Klasszis Podcast

Mitől „ESG” egy befektetési alap valójában?

· PT29M9S

Összefoglaló

A Klasszis Podcast vendégei Kulcsár Nóra és Kovács István, az Erste Alapkezelő szakértői, akiket Veresegyházi Gábor kérdezett. A beszélgetés a fenntarthatósági befektetési alapok (ESG) gyakorlati megvalósításáról szólt az Erste Alapkezelőnél. Kitértek az SFDR 8-as alapokra, a…

Röviden

Műsor
Klasszis Podcast
Megjelenés
2026. 02. 27.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
Kovács István, Kovács István, Wéber Balázs
Témák
esg, befektetési alapok, fenntarthatóság, sfdr 8-as alapok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Klasszis Podcast. >> Üdvözlöm önöket.

Kérem, amennyiben még nem tették meg, iratkozzanak föl YouTube csatornánkra, kövessenek minket és értesüljenek elsőként adásainkról.

A mai témánk a fenntarthatósága, a befektetési alap alapok kezelésekor.

Általában az ilyen beszélgetések nagyon elméletiek, de mi szeretnénk a mai napon gyakorlatias szempontból megközelíteni.

És ebben lesz segítségemre két mai vendégem, az ERS befektetési alapkezelő két kollégája, Kulcsár Nóra és Kovács István.

Üdvözlünk benneteket a műsorban. >> Szia! >> Szia!

A az ESG-vel kapcsolatosan, a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatosan mi folyamatosan foglalkozunk a saját médiafelületeinken az Mforón, a privátbanker.hu-n és van egy éves nagy díját adónk is, amin folyamatosan értékeljük a befektetési alapkezelők teljesítményét, és 2025-ben az este befektetési alapkezelő lett a az év ESG befektetési alapkezelője.

Mit jelent nektek? ö a befektetési alapkezelőként egy ilyen szakmai elismerés. >> Hát nagyon megtisztelő volt másodjára is átvenni ezt a ezt a díjat.

Ugye 24-ben is mi kaptuk meg, úgyhogy nem is számítottunk rá, hogy ismét nálunk landol ez a díj, de nyilván nagyon örültünk neki.

Igazából nálunk azért a fenntarthatóság kérdése nem most kezdődött. elég régóta foglalkozunk vele, és mostanra már kijelenthetjük, hogy a teljes kezelt alapokban kezelt állományunknak közel a 70%-a SG alapokban van.

Tehát ez is azt mutatja, hogy szerintem >> szerintem tényleg úgymond azért ez egy megérdemelt díj volt szerintem. említetted, hogy nem most kezdhetek ezzel foglalkozni.

Ugye a ezt körülhatároló szabályozás az Európai Unió 2018-ban jelent meg, ha jól emlékszem, az SDR és akkor volt még idő felkészülni is.

Mikortól beszélhetünk arról, hogy az er alapkezelő foglalkozik fenntarthatósági szempontokkal? >> Hát az osztrák kollégák igazából már azóta szerintem most ezt nem tudom pontosan megmondani, hogy náluk az első nyolcas alap mikor jelent meg.

Nálunk 2023 óta van olyan alapunk, ami már ezt DL8-as cikk szerint működik.

És igazából az elmúlt egy-két évben, tehát 24-ben, 25-ben nőtt jelentősen.

Vannak grupzintű kitűzéseink is arra vonatkozóan, hogy milyen dátumokra milyen hányadát kell elérnünk a kezelt vagy onnak, ami már nyolcas alapként működik.

Nyilván ez is folyamatosan változik.

Most ha jön az SFDR2.0 nulla, akkor ezt most megint újra kell gondolni valószínűleg.

De folyamatosan követjük és fejlődünk. >> István, neked mit hozott ez a díj?

Mi az, ami számodra üzenetként megfogalmazhatod? >> Én olyan szerencsés voltam, hogy én 2024-ben én vehettem át személyesen először ezt a díjat.

Azt hiszem, akkor hirdettétek meg először ezt a díjat. az nagyon meglepett minket és nagyon örültünk neki.

De amikor kifejtették, hogy ennek milyen komoly szakmai munka volt eldönteni, hogy ki kapja ezt a díjat, akkor azért megnyugodtunk, mert valóban az Erzte alapkezelőnél is, de az egész Erzte csoportnál ez a fenntarthatóság, ez egy nagyon fontos témakör.

El is köteleződött az egész Erz csoport mellett, és ennek számos oka van.

Szerintem az egyik az az, hogy az osztrákok, mint olyanok eléggé komolyan veszik a környezetvédelmet és hát mi már 60 éves az erzta alapkezelő.

Ö ott a fenntarthatóság, mint olyan termékszinten is már több mint 20 éve jelen van.

Tehát az, hogy most a szabályozás mit kényszerít ki a szereplőkből jelenleg az egy dolog, de mi már megelőztük a korunkat, tehát egy komoly háttérrel rendelkezünk.

Mi az, amit az ESG hoz egy befektetési alapkezelőnél, egy portfóli menedzsernél István portfólió menedzsereként dolgozol.

Mi az, amibe ti titek nektek megváltoztatja a napi munkátokat? >> Hát nekem nagyon fontos azt most megjegyezni, hogy ez egy csapat, tehát a Bécs Magyarország Csehország Horvátország Románia Szlovákia egy csapatként foglalkozik ezzel. meghirdettek egy ilyen folyamatot, amiben egy közösség alakult ki.

Ebben közös programjaink vannak, személyesen találkozunk, közös tovább képzési lehetőségek vannak.

Tehát ez nem egy ilyen egyszemélyes one man show, hogy én akkor ott az erzte alapkezelőnél én kitalálom, hogy mi fenntartható vagy mi nem, hanem ez egy csapat.

És jó egy ilyen közösségben együtt lenni, együtt dolgozni, meg együtt fejlődni.

És amikor kitaláljuk, meg a törvényi módosítások ránk erőltetnek olyan dolgokat, amiket meg kell csinálnunk, akkor együtt tudjuk ezeket megcsinálni.

És hát nyilván ez a mindennapi munkánk feletti többlet munkát igényel, de azt gondolom, hogy akik ennek a csapatnak a részei, azok szívesen csinálják ezt. >> Nóra, ahogy említetted, ez egy viszonylag új szakma, ugye? és te az alapkezelőnél fenntarthatossági vezetőként funkcionálsz.

És mi vezetett ahhoz, hogy téged téged a fenntarthatósági szabályozások, fenntarthatósági kérdések felé tereljen a karriercsorán?

Hát igazából már 12 éve dolgozom az alapkezelőnél. előtte ezt menedzserként, tehát vagyonkezelési területen dolgoztam 10 évig, és igazából már akkor is hozzám tartoztak azok a témák és ügyek, ami mondjuk energetikai kérdéseket érintett az ingatlanoknál, vagy bármiféle ilyen környezetvédelmi vonalon mozgott.

És aztán egyszer csak eljött az az idő, amikor ennek kellett adni egy külön csapatot akik az ESG-vel foglalkoznak.

Most nyilván az ESG az egy eszköz arra, hogy hogy mérjük azt, hogy hogy teljesítenek az ingatlanjaink.

Azért a fenntarthatóság, mint cél az a kezdetek óta jelen volt az alapoknak a kezelésében.

Nyilván egy stabil, hosszútávú jövedelmet biztosító ingatlanportfóliót építünk már több mint 20 éve. az, hogy most ESG-ként hívjuk ezt, és és ennek van egy kerete, és vannak különböző riportok meg kötelezettségek, amiket teljesítenünk kell.

Ez ez egy pluszt adott hozzá, de egyébként eddig is ugyanúgy foglalkoztunk vele.

Nyilván ezzel plusz kapacitást is kaptunk valamennyire a a hogy ezeket a feladatokat ellássuk.

Úgyhogy enny >> menjünk megyünk tovább [nevetés] egy olyan kérdésre, hogy említetted az ingatlan befektetési alapokat és azt alapkezelő ebben is szerintem különleges a hazai piacon hiszen nincs másnak ESG besorolású SFDR8-as befektetési alapja, ingatlanalapja.

Viszont magán befektetőként én, hogyha ingatlanbefektetésbe gondolkozok, akkor mondjuk arra gondolok, hogy veszek egy lakást, veszek egy garázst, vagy veszek egy üzlethelyiséget és bérbe adom.

Miben más egy ingatlanalap egy normál befektetéshez, vagy egy ilyen jellegű ingatlan befektetéshez képest?

Hogyan gondolkozik egy ingatlan alapportfólió menedzsere? >> Igazából nagyon hasonló ahhoz, mint amit magánemberként is megtehet az ember. annyi a különbség, hogy sokkal nagyobb ingatlanokat tudunk mi vásárolni, mivel sokkal nagyobb tőke áll a rendelkezésünkre.

Ö jelenleg 2,5 milliárd eurónyi ingat, tehát vagyon vagyon van a két alapban.

Ennek közel az 50%-a, ami ingatlanba van fektetve.

Darabszámban pedig jelenleg 185 ingatlanunk van országszerte. >> Milyen típusú ingatlanokra kell itt gondolni?

Jellemzően nagy irodaházak, multinacionális bérlőkkel.

Nagyon sok retail kereskedelmi áruházunk van országszerte.

Nagyobb bevásárlóparkok, most már van némi logisztika is a portfólióban, és és most elindult az első lakófejlesztésünk is. >> Akkor úgy látom itt is fontos a diverzifikáció. >> Igen, igen.

Az mindenképp >> e a szempontból.

Hogyan jön be a az ingatlanbefektetési alapoknál az ISG szemlélet?

Gondolom itt fontos az, hogy mondjuk milyen költségekkel üzemeltethetők ezek az ingatlanok, milyen a CO3 kibocsátású, mire lehet gondolni még itt, mire kell figyelni? >> Hát a legtriviálisabb az nyilván az i lába, ami ugye a környezeti hatást méri.

Ez az, ami talán a leginkább kézzel fogható is, és amire a legtöbb közvetlen behatásunk van, mint ugye 1/1-es tulajdonos az ingatlanok tekintetében.

Itt gondolni kell a az energiahatékonyságra, a biodiverzitásra, a hulladékgyűjtésre, a vízfelhasználásra és minden ilyen jellegű kérdésre.

Ebből ami ami talán a leginkább jelentős, az az energiahatékonyság.

Itt azért erre erre van a legnagyobb hangsúly fektetve talán szerintem minden ingatlanalapnál az, hogy megújuló energiákkal működjünk, hogy minél kisebb karbon lábnyomunk legyen.

És akkor emellé ugye bejönnek a a társadalmi kérdések, ami már egy sokkal nehezebb téma egy befektetési alap tekintetében.

A governance oldal az pedig megint egy kicsit ilyen érdekes kérdés. egy részvény alapnál jobban értelmezhető. >> Igen. [torokköszörülés] Hát bizonyos szempontból igen.

Bizonyos szempontból meg egyébként nekünk ugye közvetlenebb ráhatásunk van a a termékekre, amik a >> az alapokban vannak, hiszen tényleg mi vagyunk a tulajdonos, mi döntjük el, nem kell senkivel egyezkedni abban, hogy most akkor nekünk mekkora részesedésünk van abból a befektetésből.

Tehát ilyen szempontból közvetlenebb, más szempontból meg talán nehezebb értelmezni azt, hogy most mi az, ami mondjuk vállalatirányítás egy ingatlan tekintetében.

Tehát az, hogy mondjuk az üzemeltető cég működik, arra valamennyire van rá hatásom, mondjuk abban, hogy hogyan választom ki azt a céget, akivel együtt szeretnék dolgozni, de mondjuk, hogy az ő munkavállalói már hogyan reagálnak kérdésekre, az meg talán kevésbé a mi feladatkörünk.

István egy portfóli menanedzser, amikor egy értétipír alapú befektetési alapot kezel, akkor milyen szűrőket használ ahhoz, hogy a legjobb szempontok alapján a legjobb alapokat vagy befektetési eszközöket kiválassza?

Igen, ebben sok tévedés kering így a az embereknek a fejében, hogy mi most akkor így a ESG alapon a teljes befektetésű univerzumnak a felét azt egyből így kidobáljuk, vagy hogy nem foglalkozunk a hozamokkal meg a cégeknek a hosszútávú nyereségességével, kilátásával, ez nem igaz.

Tehát mi nyilván a befektetési jegy tulajdonosok érdekét szolgálva olyan cégekbe fektetünk be, akik a legtöbb árfilamnövekedési potenciált láttunk, a leg legprofitábilisabb cégek.

Ö, tehát alapvetően a fő dolgunk az az, hogy megtaláljuk a kockázathoz viszonyítva a legmagasabb hozamot ígérő befektetéseket.

És akkor eljön az a pont, hogy nyilván kizárunk különböző cégeket, amik a mi saját policink alapján nem felelnek meg, vagy a fenntarthatóságnak.

Most két példát tudok mondani.

Az egyik a amit mi konkrétan kizárunk, az a szénbányászattal, vagy a szénből, kőszénből előállított energia termeléssel fog foglalkozó cégek, vagy olyan fegyvereket gyártó cégek, amik ellentmondásos hatással vannak.

Tehát ez egy ilyen speciális fogalom, >> mondom ilyen taposakna is hasonló dolog. >> Igen.

Kazettás bombákat, ilyesmiket gyártó cégek.

Ez a körülbelül o ipar teljes egésze itt nem zárjátok ki. >> Nem, nem, nem.

Körülbelül olyan 15-18000 tőzsdé hely jegyzett vállalatot tartunk mi nyilván, amiről külső adatszolgáltatóktól meg saját adataink alapján mi beminősítünk.

És ebből a szén tekintetében körülbelül ilyen 400- 500 céget zárunk ki, a fegyvergyártásból meg 40-50-et. >> Tehát azért a befektetési univerzumunk elég széles körül.

Továbbra is bőven van miből választani.

Ezek alapján említettétek ugye, hogy 2018-tól elindult egy folyamat, a szabályozó megkövetelte, hogy különböző riportokat és különböző szabályoknak megfeleltessétek a befektetési alapokat.

És ahogy említetted te is, hogy Nóra, hogy az ingatlan alapjaitok se akkor indultak.

Egy ilyen típusú átállás mit jelentett a folyamatban?

Mit kellett mondjuk az ingatlanoknál egy SFDR szabályozás kapcsán átnézni?

Voltak-e esetleg olyan ingatlanok, amiket ki kellett szedni a portfólióból emiatt, mert nem tudom, nem lehetett átalakítani annak megfelelően, hogy ti szerettétek volna ezt a portfóliot látni? >> Hát [torokköszörülés] igazából jó hatással volt az, hogy hogy kaptunk egy ilyen keretet ehhez a az egész témához.

Azzal kezdtük, hogy hogy adatot gyűjtöttünk az összes ingatlanunkról.

Nyilván előtte is voltak azért adatbázisaink, de mondjuk ahol a bérlők saját hatáskörben üzemeltetik az épületet, ott nem feltétlenül átrendelkezésünkre minden fogyasztási adat, vagy mondjuk a hulladékképződésről adatok.

Ez azért egy közel 200 darabos portfóliónál egy elég combos munka volt, hogy ezt a ezt a kezdő adatbázist felépítsük.

És group szinten van egy ilyen ESG minősítési rendszer, amiben benne vagyunk.

Ezt évente kell frissítenünk a friss adatokkal.

Tehát a fogyasztási adatokat például évente be kell gyűjtenünk az összes ingatlanról.

És ez alapján nyilván skálázzuk a a portfóliónkat, tehát hogy látjuk azt, hogy hogy melyik ingatlanok teljesítenek igazán jól, mik azok, amik mondjuk egy energetikai tanúsítványhoz képest a valós adatok például nem annyira kedvezőek, mint ahogy mi várnánk.

Ezeket akkor kivesszük, és akkor megnézzük, hogy hogy mi okozza azt, hogy hogy nem teljesít jól az az ingatlan abban a bizonyos témában.

Egy ingatlant teljesített nagyon jól az egyik oldalon és mondjuk kevésbé jól a másikon.

Akkor arra indítunk egy ilyen projektet, megnézzük, hogy mi a gond, és megkeressük a megoldást, hogy hogy lehetne ebben >> fejlesztésekkel, beruházásokkal. >> Igen.

Nyilván a a bérlők részéről is jönnek ezek a az igények.

Tehát energetikai beruházásokból az elmúlt években nagyon sok volt.

Trend az hogy a bérlők saját ESG policije vagy célkitűzése az ugye vezérli azt, hogy mondjuk nekünk mit kellene csinálni az ingatlannal.

Sok olyan multicég van, akiknek 2030-ra vagy 2050-ra már vannak ugye ilyen NZO elvárásai.

A 2030-asokkal azzal már azért egy jó pár éve foglalkoznunk kell, hiszen ha a bérlő >> azt mondja, hogy neki nem jó az a ház, amiben ő most van, akkor vagy az van, hogy mi akkor olyanná tesszük, ami neki megfelel, vagy ha neki el kell onnan költöznie, mert nem vagyunk képesek mondjuk azt a házat olyan szintre felhozni, akkor akkor neki keresnie kell egy másik helyet, és ez azért években mérhető ez a procedúra.

Tehát ezzel már régóta foglalkozunk. hogy a 2030-as célokra felkészítsük az ingatlanjainkat.

És hogy látjátok, hogy a ha az ilyen típusú berőházásokat tesz a tulajdonos, nyilván itt az ERSE alakkezelő ebben a kontextusban, akkor az a hozam szempontjából, hiszen hogyha befektetésekről beszélünk, talán ez az egyik legfontosabb…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mitől „ESG” egy befektetési alap valójában?”

Miről szól ez az epizód: „Mitől „ESG” egy befektetési alap valójában?”?

A Klasszis Podcast vendégei Kulcsár Nóra és Kovács István, az Erste Alapkezelő szakértői, akiket Veresegyházi Gábor kérdezett. A beszélgetés a fenntarthatósági befektetési alapok (ESG) gyakorlati megvalósításáról szólt az Erste Alapkezelőnél. Kitértek az SFDR 8-as alapokra, a… Az epizód a Klasszis Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mitől „ESG” egy befektetési alap valójában?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kovács István, Kovács István, Wéber Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mitől „ESG” egy befektetési alap valójában?”?

Fő témái: esg, befektetési alapok, fenntarthatóság, sfdr 8-as alapok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mitől „ESG” egy befektetési alap valójában?”?

Megjelenés: 2026. 02. 27.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/klasszis-podcast/mitol-esg-egy-befektetesi-alap-valojaban-klasszis-podcast-a8f30568

Több epizód a Klasszis Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból