Kék Bolygó - Áder János podcastja

Új energiatárolási lehetőségek #92

· PT54M39S

Összefoglaló

A Kék Bolygó podcast vendége Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, aki az energiaátmenet kihívásairól és lehetőségeiről beszél. Kiemeli a népességnövekedés és az energiafogyasztás növekedésének összefüggését, valamint a fosszilis energiahordozók dominanciáját.…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 01. 15.
Hossz
55 perc
Szereplők, említett nevek
Czepek Gábor, Áder János
Témák
energiaátmenet, energiafogyasztás, népességnövekedés, fosszilis energiahordozók, energiatárolás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntök mindenkit tartok egy rövid rövid bevezetőt elhelyezzük a globális térben mindazt amiről most a következő percekben szó lesz amik adottságok amiket figyelembe kell vennünk amik meghatározzák a mi politikai és gazdaságpolitikai mozgásterünket is népességnövekedés az elmúlt 100 esztendőben a népesség a négyszeresére nőtt 20150-ig még 2 milliárddal fog nőni a föld népessége hozzá szoktam tenni mert ez így kimondom a k milliárdot mindenki azt mondja hog jó legyit a kezével de hogyha hozzáteszem azt hogy ez a k milliárd és ez egy valamivel több mint 30 év növekménye lesz akkor ha hozzáteszem hogy az emberi faj megjelenésétől az első világháború végéig ez egy meglehetősen meglehetősen hosszú időszak nőtt ennyivel a föld népessége akkor már egészen más dimenzióba kerül ez az előttünk álló 31 nehány év tehát népességnövekedés a vízfogyasztás ehhez képest a nyolcszoros ára az energiafogyasztás és itt kanyarodunk rá a témánkra az pedig a 12szeresére nő tehát a népesség növekedéséhez képest háromszor olyan gyorsan nő az energiafogyasztás ennek az energiának mind a mai napig minden szélerőművi naperőművi beruházás enér a 80%-a fosszilis ezek tények az is tény hogy magyar ahogy az európai uniónak az a c célkitűzése hogy 2050-re klímasemlegesek legyünk az az csak annyit bocsássunk ki mint amennyit a természetes elnyelők semlegesíteni tudnak ez is tény és akkor rögzítsünk egy egy harmadik tény hogy magyarországnak mi ebben a pozíciója azért ezt mindig elmondom és szerintem nem ok nélkül tesszük ezt jó hogyha fölidézzük 1990-hez képest 90 volt a báz mindig 90 a bázisév 90-hez képest magyarországon 33%-kal csökkentettük a széndioxid kibocsátást úgyhogy közben a gdp jelentősen nőtt és mindig elfelejtik hozzátenni közben azért zajlott egy erdősítési folyamat is magyarországon és az elmúlt 100 évben a trianoni veszteségeket persze nem tudtuk ni de mégis csak közel a duplájára nőtt magyarországon az erdőterületnek a nagysága ami jelentősen növelte az elnyelőknek a kapacitását na hát itt vagyunk és akkor még egy nemzetközi kitekintés mert enélkül szerintem megint csak nem teljes a kép úgyhogy kicsit hosszabb lesz a bevezető ezért elnézés utána már te fogsz beszélni már csak kérdezni fogok ugye két nagy kibocsátó van az egyik kína a másik az egyesült államok a két kibocsátó nélkül az ő érdemi kibocsátás csökkentésü nélkül nyilvánvalóan bármilyen klímacél az annak a teljesítése eséten tehát nélkülük ez reménytelen küzdelem nézzük meg kínát egy pillanatfelvétel kína széndioxid kibocsátása 2020-23-ban az idei évben a csúcsra most van csúcson hogy aztán a következő évben mi lesz azt még nem tudjuk igaz ezt mindig hozzáteszem hogy az egy főre eső széndioxid kibocsátás kínában még mindig körülbelül az 1egyhada annak mint ami amerikában látható tehát az egyfő esőlye még mindig sokkal jobb amit viszont kevesen tudnak engem is meglepett egyébként amikor készültem a beszélgetésre ez az adat hogy kínának az elmúlt évek fejlesztései során a nukleális és a megújuló ez jelent napi és szélenergiát és vízenergiát a nukleáris és a megújuló energia kapacitása a beépített kapacitás 50%-át elérte kínának ez elég mert bevágó adat volt nekem vagy legalábbis ismeretlen dolog volt az egyesült államok vonatkozásában pedig azt érdemes elmondani hogy az egyesült államok olajimportőből az elmúlt évtizedben olajexportőrré vált palagáz palaolaj felfuttatására került sor hogy a biden kormány minden klímafogadkozás ellenére három nagy alaszkai olajmező kitermelésére adott engedélyt az elmúlt hetekben és ennek a kibocsátása annyi lesz hogyha ezt 30 évig körülbelül 30 évig fognak működni ezek az olajmezők mint magyarországnak a három és fél éves teljes kibocsátása na ezek a a dolgok amik azt gondolom hogy meghatározzák vagy keretét adják a beszélgetésnek és akkor itt az első kérdés ugye megszületett egy új nemzeti és klímaterv mi ennek a lényege és aztán szeretném hogyha pontról pontra végigmennénk az egyes erőforrásokat elindulva mondjuk a nap induljunk el a széltől és aztán majd megérkezünk a geotermikus energiához jó és akkor mindegy mindegyiket majd tételesen végigvesszük de egy rövid összefoglalót hogy mi ennek az új klímatervnek a lényege hozd meg velünk gábor légyszíves a tudásodat köszönöm szépen köszönöm a meghívást elnök úr és üdvözlöm a résztvevőket is és lehetőségként éljük meg az energiaügyi minisztériumban hogy a energiapolitika és a klímapolitikai összefüggés iről néhány gondolatot megoszthatunk itt a jelenlévőkkel és megoszthatok én magam a jelenlévőkkel az állításom az kiinduló állításom az és ezen alapul egyébként a nemzeti energia és klímaterv is hogy szuverén energiapolitika a klímasiker kulcsa tehát ez a kettő szorosan összefügg van néhány pont erre majd kitérek ahol ellentmondást érzékelünk mi is és döntési pont van egy szuverén energiaügyi akcióterv és a klímapolitika között ezek nagyrészt átfedésben vannak ezek a gondolatok kicsit távolabbról indulok és remélem érthetővé válik és meg fogok érkezni valahola ugye a kormány alapvetőleg azt a kérdést vizsgálja hogy miért jó itt magyarországon élni és három egyszerű kérdést tesz fel az első kérdése az hogy kivel éljünk magyarországon együtt erre a családpolitika és a migrációs politika ad egy választ második kérdése hogy hogy hogyan éljünk magyarországon erre egy munkaalapú gazdaság és a rezsipolitika igyekszik feleletet adni és a harmadik kérdés hogy hogyan éljünk és hol éljünk pontosabban és ebben segít nekünk az energia és klímapolitika és ebből talán látszik hogy ez egy a kormányzati gondolkodásnak és kormányzati működésnek maga a nemzeti energia és klímater az evidenciaként kezeljük három tényt a klímával kapcsolatban hogy égető kérdés elsősorban amiatt mert a vízháztartást jelentősen érinti azt sem vitatja a dokumentum hogy ugyan a földtörténeti korok között jellemző hőmérsékleti mozgás gondoljunk csak a miocénra vagy a krétakorra bizonyos részeire de de az időtávja drasztikus az emberi beavatkozás hatásának ezért foglalkozni kell vele a harmadik amit nem vitatunk hogy döntően a széndioxid kibocsátás felelős a klímaváltozásért és ehhez képest próbálja az állításait megfogalmazni a nemzeti energetikai és klímaterv a következő állításom az hogy ha nagyon leegyszerűsítem a folyamatot elég drámai amit te is mondtál a bevezetődben tehát hogy jó ideje foglalkozik most már ezzel a világ és európa különösen és látszólag hatás nélkül sőt energiahordozók nem tűnnek el csak bővülnek a felhasznált mennyiségek is bővülnek néha az az érzése az embernek hogy a a fejlődéshez használjuk fel azokat az új energiahordozókat amelyek belépnek az energiamixbe tehát elég drámainak tűnik a kép de ha mégis leegyszerűsítem valahol a megoldás kulcsa a megújuló energiábaan kellene hogy legyen a megújuló energia nagyrészt ki tudná váltani a fosszilis energiahordozókat aminek viszont egyetlen komoly ahilles sarka van amelyre még a mai tudomány nem tud választ adni a tartós évszakok között ti tárolása az elektromos energiának amíg ezt a tudást meg nem szerzi a világ addig egy átmeneti periódusról beszélünk magunk között ezt többféleképpen megfog meg szoktuk megfogalmazni most talán azt mondnám hogy egy technológiai átmenet korában élünk ahol a fő kérdéseinkre hidrogén akkor a co2nek a leválasztása tárolása már rendelkezünk technológiai megoldásokkal geotermia kitermelése aboráram előállítása az más kérdés hogy mai viszonyok szerint az még drága és egyszerűen a gazdaság számára értelmezhetetlen de megoldásaink már vannak egyedüli igazi megoldásunk az elektromos energia tárolására nincs amiig ezt ennek csírái nem látszanak nekem azz a véleményem hogy egy átmeneti periódust élünk és akkor az a nagy kérdés hogy egy hazai energiapolitika y ezt az átmeneti periódust hogy próbálja el átvészelni milyen válaszokat a említettem azt hogy a klímapolitika és az energiapolitika kéz a kézben jár útjuk nagyrészén de van három-négy olyan terület ahol a magyar kormánynak döntenie kell hogyha odaérünk hisz a szuverenitás és a zöld átállása az itt ellentmondásban van ez a három négy terület a következő ahogy mi a jelenlévők is és te is tudod a villamosenergiatermelésnek a megújulók bekapcsolásának az egyik legnagyobb problémája kiegyenlítő energia biztosítása ezt rövid távon nem tudjuk máshogy megtenni mint ccgt úgynevezett gázüzemű erőművekkel itt már ütközik a zöldpitika és a szuverenitás hogy miért beszélek szuverenitásról hisz ez nem másért kell mint hogy a megújuló energiát be tudjuk kapcsolni a rendszer ami meg a szuverenitásunk alapjá a második ilyen téma akkor a hazai gázkitermelés növelése ami eltökélt célunk de kétségtelen hogy a széndioxid kibocsátás miatt ennek vannak negatív hatásai a harmadik ilyen jelentős terület pedig a mátrai erőmű kérdése amelyre azt hiszem majd ki fogunk térni a igen igen igen arról majd külön szeretném hogyha szót váltanánk igen és és röviden és le is le is kanyarítom hogy összességében a nemzeti energia és klímaterv a szuverenitásra épül meghatároz olyan fő számokat amelyeket hiszünk hogy tudunk teljesíteni ezek egyelőre 2030-as célrendszerűek 2050-re az európai unió a nettó zéró kibocsátását még egyfajta ajánlásként fogalmazza meg a tagállamoknak később kell ennek részleteit kifejtenünk de kettő 2030-ra hisszük azt hogy a 1990-es szinthez képest az üvegházatású gázok kibocsátását 50%-os szintre tudjuk csökkenteni azt is hisszük hogy a végső energiafelhasználás 785 petazsúról 750 petazsúra tud visszahúzódni és és abban is hiszünk hogy a megújuló energiaforrások aránya az egy 30%-os szintet el tud érni hogy ezt lebontsam mondjuk a villamosenergia miixre a minisztériumom elsődleges célja hogy a paks 2 bekapcsolásával 2030-as évek elejére legalább 50%-át a villamosenergiának fenntartható módon állítsuk elő magyarul atomból és megújulóból és 2050-es célszámunk ebben meg 80% és ezzel a 2030-as 50%-os céllal kiegészítve még a hazai földgázzal egyéb megújulókkal a napon kívül el fogjuk tudni érni a év nagy részében az energiaaszuverenitást nem vagy csak csökkentett mértékben fogunk rászorulni az importra szóval a nek öt fő választ ad ezekre a kihívásokra öt fő módon kívánja ezt a ezeket a célszámokat teljesíteni ez pedig ugye a fenntartható energiaforrások direkt első szintje atom nap mindenki által ismert 2010 óta erre építi az energiapolitikáját a kormány ebben semmi újdonság nincs 2010-es évek elején ez még meglepetést okozott ma már evidenciának tűnhet nincs is nagyon más választásunk az ország földrajzi és geológiai viszonyaiból adódóan a fenntartható energia források második szintje ami a második beavatkozási terület beszélek itt geotermiáról beszélek itt szélről és beszélek itt vízenergiáról amely ki tudja egészíteni az atom és a nap hiányosságait közlekedés elektrifikációja a harmadik fő beavatkozási terület negyedik az energiahatékonyság elérése középületeknél vállalkozásoknál és a lakosságnál is és ahogy te is említetted a természetvédelemnek van egy fontossága az erdősítés amely tényleg impozáns számokat mutat az elmúlt 100 esztendőben de még 1990-hez képest is a kommunizmus bukása után 20-30%-kal nőtt az erdőterületek aránya és 5 millió tonna széndioxidot le tud kötni egy évben a hazai erdőállomány tehát egy mindenképpen egy olyan kiaknázatlan vagy már részben kiaknázott terület amelyre erőforrásokat és ötleteket érdemes pozicionálni és végezetül a bevezetőm végén engedjenek meg egy gondolatot hogy hogy viszonyul a magyar energia és klímapolitika az európai és brüsszeli elgondolásokhoz egy patrióta kormány nem is tud másképp gondolk mint hogy a jövő generációának védelme és főleg a vízbázisok védelme miatt a klímapolitika az egy hangsúlyos terület de nem tudjuk nem kritikával szemlélni az elmúlt másfél év tevékenységét amit brüsszelből tapasztaltunk ha elfogadjuk azt hogy közös európai cél a zöld átmenet biztosítása ha elfogadjuk hogy ez szükséges ahhoz hogy európa gazdasága önállóábó álljon ha már sességesen leválasztotta magát az eddigi orosz európai egyensúlyról amely a oroszországból a nyersanyag európából a tudás meg a tőke kettőségére épült ha erről leválasztottuk magunkat akkor ehhez pénz kell nem csak ötletek hanem pénz kell az európai unió válasza erre az hogy az úgynevezett helyreállítási alap az 150 milliárd eurót szánt energiaátállása és energiafejlesztési területekre és érdemes megnézni azt hogy mi történt az elmúlt másfél esztendőben 2021 végén elkezdtek megugrani a gáz és a villanyárak a békeidős gázár az olyan 20-25 eur/ megwóra környékén volt 2021 végén azt tapasztaltuk az mvm-nél akkor még ott dolgoztam hogy ez már ár egy 50%-os 50 eur/ megwórz felment még nem volt háború még nem voltak szankciók ezt úgy azonosítottuk hogy ez egy fenntarthatósági felár akkor kezdtek el működni az európai uniónak azok a mechanizmusai amelyek direkt pénzügyi eszközökkel próbálták zöld átállásra kényszeríteni a tagállamokat majd kitört a háború és elkezdtünk egy ellátásbiztonsági felárat fizetni a 100-150 euróra emelkedett mewattóránként a gázára a békeidős 25 euró szintről de ha ez még nem lett volna elég 2022 nyarán belépett egy szankciós ferraris ugyanis minden ellátási és pénzügyi láncot ahogy az orosz energia áramlott európába elkezdett támadni az európai unió tette ezt doktriner módon mint egy rosz edző akit nem érdekel az hogy a versenyző az 100 gátra készül vagy maratonra a megyei bajnokságra vagy a vb-re mindenkire ugyanazt a receptet alkalmazták nem a tiltás nagy politikai erő kellett hozzá hogy fenntartsuk a a gasprommal kötött szerződésünket na de hogy hova akarok kilyukadni ez a folyamat oda vezetett hogy a 2022-es esztendőben és gyanítom még nem fejeződött be a 23 de mivel egész évről van szó hasonló volumenekről beszélünk 200 milliárd eurónak megfelelő összeg áramlott ki az európai tagállamokból nagyrészt amerikai orosz és arab pénztárcákba ez most a felár tehát a fár ennyivel fizettünk többet az energiahordozókért a két évvel a két évvel ezelőttihez képest azért mondjuk el még egyszer 200 milliárd euró így van a ezt nem gondolom hogy ez az…

Említett entitások

Témák

  • energiaátmenet
  • energiafogyasztás
  • népességnövekedés
  • fosszilis energiahordozók
  • energiatárolás

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Új energiatárolási lehetőségek #92”

Miről szól ez az epizód: „Új energiatárolási lehetőségek #92”?

A Kék Bolygó podcast vendége Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, aki az energiaátmenet kihívásairól és lehetőségeiről beszél. Kiemeli a népességnövekedés és az energiafogyasztás növekedésének összefüggését, valamint a fosszilis energiahordozók dominanciáját.… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Új energiatárolási lehetőségek #92”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Czepek Gábor, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Új energiatárolási lehetőségek #92”?

Fő témái: energiaátmenet, energiafogyasztás, népességnövekedés, fosszilis energiahordozók, energiatárolás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Új energiatárolási lehetőségek #92”?

Megjelenés: 2024. 01. 15.. Hossz: 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/uj-energiatarolasi-lehetosegek-92-17215645

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból