Klasszis Podcast

Megvették a befektetők a magyar sztorit, senkinek sem jó a 100 dolláros olajár

· PT46M17S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast legújabb adásában Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője a befektetési piacokat elemzi. Kiemeli, hogy a lakossági befektetők jobban jártak az elmúlt öt évben, mint az intézményiek. A magyarországi kormányváltás után az ország vonzóbb lett…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 05. 02.
Hossz
46 perc
Szereplők, említett nevek
Wéber Balázs
Témák
befektetési piacok, lakossági befektetők, olajár, magyar gazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha megnézem az elmúlt öt évet, akkor a lakossági befektetők, akik hát mondjuk, hogy a kevésbé szofisztikált befektetők, tehát tényleg nem elemeznek egy céget, meg nem csinálnak, nem tudom, makroelemzést, hanem úgy érzésre leesik, van egy kis szabad pénzem, akkor erre rávásárlok.

Jobban jártak, mint az intézményi befektetők.

Ezt meg lehet nézni az elmúlt öt évben, felülteljesítették az intézményi befektetőket.

Ugye Magyarországon a választási eredmények után ugye a kormányváltás az valószínűleg egy külföldi befektetőzemmel abszolút pozitívabb fénybe helyezte az országot, hiszen az EUs pénzek meg szerzése az közelebb került és az euróbevezetésbe is belehittek egy kicsit.

Reál értelemben inflációval korrigálva a forint nagyon erős. >> Ez a Klassis Podcast. >> Köszöntöm önöket itt a Klassis Podcast legújabb epizódjában.

Én Imre Lőrincs vagyok, az M4 privátbankár.hu újságírója, és a mostani beszélgetésben a befektetési piacokat fogjuk érinteni.

Milyen jó befektetési stratégiákat lehet követni egy nagyon turbulens geopolitikai helyzetben.

És hát ugyebár most országspecifikusan itt Magyarországon is rendkívül hektikus a helyzet, és nagyon jelentős átárazódásokat láthattunk a magyar eszközökben. egyébként a magyar részvénypiacról, a magyar különböző eszközökről, kötvényhozamokról, forintról rengeteg elemzésünk és beszélgetésünk született már az elmúlt időszakban.

Most nemzetközi fókuszt fogok felvenni vendégemmel, Vince Péterrel, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetőjével.

Köszönöm, hogy elfogtad a meghívásunkat. >> Köszönöm a meghívást.

Természetesen azért egy picit fogjuk érinteni mondjuk a forintot, de akkor tényleg a nemzetközi fókusználnál maradjunk, merthogy volt nektek egy befektetési eseményetek.

Egyébként a beszélgetésünk felvételének pillanatához képest néhány órával zajlott le ezelőtt ez a ez a konferencia, ez az értékelésbefektetési kép, amit festettetek.

És hát megszokhattuk, hogy az ilyen eseményeken mindig van egy kezdő kijelentésetek, ami egyfajta ilyen zsinor mértékként is szolgált a befektetők számára.

Feljegeztem a legutóbbi ilyen eseménynél az volt, hogy nem érdemes idén a szalagcímek alapján befektetni a mostani befektetési körképeteknek mi a legfontosabb üzenete, vagy egy ilyen egymondatos üzenete, amit meg tudnál fogalmazni? >> Megjelent az optimizmus, de de velünk maradtak a veszélyek.

Azt hiszem, hogy ez volt most egy ilyen egy ilyen szalag címünk.

Azért mosogok csak, mert én már nem is emlékeztem az előző negyed év, >> de akkor ez volt és az emlékszem, hogy megütötte a fülemet, mertogy akkor is a szalagcímek jöttek, akkor még egyébként Trumpnak a venezuelai inváziója volt, ami ilyen nagyon hektikusan pörgette a piacokat, azóta meg bejött egy Irán, mondjuk. >> Igen, igen.

Nem tudom, hogy bejött volna-e ez a stratégia most azóta.

Tehát ha összekötném a szalag címeket azzal, hogy hogy reagált a piac, azt gondolom, hogy nem jött volna be.

Tehát amikor eszkalálták a háborút, akkor eladni az rossz döntés volt, mert ugye a mai napra, ha megnézzük most így írta to dél, tehát idén plusz 5%-ban van az, szóval végső soron talán azt mondanám, hogy végül is bejött az, hogy ne a szalagcímekre hallgassunk, hanem tartsunk ki a stratégia mellett, mert a legtöbb eszközosztály saját devizában, hogyha van egy amerikai részvényem vagy kőem, az pluszban van többnyire.

Más kérdés, hogyha forintban értékelem, akkor már nem biztos, hogy pluszban vannak ezek.

De igen, a mostani negyed évesünknek és a mostani álláspontunknak az lenne a mantrája, hogy azért az optimizmus visszatérésével nem tűntek el azok a veszélyek, amikre érdemes befektetőként figyelni.

És az optimizmus visszatérését, azt nagyon-nagyon sok helyen látjuk a nyersanyagpiacon, a részvénypiacon, a kötvénypiacon, szóval mindenhol ott. >> Na de hát ez pont egy olyan másik érdekes szempont, amit kiemelnék, hogy hogy azért amikor kirobban egy ilyen geopolitikai konfliktus, azért megszokhattuk, hogy akár még egy enyhébb vagy fokozottabb pánikreakció is akár a piacokon indokolt, vagy akár szükségszerű is lehet.

De most ez annyira nem mutatkozott meg, mert hogy ti is elmondtátok, hogy amúgy a piac jutalmazza a kockázatvállalást, ami talán furcsa lehet így elsőre. >> Hát hosszútávon nyilvánvalóan a kockázatvállalásnak kell egy többlet hozammal járnia.

Az, hogy mekkora volt most a korrekció idén, vagy mennyire volt méltányos ahhoz képest, hogy mekkora krízis van most velünk, az szerintem vitatható. 10% 9, mit tudom én hány százalék-ot esett az SNP, azt hiszem all time highról, és most ismét már all time highok, tehát historikus csúcsok környékén vagyunk.

Ugye volt is egy ábra erről délelőtt, hogy 13 napig folyamatosan emelkedett az egyik vezetőamerikai részvényindex.

Tehát, hogy aki ebből kimaradt azért, mert a a pánik során eladta, az annak most nagyon fájhat a feje.

Ezért gondolom, hogy ez a konzisztens piacon levés, piacba fektetés azért még mégis csak kifizetődő.

Más kérdés, hogy ez a 13 egymást követő napnyi plusz, illetve az a fajta optimizmus, ami visszatért a piacokra, lásd, az értékeltségek megint emelkednek, lásd a kötvény, kockázati felárak, azok összeszűkültek historikus mélypontok környékére, vagy éppen mondjuk az olaj nyersanyagpiac most azt áraza, hogy 202-re visszatérünk 70 dollár környékére.

Ez mind-mind szerintem még egy kicsit talán korai, hogy ennyire optimisták a a piaci szereplők.

Ez pedig azt jelenti, hogy van egyfajta asszimmetria, tehát könnyebb rossz dolognak történnie, vagy rossz hírnek érkeznie, mint mint még egy extra jó hírnek, ami ezt még följebb tolná. >> Bevallom őszintén, tényleg elég furcsa így első ránézésre, hogy ennyire széles piaci optimizmus, kitörő optimizmus van akkor, amikor mondjuk a makrogazdasági fundamentumaink egyértelműen romlanak, növekedési kilátásokat rontják a különböző intézetek, az inflációs előrejelzéseket pedig emelik.

Mégis mivel magyarázható ez szerint és mennyire meglepő?

Mert mondjuk túl vagyunk egy akár ikonikusnak is számító 2025 nyári, bocsánat, áprilisi liberation dayján, amikor meg olyan szintű tankönyvi pánikreakció ment végbe, aminek most a jelét sem látjuk. egyébként érvényesült megint a by the deep, tehát a a lakossági befektetők körében nagyon népszerű stratégia, hogy ha egy kicsi korrekciót is tapasztalnak, akkor megveszik.

És az elmúlt, tehát most is működött ez alapvetően egy ilyen 10%-os korrekcióba, aki belevett, az most jól járt.

Liberation Day-nél is működött, és azért példá egy-két évben is ez szokott működni.

És igazából ez egy olyan furcsaságot teremtett, hogy ha megnézem az elmúlt öt évet, akkor a lakossági befektetők, akik hát mondjuk, hogy a kevésbé szofisztikált befektetők, tehát tényleg nem elemeznek egy céget, meg nem csinálnak, nem tudom, makroelemzést, hanem úgy érzésre leesik, van egy kis szabad pénzem, akkor erre rávásárlok.

Jobban jártak, mint az intézményi befektetők.

Ezt meg lehet nézni az elmúlt öt évben.

Felülteljesítették az intézményi befektetőket, akik meg ugye hát nyilván egy szofisztikált körhöz tartoznak, ők mások pénzét kezelik, tehát elemezget, >> akik ez a szakmájuk >> szakmájuk.

És ők azt mondák, hogy óvatosság, óvatosság, de de elúmulták ezeket a retail befektetőket.

És részben ez egy önbeteljesítő jóslat is.

Tehát hogyha elég sok ember hisz abban, hogy jó lesz a visszapattanást, azt meg kell fogni, akkor vissza fog pattanni.

Hát egyértelmű, hiszen megjelennek a vételi oldalon a szereplők.

Ha meg mélyül a pánik, és nem mernek visszalépni a piacra, akkor meg nyilvánvalóan mélyül hát maga ez a a tőzsdei negatív reakció is.

Egyik oldalról ezt nevezném meg oknak, hogy hát igen, minden eszközosztály tulajdonképpen pluszban van idén, és épp ezért, mert a passzív és lakossági befektetők azok megjelennek és egyébként elég erős vételi nyomást helyeznek rá.

A másik pedig az, hogy a végül is mitől függ mondjuk egy részvénypiac teljesítménye a vállalatoktól.

Tehát nem azt nézzük, hogy a Hormuzon éppen ma hány kordóval jutott át, vagy hogy éppen mert hogy változott meg az IMF-nek, vagy az EKB-nek valami előrjegyzése.

Nem azon, hogy mennyit mennyi pénzt csinál az Nvidia, vagy mennyi pénzt csinál a Microsoft, vagy mennyi pénzt csinál valamelyik német cég.

És ha ezek egyébként jól gyártják a profitot, akkor a tőzsde önmagában véve, hogyha más nem változik, emelkedni fog.

És most ezt láttuk, hogy egyébként a profitok azok alapvetően a helyükön vannak, és nem csak Amerikában, hanem a feltörekvőpiacokon is.

Sőt, mi több volt, most még inkább. >> Ühüm.

Hadd legyek még az ördög ügyvédje.

Ugye a tőzsdeárfolyamokban nagyon sokszor a befektetők azért a várakozásokat árazzák, és mondhatjuk, hogy még a jelenlegi olajpiaci kínálati sok mondjuk nem gyűrűzik át a vállalati profitokban, nem erodálja azokat.

De hát várható, hogy előbb-utóbb, hogyha egy széleskörű költségemelkedés lesz, akkor az a vállalatok teljesítményt is rontja. >> Igen.

Nem akartam használni a Ceteris Paribus szót az előző gondolatomban, de most akkor, hogy ezt kierőszakoltad belőlem, tehát igen, az eredményvárakozásokon múlik a tőzs, de ceteriis paribusz.

És ugye ha nem változik semmi, de az értékeltség a szentiment alapján az persze változhat és ezért gondolom azt, és az is látszik, hogy például az informatika alszektor Amerikában az most nagyon eredményes egy éves visszatekintő teljesítményt hozott. 60% és ennek a nagy része az eredményből jön.

Tehát az eredményeit ennyivel növelték ezek a cégek.

Az értékeltségük azok nem változtak igazán.

És itt jöhet egy vált jöhet egy fordulat.

Tehát persze, hogyha megromlik a hangulat, a jövőbe vetett bizalom hit, ha azt mondják a befektetők, hogy ez a hormóziv válság annyira elnyúlik, hogy a most 100 dollár fölötti olajárak azok nem térnek vissza 70-re, hanem mondjuk maradnak itt, vagy csak 85-re térnek vissza.

Na, az romtani fogja a az értékeltségi szorzókon keresztül a tőzsde teljesítményét.

Ennek pedig leginkább egyébként Európa van kitéve, mármint a az olajpiacnak elsősorban Európa van kitéve, a feltörekvőpiac van kitéve.

Viszont az értékeltségi szorzók romlásának Amerika is nagyon jelentősen ki van téve.

És hát azért ne gondoljuk azt, hogy csak azért, mert Amerika a világ legnagyobb olajxport ők védve vannak az olaj árfolyamelkedésétől, mert nagyon nem.

Tehát a gazdaságok 96%-a az input költségként használja föl az olajat, nem pedig egy egy bevételi komponens számukra. >> Abszolút.

Tehát, hogy az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb olajtermelő ország, akkor nem mondhatjuk, hogy egyértelműen profitál ebből a helyzetből.

Már csak azért sem, mert Donald Trump nyakán ott vannak a félidős választások, és az egyszeri amerikai ember pedig azt fogja érezni, hogy mennyivel drágább neki a tankolás.

Lehet-e egyébként olyat mondani, hogy a mostani olajpiaci helyzet, mely szereplőknek kifejezetten jó?

Ők hány százalékát képviselik egyébként a globális összgazdasági játékosoknak, és kiknek igazán rossz? >> Nagyon-nagyon csekélyi a azon szereplők száma, akinek ez nettó pozitív.

A 100 dollár fölötti olajár az megmerem kockáztatni, hogy senkinek sem pozitív, annak se, aki nettó olajkelő és exportőr, mert a 100 dollár fölötti olajár, az rombolja a keresletet.

Tehát azok a cégek, akik gyártanak és energiaigényesek energiaintenzívek és mondjuk hozzászoktak egy 60, 50, 60-70 dollárhoz, azok egy 100-ast nem biztos, hogy már elbírnak az ő marzsukban, és akkor ők csökkenteni fogják a termelésüket, tehát vissza fog esni a doll iránti kereslet.

Ez is egyfajta ilyen ön beteljesítőslatként, ez meg mérsékli az olajárakat, hiszen hogyha a gyár idegleresen bezár, nem tudják kifizetni a rezsit, akkor persze nem lesz olajkereslet, vagy csökkenni fog.

Ezért mondom, hogy az a 100 fölötti árakat azt a azok senkinek sem pozitívak.

A 60 fölötti mondjuk nem tudom, nem akarok konkrét számot mondani, de a átlagnál magasabb, de még fenntartható sávjuk 70-80.

Ez olyan tőzsdéknek kedvez, akik ugye nem érintettek konkrétan a a hormoziszoros földrajzi hollétében, de energieexportőrök, lásd például Norvégia ilyen, vagy Brazília ilyen.

És ha megnézzik majd a nézők, hallgatók ezt a két országot, ennek a két országnak a tőzsdejét, akkor látszik is szépen, hogy pont a Norvég meg a brazil Index az messze megverte idén a többi piacot és a többi olajkitermelő piacot is. hosszabb távon egyébként mire számítotok az olajárak tekintetében?

Mert most több olajár sávot is igazából említettél, ami akár elképzelhető szárió esetén megvalósulhat, és tényleg nem akarok nagyon kötszurkálásokba belemenni, de az látszik, hogy azért akkor a szereplőknek érdeke lehet, hogy hogy azért ez a 100 dolláros olajár ez ez lejjebb süllyedjen.

És már konkrétumot is láthatunk.

Tehát például az Egyesült Arab Emelirségek kilépett a világ legnagyobb olajkarteléből az OPECből, május 1jétől felmondja ugyebár az önkéntesen vállalt kvótáit, és úgymond a kínálatát saját maga fogja majd ezután szabályozni, és nem egy nagy kartel, nagy egy nagy szervezet.

Szóval ez egy konkrétum, meg akkor van egy várakozás is az iráni válsággal kapcsolatban.

Ti milyen olajárra számítotok itt hosszabb távon?

Hát azt azt fontos megjegyezni, hogy ugye nincs hivatalos előrejelzésünk az olajárra.

Szóval itt most személyes véleményt tudok elsősorban megfogalmazni.

A hosszú távon, ha megnézi valaki az olajnak a az árfolyamát, akkor azt fogja tapasztalni, hogy reál értékben nem igazán tud növekedni.

Tehát a az ára amikor megnő, akkor megéri kitermelni, akkor megjelennek a piacon a kínálati szereplők, a kitermelők, és ezáltal lejjebb tolják az árat. amikor pedig lent van az ára, akkor eltűnnek, hiszen már nem éri meg kitermelni, csökken a kínálat, azt feltolja.

Tehát van benne egy ilyen ciklikusság, ami alapvetően azt eredményezi, hogy nem jó értéktartó eszköz, tehát befektetésen az nem igazán jó.

És ennek a ilyen ilyen átlaghoz való visszatérés szerű folyamat az eredménye, amit ha megnézünk, amikor van egy krízis, akkor fölpattan 100-1, nem tudom, 20-ig, ez nem fog tudni ott maradni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • MBH Befektetési Bank

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Megvették a befektetők a magyar sztorit, senkinek sem jó a 100 dolláros olajár”

Miről szól ez az epizód: „Megvették a befektetők a magyar sztorit, senkinek sem jó a 100 dolláros olajár”?

A Klasszis Podcast legújabb adásában Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője a befektetési piacokat elemzi. Kiemeli, hogy a lakossági befektetők jobban jártak az elmúlt öt évben, mint az intézményiek. A magyarországi kormányváltás után az ország vonzóbb lett… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Megvették a befektetők a magyar sztorit, senkinek sem jó a 100 dolláros olajár”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Megvették a befektetők a magyar sztorit, senkinek sem jó a 100 dolláros olajár”?

Fő témái: befektetési piacok, lakossági befektetők, olajár, magyar gazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Megvették a befektetők a magyar sztorit, senkinek sem jó a 100 dolláros olajár”?

Megjelenés: 2026. 05. 02.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/megvettek-a-befektetok-a-magyar-sztorit-senkinek-sem-jo-a-100-dollaros-olajar-kl-64ce62db

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból