemhoz ez az egyik dolog a másik most kiment a fejemből de akkor akkor majd az későb szerintem majd a következő kérdéseknél mert hogy van még két téma amit én mindenképpen szerettem volna szóba hozni alapvetően tulajdonképpen a mandinernek néhány héttel ezelőtt adott egy hosszú interjút és azokból jön majd néhány idézet remélem hogy a kollégák pontosan írták én olvastam az interjút de ez az első bat amit most idézni fogok az engem is meglepett ami így hangzik hogy nem málna szörb a nap a szél és az atomenergia sem bármilyen energia előállítás valamilyen mértékű szennyezéssel jár és akkor folytatódik a gondolat hogy a megújulók esetében azonban ez még mindig a kisebbik baj tehát ha most leegyszerűsítem h valamelyik ujunkat meg kell harapnunk és ebben az esetben a szén az olaj és a gáz helyett hogyha nap és szélenergiát és hozzátette az atomenergiát használunk akkor még mindig kisebb bajt annak is van környezeti lábnyoma annak is van klímalábnyoma az sem az ön sz szavaival nem málnaszörp tehát nincs nincs olyan tevékenységünk különösen nem az energiatermelés során aminek valamilyen klímaavíz valamilyen mértékű klímaavíz környezeti lábnyoma ne lenne ezt jó hogyha tudomásul vesszük mert egyébként minden más hogyha nem így közelítjük meg ezt a kérdést ez már az én gondolatom ezt már csak folytatom az ön vagy kiegészítem folytatom tehát amit számomra jelent az ön mondata hogy minden más az romantikus álmodozás induljunk ki ebből tehát erre egy figyelmeszet az interjúban pontosan pontosan tehát ha az ember például term ugye fizikus vagyok tehát nyilván a fizika oldaláról közelítem meg először ha ugye a termodinamika második főtételét nézzük akkor ak akkor bármikor amikor energiát használunk akkor valamennyire növeljük az entrópiát tehát valamennyire és végül is minél nagyobb az entrópia gyakorlatilag az valahol mindig a szennyezés növek szennyezés növekedéshez vezet hiszen addig erőforrás valami amíg szépen koncentrált formában elő tudjuk szedni és úgy tudjuk használni ha már mondjuk például akár a higy akár a a réz akármi ha viszont már szépen egyenletesen szét van osztva a természetben akkor szennyezés tehát tehát gyakorlatilag akármikor amik amikor energiát használunk és szinte akármit csinálunk mindig valami energiát használunk kivéve esetleg ha ülünk egymással szemben és verseket olvasunk egymásnak vagy nem mondjuk azért van szerencsére néhány ágazata a gazdaságnak ami szerencsen nagyon kevés ilyennel jár mondjuk a kultúra például de de azért minden más általában a valami energia felhasználásal jár és így szennyezéssel is és ezzel tisztában kell lenni hogy az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ökológiai megtérésre van szükség #73”

Miről szól ez az epizód: „Ökológiai megtérésre van szükség #73”?

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint a technológia önmagában nem elegendő a klímaváltozás megállításához. Hangsúlyozta az "ökológiai és erkölcsi megtérés" fontosságát, rámutatva, hogy a jelenlegi gazdasági növekedési… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 05. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ökológiai megtérésre van szükség #73”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ökológiai megtérésre van szükség #73”?

Fő témái: klímaváltozás, gazdasági növekedés, ökológiai megtérés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ökológiai megtérésre van szükség #73”?

Megjelenés: 2023. 05. 22.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/okologiai-megteresre-van-szukseg-73-18905263

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból